Higgyétek el nekem: Ebben a görög kifejezésben szerepel az a·ménʹ szó, amely a héber ʼá·ménʹ átírása, és a jelentése ’úgy legyen’ vagy ’biztosan’. Jézus gyakran ezzel a kifejezéssel vezetett be egy ténymegállapítást, ígéretet vagy próféciát, így hangsúlyozva, hogy az általa mondottak teljesen hitelesek és megbízhatóak. Egyes tudósok szerint egyedül Jézus használta ily módon az „ámen” szót az evangéliumokban, máshol nincs erre példa a vallási irodalomban. János evangéliumából azt is láthatjuk, hogy Jézus időnként egymás után kétszer is mondta ezt a szót (a·ménʹ a·ménʹ), hogy hangsúlyozza, az üzenete mennyire megbízható. (Lásd a Jn 1:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

irgalmas adományokat: Az e·le·é·mo·szüʹné görög szó, melyet gyakran „alamizsná”-nak fordítanak, rokonságban áll a görög „irgalom” és „irgalmat mutat” szavakkal. Pénzre vagy ételre utal, melyet azért adnak a szegényeknek, hogy jobb legyen a helyzetük.

kürtöld szét: Azaz felkelti a figyelmet. Itt nyilvánvalóan átvitt értelemben szerepel, vagyis hogy egy személy ne híresztelje, ha nagylelkűen tesz valamit.

képmutatók: A görög hü·po·kri·tészʹ szó eredetileg görög (és később római) színpadi színészekre utalt, akik nagy maszkokat viseltek, melyek felerősítették a hangot. A kifejezést idővel metaforikus értelemben kezdték használni olyan személyre, aki megjátssza magát, azaz színlel, hogy elrejtse a valódi énjét vagy indítékait. Jézus itt a zsidó vallásvezetőket nevezte úgy, hogy „képmutatók” (Mt 6:5, 16).

Higgyétek el: Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

megkapták már a teljes jutalmukat: A görög a·peʹkhó szó, melynek a jelentése ’teljesen megkap’, gyakran előfordult üzleti elismervényeken, abban az értelemben, hogy „teljesen kifizetve”. A képmutatók azért adtak, hogy lássák őket az emberek, az emberek pedig látták és dicsőítették őket a jótékony adományaikért. Ezáltal már megkapták mindazt a jutalmat, amire csak számíthattak. Így semmit sem várhattak Istentől.

ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb: Ez a szókép a legnagyobb diszkrécióra vagy titoktartásra utal. Jézus követőinek nem szabad híresztelniük, ha jót tesznek másokkal, még azoknak sem, akik olyan közel állnak hozzájuk, mint amilyen közel van a bal kezük a jobb kezükhöz, vagyis a legjobb barátaiknak sem.

ne mondjátok újra meg újra ugyanazt: Vagy: „ne mormoljatok szavakat”; „ne ismételgessetek üres kijelentéseket”. Jézus arra figyelmeztette a követőit, hogy ne imádkozzanak gondolkodás nélkül. Nem arra célzott, hogy helytelen megismételni egy kérést (Mt 26:36–45). Az viszont nem lenne helyes, ha a nemzetekhez (vagyis a nem zsidókhoz) hasonlóan imádkoznának, akik gondolkodás nélkül, „újra meg újra” bemagolt frázisokat ismételgetnek.

az Atyátok: Néhány ókori kéziratban az áll itt, hogy „Isten, az Atyátok”, ám a kéziratok többségében a rövidebb forma, „az Atyátok” szerepel.

Atyátoknak: Az első abból a több mint 160 helyből az evangéliumokban, ahol Jézus úgy utal Jehova Istenre, hogy „Atya”. Az, hogy Jézus használta ezt a kifejezést, azt jelzi, hogy a hallgatói a Héber iratokból már tudták, hogy Istenre vonatkozik (5Mó 32:6; Zs 89:26; Ézs 63:16). Isten szolgái korábban sokféle fenséges címet használtak arra, hogy Jehovát jellemezzék és megszólítsák. Ilyen kifejezések például a „mindenható Isten”, a „legfelségesebb Isten” vagy a „nagy Teremtő”. Viszont az, hogy Jézus gyakran használja az egyszerű, hétköznapi „Atya” szót, azt emeli ki, hogy Isten milyen közeli kapcsolatban van az imádóival (1Mó 17:1; 5Mó 32:8; Pr 12:1).

