Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jézus Krisztus, a legnagyobb Misszionárius

Jézus Krisztus, a legnagyobb Misszionárius

Jézus Krisztus, a legnagyobb Misszionárius

„Képviselője vagyok, és Ő küldött el engem” (JÁN 7:29)

1–2. Mit jelent misszionáriusnak lenni, és ki nevezhető a legnagyobb Misszionáriusnak?

MISSZIONÁRIUS. Mi jut eszedbe, ha ezt a szót hallod? Az emberek általában a kereszténység misszionáriusaira gondolnak, akik közül sokan beleártják magukat annak az országnak a politikai és gazdasági ügyeibe, ahol szolgálnak. Jehova Tanújaként azonban valószínűleg azokra a misszionáriusokra gondolsz, akiket a Vezető Testület küld el, hogy számos országban prédikálják a jó hírt az egész földön (Máté 24:14). Ezek a misszionáriusok önzetlenül annak a nemes célnak szentelik az idejüket és energiájukat, hogy segítsenek az embereknek közeledni Jehova Istenhez, és értékes kapcsolatnak örvendeni vele (Jak 4:8).

2 Igaz, hogy a „misszionárius” és „misszionáriusok” szavak nem fordulnak elő A Szentírás új világ fordításában, de az Efézus 4:11-ben található ’evangéliumhirdetőknek’ fordított görög szót a „misszionáriusok” szóval is vissza lehet adni. Jehova a legnagyobb Evangéliumhirdető, viszont nem nevezhető a legnagyobb Misszionáriusnak, mert egy misszionáriust mindig elküldenek, hogy hirdesse az evangéliumot, de Jehovát soha nem küldte senki. Jézus Krisztus azonban ezt mondta égi Atyjával kapcsolatban: „képviselője vagyok, és Ő küldött el engem” (Ján 7:29). Jehova az emberiség világa iránt érzett mély szeretetének kifejezéseként a földre küldte egyszülött Fiát (Ján 3:16). Jézus nevezhető a legnagyobb Misszionáriusnak, a legkiválóbb Misszionáriusnak, ugyanis az egyik ok, amiért a földre küldetett, az volt, hogy ’tanúskodjon az igazság mellett’ (Ján 18:37). Rendkívül sikeres volt a Királyság jó hírének hirdetésében, és szolgálatából még most is hasznot meríthetünk. Például, függetlenül attól, hogy misszionáriusok vagyunk-e vagy sem, alkalmazhatjuk a tanítási módszereit a szolgálatunkban.

3. Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

3 Jézus Királyság-hirdetőként betöltött szerepe a következő kérdéseket veti fel: Mi mindent tapasztalt Jézus a földi szolgálata során? Miért volt hatékony a tanítása? És mi tette sikeressé a szolgálatát?

Az új környezetben készséges szellemre volt szükség

4–6. Többek között milyen változásokkal kellett szembenéznie Jézusnak, amikor a földre küldetett?

4 A mai misszionáriusoknak és néhány más kereszténynek is, akik olyan helyre költöznek, ahol nagyobb szükség van Királyság-hirdetőkre, talán alacsonyabb életszínvonalhoz kell alkalmazkodniuk, mint amit eddig megszoktak. De elképzelni sem tudjuk, micsoda különbség lehetett Jézus földi és égi körülményei között. Jézus az égben az Atyjával élt, és az angyali teremtményekkel, akik tiszta indítékkal szolgálták Jehovát (Jób 38:7). Mennyire más volt bűnös emberek között lenni egy romlott világban! (Márk 7:20–23). Jézusnak még azt is el kellett tűrnie, hogy a legközelebbi tanítványai versengtek egymással (Luk 20:46; 22:24). Természetesen bármilyen nehézséggel nézett is szembe a földön, mindig tökéletesen ura volt a helyzetnek.

5 Jézus nem csoda útján kezdett el beszélni egy emberi nyelvet, hanem csecsemőként kezdte tanulni. Mennyire más volt ez, mint parancsolni az égben lévő angyaloknak! A földön Jézus legalább egy nyelvet beszélt az ’emberek nyelvei’ közül. Ez teljesen más volt az ’angyalok nyelveihez’ képest (1Kor 13:1). De ami a megnyerő szavakat illeti, soha egyetlen ember sem beszélt úgy, mint Jézus (Luk 4:22).

