Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ “Tsɔsemɔ ni Haa Mɔ Leɔ Nii”

Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ “Tsɔsemɔ ni Haa Mɔ Leɔ Nii”

Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ “Tsɔsemɔ ni Haa Mɔ Leɔ Nii”

ANƆKWA nilee eŋmɛ okpɔlɔ kpeteŋkpele. “Etsu eweyei lɛ kɛtee, eebolɔ yɛ maa lɛŋ hei grɔŋŋi lɛ ayiteaŋ akɛ: Mɔ ni nako jwɛŋmɔ lɛ, egbale biɛ! Mɔ ni bɛ yitsoŋ lɛ, ekɛɔ lɛ akɛ: Nyɛbaa nyɛbayea miniyenii lɛ eko, ni nyɛnua miwein ni mifutu lɛ eko! Nyɛfɔa kwashiafeemɔ, ni nyɛyi ana wala, ni nyɛnyiɛa sanesɛɛkɔmɔ gbɛ lɛ nɔ!”—Abɛi 9:1-6.

Nɔ̃ fɔŋ loo nɔ ko ni yeɔ mɔ awui jɛɛɛ nii ní aaaye yɛ nilee okpɔlɔ lɛ nɔ lɛ mli kɛbaaa kɔkɔɔkɔ. Nibii kpakpai pɛ jɛɔ Nyɔŋmɔ he nilee ni yɔɔ Abɛi awolo ní ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ mli lɛ toi ni aaabo, kɛ emli tsɔsemɔi lɛ anɔ ní aaakpɛlɛ lɛ mli kɛbaa. Nilee wiemɔi ni yɔɔ Abɛi 15:16-33 lɛ maa sane nɛɛ nɔ mi. * Kɛ́ wɔbo ŋaawoo wiemɔi ni yɔɔ tɛ̃ɛ nɛɛ atoi lɛ ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔmii ashɛ nii fioo ni wɔyɔɔ lɛ he, koni wɔya wɔhiɛ, ni wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. Nakai ni wɔɔfee lɛ hu baanyɛ aye abua wɔ koni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nilee mli, ni ebaanyɛ eha wɔya nɔ wɔnyiɛ wala gbɛ lɛ nɔ.

Beni Nii Fioo ni Mɔ Yɔɔ lɛ Hi

Maŋtsɛ Salomo ni hi shi yɛ blema Israel lɛ kɛɛ akɛ: “Nii fioo ni Yehowa gbeyeishemɔ fata he lɛ ehi fe jwetri babaoo ni haomɔ yɔɔ mli.” (Abɛi 15:16) Nilee bɛ mli akɛ aaaku hiɛ ashwie Bɔlɔ lɛ nɔ ní akɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ afee oti titri yɛ shihilɛ mli. Shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ mli eyi obɔ kɛ deŋmegbomɔ ni haa etɔɔ mɔ, ni ehaa mɔ feɔ yeyeeye hu waa. Mɛɛ dɔlɛ sane po eeeji nɛkɛ akɛ mɔ aaayɔse yɛ egbɔlɛ beaŋ akɛ eshihilɛ gbɛ fɛɛ efee shwɛm kɛ nɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he! Ekã shi faŋŋ akɛ, nilee bɛ mli akɛ aaabua heloonaa nibii babaoo ni “haomɔ” yɔɔ mli lɛ anaa. Kwɛ bɔ ni ehi jogbaŋŋ moŋ akɛ mɔ aaakase nɔ̃ diɛŋtsɛ ni baaha emii ashɛ nibii ni eyɔɔ lɛ ahe ní ehi shi yɛ naa! Yehowa gbeyeishemɔ—wekukpaa ni kã wɔkɛ lɛ teŋ lɛ—ji nɔ ni haa mɔ mii shɛɔ nii ni eyɔɔ lɛ ahe diɛŋtsɛ, shi jeee heloonaa nibii.—1 Timoteo 6:6-8.

