Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Sugr kosg sõngdame tɩ laafɩ zĩndi

Sugr kosg sõngdame tɩ laafɩ zĩndi

Sugr kosg sõngdame tɩ laafɩ zĩndi

“SUGR kosg tara pãng wʋsgo. Sugr kosg welgda mo-yõs tɩ pa tũ ne nin-kɛglem, a menesda welsg nins sẽn be tẽnsã ne taab sʋkã, a kɩtdame tɩ goosneema rãmbã sakd n deegdẽ tɩ b tẽnsã neb namsdame, la a kɩtdẽ me tɩ nebã ne taab zĩid-n-taar yaa noogo.” Woto la a Deborah Tannen sẽn yaa seb-gʋlsd yʋʋr sẽn yi la sẽn tar minim wʋsg buud goama la buudã yɛl vaeesg pʋgẽ n be Washington D.C. Georgetown inivɛrsite wã gʋls-yã.

Biiblã sɩd yetame tɩ sak n deeg f kongr ne pʋ-peelem n kos sugr nong n tõe n manega mo-yõsr zĩid-n-taas ne taab sʋka. Wala makre, a Zezi sẽn kõ kɩbar biribl sẽn yaa laog sãamdã wɛɛngẽ wã pʋgẽ, a wilgame tɩ bi-kãng sẽn lebg n kul yirã sak n deega a beegrã la a kos sugr ne pʋ-peelem t’a ba wã sũur yɩ noog hal wʋsg t’a ye sak n deeg-a. (Luk 15:17-24) N-ye, ned pa segd n zẽk a meng hal tɩ wa kɩt t’a pa kos sugr a kongr yĩng ye. La yaa vẽeneg yẽ tɩ ne sẽn sɩd ya-b sik-m-mens rãmbã, sugr kosg ka toog ye.

Sugr kosg pãngã

A Abigaill sẽn yɩ pag sẽn tall yam tẽn-kʋdem-wẽndẽ Israɛllã pʋgẽ wã kõo makr sẽn wilgd sugr kosg yõodo, baa sẽn yɩ a sɩda kongr yĩng la a sẽn kos sugrã. A Davɩɩd sẽn wa n lebg Israɛll rĩm kaoosg zugẽ wã sẽn da wa n be weooga pʋgẽ ne a rapã, b ra kogla a Abigaill sɩd a Naball rũmsã. La a Davɩɩd sẽn wa n tʋm kom-bɩɩsã tɩ b tɩ kos a Naball bur la koom, a tõdgame n gom bãmb beed n dig-ba. Woto yika a Davɩɩd sũur hal wʋsg t’a yik ne rap 400 n na n kẽng n tɩ kʋ a Naball ne a zaka rãmb fãa. A Abigaill sẽn wʋm yellã, a yikame n na n sɛg a Davɩɩd. La a sẽn yã a Davɩɩdã, a fõgna a neng tẽng a Davɩɩd taoor n yeele: “M tão sõngo, yaa maam n konge. Bɩ y bas tɩ m togs-yã.” Woto, a Abigaill bilga yellã fãa n togs la a kõ a Davɩɩd rɩɩb ne koom. Rẽ poore, a Davɩɩd yeel-a lame: “Lebg n kuil ne laafɩ tɩ m kelga f koɛɛgã, la m saka f sẽn datã.”—1 Sãmwɛll 25:2-35.

A Abigaill sẽn tall sik-m-meng manesem n paas a sẽn kos sugr a sɩdã sẽn tall toom manesmã yĩngã kɩtame t’a zaka rãmb põse. A Davɩɩd pʋʋs-a-la bark meng a sẽn gɩdg-a t’a ‘ka raag zɩɩmã’ yĩnga. Baa ne sẽn da ya a sɩdã la pa a meng n beeg a Davɩɩdã, a Abigaill sakame n kos sugr a zakã neb fãa yĩng tɩ bãan zĩndi.