6 Figyeld meg, milyen gyökeres változások történtek még Isten Fiának az életében, amikor a földre jött. Bár Jézus nem örökölt bűnt Ádámtól, de emberré lett, hasonlóvá azokhoz, akik később a ’testvérei’, azaz felkent követői lettek. (Olvassátok fel: Héberek 2:17, 18.) Földi életének utolsó éjszakáján Jézus nem kérte égi Atyját, hogy küldjön „több mint tizenkét légió angyalt”. Pedig ha belegondolsz, korábban Mihály arkangyalként hatalma volt az angyali teremtmények felett! (Máté 26:53; Júd 9). Igen, Jézus végrehajtott csodákat, ám amit a földönlétekor tett, az viszonylag korlátozott volt ahhoz képest, amit az égben tehetett volna.

7. Hogyan viszonyultak a zsidók a törvényhez?

7 Emberi létezése előtt – mint „a Szó” – Jézus Isten Szószólója lehetett, aki vezette az izraelitákat a pusztában (Ján 1:1; 2Móz 23:20–23). Bár az izraeliták ’angyalok közvetítésével kapták a Törvényt, de nem tartották meg’ (Csel 7:53; Héb 2:2, 3). Sőt az első századi zsidó vallási vezetők figyelmen kívül hagyták a Törvény lényegét. Vegyük például a sabbat törvényét. (Olvassátok fel: Márk 3:4–6.) Az írástudók és farizeusok ’figyelmen kívül hagyták a Törvény súlyosabb dolgait, mégpedig az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget’ (Máté 23:23). Jézus mégsem adta fel, és nem hagyta abba az igazság hirdetését.

8. Miért tud Jézus a segítségünkre sietni?

8 Jézus készséges szellemű volt. Az emberek iránti szeretet indította tettekre. Nagyon szeretett volna segíteni nekik. Soha nem veszítette el az evangelizáló szellemét. És mert a földönléte idején hűséges volt Jehovához, „felelős lett mindazok örök megmentéséért, akik engedelmeskednek neki”. Sőt mi több, „tekintettel arra, hogy ő maga szenvedett, mikor próbára tették, segítségére tud sietni azoknak [például nekünk], akik próbára vannak téve” (Héb 2:18; 5:8, 9).

Jól képzett tanító

9–10. Milyen képzést kapott Jézus mielőtt a földre küldetett?

9 Mielőtt a mai keresztényeket kiküldik, hogy misszionáriusként szolgáljanak, a Vezető Testület megszervezi, hogy képzést kapjanak. Vajon Jézus Krisztus kapott képzést? Igen, de nem járt rabbinikus iskolákba messiáskénti felkenetése előtt, és nem is tanult híres vallási vezetők lábánál (Ján 7:15; vesd össze: Cselekedetek 22:3). Akkor miért volt Jézus olyan képzett a tanításra?

10 Függetlenül attól, hogy Jézus mi mindent tanulhatott az anyjától, Máriától és a nevelőapjától, Józseftől, a szolgálattal kapcsolatos legfontosabb képzést a legmagasabb Forrásból kapta. Jézus ezt mondta erről: „én nem önmagamtól indíttatva szóltam, hanem maga az Atya, aki küldött engem, ő adott nekem parancsolatot, hogy mit mondjak, és mit beszéljek” (Ján 12:49). Figyeld meg, hogy a Fiú részletes útmutatást kapott arról, mit tanítson. Mielőtt Jézus a földre jött, minden bizonnyal sok időt töltött azzal, hogy figyelt Atyja útmutatására. Kaphatott volna ennél jobb képzést?

11. Milyen mértékben tükrözte vissza Jézus azt, ahogyan az Atyja az emberekkel bánik?

11 Attól fogva, hogy a Fiú meg lett teremtve, bensőséges kapcsolatban volt az Atyjával. Jézus emberi létezése előtt megfigyelte, hogyan bánik Jehova az emberekkel, és így azt is tisztán látta, hogyan viszonyul hozzájuk. A Fiú olyannyira visszatükrözte Istennek az emberiség iránt érzett szeretetét, hogy mint megszemélyesített bölcsesség ezt mondhatta: „amiben gyönyörűségemet leltem, az az emberek fiaihoz fűződik” (Péld 8:22, 31).

