Máté 12:1–50
Lábjegyzetek
Jegyzetek
átment a gabonaföldeken: Valószínűleg azokon a gyalogutakon mentek, melyek elválasztották egymástól a földterületeket.
sabbaton: Lásd a Szójegyzéket.
amit nem szabad: Jehova azt parancsolta az izraelitáknak, hogy ne dolgozzanak sabbaton (2Mó 20:8–10). A zsidó vallásvezetők jogot formáltak arra, hogy meghatározzák, pontosan mi számít munkának. Szerintük Jézus tanítványai áthágták a törvényt, mert learatták (tépdesték) és kicsépelték (morzsolgatták) a gabonát (Lk 6:1, 2). Ám ezzel túlmentek Jehova parancsán.
Isten házába: Itt a hajlékról van szó. A Jézus által említett eseményekre (1Sá 21:1–6) akkor került sor, amikor a hajlék Nób városában volt, amely minden bizonnyal Benjámin területén feküdt, Jeruzsálemtől nem messze. (Lásd a B7-es függ. kinagyított térképét.)
Isten házába: Lásd a Mr 2:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
az Istennek bemutatott kenyereket: Vagy: „a jelenlét kenyerét”. A héber kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy ’az arc kenyere’. A kenyér jelképesen Jehova előtt volt mint állandó áldozat (2Mó 25:30; lásd a Szójegyzéket és a B5-ös függ.-et).
áthágják a sabbatot: Vagyis ugyanolyannak tartják, mint bármelyik másik napot. Például leölték az áldozatra szánt állatokat, és még más munkákat is végeztek az állatáldozatokhoz kapcsolódóan (4Mó 28:9, 10).
jelképezi: A görög e·sztinʹ szónak (szó szerint: ’van’) itt az az értelme, hogy ’jelent’, ’jelképez’, ’szemléltet’. Az apostolok számára ez egyértelmű volt, hiszen ott volt előttük Jézus tökéletes teste, és a kovásztalan kenyér is, amelyet aztán elfogyasztottak. Ennélfogva a kenyér nem lehetett szó szerint Jézus teste. Érdemes megjegyezni, hogy a Mt 12:7-ben ugyanez a görög szó szerepel, és számos bibliafordítás a „jelent” szóval adja vissza.
Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot: Jézus kétszer is utal a Hó 6:6-ban szereplő szavakra (itt és a Mt 12:7-ben). Máté, aki egy megvetett adószedő volt, de Jézus közeli társa lett, az egyetlen olyan evangéliumíró, aki feljegyzi ezt az idézetet és az irgalmatlan rabszolgáról szóló szemléltetést (Mt 18:21–25). Az evangéliumából kiderül, hogy Jézus szerint az áldozaton kívül mennyire fontos az irgalom is.
mit jelent ez: Szó szerint: „mi ez”. Itt a görög e·sztinʹ szó (szó szerint azt jelenti, hogy ’van’) jelentése ’jelképez’; ’jelent’. (Lásd a Mt 26:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot: Lásd a Mt 9:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).
Emberfia: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
ura a sabbatnak: Jézus magára utal ezzel a kifejezéssel (Mr 2:28; Lk 6:5), kiemelve, hogy szabadon rendelkezik a sabbattal, és elvégezheti azt a munkát, mellyel égi Atyja megbízta. (Vesd össze: Jn 5:19; 10:37, 38.) Jézus sabbaton vitte véghez sok nagy csodáját, például betegeket gyógyított (Lk 13:10–13; Jn 5:5–9; 9:1–14). Ez kétségkívül előrevetítette, hogy milyen enyhülést fog hozni a királyság az uralma idején, mely a sabbatnapi pihenéshez hasonlítható (Héb 10:1).
kezű: A görög „kéz” szó tág jelentésű, utalhat egy személy karjára, kezére vagy ujjaira is. (Lásd még: Mt 12:13.)