Salomo ma nɔ mi akɛ wekukpaa kpakpa ni aaakã wɔkɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe heloonaa nibii babaoo ní aaaná, ni ekɛɛ akɛ: “Shwie ni suɔmɔ yɔɔ he lɛ ehi fe tsina ni ewo fɔ ni nyɛ̃ɛ yɔɔ he.” (Abɛi 15:17) Hɛɛ, suɔmɔ ni weku mli bii jieɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ hi kwraa fe niyenii kpakpai babaoo ní amɛaaná. Heloonaa nibii ni fɔlɔ mɔ kome mɔ weku ko yɔɔ lɛ baanyɛ afee nɔ ni faaa kwraa. Yɛ maji komɛi amli lɛ, ekolɛ niyenii fioo ko pɛ abaanyɛ ahé. Shi kɛlɛ, weku lɛ yeɔ omanye yɛ shihilɛ ni ajieɔ suɔmɔ kɛ mɔ hedɔɔ kpo yɛ mli lɛ mli.

Naagbai baanyɛ ate shi yɛ wekui ni bei pii lɛ amɛjieɔ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ po amli. Ekolɛ weku lɛ mlinyo ko baawie loo efee nɔ ko ni baagbá weku lɛ mlinyo kroko naa. Te esa akɛ mɔ ni atɔ̃ enɔ lɛ afee enii eha tɛŋŋ? Abɛi 15:18 lɛ kɛɔ akɛ: “Mlila tsɛ teeɔ béi shi; shi mɔ ni mli fuuu mra lɛ, ekpataa béi.” Mlifu kɛ toiŋjɔlɛ baaa, shi naajɔlɛ hetoo haa toiŋjɔlɛ hiɔ shi. Ŋaawoo ni yɔɔ abɛ nɛɛ mli lɛ kɔɔ shihilɛ mli nifeemɔi krokomɛi hu ahe nakai nɔŋŋ, ni asafoŋ nitsumɔi kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hu fata he.

“Gbɛjegbɛ” Trɔmɔɔ

Abɛ ni nyiɛ sɛɛ lɛ wie srɔtofeemɔ ni yɔɔ mɔ ni booo nilee toi kɛ mɛi ni boɔ toi lɛ ateŋ lɛ he. Maŋtsɛ nilelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Anihaolɔ gbɛ tamɔ ŋmei afabaŋ; shi jalɔi atempɔŋ lɛ, gbɛjegbɛ ni.”Abɛi 15:19.

Ŋmei afabaŋ ji fɔfɔi ko ni ŋmei yɔɔ he ní bafeɔ gbɛtsii nii. Anihaolɔ kaa eyiŋ esusuɔ gbɛtsii nii srɔtoi fɛɛ ahe, ni ekɛ nɛkɛ gbɛtsii nii nɛɛ jieɔ enaa yɛ nɔ hewɔ ni enyɛɛɛ eje nitsumɔ ko shishi lɛ he. Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, jalɔi haaa gbɛtsii nii ni ekolɛ amɛkɛbaakpe lɛ ahao amɛ. Amɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ tsuɔ amɛnitsumɔi, ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ maa nitsumɔ ni amɛtsuɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ naagbai babaoo ni tamɔ ŋmei ní kulɛ amɛbaanyɛ amɛkɛkpe eji amɛku amɛhiɛ amɛshwie nɔ lɛ ahe. Amɛgbɛ lɛ, “gbɛjegbɛ ni,” ni tsɔɔ akɛ amɛyaa amɛhiɛ be fɛɛ be. Amɛjeɔ nii ni esa akɛ amɛtsu lɛ shishi, ni amɛnáa miishɛɛ akɛ nitsumɔ lɛ miiya hiɛ.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwa nilee ni aaaná ní aya hiɛ kɛyashɛ dalɛ mli lɛ he okwɛ. Enɛ feemɔ biɔ mɔdɛŋbɔɔ. Mɔ ko baanyɛ ekɛ ewolokasemɔ ni eyaaa hiɛ tsɔ, nikanemɔ ni eleee jogbaŋŋ, loo ehiɛ ni kpáa nii anɔ oya lɛ ajie enaa akɛ no hewɔ enyɛɛɛ ekɛ mɔdɛŋbɔɔ akase Biblia lɛ. Kwɛ bɔ ni ehi jogbaŋŋ ha akɛ abuŋ nibii nɛɛ akɛ amɛji nilee námɔ he gbɛtsii nii! Kɛ́ nyɛmɔi ni wɔyɔɔ lɛ faaa po lɛ, wɔbaanyɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔha bɔ ni wɔnyɛɔ wɔkaneɔ nii kɛ nɔ ni wɔkaneɔ lɛ shishi ní wɔɔnu lɛ aya hiɛ, ekolɛ kɛtsɔ wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ni wɔkɛaatsu nii lɛ nɔ kɛ́ ehe miihia. Su kpakpa ní wɔɔná lɛ baaye ebua wɔ koni wɔná nilee ni wɔya hiɛ yɛ mumɔŋ.

