Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Feemɔ Ohe Nilelɔ —She Nyɔŋmɔ Gbeyei!

Feemɔ Ohe Nilelɔ —She Nyɔŋmɔ Gbeyei!

Feemɔ Ohe Nilelɔ —She Nyɔŋmɔ Gbeyei!

“Yehowa gbeyeishemɔ ji nilee shishijee.”—ABƐI 9:10.

1. Mɛni hewɔ mɛi babaoo buɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ akɛ eji nɔ ni wa akɛ aaanu shishi lɛ?

BE KO ni eho lɛ, kɛ́ mɔ ko sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ, ajieɔ eyi waa. Ŋmɛnɛ, mɛi babaoo buɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ akɛ eji nɔ ko ni be eho kɛ nɔ ni ewa akɛ aaanu shishi. Ekolɛ amɛbaabi akɛ, ‘Kɛ́ Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ mashe lɛ gbeyei?’ Kɛha amɛ lɛ, gbeyeishemɔ ji henumɔ ko ni ehiii kwraa. Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa tsɔɔ babaoo fe nakai, ni taakɛ wɔbaana lɛ, ejeee henumɔ folo ko kɛkɛ.

2, 3. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa kɔɔ mɛni he?

2 Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ji su kpakpa. (Yesaia 11:3) Eji woo kɛ bulɛ ni mli kwɔ ni ayɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ, shwelɛ ni mli wa ni ayɔɔ akɛ afeŋ nɔ ko ni esumɔɔɔ. (Lala 115:11) Nɔ ni fata he ji Nyɔŋmɔ jeŋba he mlai lɛ anɔ ní aaakpɛlɛ kɛ mlai nɛɛ anɔ ní aaaye pɛpɛɛpɛ, kɛ agbɛnɛ hu shwelɛ ni ayɔɔ akɛ aaahi shi yɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɔ akɛ eja kɛ nɔ ni ekɛɔ akɛ ejaaa lɛ kɛ gbeekpamɔ naa. Wolo ko ni akɛtaoɔ saji amli lɛ tsɔɔ gbeyeishemɔ kpakpa ni tamɔ nɛkɛ lɛ mli akɛ eji “su ni he hiaa waa kɛha Nyɔŋmɔjamɔ, ni ehaa abaa jeŋ jogbaŋŋ ni akwaa subaŋi fɔji fɛɛ.” No hewɔ lɛ esa jogbaŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Yehowa gbeyeishemɔ ji nilee shishijee.”—Abɛi 9:10.

3 Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kɔɔ adesai ashihilɛ mli nifeemɔi babaoo ahe. Ekɔɔɔ nilee pɛ he, shi moŋ ekɔɔ miishɛɛ, toiŋjɔlɛ, ninámɔ, walasɛɛtsɛlɛ, hiɛnɔkamɔ, hekɛnɔfɔɔ, kɛ nɔmimaa hu he. (Lala 2:11; Abɛi 1:7; 10:27; 14:26; 22:4; 23:17, 18; Bɔfoi lɛ Asaji 9:31) Ekɛ hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ yɛ tsakpãa waa diɛntsɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekɔɔ wekukpaa ni kã wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ kɛ agbɛnɛ hu wɔkɛ wɔnanemɛi adesai ateŋ lɛ he. (5 Mose 10:12; Hiob 6:14; Hebribii 11:7) Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa ni wɔyɔɔ akɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ jwɛŋɔ wɔhe, ni ákɛ efee klalo akɛ ekɛ wɔhe eshai aaake wɔ lɛ he. (Lala 130:4) Eshafeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ pɛ ji mɛi ni esa akɛ amɛshe Nyɔŋmɔ gbeyei yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. *​—Hebribii 10:26-31.

Yehowa Gbeyeishemɔ ní Aaakase

4. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ní ‘wɔkase Yehowa gbeyeishemɔ’?

4 Akɛni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ji nɔ ko ni he hiaa waa kɛha yiŋ ni akpɛɔ yɛ nilee mli, ni ehaa mɔ nine shɛɔ Nyɔŋmɔ jɔɔmɔi anɔ hewɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ‘wɔkase Yehowa gbeyeishemɔ’ jogbaŋŋ? (5 Mose 17:19) Áŋmala hii kɛ yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ahe saji babaoo yɛ Ŋmalɛi lɛ amli ‘kɛha wɔ nitsɔɔmɔ.’ (Romabii 15:4) Bɔni afee ni wɔnu nɔ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ tsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ shishi lɛ, nyɛhaa wɔsusua mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome, ni ji Maŋtsɛ David ni hi shi yɛ blema Israel lɛ shihilɛ he wɔkwɛa.