Ti: Ezzel a megszólítással Jézus különbséget tesz a hallgatói és a korábban említett képmutatók között (Mt 6:5).

így: Vagyis azzal a szokással ellentétben, hogy sokan „újra meg újra ugyanazt” mondják (Mt 6:7).

Atyánk: Azzal, hogy valaki az imájában az „Atya” szót többes számú birtokos személyjellel használja, elismeri, hogy mások is közeli kapcsolatban vannak Istennel, és ők is az imádóiból álló családjához tartoznak. (Lásd a Mt 5:16-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

legyen megszentelve: Vagy: „tartsák szentnek”. Ez a kérés arra irányul, hogy minden teremtmény, így az emberek és az angyalok is, tartsák szentnek Isten nevét. A kérés azt is magában foglalja, hogy Isten tegyen lépéseket annak érdekében, hogy megszentelje magát azáltal, hogy megtisztítja a nevét minden gyalázattól, amellyel az édeni lázadás óta illették.

neved: Isten személyneve, melyet négy héber betű (יהוה, átírása: JHVH) jelöl, és melyet általában „Jehová”-nak fordítanak magyarul. Az Új világ fordításban 6979-szer szerepel ez a név a Héber iratokban, és 237-szer a Keresztény görög iratokban. (Isten nevének a Keresztény görög iratokban való használatáról lásd az A5-ös és a C függ.-eket.) A Bibliában a „név” szó időnként magát a személyt jelöli, vagy a hírnevére utal, illetve mindarra, amit kijelent magáról. (Vesd össze: 2Mó 34:5, 6; Jel 3:4, lábj.)

Jöjjön el a királyságod: Jehova a legfőbb Úr, és az uralmát a királysága által gyakorolja a föld felett. Ezzel arra kérjük Istent, hogy tegyen határozott lépéseket azért, hogy a királysága – a messiás királlyal és a társuralkodóival – legyen az egyetlen kormányzat a föld felett. Jézusnak a Lk 19:11–27-ben található példázata szerint Isten királysága abban az értelemben fog eljönni, hogy ítéletet hajt végre, azaz elpusztítja minden ellenségét, és megjutalmazza azokat, akik reménykednek benne. (Lásd: Mt 24:42, 44.) El fogja távolítani a jelenlegi gonosz világrendszert, beleértve az összes emberi kormányzatot, és egy igazságos új világot hoz el (Dá 2:44; 2Pt 3:13; Jel 16:14–16; 19:11–21).

Legyen meg az akaratod: Ez a kérés elsősorban nem azt jelenti, hogy az emberek legyenek azok, akik véghez viszik Isten akaratát, hanem azt, hogy Isten valósítsa meg a földre és a lakosaira vonatkozó akaratát. Arra utal, hogy Isten használja a hatalmát, és vigye véghez, amit kijelentett. Aki ezért imádkozik, kifejezi, hogy ő is azt szeretné, ha megvalósulna Isten akarata, és hogy aláveti magát annak. (Vesd össze: Mt 26:39.) Ebben a szövegkörnyezetben a mint az égben, úgy a földön is kifejezés kétféleképpen is érthető. Vonatkozhat arra, hogy legyen meg Isten akarata a földön, mint ahogy az égben már megvalósult. De arra is, hogy az akarata teljes mértékben valósuljon meg az égben is, és a földön is.

mai napra való kenyerünket: Sok szövegkörnyezetben a „kenyér”-nek fordított héber és görög szavak azt jelentik, hogy ’eledel’ (1Mó 3:19, lábj.). Jézus azt fejezte ki ezzel, hogy Isten szolgái bizalommal kérhetik tőle, hogy gondoskodjon róluk – nem rengeteg, hanem az adott napra elegendő élelemmel. Ez a kérés Istennek azt a parancsát juttatja észbe, hogy az izraeliták a csoda útján kapott mannából csak egynapi adagot gyűjtsenek (2Mó 16:4).

bocsásd meg: A görög szó jelentése szó szerint ’elenged’, de utalhat arra is, hogy valaki ’eltöröl egy adósságot’. Példa erre a Mt 18:27, 32.