Mennyivel többet: Lásd a Mt 7:11-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
mennyivel inkább: Jézus gyakran használta ezt a fajta érvelési menetet. Először elmondott egy nyilvánvaló tényt vagy ismert igazságot, majd pedig levont belőle egy következtetést, mely így még meggyőzőbb lett. Mindezt úgy tette, hogy egy egyszerű tényből kiindulva kijelentett egy fontos tanulságot (Mt 10:25; 12:12; Lk 11:13; 12:28).
ne mondják el másoknak, hogy ki is ő: Lásd a Mr 3:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
ne mondják el másoknak, hogy ki is ő: Habár a tisztátalan szellemek tudták, hogy Jézus „az Isten Fia”, és így is szólították őt (11. vers), Jézus nem engedte meg nekik, hogy tanúskodjanak róla. A démonok kivetettek, lázadók, gyűlölik azt, ami szent, és Isten ellenségei. (Lásd a Mr 1:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Amikor egy „jövendőmondó démon” arra indított egy lányt, hogy úgy azonosítsa Pált és Silást, mint akik „a legfelségesebb Isten rabszolgái”, és akik azt hirdetik az embereknek, hogy hogyan menekülhetnek meg, Pál is kiűzte a lányból a szellemet (Cs 16:16–18).
hogy beteljesedjen az, amit Jehova mondott a prófétája által: Ez és ehhez hasonló kifejezések sokszor szerepelnek Máté evangéliumában. Nyilvánvalóan Jézusnak a megígért Messiásként betöltött szerepét hangsúlyozza a zsidó olvasóknak (Mt 2:15, 23; 4:14; 8:17; 12:17; 13:35; 21:4; 26:56; 27:9).
hogy beteljesedjen, amit Isten Ézsaiás próféta által mondott: Lásd a Mt 1:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
akiben örömömet lelem: Vagy: „akiben kedvem telik”; „akiben gyönyörködöm”. Ugyanez a kifejezés található a Mt 12:18-ban, mely egy idézet a megígért Messiásról, vagyis Krisztusról az Ézs 42:1-ből. A szent szellem kiárasztása és Isten kijelentése a Fiáról egyértelműen a megígért Messiásként azonosította Jézust. (Lásd a Mt 12:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
örömömet lelem: Vagy: „örömét leli a lelkem”. Ez egy idézet az Ézs 42:1-ből, és a héber neʹfes szó a görög pszü·khéʹ szóval van visszaadva; általában mindkét szót „lélek”-nek fordítják. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Itt az „örömömet lelem” kifejezést úgy is vissza lehet adni, hogy „kedvem telik”. (Lásd a Mt 3:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
pislákoló kanócot: A háztartásokban használt mécses egy kicsi agyagedény volt, amelyet olívaolajjal töltöttek meg. Egy lenkanóc szívta fel az olajat, és táplálta a lángot. A „pislákoló kanóc”-nak fordított kifejezés görög megfelelője arra utal, amikor a kanóc végén már csak némi parázs füstölög, és a láng épphogy pislákol, vagy el is aludt. Az Ézsaiás 42:3 Jézus irgalmáról jövendölt. Elképzelhetetlen volt, hogy az alázatos, meggyötört emberekben kioltsa a remény utolsó szikráját.
sikerre: Vagy: „győzelemre.” A görög niʹkosz szó az 1Ko 15:55, 57-ben a „győzelem” kifejezéssel van visszaadva.
Belzebub: Egy Sátánra utaló név. (Lásd a Mt 10:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Belzebub: Feltehetően a Baál-Zebub szó egyik változata, amelynek jelentése: ’a legyek tulajdonosa (ura)’. Ezt a Baált imádták a filiszteusok Ekronban (2Ki 1:3). Néhány görög kéziratban a Beelzebul, illetve Beezebul szerepel, melyek valószínűleg azt jelentik, hogy ’fenséges lakhely tulajdonosa (ura)’, ha azonban a nem bibliai héber zeʹvel (ganéj) szón alapuló szójátékról van szó, akkor azt jelentik, hogy ’a ganéj tulajdonosa (ura)’. A Mt 12:24 jól mutatja, hogy ez Sátánra, a démonok fejedelmére, vagyis uralkodójára utaló név.