Tʋm-tʋmd a Poll me kõo mak-sõng sugr kosgã wɛɛngẽ. Sasa n da zĩnd t’a ra segd n gom n wilg a bʋʋm Sãnedrẽ wã sẽn yaa Zʋɩf rãmbã bʋ-kaoodb sul-kãsengã taoore. A Ananias sẽn yaa maan-kʋʋdbã kãsma sũur yika wʋsg a Poll sẽn gom ne pʋ-peelmã yĩnga, t’a yeel tɩ neb nins sẽn kɛg a Pollã wẽ a noorã. Dẽ, a Poll yeela yẽnda: “Wẽnnaam na n wẽe yãmba, pʋ-libsem soaba. Yãmb zĩndame n kao mam bʋʋdo tɩ zems tõogo, n yaool n kõ noor tɩ b wẽ maam tɩ ka zems tõog ye.” La neb nins sẽn yas a Poll sɛɛgẽ wã sẽn yeel t’a tʋʋsa maan-kʋʋdba kãsma, tʋm-tʋmdã yɩɩ tao-tao n sak a kongrã n yeele: “Ba-biisi, mam ka bãng tɩ yaa maan-kʋʋdba kãsem ye; tɩ bõe, a gʋlsame: Bɩ y ra gom y naab wẽng ye.”—Tʋʋma 23:1-5.

A Poll sẽn da wilg tɩ ned b sẽn yãk t’a yɩ bʋ-kaood pa segd n tũnug ne nin-kɛglmã sɩd ra zemsame. Baasg zãnga a kosa sugr a sẽn pa bãng n gom ne maan-kʋʋdba kãsmã ne manesem sẽn da wõnd a paoog-a-lame wã yĩnga. * A Poll sugrã kosg paka sor n kõ Sãnedrẽ wã rãmb tɩ b kelg a sẽn da tar koɛɛg ning n dat n togsã. A Poll sẽn da mi tɩ bʋ-kaoodbã neb ra kɩɩsda taabã yĩnga, a togs-b lame tɩ yaa yẽ sẽn tẽed kũum vʋʋgrã yĩng la b sẽn da bool-a bʋʋd n namsd-a wã. La a Poll sẽn yeel woto wã yĩnga, no-keemd n yik kẽer ne Fariziẽ rãmb nins sẽn da be a Poll poorẽ wã sʋka.—Tʋʋma 23:6-10.

Bõe la d tõe n zãms Biiblã mak kãensã b yiibã pʋgẽ? Zĩis a yiibã fãa pʋgẽ, nin-kãensã sẽn sak n deeg b kongrã ne pʋ-peelmã paka sor tɩ yẽsgã kell n kẽng taoore. Dẽnd sugr kosg tõe n sõng-d lame tɩ d welg mo-yõsre. N-yẽe, d sã n sak n deeg d kongr n kos sugr yell d sẽn maan pʋgẽ na n kõo weer tɩ yẽsg sẽn na maneg yellã tõog n zĩndi.

La mam pa beeg wɛ!’

Tõnd sã n wa yã tɩ d beega ned ne d noor goam bɩ ne d manesem, d tõe n wa tẽedame t’a soabã n yaa yel-zẽnda, wall a yaa ra kɛk-m soaba. La a Zezi Kirist yaool n sagla a karen-biisã n yeel tɩ: “Dẽ yĩnga, fo sã n wa ne f kũun tẽn-kugr taoore, n zĩnd be n tẽeg tɩ f tara yell ne f ba-biiga, bɩ f bas f kũuna tẽn-kugrã taoore n kẽng n deng n maneg f yella ne f ba-biigã n yaool n wa n kõ f kũunã.”—Matɩe 5:23, 24.

Wala makre, saam-biig tõe n tagsdame tɩ y beeg-a lame. Yell a woto wɛɛngẽ a Zezi yeelame tɩ y segd n deng n tɩ manega ‘yellã ne y saam-biigã nanda,’ y sã n neẽ tɩ y sɩd beeg-a lame wall ba y sã n pa beeg-a. Sã n yaa ne Gerɛk goamã, gom-biig ning a Zezi sẽn tũnug ne wã “bilgda yẽsg ned ne a to sẽn maand mo-yõsr sẽn kẽ b sʋk wɛɛngẽ.” (Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words) Sɩda, neb a yiib sã n wa pa wʋm taab moore, b ned kam fãa zoe n kongame, bala b yiibã fãa yaa pa zems-zãng rãmb sẽn mi n tudgdẽ. Rẽ kɩtame tɩ b segd n bao n wʋm taab yɛsa.

