Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ha Yehowa “Wiemɔ” Lɛ Abu Ohe

Ha Yehowa “Wiemɔ” Lɛ Abu Ohe

Ha Yehowa “Wiemɔ” Lɛ Abu Ohe

ATHENSBII ni amɛyifalɛ ji kɛjɛ akpei 10 kɛyashi akpei 20 lɛ kɛ Persia asraafoi akuu kpeteŋkpele ko ni he wa waa wu ta yɛ Marathon yɛ afi 490 D.Ŋ.B., ni enɛ hé gbɛi yɛ yinɔsane mli. Ŋaa gbɛ titri ko ni Helabii kɛtsuɔ nii ji gbɔmɛi akuu—asraafoi ni ebua amɛhe naa kutuu kɛmiinyiɛ lɛ. Amɛkɛ amɛtsɛ̃ŋi ni amɛhiɛ lɛ tsaratsarai kɛfee tamɔ gbogbo ni anyɛɛɛ agbu kɛbote mli, ni amɛhiɛ akpɔlɔi. Gbɔmɛi akuu nifeemɔ lɛ ha Athensbii lɛ ye Persia asraafoi ni yi fa babaoo lɛ anɔ kunim.

Anɔkwa Kristofoi miiwu mumɔŋ ta. Amɛkɛ henyɛlɔi ni yɔɔ hewalɛ waa—ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ nɔyelɔi ni anaaa amɛ, ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli akɛ “je nɛŋ lumɛi ni yɔɔ benɛ be duŋ lɛ mli lɛ, kɛ mumɔi fɔji asafo ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ” miiwu ta. (Efesobii 6:12; 1 Yohane 5:19) Nyɔŋmɔ webii lɛ yaa nɔ amɛyeɔ kunim be fɛɛ be—shi jeee yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhewalɛ naa. Yehowa ní buɔ amɛhe ní etsɔɔ amɛ nii hu lɛ ji mɔ ni haa amɛyeɔ kunim lɛ, taakɛ akɛɛ yɛ Lala 18:31 lɛ akɛ: “Yehowa wiemɔ lɛ mli tse; eji tsɛ̃ŋ ha mɛi fɛɛ ní baa lɛ abo lɛ.”

Hɛɛ, Yehowa tsɔɔ “wiemɔ” ni mli tse ni yɔɔ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli lɛ nɔ ebuɔ enɔkwa tsuji ahe koni akaye amɛ awui yɛ mumɔŋ. (Lala 19:8-12; 119:93) Salomo ŋma yɛ nilee ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ he akɛ: “Kaashi lɛ, ni eeebaa oyi; suɔmɔ lɛ, ni eeebu ohe.” (Abɛi 4:6; Jajelɔ 7:12) Nyɔŋmɔ nilee lɛ buɔ wɔhe koni akaye wɔ awui yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Susumɔ blema Israel nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ.

Mɛi ni Nyɔŋmɔ Nilee Bu Amɛhe

Yehowa Mla lɛ kudɔ Israelbii lɛ ni ebu amɛhe yɛ amɛshihilɛ mli nɔ fɛɛ nɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbɛtsɔɔmɔi ni akɛha yɛ niyenii, falefalefeemɔ kɛ jiemɔ ni ajieɔ mɔ ni yeɔ tsɛŋemɔ hela kɛyaa shɔŋŋ lɛ he lɛ ha amɛye amɛhe kɛjɛ helai ni kpata maji krokomɛi ahiɛ lɛ ateŋ babaoo he. Beni abaná ale nɔ ni ji muawa yɛ afi 1800 afii lɛ amli lɛ sɛɛ dani jeŋ nilee kɛ Nyɔŋmɔ Mla ba ŋɛlɛ kome nɔ yɛ enɛ gbɛfaŋ. Mlai ni kɔɔ shikpɔŋ hemɔ kɛ ehɔɔmɔ, kpɔmɔ, nyɔmɔ sɛɛfoo, shikafaa kɛ hekpa babaoo he lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha Israel maŋbii lɛ ejaakɛ eha amɛná shihilɛ kpakpa kɛ jarayeli he gbɛjianɔtoo ni hi. (5 Mose 7:12, 15; 15:4, 5) Yehowa Mla lɛ ye ebua po kɛbaa Israel shikpɔŋ sũ lɛ yi koni eha eba nii babaoo! (2 Mose 23:10, 11) Kitai ni awo ashi apasa jamɔ lɛ bu gbɔmɛi lɛ ahe yɛ mumɔŋ, ni ebu amɛhe kɛjɛ daimonioi ni aaahao amɛ, gbekɛbii ni akɛshaa afɔle, kɛ nifɔjianii krokomɛi babaoo he, ni ebu amɛhe hu kɛjɛ nifeemɔ ni yɔɔ hiɛgbele ni ji amagai ni wala bɛ amɛmli ní aaakula shi yɛ amɛhiɛ lɛ he.—2 Mose 20:3-5; Lala 115:4-8.

Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa “wiemɔ” lɛ “jeee wiemɔ folo” ko kɛkɛ kɛha Israel; shi moŋ, no tsɔɔ wala kɛ gbii asɛɛjɛkɛmɔ kɛha mɛi fɛɛ ni boɔ toi lɛ. (5 Mose 32:47) Nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ yɛ mɛi ni boɔ Yehowa wiemɔ ni nilee yɔɔ mli lɛ toi lɛ agbɛfaŋ, eyɛ mli akɛ Kristofoi bɛ Mla kpaŋmɔ lɛ shishi dɔŋŋ moŋ. (Galatabii 3:24, 25; Hebribii 8:8) Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Kristofoi aaaná mla he gbɛjianɔtoo ko lɛ, amɛyɛ Biblia mli shishitoo mlai babaoo ni baakudɔ amɛ ni baabu amɛhe.

Mɛi ni Shishitoo Mlai Buɔ Amɛhe

Mlai baanyɛ atsu nibii fioo komɛi pɛ ahe nii, ni ebaanyɛ etsu nii be kukuoo ko pɛ. Shi kɛlɛ, bei pii lɛ, Biblia mli shishitoo mlai ni ji shishijee anɔkwalei lɛ hiɛ shishinumɔ ni yaa hiɛ babaoo, ni akɛtsuɔ nii daa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ shishitoo mla ni atsĩ tã yɛ Yakobo 3:17 lɛ he okwɛ, nɔ ni efã ko kɛɔ akɛ: “Nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ, tsutsu lɛ ehe tse, no sɛɛ lɛ ehe jɔ.” Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ nakai shishijee anɔkwale lɛ baanyɛ abu Nyɔŋmɔ webii ahe ŋmɛnɛ?

Mɔ he ni aaatse lɛ tsɔɔ jeŋba mli hetsemɔ. No hewɔ lɛ, mɛi ni buɔ hetsemɔ akɛ nɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛkwa jeŋba shara kɛ nɔ fɛɛ nɔ hu ni haa akɛ he woɔ mli lɛ, ni bɔlɛnamɔ he susumɔi kɛ bɔlɛnamɔ he mfonirii ni akɛtsuɔ nii lɛ fata he. (Mateo 5:28) Nakai nɔŋŋ hu mɛi enyɔ ni kɛ amɛhe baabote gbalashihilɛ mli ni kɛ shishitoo mla ni yɔɔ Yakobo 3:17 lɛ tsuɔ nii lɛ tsiɔ amɛhe kɛjɛɔ suɔmɔ nifeemɔi ni baanyɛ afee nɔ ni haŋ amɛkɛ henɔyeli atsu nii lɛ he. Ákɛ mɛi ni sumɔɔ ni amɛkɛ shishitoo mla atsu nii lɛ, anyɛɛɛ alaka amɛ koni amɛtsi amɛhe kɛjɛ hetsemɔ he, ekolɛ ni amɛmiisusu akɛ shii abɔ ni amɛkuuu mla lɛ mli diɛŋtsɛ lɛ, Yehowa kpɛlɛɔ amɛjeŋba lɛ nɔ. Amɛle akɛ Yehowa lɛ, “tsui ekwɛɔ” ni etsuɔ he nii pɛpɛɛpɛ. (1 Samuel 16:7; 2 Kronika 16:9) Nilelɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ buɔ amɛheloo lɛ he kɛjɛɔ bɔlɛnamɔ mli tsɛŋemɔ helai babaoo ni ebu waa ŋmɛnɛ lɛ he, ni ebuɔ amɛhe jogbaŋŋ yɛ jwɛŋmɔŋ kɛ henumɔŋ.