bűneinket: Szó szerint: „adósságainkat”. Ha valaki bűnt követ el egy másik személy ellen, akkor az adósa lesz, vagyis kötelezettsége lesz vele szemben, és ezért kérnie kell a bocsánatát. Isten csak akkor bocsát meg nekünk, ha mi is megbocsátunk az adósainknak, azoknak, akik vétkeztek ellenünk (Mt 6:14, 15; 18:35; Lk 11:4).

ne vigyél minket kísértésbe: Vagy: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk”. A Biblia több helyen is úgy beszél Istenről, mint aki valaminek az okozója, pedig egyszerűen csak megengedi, hogy megtörténjen (Ru 1:20, 21). Így hát Jézus nem azt mondja, hogy Isten kísérti meg az embereket, hogy bűnt kövessenek el (Jk 1:13). Inkább arra ösztönzi a követőit, hogy kérjék imában Isten segítségét, hogy elkerüljenek egy kísértést, vagy ellenálljanak annak (1Ko 10:13).

vétkeiket: A „vétek”-nek fordított görög szót úgy is vissza lehet adni, hogy „hibás lépés” (Ga 6:1) vagy „botlás”. Ez az ellentettje annak, hogy valaki egyenesen jár, vagyis Isten igazságos követelményeivel összhangban él.

böjtöltök: Vagyis valaki egy korlátozott ideig nem eszik. (Lásd a Szójegyzéket.) Jézus sosem parancsolta a tanítványainak, hogy böjtöljenek, de nem is tiltotta meg nekik. A mózesi törvény hatálya alatt egyes zsidók helyes indítékból megalázták magukat Jehova előtt, és böjtöléssel fejezték ki a bűnbánatukat (1Sá 7:6; 2Kr 20:3).

eltorzítják az arcukat: Vagy: „elcsúfítják (felismerhetetlenné teszik) az arcukat”. Ezt úgy tehették meg, hogy nem mosakodtak, és hamut szórtak a fejükre.

kend meg a fejedet olajjal, és mosd meg az arcodat: Böjt idején az emberek általában nem szoktak tisztálkodni, ezért Jézus itt arra utal, hogy a tanítványai ne hívják fel magukra a figyelmet, amikor megtagadnak maguktól valamit.

A test lámpása a szem: Ha a szem jól működik, akkor az olyan a testnek, mint egy sötét helyen fénylő lámpás. Lehetővé teszi, hogy az ember meglássa és észrevegye a dolgokat maga körül. A „szem” itt átvitt értelemben szerepel (Ef 1:18).

egyetlen dologra összpontosít: Vagy: „tiszta”; „egészséges”. A görög a·plouszʹ szó alapvetően azt jelenti, hogy ’egyetlen’; ’egyszerű’. Arra utal, hogy az elme egyetlen dologra összpontosít, vagy valaki egyetlen célért fáradozik. Egy szó szerinti szem akkor működik jól, ha képes egyetlen dologra összpontosítani. Ha egy személynek a jelképes szeme a megfelelő dologra összpontosít (Mt 6:33), akkor az az egész személyiségére jó hatással lesz.

egyetlen dologra összpontosít: Vagy: „tiszta”; „egészséges”. A görög a·plouszʹ szó alapvetően azt jelenti, hogy ’egyetlen’; ’egyszerű’. Arra utal, hogy az elme egyetlen dologra összpontosít, vagy valaki egyetlen célért fáradozik. Egy szó szerinti szem akkor működik jól, ha képes egyetlen dologra összpontosítani. Ha egy személynek a jelképes szeme a megfelelő dologra összpontosít (Mt 6:33), akkor az az egész személyiségére jó hatással lesz.

irigy: Szó szerint: „rossz”; „gonosz”. Ha egy szem rossz, vagyis nem egészséges, akkor nem lát tisztán. Ehhez hasonlóan egy irigy szem sem tud az igazán fontos dolgokra összpontosítani (Mt 6:33). Akinek ilyen szeme van, az elégedetlen, kapzsi, ravasz, és elterelődik a figyelme, ezért rosszul ítéli meg a dolgokat, és önzővé válik. (Lásd a Mt 6:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

szolgálhat rabszolgaként: Egy rabszolgának általában egyetlen ura volt. Jézus itt arról beszél, hogy egy keresztény nem tudja kizárólagos odaadással szolgálni Istent – ami jár neki –, és ezzel egyidőben az anyagiakat is hajszolni.