Sẽn pakã pa bao n bãng sẽn tar-a bʋʋm la sẽn pa tar-a bʋʋm ye. Yaa b bãng ãnd n na n yãk yam n welg mo-yõsrã. Tʋm-tʋmd-a Poll sẽn wa n yã tɩ Korẽnt kiris-nebã boonda taab bʋʋd dũniyã bʋ-kaoodba nengẽ mo-yõs wala ligd poorẽ wã, a zab-b la woto: “Yaa bõe tɩ yãmb ka sak tɩ b maan yãmb sẽn ka tɩrga? La yaa bõe tɩ b sẽn fã yãmba, yãmb ka bas yell tɩ sɛ?” (1 Korẽnt dãmba 6:7) Baa a Poll sã n yeela woto n dat tɩ kiris-nebã ra ye bool taab bʋʋd dũniyã bʋ-kaoodb nengẽ me, no-yẽgrã pʋs n yaa vẽenega: Bãan tẽedba ne taab sʋk yõod n yɩɩd bao n wilg sẽn tar-a bʋʋm la sẽn ka-a bʋʋm. No-yẽgr kãngã sã n be d pʋ-tẽerẽ, yaa nana ne tõnd tɩ d sak n kos sugri, ned sã n wa tagsdẽ tɩ d beeg-a lame.

Pʋ-peelem yaa tɩlae

Baasg zãnga, neb n be n tũnugd ne gom-biis nins sẽn wilgd sugr kosgã wʋsg tɩ pa zems ye. Wala makre Zapõ, sumimasen yaa gom-biig b sẽn nong n wʋmd naoor tus ka tɛk b sẽn tũnugd ne sugr kosg pʋgẽ. B tõe n tũnuga ne-a meng n wilg mi-beoogo, wall mi-beoog wilgr pʋgẽ f sẽn dat n yeel tɩ f pa tar tõog n na n dol yel-sõmd b sẽn maan-f ye. Gom-biiga võor sẽn toeemda yĩnga, kẽer tõe n tagsdame tɩ b tũnugda ne-a wʋsgo, n wa sãmbd ne neb nins sẽn tũnugd ne-a wã sã n sɩd maanda woto ne pʋ-peelem. Tõe n wõnda b tũnugda ne sugr kosg manesem buud toor-toor buud a taab pʋsẽ tɩ loog noore.

Sẽn yaa buud gomd ning fãa pʋgẽ f sã n wa kot sugri, tara yõod tɩ pʋ-peelem zĩnd f goamẽ wã. A soabã goam la a koe-zom segd n wilgame t’a sũurã sɩd sãama ne a kongrã. A tãng-zug zãmsgã pʋgẽ a Zezi yeela a karen-biisã woto: ‘Bɩ yãmb n-yẽe yɩ n-yẽe, tɩ y ayo yɩ ayo. Sã n yɩɩd a woto, sẽn paasã yita wẽng soabã nengẽ.’ (Matɩe 5:37, Kãab-paalgã Koe-noogo) Y sã n wa kot sugr bɩ y sɩd wilg rẽ vẽenega. D rɩk makre: Rao a ye sẽn da tong sɩlg yir sɛbã gesg zĩigẽ kosa sugri, a valiisã sẽn toog pag sẽn da tong me n be-a taoorã yĩnga. Sẽn maan minit a wãn loogr poor b sẽn ket n tong n kẽndã, a valɩɩsã tooga pagã yɛsa, t’a ye bõos-a sugr ne waoogre. Wakat bilfu, bõn-kãngã sẽn ye maan yɛsa, pagã so-toak tũud-n-taag yeela rao wã t’a sã n sɩd ra kosẽ-la sugr pipi wã, a ra na n gũusame t’a valɩɩsã ra ye toog pagã ye. N-yẽe, sugr sẽn kos sã n sɩd yaa ne pʋ-peelem, f segd n dɩka sard kãn-kãe n da ye yɩlem kongrã ye.

Tõnd sã n yaa pʋ-peen neda, d sugrã kosg pʋgẽ d segd n saka d sẽn konga fãa, n kos sugri, la d mao n maneg sẽn sãama wa d sẽn tõe tɛka. B sẽn beeg a soaba me segda wakat kãng n sɩd sak n kõ koangda sugri. (Matɩe 18:21, 22; Mark 11:25; Efɛɛz rãmba 4:32; Kolos rãmba 3:13) Sẽn mik tɩ neb a yiibã fãa yaa pa zems zãng rãmbã, pa wakat fãa la bãan baoob tõe n yɩ faag-faag ye. La baasgo, sugr kosg tara pãng n tõe n welg mo-yõsre tɩ laafɩ ye zĩndi.

