Márk 3:1–35

3  Egyszer, amikor ismét egy zsinagógába ment, volt ott egy sorvadt* kezű ember.+  Így aztán feszülten figyelték őt, vajon meggyógyítja-e sabbaton a férfit, hogy vádolhassák.+  Ekkor ezt mondta a sorvadt* kezű férfinak: „Kelj fel, és gyere ide középre!”  Azután így szólt hozzájuk: „Szabad-e sabbaton jót vagy rosszat tenni, megmenteni vagy megölni valakit?”+ De ők hallgattak.  Miután felháborodva végignézett rajtuk, mély bánatot érezve szívük érzéketlensége miatt,+ ezt mondta annak az embernek: „Nyújtsd ki a kezed!” Az pedig kinyújtotta, és a keze rendbe jött.  A farizeusok erre kimentek, és azonnal tanácskozni kezdtek a Heródes-pártiakkal,+ hogy megöljék Jézust.  Jézus pedig elment a tanítványaival a tengerhez, és nagy tömeg követte Galileából és Júdeából.+  Még Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordánon túlról és Tírusz meg Szidón környékéről is nagy tömeg jött hozzá, amikor hallották, mennyi mindent tesz.  És szólt a tanítványainak, hogy állítsanak készenlétbe egy kis csónakot, hogy ne tolongjon körülötte a sokaság. 10  Mivel sokakat meggyógyított, mindazok, akik súlyos betegségben szenvedtek, ott tolongtak körülötte, hogy megérintsék.+ 11  Még a tisztátalan szellemek+ is leborultak előtte, amikor látták őt, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!”+ 12  De többször is erélyesen megparancsolta nekik, hogy ne mondják el másoknak, hogy ki is ő.+ 13  Felment egy hegyre, magához hívatta, akiket akart,+ és azok elmentek hozzá.+ 14  És csoportba szervezett* tizenkettőt – akiket apostoloknak is nevezett –, hogy vele tartsanak, kiküldje őket prédikálni,+ 15  és hatalmuk legyen démonokat kiűzni+. 16  Ez volt a tizenkettő+, akiket csoportba szervezett*: Simon, akinek a Péter nevet is adta,+ 17  Jakab, aki Zebedeus fia, és János, Jakab testvére (ezeknek a Boanergesz nevet is adta, amely azt jelenti: ’mennydörgés fiai’),+ 18  továbbá András és Fülöp, Bertalan+ és Máté, Tamás és Jakab, aki Alfeus fia, Taddeus és a Kananei Simon, 19  és Iskariót Júdás, aki később elárulta. Később Jézus bement egy házba, 20  és a sokaság ismét összegyűlt, úgyhogy még enni sem tudtak.+ 21  De amikor a rokonai ezt meghallották, elmentek, hogy megfogják, mert ezt mondták: „Elment az esze.”+ 22  Az írástudók is, akik Jeruzsálemből jöttek le, ezt mondták: „Belzebub van vele, és a démonok uralkodójának segítségével űzi ki a démonokat.”+ 23  Ezért miután odahívta őket magához, szemléltetésekkel élve így szólt hozzájuk: „Hogyan űzheti ki Sátán Sátánt? 24  Hiszen ha egy királyságon belül ellentét támad, az a királyság nem állhat meg;+ 25  és ha egy családon belül ellentét támad, az a család nem tud fennmaradni. 26  Éppígy, ha Sátán önmaga ellen fordul, és ellentétbe kerül önmagával, nem állhat meg, hanem vége van. 27  Valójában senki sincs, aki egy erős ember házába bejutva képes lenne elrabolni annak javait, hacsak előbb meg nem kötözi azt az erős embert. Csak ezután tudja kirabolni a házát. 28  Mondom nektek, hogy minden meg lesz bocsátva az embereknek, bármilyen bűnt követnek is el, és bármit gyaláznak is. 29  Aki azonban a szent szellemet gyalázza, az soha nem nyer megbocsátást,+ hanem örök bűnben vétkes.”+ 30  Ezt azért mondta, mert ezt mondogatták: „Tisztátalan szellem van benne.”+ 31  Ekkor eljött az anyja és a testvérei,+ és odakint megállva beküldtek hozzá valakit, és kihívatták.+ 32  Körülötte pedig sokaság ült, és ezt mondták neki: „Nézd! Anyád és a testvéreid odakint vannak, és keresnek téged.”+ 33  De ő így felelt nekik: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?”+ 34  Majd végignézett a körülötte ülőkön, és ezt mondta: „Ők az én anyám és az én testvéreim!+ 35  Aki cselekszi Isten akaratát, az az én testvérem és anyám.”+

Lábjegyzetek

Vagy: „béna”.
Vagy: „béna”.
Vagy: „kinevezett”.
Vagy: „kinevezett”.