5. Tookwɛmɔ nitsumɔ ha David kase Yehowa gbeyeishemɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Akɛni Saul ni ji Israel klɛŋklɛŋ maŋtsɛ lɛ she maŋbii lɛ agbeyei shi esheee Nyɔŋmɔ gbeyei hewɔ lɛ, Yehowa kwa lɛ. (1 Samuel 15:24-26) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, David shihilɛ kɛ wekukpaa ni mli wa ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ ha ana akɛ eji nuu ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛɛlɛŋ. David ji mɔ ko ni fɔɔ etsɛ tooi lɛ akwɛmɔ kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔ̃ɔ. (1 Samuel 16:11) Eeenyɛ efee akɛ nibii ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ ni David kwɛɔ beni eyeɔ jenamɔi kɛkwɛɔ tooi lɛ ha enu Yehowa gbeyeishemɔ shishi. Eyɛ mli akɛ nibii babaoo ni yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ ateŋ fioo ko pɛ David nyɛ ena moŋ, shi emu sane naa yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ esa akɛ wɔkɛ bulɛ kɛ woo aha Nyɔŋmɔ. Eŋma yɛ sɛɛ mli akɛ: “Kɛ́ mikwɛ oŋwɛi lɛ ni ji owaabii anaa nitsumɔi lɛ, nyɔɔŋtsere kɛ ŋulamii ni osaa oto lɛ: Mɛni ji adesa, ní ojwɛŋɔ enɔ? aloo gbɔmɔ bi, ní osaraa lɛ po?”—Lala 8:4, 5.

6. Te Yehowa agbojee lɛ ni David yɔse lɛ ha enu he eha tɛŋŋ?

6 Beni David kɛ ehe to nibii ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ ahe lɛ, ena akɛ ejeee mɔ ko kwraa, ni enɛ ha enaa kpɛ ehe yɛ gbɛ ni ja nɔ. Shi yɛ nɔ najiaŋ ni nilee nɛɛ aaaha eshe gbeyei lɛ, etsirɛ lɛ moŋ ni ejie Yehowa yi akɛ: “Ŋwɛi gbaa Mawu anunyam lɛ, ni atatu tsɔɔ eninenaa nitsumɔ lɛ.” (Lala 19:2) Woo ni tamɔ nɛkɛ ni David ná eha Nyɔŋmɔ lɛ ha etsi ebɛŋkɛ Yehowa kpaakpa, ni ená he miishɛɛ hu akɛ eeekase Yehowa gbɛ̀i ni yeɔ emuu lɛ ní enyiɛ nɔ. Susumɔ bɔ ni David nu he eha beni elá lala nɛɛ eha Yehowa lɛ he okwɛ: “Oda, ni ofeɔ naakpɛɛ nii, bo okome too ji Nyɔŋmɔ! Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ, manyiɛ onɔkwale lɛ mli; feemɔ mitsui ekome, ní mashe ogbɛi lɛ gbeyei!”—Lala 86:10, 11.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ye ebua David ni ekɛ Goliat wu?

7 Beni Filistibii lɛ batutua Israel lɛ, Goliat ni ji amɛhiɛnyiɛlɔ ni kwɔlɛ aaafee mitai 3 lɛ bɔ Israelbii lɛ ahora, ni ekɛɛ akɛ: ‘Nyɛhaa nyɛteŋ mɔ kome kɛ mi abanɔa! Kɛ́ eye kunim lɛ, no lɛ wɔbaasɔmɔ nyɛ.’ (1 Samuel 17:4-10) Saul kɛ esraafoi lɛ bluublu she gbeyei—shi David sheee gbeyei. Ele akɛ Yehowa ji mɔ ni esa akɛ ashe lɛ gbeyei, shi jeee adesa ko, ekɔɔɔ he eko bɔ ni mɔ lɛ yɔɔ hewalɛ ha. David kɛɛ Goliat akɛ: “Miiba oŋɔɔ yɛ Yehowa Zebaot gbɛi . . . amli, . . . ni asafo ni ekpe nɛɛ fɛɛ aaaná ale akɛ jeee klante loo akplɔ Yehowa kɛhereɔ mɔ yiwala; ejaakɛ Yehowa nɔ̃ ji ta lɛ.” Yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, David nyɛ ekɛ akromia kɛ emli tɛ gbe nuu oblaŋ lɛ.—1 Samuel 17:45-47.

8. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Biblia mli nɔkwɛmɔnii srɔtoi ni kɔɔ mɛi ni she Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ahe lɛ mli?

8 Ekolɛ wɔkɛ henyɛlɔi ni he yɔɔ gbeyei loo gbɛtsiinii ni haoɔ mɔ ni tamɔ David nɔ̃ lɛ eko miikpe. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee? Taakɛ David kɛ blema anɔkwafoi krokomɛi lɛ fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ nɔ wɔtsu he nii. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ haŋ wɔshe gbɔmɔ gbeyei. Nehemia ni ji Nyɔŋmɔ anɔkwa tsulɔ lɛ wo enanemɛi Israelbii ní henyɛlɔi miiwo amɛhe gbeyei lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkashea amɛ gbeyei; shi moŋ nyɛkaia Nuŋtsɔ [Yehowa] kpeteŋkpele ní he yɔɔ gbeyei lɛ.” (Nehemia 4:8) Yehowa ye ebua David, Nehemia, kɛ Nyɔŋmɔ anɔkwa tsuji krokomɛi lɛ ni amɛtsu nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ yɛ omanyeyeli mli. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee nakai nɔŋŋ.

Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ ni Akɛaatsu Naagbai Ahe Nii

9. Mɛɛ shihilɛi amli David tsɔɔ yɛ akɛ esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei?

9 Beni David gbe Goliat sɛɛ lɛ, Yehowa ha eye kunim srɔtoi babaoo hu. Shi Saul ní yeɔ awuŋa lɛ ka akɛ eeegbe David—klɛŋklɛŋ lɛ ekɛ kpalakpalafeemɔ tsu enɛ he nii, no sɛɛ lɛ etsɔ ŋaa gbɛ nɔ efee, ni yɛ naagbee lɛ ekɛ asraafoi akuu fã ta eshi David. Eyɛ mli akɛ Yehowa ema nɔ mi eha David akɛ ebaatsɔ maŋtsɛ moŋ, shi ehe bahia ni David kɛ afii babaoo ahi ŋa nɔ, ekɛwu ta, ni ekɛmɛ be ni Yehowa eto ni ekɛbaawo lɛ maŋtsɛ lɛ. Yɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ amli lɛ, David tsɔɔ akɛ esheɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei.—1 Samuel 18:9, 11, 17; 24:2.

10. David jie Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpo beni eyaje oshara mli lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Be ko lɛ, David yaba Filistibii amaŋtsɛ Akish ni yeɔ Gat maŋ lɛ nɔ lɛ abo, ni maŋ nɛɛ nɔ ji he ni Goliat jɛ. (1 Samuel 21:11-16) Maŋtsɛ lɛ tsuji lɛ folɔ David naa akɛ eji amɛmaŋ lɛ henyɛlɔ. Te David fee enii eha tɛŋŋ yɛ shihilɛ ni yɔɔ oshara nɛɛ mli? Ejɛ etsui mli esɔle eha Yehowa. (Lala 56:2-5, 12-14) Eyɛ mli akɛ David kwa efee ehe tamɔ sɛkɛyelɔ koni eje oshara lɛ mli moŋ, shi ele akɛ Yehowa ji mɔ ni jie lɛ, ejaakɛ lɛ eha emɔdɛŋbɔi lɛ ye omanye. David tsui mli fɛɛ ni ejɛ ekɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ, kɛ hekɛnɔfɔɔ ni ená yɛ Yehowa mli lɛ tsɔɔ akɛ esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛɛlɛŋ.—Lala 34:5-7, 10-12.