Sã n wa pa zems tɩ d kos sugri

Baa ne sũ-sãang wilgr f kongr yĩng sẽn tõe n bʋgl yella la a sõng n welg mo-yõsrã, yam soab na n gũusame n da kos sugr woto, sã n mik tɩ pa zems t’a maan woto ye. D rɩk makr wala yellã sã n tɩ loee ne burkĩndlem tallg ne Wẽnnaam. A Zezi Kirist sẽn wa n be tẽn zugã ‘a sika a meng hali n sak n ki, n-ye, n ki kũum da-luk zugu.’ (Filip rãmba 2:8, NW ) Baasg zãnga, a pa kos sugr a tẽebã yĩng sẽn na yɩl n paam yolsg ne a namsgã ye. A Zezi pa kos sugri, maan-kʋʋd kãsmã sẽn wa n kos-a woto wã ye: “Bɩ y zoe Wẽnnaam sẽn vɩ tɩ y sã n yaa Kirist Wẽnnaam Biiga bɩ y togs tõndo.” A Zezi pa zoe rabeem n kos sugr ye, a leoka yẽnda ne raood n yeel-a woto: “Yãmb n yeel la. La sẽn paase, mam yeta yãmb tɩ sẽn sɩng ne masã yãmb na yã Ninsaal Biiga sẽn zao Wẽnnaam sẽn yaa pãng soaba nug-rɩtgo la sẽn be sawat zut n watẽ.” (Matɩe 26:63, 64) A Zezi zɩ n sak n sãam kɩs-sɩd ning a sẽn tar ne a Ba a Zeova wã n bao bãan ne nebã ye.

Kiris-neba waoogda neb nins sẽn tar zu-sobendã. La ket n pa tɩlae ne-b tɩ b kos sugr b sẽn sakd Wẽnnaam la b tar nonglem ne b saam-biisã yĩng ye.—Matɩe 28:19, 20; Rom dãmba 13:5-7.

Sugr kosg sẽn na n wa ka le beẽ

Rũndã-rũndã, tõnd tudgdame, bala d yaab a Ãdem yel-wẽndã sẽn wa ne pa-zems-zãnga mad-d lame. (Rom dãmba 5:12; 1 Zã 1:10) Ya a Ãdem sẽn kɩɩs a Naandã yĩng n kɩt t’a lebg yel-wẽn-maandã. La sɩngrẽ wã a Ãdem ne a Hawa ra zemsa zãng n pa tar yel-wẽn ye. La Wẽnnaam kãabame t’a na n ye lebs n kõo ãdem-biisã zems-zãngã. A na n yiisa yel-wẽndã ne a biisa fãa fasɩ.—1 Korẽnt dãmba 15:56, 57.

Tags-y n ges wã sẽn dat n yɛɛlga! A Zezi ma-biig a Zak saglgã a sẽn kõ zɩlemd rɩk-n-tʋm wɛɛngẽ wã pʋgẽ, a yeelame: “Ned sã n ka kong ne a goama a zemsa zãnga, la a tõe n ninga a yĩnga fãa salbre n tõog-a.” (Zak 3:2) Ned sẽn zems zãng tõeyã a zɩlemde, tɩ pa tɩlae t’a wa kos sugr ne a no-goam ye. ‘A tõe n ning-a yĩnsa fãa salbr n tõog-a.’ Ad tõnd sã n wa lebg neb sẽn zems zãngã, na n sɩd yɩɩ bũmb sẽn be yamleoog hal wʋsgo. Rẽ masã gɩdgr kõn ye zĩnd n tõe n sãam laafɩ wã nebã ne taab sʋk ye. La nananda, sugr kosg ne pʋ-peelem la sẽn zemse, beegr d sẽn maan yĩng na n kɩtame tɩ d welg mo-yõsã tɩ bãan zĩnd tõnd ne neb a taabã sʋka.

[Tẽngr note]

^ sull 8 Tõe tɩ yaa a Poll ninã sẽn da pa ne sõma wã yĩng la a sẽn pa bãng tũudum taoor soabã.

[Foto, seb-neng a 5]

Bõe la a Poll makrã tõe n zãms tõndo?

[Foto, seb-neng a 7]

Neba fãa sã n wa zems zãnga sugr kosg kõn ye yɩ tɩlae ye