Beni ‘Tsɛ ko Náa Miishɛɛ’

Israel maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Bi nilelɔ haa etsɛ náa miishɛɛ; shi gbɔmɔ kwashia gbeɔ enyɛ he guɔ.” (Abɛi 15:20) Ani fɔlɔi náaa miishɛɛ kɛ́ amɛbii lɛ fee amɛnii yɛ nilee mli? Eji anɔkwale akɛ ebiɔ ni fɔlɔi atsɔɔ amɛbii lɛ anii ni amɛtsɔse amɛ bɔni afee ni yibiiwoi kpakpai ni tamɔ nɛkɛ lɛ ajɛ mli kɛba. (Abɛi 22:6) Ni kwɛ bɔ ni bi nilelɔ haa efɔlɔi náa miishɛɛ ha! Shi kɛlɛ, bi kwashia haa efɔlɔi yeɔ awerɛho be fɛɛ be.

Maŋtsɛ nilelɔ lɛ kɛ wiemɔ ni ji “miishɛɛ” lɛ tsu nii yɛ gbɛ kroko nɔ akɛ: “Mɔ ni bɛ yitsoŋ lɛ, buulufeemɔ feɔ lɛ miishɛɛ; shi mɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ, ejajeɔ enyiɛmɔ.” (Abɛi 15:21) Kwashia ŋmɔlɔ kɛ ŋɔɔmɔyeli ní haaa mɔ tsui anyɔ emli loo ená miishɛɛ diɛŋtsɛ lɛ feɔ mɛi ni bɛ yitseiaŋ lɛ miishɛɛ. Shi kɛlɛ, mɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ naa akɛ sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ he akɛ eeefee ehe ‘mɔ ni sumɔɔ shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ fe Nyɔŋmɔ.’ (2 Timoteo 3:1, 4) Nyɔŋmɔ shishitoi mlai lɛ atoi ni eboɔ lɛ yeɔ ebuaa lɛ ni efeɔ jalɛ nii be fɛɛ be, ni ejajeɔ enyiɛmɔ.

Beni ‘Yiŋtoo Damɔɔ Shi Shiŋŋ’

Nyɔŋmɔ shishitoo mlai ní aaahi shi yɛ naa lɛ he baa sɛɛnamɔ yɛ shihilɛ mli nifeemɔi krokomɛi amli. Abɛi 15:22 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ ajinatoo bɛ lɛ, yiŋtoi feɔ yaka; shi kɛ́ ŋaawolɔi pii yɛ lɛ, amɛdamɔɔ shi shiŋŋ.”