Yakobo 3:17 lɛ kɛɛ akɛ, Nyɔŋmɔ nilee lɛ ‘he jɔ’ hu. Wɔle akɛ Satan bɔɔ mɔdɛŋ koni etsi wɔ kɛjɛ Yehowa he kɛtsɔ awuiyeli nifeemɔ ni ekɛaawo wɔtsui mli lɛ nɔ, ni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ kɛtsɔ woji, sinii, lalai kɛ kɔmpiuta shwɛmɔi ni ehiii lɛ nɔ—ni ekomɛi tsirɛɔ kɔmpiuta shwɛlɔi lɛ koni amɛnu he tamɔ nɔ ni amɛkɛ amɛhe miiwo awuiyeli kɛ gbɔmɔgbee ni ehiii kwraa mli! (Lala 11:5) Eyɛ faŋŋ akɛ, bɔ ni awuiyeli nifeemɔ yaa hiɛ babaoo lɛ tsɔɔ akɛ Satan miiye omanye. Yɛ nɔ ni kɔɔ awuiyeli ni tamɔ nakai lɛ he lɛ, Australia adafitswaa wolo ni ji The Sydney Morning Herald lɛ tsɛ́ Robert Ressler ni kɛ wiemɔ ni ji “serial killer” (mɔ ni gbeɔ gbɔmɛi) lɛ tsu nii klɛŋklɛŋ kwraa lɛ sane lɛ sɛɛ afii komɛi ni eho lɛ. Ressler kɛɛ akɛ gbɔmɔgbelɔi ni ebi amɛ saji yɛ afi 1970 afii lɛ amli lɛ ji mɛi ni bɔlɛnamɔ he mfonirii ni “bɛ nyaŋemɔ tamɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nɔ̃” lɛ náa amɛnɔ hewalɛ. No hewɔ lɛ, Ressler tsɔɔ akɛ “nibii eyaŋ nɔ jogbaŋŋ wɔsɛɛ—wɔbaaná yinɔ hee ko ní gbɔmɔgbelɔi ayi baafa yɛ mli be fɛɛ be.”

Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ nyɔji fioo komɛi asɛɛ beni atswa adafi nɛɛ agbe naa lɛ, mɔ ko ni hiɛ tu tee gbekɛbii askul ni yɔɔ Dunblane yɛ Scotland lɛ, ni egbe gbekɛbii 16 kɛ amɛtsɔɔlɔ lɛ, no sɛɛ lɛ egbe lɛ diɛŋtsɛ ehe. Yɛ nyɔŋ ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ lɛ, mɔ kroko hu ni ejwɛŋmɔŋ bɛ jogbaŋŋ ni ehiɛ tu lɛ gbe mɛi 32 musuŋshaa naa yɛ Tasmania maŋ ni yɔɔ dioo ni yɔɔ Port Arthur maŋ lɛ mli yɛ Australia. Yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ, mɛi komɛi ni gbeɔ mɛi musuŋshaa naa yɛ skul lɛ ayi bafa babaoo yɛ United States, ni enɛ ha Amerikabii bi nɔ hewɔ ni ebaalɛ nakai. Yɛ June afi 2001 lɛ, anu Japan he sane waa yɛ je lɛŋ adafitswaa woji amli akɛ nuu ko ni yitsoŋ bɛ jogbaŋŋ lɛ bote skul ko ni ekɛ kakla tsurɔ skul gbekɛbii 8 ni yɔɔ klas ni ji 1 kɛ klas ni ji 2 lɛ ni egbe amɛ, ni efolɔ mɛi krokomɛi 15 hu kakla. Kɛ aaawie kɛ nɔmimaa lɛ, yiŋtoi ahewɔ ni efɔŋfeemɔi ni tamɔ nɛkɛ ba lɛ yɛ hwanyaŋŋ, shi nɔ ni ayɔse ji akɛ awuiyeli nifeemɔi ni jeɔ kpo yɛ adafitswaa tsɔnei amli lɛ hu fata he eko ni efɔŋfeemɔi nɛɛ yaa nɔ lɛ. Australia adafitswaa wolo ko ŋmalɔ Phillip Adams ŋma akɛ: “Kɛ́ jarayeli he adafitswaa ni heɔ hiŋmɛitswai 60 baanyɛ eha ahe nii waa lɛ, belɛ kaakɛɛ mi akɛ sinii akpekpei abɔ ni ajieɔ eko fɛɛ eko ŋmɛlɛtswai enyɔ lɛ tsakeee mɛi asui.” Naakpɛɛ sane ji akɛ, polisifoi lɛ tee amɛyaloo vidioi ni awuiyeli kɛ mɛi ni hiɛ amɛhe efoji yɔɔ mli lɛ 2,000 kɛjɛ mɔ ni kɛ tu gbe gbɔmɛi lɛ shĩa yɛ Port Arthur maŋ lɛ mli lɛ.