Jegyzetek

valakit: Vagy: „egy lelket”. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)

felháborodva. . . mély bánatot érezve: Csak Márk jegyzi fel, hogy hogyan érzett Jézus, amikor felfigyelt arra, hogy milyen érzéketlen szívűek a vallási vezetők (Mt 12:13; Lk 6:10). Talán Péter, aki maga is egy mély érzésű ember volt, adott ilyen élénk leírást Jézus érzéseiről. (Lásd a „Márk evangéliumának áttekintése” című részt.)

tanácskozni kezdtek: Ez az első abból a két alkalomból, amikor a Biblia konkrétan megemlíti, hogy két ellenséges csoport, a farizeusok és a Heródes-pártiak, arról tanácskoznak, hogy megöljék Jézust. A második alkalomra közel két évvel később került sor, csupán három nappal azelőtt, hogy Jézust megölték. Ez arra enged következtetni, hogy ezek a csoportok hosszú ideig tervezték Jézus megölését (Mt 22:15–22).

Heródes-pártiakkal: Lásd a Szójegyzéket.

Galileai-tenger: Izrael északi részén található édesvizű tó. (A „tenger”-nek fordított görög szó azt is jelentheti, hogy ’tó’.) Hívták még Kinneret-tengernek (4Mó 34:11), Genezáret-tónak (Lk 5:1) és Tibériás-tengernek is (Jn 6:1). Átlagosan 210 m-rel a tengerszint alatt fekszik. 21 km hosszú észak-déli irányban és 12 km széles. A legmélyebb pontja kb. 48 m. (Lásd az A7-es függ. 3/b térképén az „Események a Galileai-tengernél” című részt.)

a tengerhez: Vagyis a Galileai-tengerhez. (Lásd a Mt 4:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Idumeából: Jézus szolgálata idején Idumea volt a római tartománynak, Júdeának a legdélebbi területe. (Lásd a B10-es függ.-et.) Görögül azt jelenti a neve, hogy ’az edomitáké [az edomiták földje]’. Az edomiták eredetileg a Holt-tengertől délre eső területen éltek. (Lásd a B3-as és a B4-es függ.-eket.) Az i. e. VI. században legyőzte őket a babilóniai király, Nabú-naid. Az i. e. IV. századra a nabateus arabok elfoglalták a területüket, ezért az edomiták északra mentek, a Negeb vidékére, egészen a Hebron körüli részig. Ezt a területet hívták Idumeának. Majd a hasmóneusok (makkabeusok) igázták le őket, és arra kényszerítették őket, hogy metélkedjenek körül, és éljenek a zsidó törvények szerint, máskülönben meghalnak. A Heródesek ősapjai azok között voltak, akik elfogadták a zsidó törvényeket és szokásokat.

a Jordánon túlról: Minden bizonnyal a Jordán keleti oldalára utal, melyet úgy is ismertek, hogy Perea (a görög peʹran szóból, melynek jelentése: ’másik oldal’; ’túlsó’).

Hallgass: Szó szerint: „kössék be a szád”. Habár a tisztátalan szellem tudta, hogy Jézus a Krisztus, vagyis a Messiás, és úgy szólította, hogy „az Isten szentje” (24. vers), Jézus nem engedte meg a démonoknak, hogy tanúskodjanak róla (Mr 1:34; 3:11, 12).

ne mondják el másoknak, hogy ki is ő: Habár a tisztátalan szellemek tudták, hogy Jézus „az Isten Fia”, és így is szólították őt (11. vers), Jézus nem engedte meg nekik, hogy tanúskodjanak róla. A démonok kivetettek, lázadók, gyűlölik azt, ami szent, és Isten ellenségei. (Lásd a Mr 1:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Amikor egy „jövendőmondó démon” arra indított egy lányt, hogy úgy azonosítsa Pált és Silást, mint akik „a legfelségesebb Isten rabszolgái”, és akik azt hirdetik az embereknek, hogy hogyan menekülhetnek meg, Pál is kiűzte a lányból a szellemet (Cs 16:16–18).