11. Kɛ́ wɔyaje jaramɔ shihilɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei tamɔ David?

11 Taakɛ David fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpo kɛtsɔ hekɛnɔfɔɔ ni wɔɔná yɛ shi ní ewo akɛ ebaaye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ wɔnaagbai anaa lɛ mli lɛ nɔ. David kɛɛ akɛ: “Gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ, ŋɔɔfɔ̃ Yehowa nɔ, ní oŋɔ ohiɛ ofɔ̃ enɔ, ni eeefee.” (Lala 37:5) Enɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ wɔtsĩ wɔnaagbai lɛ atã wɔtsɔɔ Yehowa kɛkɛ, ni wɔkpa gbɛ akɛ ebaatsu he nii eha wɔ yɛ be mli wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔfeee nɔ ni wɔɔnyɛ yɛ he. Beni David sɔle eha Nyɔŋmɔ lɛ, David tsu nɔ ko yɛ sane lɛ he. Ekɛ hewalɛ kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ni Yehowa kɛha lɛ lɛ tsu nii kɛtsu naagba lɛ he nii. Shi David le akɛ anyɛŋ akɛ he afɔ̃ adesai anyɛmɔi pɛ nɔ kɛha omanyeyeli. Esa akɛ wɔ hu wɔfee nakai nɔŋŋ. Kɛ́ wɔtsu nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ yɛ sane lɛ he lɛ, esa akɛ wɔshi nɔ ni eshwɛ lɛ wɔha Yehowa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei pii lɛ nɔ pɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee yɛ enɛ he ji ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ. Kɛ́ wɔfee nakai yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, belɛ no tsɔɔ akɛ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei diɛŋtsɛ. Wiemɔi ni David jɛ etsuiŋ ewie nɛɛ baanyɛ ashɛje wɔmii akɛ: “Yehowa jieɔ eyitsoŋ sane etsɔɔ mɛi ní sheɔ lɛ lɛ.”—Lala 25:14.

12. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbu sɔlemɔ akɛ hiɛdɔɔ sane lɛ, ni mɛɛ su esaaa akɛ wɔnáa kɔkɔɔkɔ?

12 No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbu sɔlemɔ kɛ wekukpaa ni yɔɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ akɛ hiɛdɔɔ sane. Kɛ́ wɔmiisɔle wɔha Yehowa lɛ, esa akɛ ‘wɔhe wɔye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ hu.’ (Hebribii 11:6; Yakobo 1:5-8) Ni kɛ́ eye ebua wɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔda lɛ shi’ taakɛ bɔfo Paulo wo wɔ ŋaa akɛ wɔfee lɛ. (Kolosebii 3:15, 17) Esaaa akɛ wɔfeɔ wɔnii tamɔ mɛi ni Kristofonyo ko ni afɔ lɛ mu ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ wie amɛhe nɛkɛ lɛ, akɛ: “Amɛbuɔ Nyɔŋmɔ tamɔ tsulɔ ko ni yɔɔ ŋwɛi. Amɛsumɔɔ ni kɛ́ amɛtswa amɛwaonaa nɔŋŋ pɛ lɛ, efee nɔ ni he hiaa amɛ lɛ eha amɛ. Ni kɛ́ amɛnine shɛ nɔ ni amɛtaoɔ lɛ nɔ lɛ, amɛkɛ lɛ bɛ sane ko dɔŋŋ.” Su ni tamɔ nɛkɛ lɛ etsɔɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ.

Kɛ́ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ ni Ayɔɔ lɛ Naa Ba Shi

13. Mɛɛ be David eyanáaa bulɛ ehaaa Nyɔŋmɔ Mla lɛ?

13 Yelikɛbuamɔ ni Yehowa kɛha David yɛ jaramɔ shihilɛ mli lɛ ha Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni eyɔɔ lɛ tee hiɛ, ni ewo hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ hu mli hewalɛ. (Lala 31:23-25) Ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni David yɔɔ lɛ naa ba shi shii etɛ sɔŋŋ, ni nibii ni yɔɔ hiɛdɔɔ jɛ mli kɛba. Klɛŋklɛŋ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni eeeha Levibii lɛ atere Yehowa kpaŋmɔ adeka lɛ yɛ amɛkɔ̃ji anɔ kɛba Yerusalem taakɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ tsɔɔ lɛ, eto gbɛjianɔ moŋ ni akɛ shwiili yawo. Beni Uza ni kudɔɔ shwiili lɛ mɔ Adeka lɛ mli koni ekagbee shi lɛ, egbo amrɔ nɔŋŋ yɛ “etɔmɔ” lɛ hewɔ. Hɛɛ, Uza tɔ̃ tɔmɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ, shi nɔ ni kɛ oshara nɛɛ ba diɛŋtsɛ ji bulɛ kpakpa ni David eyanáaa ehaaa Nyɔŋmɔ Mla lɛ. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ biɔ ni afee nii yɛ egbɛjianɔtoo naa.—2 Samuel 6:2-9; 4 Mose 4:15; 7:9.