család: Vagy: „ház”. A „ház” szó az eredeti nyelven egy családra vagy egy háznépre utalhatott, beleértve azokat is, akik valamilyen kapcsolatban voltak a királyi palotával (Cs 7:10; Flp 4:22). A kifejezést az uralkodódinasztiákra használták, például a Heródes-dinasztiára vagy a császárokra. Ezekben a családokban megszokott volt a viszály, ami végül a bukásukhoz vezetett. Máté beszámolójában a „ház” szó párhuzamba van állítva a várossal.
Sátán: Lásd a Mt 4:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
Sátán: A héber szá·tánʹ szóból ered, mely azt jelenti, hogy ’ellenálló’; ’ellenség’.
fiaitok: Itt abban az értelemben szerepel, hogy ’követők’; ’tanítványok’.
ők: Vagyis a „fiaitok”.
lesznek a bíráitok: Vagyis a fiak a tetteikkel megcáfolták a farizeusok érvelését.
Isten szelleme: Szó szerint: „Isten ujja”. Máté evangéliumában egy korábbi, hasonló beszélgetés van feljegyezve, mely szerint Jézus „Isten szelleme”, vagyis tevékeny ereje által űzi ki a démonokat (Mt 12:28).
Isten szelleme: Vagy: „Isten tevékeny ereje”. Egy későbbi, hasonló beszélgetés során a Lk 11:20 lábjegyzete szerint Jézus azt mondta, hogy a démonokat „Isten ujja” által űzi ki. (Lásd a Lk 11:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
gyalázkodást: Az Isten és a szent dolgok elleni rágalmazó, sértő vagy becsmérlő beszédet jelenti. A szent szellem közvetlenül Jehovától árad ki, így aki szembehelyezkedik a működésével, vagy elutasítja azt, olyan, mintha Istent gyalázná. A Mt 12:24, 28-ból kiderül, hogy a zsidó vallásvezetők látták Isten szellemét működés közben, amikor Jézus véghez vitte a csodáit, mégis Sátánnak, az Ördögnek tulajdonították a hatalmát.
világrendszerben: A görög ai·ónʹ szó alapjelentése ’kor’, és az éppen fennálló helyzetre és jellegzetességekre utal, amelyek egyedivé tesznek egy bizonyos időszakot vagy kort. Jézus kijelenti, hogy annak, aki a szent szellemet gyalázza, nem bocsátják meg a tettét sem a Sátán uralta, jelenlegi istentelen világrendszerben (2Ko 4:4; Ef 2:2; Tit 2:12), sem az Isten által uralt, eljövendő világrendszerben, ahol lehetőség lesz az örök életre (Lk 18:29, 30; lásd a Szójegyzéket).
Kígyók, viperafajzatok: Sátán, az „őskígyó” (Jel 12:9) jelképesen az igaz imádat ellenségeinek az atyja. Jézus ezért joggal nevezte úgy ezeket a vallásvezetőket, hogy „kígyók, viperafajzatok” (Jn 8:44; 1Jn 3:12). Gonoszak voltak, és rossz hatással voltak az emberek Istennel ápolt kapcsolatára, ami olyan káros volt, akárcsak a halálos méreg. Keresztelő János is használta a „viperafajzatok” kifejezést (Mt 3:7).
Viperafajzatok: Lásd a Mt 23:33-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
házasságtörő: Vagy: „hűtlen”. A jelképes házasságtörés arra utal, hogy azok, akik szövetségre léptek Istennel, hűtlenné válnak hozzá. Az ókori Izrael a hamis vallásos szokásaival megszegte a törvényszövetséget, és így az izraeliták jelképes értelemben házasságtörők lettek (Jr 3:8, 9; 5:7, 8; 9:2; 13:27; 23:10; Hó 7:4). Jézus hasonló okokból nevezte elítélően korának zsidó nemzedékét házasságtörőnek (Mt 12:39; 16:4). Ha azok a keresztények, akik az új szövetség tagjai, beszennyezik magukat a jelenlegi világrendszerrel, jelképes értelemben házasságtörést követnek el. Lényegében ugyanez igaz mindazokra, akik átadták az életüket Jehovának (Jk 4:4).