Mɛi ni kɛ Biblia mli shishitoo mlai tsuɔ nii lɛ buɔ amɛjwɛŋmɔ kɛ amɛtsui he kɛjɛɔ hiɛtserɛjiemɔi srɔtoi fɛɛ ni haa anyaa awuiyeli he waa lɛ he. No hewɔ lɛ, amɛhaaa “je nɛŋ mumɔ lɛ” aná amɛsusumɔ kɛ nibii ni amɛsumɔɔ ni amɛfee lɛ anɔ hewalɛ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ‘Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsɔɔ’ amɛ nii, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛsumɔ eyibii lɛ, ní toiŋjɔlɛ fata he lɛ babaoo. (1 Korintobii 2:12, 13; Galatabii 5:22, 23) Amɛfeɔ enɛ kɛtsɔɔ daa Biblia kasemɔ, sɔlemɔ kɛ sane nɔjwɛŋmɔ ni tswaa mɔ emaa shi lɛ nɔ. Amɛkɛ aŋkroaŋkroi ni sumɔɔ yiwalɛ nifeemɔ lɛ hu ebɔɔɔ, ni amɛsumɔɔ moŋ akɛ amɛkɛ mɛi ni sumɔɔ koni amɛnine ashɛ Yehowa jeŋ hee ni toiŋjɔlɛ yɔɔ mli lɛ nɔ taakɛ eji yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ abɔ. (Lala 1:1-3; Abɛi 16:29) Hɛɛ, mɛɛ hebuu Nyɔŋmɔ nilee lɛ kɛhaa nɛkɛ!

Ha Yehowa “Wiemɔ” lɛ Abu Otsui He

Beni Satan ka Yesu yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, Yesu te shi ewo lɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni etsɛ yisɛɛ pɛpɛɛpɛ lɛ nɔ. (Luka 4:1-13) Ni kɛlɛ, ekɛ Abonsam etaaa wiemɔi anaa kɛkɛ koni ekɛtsɔɔ mɔ ni le nii fe fɛɛ. Yɛ be mli ni Yesu kɛ Ŋmalɛi lɛ fãa ehe lɛ, ewie kɛjɛ etsui mli, ni no hewɔ ni Abonsam ŋaatsɔɔ ni ye omanye jogbaŋŋ yɛ Eden lɛ yeee omanye yɛ Yesu sane lɛ mli lɛ. Nakai nɔŋŋ Satan ŋaatsɔɔi lɛ yeŋ wɔnɔ kunim kɛ́ wɔha Yehowa wiemɔ lɛ yi wɔtsuiiaŋ obɔ lɛ. Nɔ ko kwraa bɛ ni he hiaa fe enɛ, ejaakɛ “[tsui lɛ] mli wala jɛɔ.”—Abɛi 4:23.