12–13. a) Mit tanult Jézus abból, hogy megfigyelte, hogyan bánt Atyja az izraelitákkal? b) Hogyan alkalmazta Jézus a képzést, amit kapott?

12 A képzés, melyet a Fiú kapott, magában foglalta azt is, hogy megfigyelje, hogyan oldja meg Atyja a nehéz helyzeteket. Vegyük például azt, hogyan bánt Jehova a makacs izraelitákkal. A Nehémiás 9:28 kijelenti: „amint megnyugodtak, ismét azt tették, ami rossz teelőtted [Jehova], és ellenségeik kezébe adtad őket, hogy eltapossák őket. Ekkor visszatértek, és segítségért kiáltottak hozzád, te pedig meghallottad az egekből, és megszabadítottad őket nagy irgalmadban, újra meg újra.” Mivel együtt munkálkodott Jehovával, és megfigyelte őt, Jézus is hasonló könyörülettel volt azok iránt, akiknek prédikált a területén (Ján 5:19).

13 Jézus alkalmazta ezt a képzést, amikor könyörülettel bánt a tanítványaival. A halála előtti éjszakán az apostolok, akiket nagyon szeretett, „mind otthagyták őt, és elmenekültek” (Máté 26:56; Ján 13:1). Péter apostol még meg is tagadta Krisztust háromszor! Jézus mégis lehetőséget adott az apostolainak, hogy visszatérjenek hozzá. Ezt mondta Péternek: „én könyörögtem érted, hogy ne fogyjon el a hited; és te, ha majd egykor visszatérsz, erősítsd a testvéreidet” (Luk 22:32). A szellemi Izrael sikeresen fölépült „az apostolok és a próféták” alapjára, és az Új Jeruzsálem falának alapkövei a Bárány, Jézus Krisztus 12 hűséges apostolának nevét viselik. Isten hatalmas keze és az ő szeretett Fiának vezetése alatt a felkent keresztények önátadott társaikkal, a ’más juhokkal’ együtt, mind a mai napig sikeresek mint Királyság-prédikáló szervezet (Ef 2:20; Ján 10:16; Jel 21:14).

Hogyan tanított Jézus?

14–15. Miben különbözött Jézus tanítása az írástudókétól és farizeusokétól?

14 Hogyan alkalmazta Jézus a képzését a követői tanítása során? Ha összehasonlítjuk Jézus tanítási módját a zsidó vallási vezetőkével, tisztán látszik, hogy az mennyivel magasabb rendű. Az írástudók és farizeusok ’érvénytelenné tették Isten szavát a hagyományaik miatt’. Ezzel szemben, amit Jézus mondott, azt nem saját magától szólta. Ő ragaszkodott Isten szavához, azaz üzenetéhez (Máté 15:6; Ján 14:10). Nekünk is ezt kell tennünk.

15 Van még valami, amiért Jézus teljesen más volt, mint a vallási vezetők. Az írástudókkal és farizeusokkal kapcsolatban ezt mondta: „Mindazt . . . , amit mondanak nektek, cselekedjétek és tartsátok meg, de a tetteik szerint ne cselekedjetek, mert ők mondják, de nem cselekszik” (Máté 23:3). Jézus azt tette, amit tanított. Nézzünk meg erre egy példát bizonyítékul.

16. Miért mondhatjuk, hogy Jézus összhangban élt a Máté 6:19–21-ben feljegyzett szavaival?

16 Jézus arra buzdította a tanítványait, hogy ’az égben gyűjtsenek kincseket’. (Olvassátok fel: Máté 6:19–21.) Vajon maga Jézus összhangban élt ezzel a figyelmeztetéssel? Igen, hiszen őszintén ezt mondhatta magáról: „A rókáknak van barlangjuk, és az ég madarainak pihenőhelyük, de az Emberfiának nincs hová lehajtania a fejét” (Luk 9:58). Egyszerűen élt. Elsősorban azzal volt elfoglalva, hogy hirdesse a Királyság jó hírét, és megmutatta, mit jelent szabadnak lenni az aggodalmaktól, melyek abból adódnak, hogy valaki kincseket gyűjt a földön. Rámutatott, mennyivel jobb az égben gyűjteni kincseket, „ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol nem törnek be és nem lopnak tolvajok”. Te megfogadod Jézus figyelmeztetését, hogy az égben gyűjts kincseket?