gazdagságnak: A görög ma·mó·naszʹ szót (sémi eredetű), melyet általában úgy fordítanak, hogy „mammon”, úgy is vissza lehet adni, hogy „pénz”. A „gazdagság” ebben a szövegkörnyezetben meg van személyesítve, és egy urat, vagyis egy fajta hamis istent jelent, bár nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy ezt a szót bármikor is egy istenség neveként használták volna.

ne aggódjatok tovább: Az ebben a tiltásban szereplő görög ige olyan igeidőben áll, mely azt jelenti, hogy fel kell hagyni egy folyamatban levő cselekvéssel. Az „aggódik”-nak fordított görög ige olyan aggodalmaskodást foglal magában, amely megosztja az ember elméjét, és eltereli a figyelmét, megfosztva őt az örömtől. Ugyanez a kifejezés található a Mt 6:27, 28, 31, 34-ben.

életetek . . . élet: A görög pszü·khéʹ szó, melyet általában a „lélek” szóval adnak vissza, itt az életre vonatkozik. Ebben a szövegkörnyezetben az élet (lélek) és a test együtt az egész személyt jelképezi.

egy kicsit is meg tudja hosszabbítani az életét: Szó szerint: „egykönyöknyivel”; „egy alkarral”. Jézus itt egy olyan szót használ, amely egy rövid távolságot jelöl, vagyis kb. 44,5 cm-t. (Lásd a Szójegyzékben a „Könyök” címszót és a B14-es függ.-et.) Hosszmértéket használva Jézus minden bizonnyal egy utazáshoz hasonlítja az életet. Szavainak lényege: attól, hogy aggódik az ember, még nem tud egy kicsit sem hozzátenni az élettartamához.

Tanuljatok: A görög igét így is vissza lehet adni: „tanulmányozzátok gondosan (alaposan)”.

a mező liliomaitól: Egyesek szerint ez a virág a szellőrózsa, de az is lehet, hogy a liliomhoz hasonló virágokról van szó, mint például a tulipánról, a jácintról, a nősziromról vagy a kardvirágról. Néhányak szerint Jézus egyszerűen a környezetében levő sokféle vadvirágra gondolt, ezért így fordítják a szavait: „a mező virágai”. Észszerű erre következtetni, mivel ez a megfogalmazás összhangban van „a mező növényzete” kifejezéssel (Mt 6:30; Lk 12:27, 28).

növényzetét. . . kemencébe: A forró nyári hónapok során az Izraelben levő növényzet alig két nap alatt elszárad. A száraz virágszárakat és füvet összegyűjtötték a mezőn, és a sütőkemencékbe tették, hogy táplálják velük a tüzet.

ti kishitűek: Jézus a tanítványaira alkalmazta ezt a kifejezést, és azt akarta ezzel mondani, hogy a hitük vagy bizalmuk nem elég erős (Mt 8:26; 14:31; 16:8; Lk 12:28). Ez nem arra utal, hogy nem volt hitük, hanem arra, hogy hiányos volt.

állandóan tegyétek: A görög igealak folyamatos cselekvésre utal, és úgy is lehet fordítani, hogy „folyamatosan tegyétek”. Jézus igaz követői nem csupán egy ideig teszik első helyre a királyságot, aztán pedig más dolgokat helyeznek előtérbe. Mindig a királyságnak kell a legfontosabbnak lennie az életükben.

a királyságot: Némelyik ókori görög kézirat itt az „Isten királysága” kifejezést használja.

Isten igazságos alapelveit: Szó szerint: „az ő igazságosságát”. A görög személyes névmás Istenre utal, a Mt 6:32-ben említett égi Atyára. Azok, akik az első helyre teszik Isten igazságos alapelveit, készségesen azt teszik, amit kér, és az életüket összhangba hozzák az alapelveivel. Ez a tanítás éles ellentétben állt a farizeusok tanításával, akik a saját igazságosságukat akarták érvényre juttatni (Mt 5:20).

Soha ne aggódjatok hát a következő nap miatt: A Szentírás arra biztat, hogy készítsünk terveket (Pl 21:5). Ám ha valaki a kelleténél többet aggódik amiatt, hogy mi történhet a jövőben, az árthat az Istennel ápolt kapcsolatának, mivel a saját bölcsességére kezd támaszkodni Istené helyett (Pl 3:5, 6).