Ajinatoo ji boŋsane ni mɛi jɛɔ anɔkwayeli mli amɛgbaa. Atsɔɔ Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “ajinatoo” lɛ shishi yɛ Lala 89:8 lɛ akɛ “gwabɔɔ.” Enɛ tsɔɔ sanegbaa ni yaa nɔ yɛ mɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa ateŋ. Ajinatoo jeee hiɛaŋhiɛaŋ sanegbaa kɛkɛ, shi moŋ eji sanegbaa ni yaa nɔ yɛ mɛi ateŋ ní jieɔ susumɔi kɛ henumɔi ni osato bɛ mli lɛ akpo. Kɛ́ wumɛi kɛ ŋamɛi, kɛ agbɛnɛ hu fɔlɔi kɛ amɛbii kɛ amɛhe gbaa sane yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, ní gbeyeishemɔ bɛ mli lɛ, ehaa toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ hiɔ amɛteŋ. Shi kɛ́ ajinatoo bɛ lɛ, ehaa yiŋtoi feɔ yaka, ni ekɛ naagbai baa weku lɛ mli.

Kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ saji ni he hiaa ahe lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔbo ŋaawoo nɛɛ toi akɛ: ‘Kɛ́ ŋaawolɔi pii yɛ lɛ, yiŋtoi damɔɔ shi shiŋŋ.’ Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ tsofafeemɔ he lɛ, ani nilee bɛ mli akɛ wɔɔbi datrɛfoi enyɔ loo etɛ asusumɔi, titri lɛ kɛ tsofafeemɔ lɛ kɔɔ saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ ahe?

Ŋaawolɔi pii hu ahe hiaa waa kɛ́ aatsu saji ni kɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi ahe lɛ he nii lɛ. Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ fee ekome kɛsusu nii ahe ni amɛ fɛɛ amɛkɛ onukpai akuu lɛ ŋaawoo tsu nii lɛ, ‘ehaa amɛyiŋtoi damɔɔ shi shiŋŋ.’ Kɛfata he lɛ, esaaa akɛ mɛi ni ahole amɛ onukpai etsɛko lɛ shashaoɔ shi akɛ amɛaabi ŋaawoo kɛjɛ onukpai ni edara ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ aŋɔɔ, titri lɛ kɛ́ sane ni amɛbaatsu he nii lɛ wa waa.

Beni ‘Hetoo Haa Anáa Miishɛɛ’

Mɛɛ nɔ̃ kpakpa baanyɛ ajɛ wiemɔ ni akɛ sɛɛyoomɔ wieɔ lɛ mli kɛba? Israel maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ daaŋ hetoo haa enáa miishɛɛ, ni wiemɔ ni awie yɛ be ni sa mli lɛ ehĩ pam!” (Abɛi 15:23) Kɛ́ akɛ hetoo ní wɔha loo wɔŋaawoo tsu nii ni yibiiwoi kpakpai jɛ mli kɛba lɛ, ani wɔnáaa miishɛɛ? Shi kɛlɛ, dani wɔŋaawoo lɛ baafee nɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ lɛ, esa akɛ eshɛ taomɔnii enyɔ komɛi ahe.

Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ ajɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli akɛ ŋaawoo lɛ aha. (Lala 119:105; 2 Timoteo 3:16, 17) No sɛɛ lɛ, esa ákɛ akɛ ŋaawoo lɛ aha yɛ be ni sa mli. Anɔkwa wiemɔi po ni awieee yɛ be ni sa mli lɛ baanyɛ aye awui. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋaawoo ní akɛaaha mɔ ko be mli ni anuko enaa wiemɔ lɛ jeee nɔ ni nilee yɔɔ mli, ni asaŋ eyeee ebuaaa hu. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa jogbaŋŋ ha akɛ ‘wɔhe afee oya kɛ ninumɔ, ni wɔhumi shi kɛ wiemɔ’!—Yakobo 1:19.