apostol: Vagy: „küldött”. A görög a·poʹszto·losz szó az a·po·sztelʹló igéből származik, amelynek a jelentése ’elküld (kiküld)’ (Mt 10:5; Lk 11:49; 14:32). Az alapjelentését jól tükrözi Jézus kijelentése a Jn 13:16-ban, ahol a szó úgy van visszaadva, hogy „a küldött”.

apostoloknak: Vagy: „küldötteknek”. A görög a·poʹszto·losz szó az a·po·sztelʹló igéből származik, amely a vers vége felé szerepel, és úgy van visszaadva, hogy „kiküld”. (Lásd a Mt 10:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Simon, akit Péternek hívnak: Péternek öt különböző neve van az Írásokban: 1. a görög „Simeon”, mely megegyezik a név héber formájával; 2. a görög „Simon” (a Simeon és Simon szavak egy olyan héber igéből származnak, melynek jelentése ’hall’; ’odafigyel’); 3. „Péter” (egy görög név, mely azt jelenti, hogy ’szikladarab’, egyedül őt hívják így a Szentírásban); 4. „Kéfás”, a Péter szó sémi megfelelője (talán összefügg a héber ké·fímʹ [sziklák] szóval, mely a Jób 30:6-ban és a Jr 4:29-ben fordul elő); valamint 5. a két névből alkotott „Simon Péter” (Cs 15:14; Jn 1:42; Mt 16:16).

akinek a Péter nevet is adta: Az a név, melyet Jézus Simonnak adott, azt jelenti, hogy ’szikladarab’ (Jn 1:42). Ahogy Jézus tisztában volt azzal, hogy Nátánael „nem képmutató” (Jn 1:47), úgy azt is tudta, hogy Péter milyen ember. Péternek sziklához hasonló tulajdonságai voltak, melyek különösen Jézus halála és feltámadása után mutatkoztak meg. (Lásd a Mt 10:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

fia: Héber, arámi és görög nyelven a „fia(i)” kifejezés utalhat egy kiemelkedő tulajdonságra vagy jellemvonásra, mely megkülönböztet egy személyt, vagy ráillik emberek egy csoportjára. Például az 5Mó 3:18-ban a „minden bátor férfi” vagy vitéz harcosok kifejezést szó szerint úgy lehetne visszaadni, hogy „az alkalmasság fiai”. A Jób 1:3-ban a „mindenkinél. . . Keleten” kifejezés szó szerint úgy hangzik, hogy „a Kelet fiainál”. Az 1Sá 25:17-ben található „semmirekellő ember” kifejezést pedig úgy lehetne fordítani szó szerint, hogy „beliál fia”, vagyis „a hasztalanság fia”. A Keresztény görög iratok ilyen kifejezéseket használ azokra, akik egy bizonyos módon viselkednek, vagy akikre egy adott tulajdonság jellemző: „fiai. . . a legfelségesebb Istennek”; „a világosság és a nappal fiai”; „az engedetlenség fiai” (Lk 6:35; 1Te 5:5; Ef 2:2).

Boanergesz: Egy sémi kifejezés, amely csak Márk beszámolójában fordul elő. Jézus adta ezt a nevet Jakabnak és Jánosnak, valószínűleg a heves és buzgó természetük miatt (Lk 9:54).

ami azt jelenti: Márk elmagyaráz vagy lefordít olyan kifejezéseket, melyet a zsidó olvasóknak nem kellett volna. Ez arra utal, hogy a nem zsidóknak írta a beszámolóját.

mennydörgés fiai: Héber, arámi és görög nyelven a „fia(i)” kifejezés utalhat egy kiemelkedő tulajdonságra vagy jellemvonásra, mely megkülönböztet egy személyt, vagy ráillik emberek egy csoportjára. (Lásd ebben a versben a Boanergesz kifejezéshez tartozó magyarázó jegyzetet és a Cs 4:36-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Bertalan: Jelentése ’Tolmai fia’. Úgy gondolják, hogy ő a János által megemlített Nátánael (Jn 1:45, 46). Az evangéliumokat összehasonlítva azt látjuk, hogy Máté és Lukács ugyanúgy együtt említi Bertalan és Fülöp nevét, ahogy János Nátánaelét és Fülöpét (Mt 10:3; Lk 6:14).