házasságtörő: Jelképes házasságtörésre utal, vagyis az Isten iránti hűtlenségre. (Lásd a Mr 8:38-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Jónás próféta jelét: Jónás ahhoz hasonlította azt, hogy kb. három nap után kiszabadult a hal gyomrából, mintha a sírból támasztották volna fel (Jón 1:17–2:2). Jézus feltámasztása a szó szerinti sírból ugyanolyan valóságos lesz, mint az, hogy Jónás kijött a hal gyomrából. Jézus három nap valamennyi részéig halott volt, majd feltámadt, de a keményszívű bírálói még ekkor sem hittek benne.
három nap és három éjjel: Más bibliai beszámolókból kiderül, hogy ez a kifejezés utalhat három nap valamennyi részére is, illetve hogy egy napnak egy részét az egész napnak is tekinthették (1Mó 42:17, 18; 1Ki 12:5, 12; Mt 27:62–66; 28:1–6).
Dél királynője: Vagyis Sába királynője. Azt valószínűsítik, hogy a királysága Arábia délnyugati részén volt (1Ki 10:1).
testvérei: Vagyis Jézus féltestvérei. A nevük a Mt 13:55-ben és a Mr 6:3-ban van feljegyezve. (A „testvér” szó jelentésével kapcsolatban lásd a Mt 13:55-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
testvéreit: A Bibliában a görög a·del·phoszʹ szó jelenthet hittestvért is, de itt Jézus féltestvéreire utal, József és Mária fiatalabb fiaira. Azok, akik szerint Mária Jézus születése után is szűz maradt, azt állítják, hogy ez a görög szó az unokatestvérekre utal. Ám a Keresztény görög iratok az „unokatestvér” szóra egy másik főnevet használ (a·ne·pszi·oszʹ a Kol 4:10-ben) és egy harmadikat Pál unokaöccsére (Cs 23:16). A Lk 21:16-ban az a·del·phoszʹ (testvér) és a szün·ge·nészʹ (rokon) szavak többes számban szerepelnek. Ezekből a példákból jól látszik, hogy a Keresztény görög iratokban nem használják pontatlanul, válogatás nélkül a családi kapcsolatokat jelölő kifejezéseket.
Ezért valaki. . . veled: Néhány ókori kézirat kihagyja ezt a verset.
Nézd, ők az én anyám és az én testvéreim: Jézus itt különbséget tesz a vér szerinti testvérei között, akik közül néhányan kétségkívül nem hittek benne (Jn 7:5), és a hittestvérei, vagyis a tanítványai között. Arra mutat rá, hogy noha erős kötelék fűzi a rokonaihoz, azokhoz, akik az égi Atyja akaratát cselekszik, még erősebb szálak fűzik (Mt 12:50).
Multimédia
Jézus tanítványai talán olyan gabonaszemeket tépdestek és ettek, mint amilyenek ezen a képen láthatóak.
Az illusztráció bemutatja, hogyan nézhetett ki egy ókori zsinagóga. Az ábrába belefoglalták a Gamlánál (a Galileai-tengertől kb. 10 km-re északkeletre) talált I. századi zsinagóga egyes jellegzetességeit is.
Keresztelő János is, és Jézus is viperafajzatoknak nevezte az írástudókat és a farizeusokat, mivel rossz hatással voltak a gyanútlan emberek Istennel ápolt kapcsolatára, és ez olyan káros volt, akárcsak a halálos méreg (Mt 3:7; 12:34). A képen egy szarvasvipera látható, amelynek ismertetőjele a szeme felett található tüskeszerű szarvacska. Más veszélyes viperák is élnek Izraelben, például a Jordán völgyében honos homoki vipera (Vipera ammodytes), illetve a palesztin vipera (Vipera palaestina).