“Wala Gbɛ ní Nɔ Kwɔ”

Abɛi 15:24, NW lɛ kɛɔ akɛ: “Nilelɔ gbɛ lɛ, wala gbɛ ní nɔ kwɔ ni, koni ekɛje Sheol ni yɔɔ shishi lɛ dɛŋ.” Mɔ ni ji nilelɔ lɛ nyiɛɔ gbɛ ni kɛ mɔ eyaaa Sheol, ni ji adesai akwamaŋ gbonyobu lɛ mli lɛ nɔ. Etsiɔ ehe kɛjɛɔ nifeemɔi gbohii tamɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara, tsofai ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, kɛ dãatɔɔ he—ni enɛ haaa egbo kpatu gbele. Gbɛ ni enyiɛ nɔ lɛ kɛ mɔ yaa wala mli.

Kadimɔ bɔ ni enɛ yɔɔ srɔto ha yɛ mɛi ni bɛ nilee lɛ ahe: “Yehowa wuleɔ hewolɔi awe; shi ehaa okulafo husu maa shi. Yehowa miihi ŋaai fɔji atoo; shi wiemɔi ni ŋɔɔ lɛ, amɛhe tse yɛ ehiɛ. Hiɛjoolɔ kpataa ewe hiɛ; shi mɔ ni nyɛ̃ɔ nyɔɔŋnii hemɔ lɛ, eyi aaaná wala.”Abɛi 15:25-27.

Israel maŋtsɛ lɛ tsɔɔ bɔ ni wɔɔfee wɔtsi wɔhe kɛjɛ naagba ko ni fɔɔ kaa lɛ he, ni ekɛɛ akɛ: “Jalɔ tsui jwɛŋɔ hetoohamɔ he; shi wiemɔi fɔ̃ji jɛɔ mɛi fɔ̃ji adaaŋ.” (Abɛi 15:28) Kwɛ bɔ ni abɛ nɛɛ mli ŋaawoo lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ waa ha! Ewa akɛ nɔ̃ kpakpa ko aaajɛ hetooi ni ahaa kɛkɛ ní asusuuu he ní jwɛŋmɔ bɛ mli lɛ mli kɛba. Kɛ́ wɔsusu nibii srɔtoi ni ekolɛ ekɔɔ sane ko he, ní shihilɛi amli ni mɛi krokomɛi yɔɔ kɛ bɔ ni amɛnuɔ nii ahe amɛhaa lɛ fata he lɛ he lɛ, ebaawa akɛ wɔɔwie nɔ ko ni sɛɛ mli lɛ ebaaha wɔshwa wɔ he.

Belɛ, mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kɛ etsɔsemɔ lɛ nɔ ní aaakpɛlɛ lɛ he? Nilelɔ lɛ ha hetoo akɛ: “Yehowa kɛ mɛi fɔji ateŋ jɛkɛ; shi eboɔ jalɔi afaikpamɔ toi.” (Abɛi 15:29) Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛ mɛi fɔji ateŋ jɛkɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni jieɔ etoi yɛ mla toiboo nɔ lɛ, esɔlemɔ tete lɛ nihiinii ni.” (Abɛi 28:9) Mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ní bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaafee nɔ ni ja yɛ ehiɛ lɛ baanyɛ abɛŋkɛ lɛ be fɛɛ be, ni amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa akɛ ebaabo amɛtoi.

Nɔ ni “Haa Tsui Mii Shɛɔ Ehe”

Salomo kɛ nii ni akɛtoɔ nii ahe ni haa asusuɔ nii ahe lɛ tsu nii ni ekɛɛ akɛ: “Hiɛtsemɔ kɛ mɔ hamɔ haa tsui mii shɛɔ ehe; sanekpakpa hu haa wuiaŋ woɔ fɔ.” (Abɛi 15:30) Kɛ́ wui lɛ amli wo “fɔ” lɛ, ehaa gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ náa hewalɛ, ni ehaa tsui lɛ mii shɛɔ ehe. Ni kɛ́ mɔ ko tsui mii eshɛ ehe lɛ, ehaa etseɔ ehiɛ ehaa mɛi. Sanekpakpa loo amaniɛbɔɔ kpakpa ji nɔ ni kɛ enɛɛmɛi fɛɛ baa!