Jakab, aki Alfeus fia: Kétségtelenül ugyanaz a tanítvány, mint a Mr 15:40-ben említett „Kisebb Jakab”. Az általános nézet szerint Alfeus nem más, mint Klópás (Jn 19:25), aki egyúttal „a másik Mária” férje volt (Mt 27:56; 28:1; Mr 15:40; 16:1; Lk 24:10). Az itt említett Alfeus kétségkívül nem az az Alfeus, aki a Mr 2:14 szerint Lévi apja.

Taddeus: Lk 6:16-ban és a Cs 1:13-ban az apostolok felsorolásában nem szerepel Taddeus neve, helyette azt olvashatjuk, hogy „Júdás, aki Jakab fia”. Ez arra enged következtetni, hogy Taddeus volt a másik neve annak az apostolnak, akit János úgy nevezett meg, hogy „nem az Iskariót” Júdás (Jn 14:22). Talán azért használják az írók időnként a Taddeus nevet, mert ezt a Júdást könnyen össze lehetne keverni az árulóval, Iskariót Júdással.

Kananei: Ezzel a névvel különböztetik meg Simon apostolt Simon Péter apostoltól (Mt 10:4). A „Kananei” kifejezés vélhetően héber vagy arámi eredetű, és azt jelenti, hogy ’vakbuzgó’, ’rajongó’. Lukács úgy utalt erre a Simonra, hogy „a buzgó”, és a görög zé·ló·tészʹ szót használta, mely szintén azt jelenti, hogy ’vakbuzgó’, ’rajongó’ (Lk 6:15; Cs 1:13). Bár lehetséges, hogy Simon korábban a zelótákhoz, egy rómaiakkal szemben álló zsidó párthoz tartozott, de valószínűleg a buzgalmáért és a lelkesedéséért kapta ezt a nevet.

Iskariót: Feltehetően azt jelenti, hogy ’férfi Kerijótból’. Júdás apját, Simont is Iskariótnak hívták (Jn 6:71). Ez a név sokak szerint úgy azonosítja Simont és Júdást, mint akik a júdeai Kerijót-Hecron városából származtak (Jzs 15:25). Ha ez így van, akkor Júdás volt az egyetlen júdeai a 12 apostol közül, a többiek galileaiak voltak.

Jakabnak: Jézusnak ez a féltestvére nyilvánvalóan a Cs 12:17-ben (lásd a magyarázó jegyzetet) és a Ga 1:19-ben említett Jakab, aki a nevét viselő bibliai levelet írta (Jk 1:1).

Júdásnak: Jézusnak ez a féltestvére nyilvánvalóan az a Júdás (görögül I·uʹdasz), aki a nevét viselő bibliai levelet írta (Júd 1).

rokonai: Jézus rokonainak számíthattak a féltestvérei, Jakab és Júdás is, akik írtak egy-egy bibliai levelet. Jézus négy féltestvérének a neve a Mt 13:55-ben és a Mr 6:3-ban van felsorolva. (Lásd a Mt 13:55-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Belzebub: Feltehetően a Baál-Zebub szó egyik változata, amelynek jelentése: ’a legyek tulajdonosa (ura)’. Ezt a Baált imádták a filiszteusok Ekronban (2Ki 1:3). Néhány görög kéziratban a Beelzebul, illetve Beezebul szerepel, melyek valószínűleg azt jelentik, hogy ’fenséges lakhely tulajdonosa (ura)’, ha azonban a nem bibliai héber zeʹvel (ganéj) szón alapuló szójátékról van szó, akkor azt jelentik, hogy ’a ganéj tulajdonosa (ura)’. A Mt 12:24 jól mutatja, hogy ez Sátánra, a démonok fejedelmére, vagyis uralkodójára utaló név.