Tulajdonságok, melyek kedvessé tették az emberek szemében

17. Milyen tulajdonságok tették Jézust kiemelkedő evangéliumhirdetővé?

17 Milyen tulajdonságok tették Jézust kiemelkedő evangéliumhirdetővé? Az egyik az volt, ahogyan azokról az emberekről gondolkodott, akiknek segített. Jehova nagyszerű tulajdonságai közül Jézus többek között visszatükrözte az alázatot, a szeretetet és a könyörületet. Figyeld meg, hogyan vonzottak ezek a tulajdonságok sokakat Jézushoz.

18. Miért mondhatjuk, hogy Jézus alázatos volt?

18 Elfogadva a megbízatást, hogy a földre jöjjön, Jézus „megüresítette magát, rabszolgai formát öltött, és emberekhez lett hasonlóvá” (Fil 2:7). Ez alázatos tett volt. Ráadásul Jézus nem nézte le az embereket. Nem ilyen volt a hozzáállása: „Én egyenesen az égből jöttem, úgyhogy figyelnetek kell rám.” Az önjelölt, hamis messiásokkal ellentétben nem hangoztatta a szerepét, hogy ő az igazi Messiás. Olykor meghagyta az embereknek, hogy ne mondják el másoknak, ki ő, vagy hogy mit tett (Máté 12:15–21). Jézus szerette volna, ha az emberek az alapján, amit megfigyelnek, saját maguk döntenek úgy, hogy követik őt. Mennyire örülhettek a tanítványai, hogy Uruk nem várta el tőlük, hogy olyan tökéletesek legyenek, mint az angyalok, akikkel az égben élt.

19–20. Hogyan indította Jézust a szeretet és a könyörület arra, hogy segítsen az embereknek?

19 Jézus Krisztus szeretetet is mutatott, mely égi Atyjának a legfőbb tulajdonsága (1Ján 4:8). Szeretetből tanította a hallgatóit. Vizsgáljuk meg például, hogyan érzett egy fiatal elöljáróval kapcsolatban. (Olvassátok fel: Márk 10:17–22.) Jézus ’szeretetet érzett iránta’, és segíteni akart neki, de a fiatal elöljáró nem vált meg nagy vagyonától, hogy Krisztus követője legyen.

20 Jézus megragadó tulajdonságai közé tartozott a könyörülete. Mint minden tökéletlen ember, azok is problémákkal voltak megterhelve, akik kedvezően reagáltak a tanítására. Tudva ezt, Jézus könyörülettel és szánalommal tanította őket. Szemléltetésként: Egyszer Jézus és az apostolai annyira elfoglaltak voltak, hogy még enni sem volt idejük. Mit tett Jézus, amikor látta, hogy egy sokaság gyűlt össze? „Megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok; és kezdte őket sok mindenre tanítani” (Márk 6:34). Jézus felfigyelt a területén élő emberek szánalmas helyzetére, és arra használta fel az energiáját, hogy tanítsa őket, és hogy csodákat hajtson végre az érdekükben. Voltak, akiket vonzottak nagyszerű tulajdonságai, megindítottak a szavai, és a tanítványai lettek.

21. Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

21 Még sokkal többet is tanulhatunk Jézus földi szolgálatáról, ahogyan azt a következő cikk is mutatja. Milyen további módokon utánozhatjuk Jézus Krisztust, a legnagyobb Misszionáriust?

Hogyan válaszolnál?

• Milyen képzést kapott Jézus a földre jövetele előtt?

• Miért volt Jézus tanítási módja magasabb rendű, mint az írástudóké és farizeusoké?

• Milyen tulajdonságok tették kedvessé Jézust az emberek szemében?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 15. oldalon]

Hogyan tanította Jézus a sokaságot?