Ani Yehowa jamɔ lɛ mlilɛɛmɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ he amaniɛbɔi ni wɔnuɔ lɛ wooo wɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ wɔnu nibii ni atsuɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ewoɔ wɔ hewalɛ waa koni wɔkɛ wɔhe awo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli babaoo. (Mateo 24:14; 28:19, 20) Mɛi ni kɛ Yehowa feɔ amɛ-Nyɔŋmɔ ní amɛkpɛlɛɔ anɔkwa jamɔ nɔ lɛ aniiashikpamɔi ni wɔnuɔ lɛ haa wɔtsui nyaa kɛ miishɛɛ. Akɛni “sanekpakpa ni akɛjɛ maŋsɛɛ shɔŋŋ lɛ” náa mɔ nɔ hewalɛ waa tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔkɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ he akɔntaabuu ni ja jogbaŋŋ aaaha!—Abɛi 25:25.

“Anunyam Yɔɔ Nɛɛ, Heshibaa Nyiɛɔ Hiɛ”

Maŋtsɛ nilelɔ lɛ ma nɔ mi akɛ tsɔsemɔ gbɛ̀i srɔtoi anɔ ní aaakpɛlɛ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa, ni ekɛɛ akɛ: “Toi ni boɔ hiɛkamɔ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ toi lɛ, eeehi shi yɛ nilelɔi ateŋ. Mɔ ni ekpɛlɛɛɛ tsɔsemɔ lɛ, eegbe lɛ diɛŋtsɛ esusuma he guɔ; shi mɔ ni boɔ kãmɔ toi lɛ, enáa jwɛŋmɔ.” (Abɛi 15:31, 32) Hiɛkamɔ, loo tsɔsemɔ shɛɔ gbɔmɔ tsui he, ni ejajeɔ tsui lɛ, ni enɛ haa mɔ lɛ náa jwɛŋmɔ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ “tsɔsemɔ tso lɛ” ji nɔ jieɔ ‘buulufeemɔ ni kpɛtɛ gbekɛ tsui he lɛ’! (Abɛi 22:15) Mɔ ni kpɛlɛɔ tsɔsemɔ nɔ lɛ hu náa jwɛŋmɔ kpakpa. Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ mɔ ko kpoo tsɔsemɔ lɛ, belɛ eekpoo wala.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, toiboo ni aaafee aha tsɔsemɔ ni ajɛɔ nilee mli akɛhaa, ní akɛ heshibaa akpɛlɛ nɔ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa diɛŋtsɛ. Nakai feemɔ haa mɔ mii shɛɔ nii ni eyɔɔ lɛ he, ehaa ayaa hiɛ, ehaa anáa miishɛɛ, ni ehaa yiŋtoi damɔɔ shi shiŋŋ, ni agbɛnɛ hu ehaa mɔ náa anunyam kɛ wala. Abɛi 15:33 lɛ muɔ naa akɛ: “Yehowa gbeyeishemɔ ji tsɔsemɔ ni haa mɔ leɔ nii; ni anunyam yɔɔ nɛɛ, heshibaa nyiɛɔ hiɛ.”

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 3 Bɔni afee ni ole Abɛi 15:1-15 lɛ mlitsɔɔmɔ fitsofitso lɛ, kwɛmɔ July 1, 2006 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 13-16.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Suɔmɔ ni weku mli bii jieɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ hi kwraa fe niyenii kpakpai babaoo ní amɛaaná

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Kɛ́ nyɛmɔi ni wɔyɔɔ lɛ faaa po lɛ, su kpakpa ní wɔɔná lɛ baaye ebua wɔ koni wɔná nilee

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Ajinatoo ji sanegbaa ni yaa nɔ yɛ mɛi ateŋ ní jieɔ susumɔi kɛ henumɔi ni osato bɛ mli lɛ akpo

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Ani ole bɔ ni “sanekpakpa . . . [loo amaniɛbɔɔ kpakpa] haa wuiaŋ woɔ fɔ”?