Belzebub: Sátánra utaló megnevezés. (Lásd a Mt 10:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

szemléltetésekben: Vagy: „példázatokban”. A görög pa·ra·bo·léʹ szó, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’egymás mellé állítás’, többek közt példázatokat, példabeszédeket vagy szemléltetéseket foglal magában. Jézus gyakran úgy magyarázott el valamit, hogy jelképesen egymás mellé állított két dolgot, vagyis összehasonlította őket (Mr 4:30). A szemléltetései rövid és általában kitalált elbeszélések voltak, melyekből egy erkölcsi tanulságot vagy Istennel kapcsolatos igazságot lehetett leszűrni.

szemléltetésekkel: Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

családon: Vagy: „házon”. A „ház” szó az eredeti nyelven egy családra vagy egy háznépre utalhatott, beleértve azokat is, akik valamilyen kapcsolatban voltak a királyi palotával (Cs 7:10; Flp 4:22). A kifejezést az uralkodódinasztiákra használták, például a Heródes-dinasztiára vagy a császárokra. Ezekben a családokban megszokott volt a viszály, ami végül a bukásukhoz vezetett.

nem tud fennmaradni: Vagy: „nem tud együtt maradni”. (Lásd a családon szóhoz tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben.)

gyalázkodást: Az Isten és a szent dolgok elleni rágalmazó, sértő vagy becsmérlő beszédet jelenti. A szent szellem közvetlenül Jehovától árad ki, így aki szembehelyezkedik a működésével, vagy elutasítja azt, olyan, mintha Istent gyalázná. A Mt 12:24, 28-ból kiderül, hogy a zsidó vallásvezetők látták Isten szellemét működés közben, amikor Jézus véghez vitte a csodáit, mégis Sátánnak, az Ördögnek tulajdonították a hatalmát.

a szent szellemet gyalázza: Az Isten és a szent dolgok elleni rágalmazó, sértő vagy becsmérlő beszédet jelenti. A szent szellem közvetlenül Istentől árad ki, így aki szembehelyezkedik a működésével, vagy elutasítja azt, olyan, mintha Istent gyalázná. A Mt 12:24, 28-ból és a Mr 3:22-ből kiderül, hogy a zsidó vallásvezetők látták Isten szellemét működés közben, amikor Jézus véghez vitte a csodáit, mégis Sátánnak, az Ördögnek tulajdonították a hatalmát.

örök bűnben vétkes: Feltehetőleg a szándékos bűnre utal, melynek örökké tartó következményei vannak. Nincs olyan áldozat, mely eltörölne egy ilyen bűnt. (Lásd a szent szellemet gyalázza kifejezéshez tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben és a Mt 12:31-hez tartozó magyarázó jegyzetet a párhuzamos beszámolóban.)

testvéreit: A Bibliában a görög a·del·phoszʹ szó jelenthet hittestvért is, de itt Jézus féltestvéreire utal, József és Mária fiatalabb fiaira. Azok, akik szerint Mária Jézus születése után is szűz maradt, azt állítják, hogy ez a görög szó az unokatestvérekre utal. Ám a Keresztény görög iratok az „unokatestvér” szóra egy másik főnevet használ (a·ne·pszi·oszʹ a Kol 4:10-ben) és egy harmadikat Pál unokaöccsére (Cs 23:16). A Lk 21:16-ban az a·del·phoszʹ (testvér) és a szün·ge·nészʹ (rokon) szavak többes számban szerepelnek. Ezekből a példákból jól látszik, hogy a Keresztény görög iratokban nem használják pontatlanul, válogatás nélkül a családi kapcsolatokat jelölő kifejezéseket.

testvérei: Vagyis Jézus féltestvérei. A neveik a Mt 13:55-ben és a Mr 6:3-ban vannak felsorolva. (A „testvér” szó jelentését lásd a Mt 13:55-höz tartozó magyarázó jegyzetben.)

Ők az én anyám és az én testvéreim: Jézus itt különbséget tesz a vér szerinti testvérei között, akik közül néhányan kétségkívül nem hittek benne (Jn 7:5), és a hittestvérei, vagyis a tanítványai között. Arra mutat rá, hogy noha erős kötelék fűzi a rokonaihoz, még erősebb szálak fűzik azokhoz, akik „Isten akaratát” cselekszik (Mr 3:35).

Multimédia