14. Mɛni jɛ Israelbii lɛ ní David kane lɛ mli kɛba?

14 Sɛɛ mli lɛ Satan tsirɛ David yi sɛɛ ni ekane Israel tabilɔi lɛ. (1 Kronika 21:1) Nifeemɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni David yɔɔ lɛ naa ba shi, ni enɛ ha Israelbii 70,000 gboi. Eyɛ mli akɛ David shwa ehe yɛ Yehowa hiɛ moŋ, shi ekɛ emaŋbii lɛ na nɔ̃ waa.—2 Samuel 24:1-16.

15. Mɛni ha David kɛ ehe wo bɔlɛnamɔ jeŋba shara mli lɛ?

15 Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni David yɔɔ ni naa ba shi yɛ be kukuoo ko mli lɛ hu ha ekɛ Batsheba ni ji Uria ŋa lɛ fite gbala. David le akɛ gbalafitemɔ loo hiɛ ni aaakɔ̃ mɔ kroko ŋa nɔ po lɛ ji efɔŋ. (2 Mose 20:14, 17) Naagba lɛ je shishi beni David na Batsheba ni miiju ehe lɛ. Kulɛ esa akɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa ni David yɔɔ lɛ aha ejie ehiŋmɛi kɛ ejwɛŋmɔ kɛjɛ jɛmɛ amrɔ nɔŋŋ. Yɛ no najiaŋ lɛ, David ‘tee nɔ ekwɛ’ lɛ aahu kɛyashi ebɔlɛnamɔ henumɔi lɛ ye Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni eyɔɔ lɛ nɔ. (Mateo 5:28; 2 Samuel 11:1-4) David hiɛ kpa nɔ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ yɛ eshihilɛ mli lɛ saa Yehowa he.—Lala 139:1-7.

16. Mɛɛ nibii gbohii jɛ David tɔmɔ lɛ mli kɛba?

16 David kɛ Batsheba ná bɔlɛ, ni amɛfɔ́ binuu. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Yehowa tsu egbalɔ Natan koni eyakpa esha ni David efee lɛ he mama. Beni David hiɛ ba ehe nɔ lɛ, esaa ená Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ekoŋŋ ni etsake etsui. Ekpa Yehowa fai koni ekashɛ́ lɛ efɔ̃ loo ni ekaŋɔ E-mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛjɛ enɔ. (Lala 51:9, 13) Yehowa kɛ David he ke lɛ ni eba toigbalamɔ lɛ shi, shi Yehowa etsĩii nibii gbohii ni jɛ David nifeemɔ lɛ mli kɛba lɛ fɛɛ anaa. Bi ni afɔ́ aha David lɛ gbo, ni kɛjɛ no nɔ kɛyaa lɛ eweku lɛ ná naagba kɛ haomɔ. Mɛɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni ayɔɔ ní ahaa ebaa shi lɛ he toigbalamɔ po enɛ ji nɛkɛ!—2 Samuel 12:10-14; 13:10-14; 15:14.

17. Okɛ bɔ ni eshafeemɔ baanyɛ ekɛ tsuiŋdɔlɛ aba lɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

17 Ŋmɛnɛ, nibii ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni sɛɛ tsɛɔ baanyɛ ajɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni ajieee lɛ kpo yɛ jeŋba he saji amli lɛ mli kɛba yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ. Susumɔ bɔ ni edɔ oblayoo ko beni ená ele akɛ ewu ni ji Kristofonyo lɛ kɛ ehe yawo jeŋba shara mli beni ewu lɛ tsuɔ nii yɛ maŋsɛɛ lɛ he okwɛ. Enaa kpɛ ehe waa ni ewerɛ ho ehe, ni enɛ ha edɔ emli ni ekɛ edɛ bu ehiɛ ni ejwa yaafo. Bei enyiɛ ebaahe nuu lɛ koni esaa eha eŋa lɛ aná hekɛnɔfɔɔ yɛ emli ní ená bulɛ eha lɛ ekoŋŋ? Abaanyɛ atsi he kɛjɛ nibii gbohii ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe kɛtsɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa ni aaaná lɛ nɔ.—1 Korintobii 6:18.

Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Haa Wɔtsiɔ Wɔhe Kɛjɛɔ Eshafeemɔ He

18. Mɛni ji oti ni ma Satan hiɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔɔ etsuɔ he nii?

18 Satan miiya nɔ eefite adesai ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ajeŋba oyayaayai, ni eetao efite anɔkwa Kristofoi titri ajeŋba. Bɔni afee ni etsu enɛ he nii lɛ, ekɛ wɔhiŋmɛii kɛ wɔtoii ni ji wɔgbɔmɔtso lɛ he nibii titri ni náa wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ tɛ̃ɛ lɛ tsuɔ nii. (Efesobii 4:17-19) Kɛ́ oyati jeŋba shara he mfonirii loo gbɔmɛi ni jeŋba efite anɔ trukaa, loo onu jeŋba shara he wiemɔi trukaa lɛ, te obaafee onii oha tɛŋŋ?

19. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ye ebua Kristofonyo ko ni eye kaa nɔ kunim?

19 Susumɔ André * ni eji Kristofonyo asafoŋ onukpa, tsɛ, kɛ datrɛfonyo yɛ Europa lɛ shihilɛ lɛ he okwɛ. Kɛ́ André tee nitsumɔ gbɛkɛ yɛ helatsamɔhe lɛ, enanemɛi nitsulɔi yei lɛ kɛ woji—ni aŋmala nɔ nii ní atɛŋ tsuii yɛ nɔ lɛ—yakpɛtɛɔ esune lɛ he, ni amɛkɛfɔɔ lɛ nine koni ekɛ amɛ abaná bɔlɛ. André kɛ shiŋŋfeemɔ kpoo amɛnifeemɔi lɛ. Agbɛnɛ hu, bɔni afee ni etsi ehe kwraa kɛjɛ shihilɛ gbonyo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ he lɛ, eyatao nitsumɔ yɛ he kroko. Nyɔŋmɔ gbeyei ni André sheɔ lɛ bafee nilee gbɛ kɛha lɛ, ni enɛ ha ená jɔɔmɔi, ejaakɛ ŋmɛnɛ ekɛ ebe fã sɔmɔɔ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe nine ni yɔɔ emaŋ lɛ mli lɛ.

20, 21. (a) Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkwa eshafeemɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni he abaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Nibii gbohii ní mɔ ko aaaya nɔ asusu he lɛ baanyɛ aha ená he miishɛɛ yɛ ejwɛŋmɔ mli akɛ eeefite ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ koni eyafee nɔ ko ni ebɛ hegbɛ akɛ efeɔ. (Yakobo 1:14, 15) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ wɔsheɔ Yehowa gbeyei lɛ, no lɛ wɔbaatsi wɔhe kɛjɛ gbɔmɛi, hei, nifeemɔi, kɛ hiɛtserɛjiemɔi ni baanyɛ aha wɔfite wɔjeŋba lɛ ahe—ni kɛ́ wɔkɛ enɛɛmɛi kpe po lɛ wɔbaajo naa foi. (Abɛi 22:3) Kɛ́ ekolɛ awo wɔ hiɛgbele loo nibii komɛi ŋmɛɛ wɔ po lɛ, no hi kwraa fe Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ ní aaaŋmɛɛ wɔ. (Mateo 5:29, 30) Ekã shi faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ gbeyei ni wɔɔshe lɛ hu tsɔɔ akɛ wɔjeŋ gbɛ wɔbɛŋkɛŋ jeŋba shara, ní bɔlɛnamɔ he mfonirii srɔtoi fɛɛ fata he lɛ he yɛ gbɛ ko kwraa nɔ, shi moŋ wɔbaajie wɔhiɛ “kɛjɛ yaka nii akwɛmɔ nɔ.” Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa ‘baaha wɔyi aná wala’ ni ebaaha wɔ nibii fɛɛ ni he hiaa wɔ lɛɛlɛŋ lɛ.—Lala 84:12; 119:37.

21 Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji nilee gbɛ be fɛɛ be ákɛ mɔ aaaba ejeŋ kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpakpa. Ehaa anáa anɔkwa miishɛɛ hu. (Lala 34:10) Abaaha enɛ afee faŋŋ yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 3 Kwɛmɔ sane ni ji “The Bible’s Viewpoint: How Can You Fear a God of Love?” ni je kpo yɛ January 8, 1998 Awake! ní Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

^ kk. 19 Atsake gbɛi lɛ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kɔɔ mɛɛ Kristofoi asui ahe?

• Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yeɔ gbɔmɔ gbeyeishemɔ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔhiɛ jwɛŋmɔ ni ja yɛ sɔlemɔ he?

• Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ aha wɔtsi wɔhe kɛjɛ eshafeemɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

David kase Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ beni ekwɛɔ Yehowa ninenaa nitsumɔi lɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24]

Te obaafee onii oha tɛŋŋ kɛ́ okɛ shihilɛ ko ni kaa mɔ kpe trukaa lɛ?