Kɛfata he lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔbu wɔtsui lɛ he, ní wɔkafɔ̃ɔ kɔkɔɔkɔ. Beni Satan nine nyɛ shi yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, etee nɔ eka Yesu. (Luka 4:13) Ebaaya nɔ eka wɔ hu, ni ekɛ ŋaatsɔɔ nifeemɔi srɔtoi baatsu nii koni ekɛku emuuyeli mli ni wɔhiɛ lɛ mli. (Kpojiemɔ 12:17) Enɛ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkasea Yesu kɛtsɔ suɔmɔ ni mli kwɔ ni wɔɔná wɔha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ esa akɛ wɔsɔle be fɛɛ be koni wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ nilee. (1 Tesalonikabii 5:17; Hebribii 5:7) Yehowa woɔ mɛi fɛɛ ni baa lɛ abo lɛ ashi akɛ ehaŋ aye amɛ awui yɛ mumɔŋ.—Lala 91:1-10; Abɛi 1:33.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Buɔ Asafo lɛ He

Satan nyɛŋ atsĩ “asafo babaoo” lɛ naa akɛ amɛkaje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli. (Kpojiemɔ 7:9, 14) Fɛɛ sɛɛ lɛ, eyaa nɔ ekɛ ekãa ni naa wa bɔɔ mɔdɛŋ koni efite Kristofoi ajwɛŋmɔ ni kɛ́ hooo lɛ, Yehowa akakpɛlɛ aŋkroaŋkroi komɛi anɔ. Nakai ŋaatsɔɔ lɛ ye omanye yɛ blema Israel ni eha mɛi 24,000 gboi beni eshwɛ fioo pɛ ni amɛbaashɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. (4 Mose 25:1-9) Eji anɔkwale akɛ, Kristofoi ni tɔ̃ɔ ni jieɔ anɔkwa tsuitsakemɔ kpo lɛ anine shɛɔ suɔmɔ yelikɛbuamɔ nɔ bɔni afee ni awaje amɛ ekoŋŋ yɛ mumɔŋ. Shi eshafeelɔi ni tsakeee amɛtsui taakɛ eji yɛ Zimri ni hi shi yɛ blema lɛ gbɛfaŋ lɛ ahe bafeɔ oshara amɛhaa mɛi krokomɛi ajeŋba kɛ mumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ. (4 Mose 25:14) Amɛtamɔ asraafoi ni yɔɔ asraafoi akuu ni ebua amɛhe naa kutuu lɛ ateŋ ní amɛshɛrɛ amɛtsɛ̃ŋi lɛ amɛshwie, ni amɛyeee amɛ pɛ amɛhe awui, shi moŋ amɛyeɔ amɛnanemɛi lɛ hu awui.

No hewɔ lɛ, Biblia lɛ kɛ famɔ haa akɛ: “Nyɛkɛ amɛ akabɔ: kɛji mɔ ko ni atsɛɔ lɛ nyɛmi lɛ ji ajwamaŋbɔlɔ loo hiɛjoolɔ loo wɔŋjalɔ loo mɔjɛlɔ loo daatɔlɔ loo amimyelɔ lɛ, lɛ lɛ nyɛkɛ lɛ akayea nii tete. . . . Nyɛjiea mɔ fɔŋ lɛ yɛ nyɛteŋ.” (1 Korintobii 5:11, 13) Ani okpɛlɛɛɛ nɔ akɛ nɛkɛ nilee “wiemɔ” nɛɛ kɛ yelikɛbuamɔ haa koni abu Kristofoi asafo lɛ he yɛ jeŋba mli, ní aha ehe atse yɛ mumɔ mli?

Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai kwraa lɛ, Kristendom sɔlemɔi babaoo kɛ hemɔkɛyeli kwalɔi hu buɔ Biblia lɛ mli saji ni tamɔ nɛkɛ, ni kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ jeŋba ni haa mɔ fɛɛ mɔ feɔ nɔ ni esumɔɔ lɛ kpaaa gbee lɛ akɛ eji nɔ ni be eho. No hewɔ lɛ, amɛnáa naajiemɔ amɛhaa esha fɛɛ esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ, ni osɔfoi lɛ po feɔ nakai nɔŋŋ. (2 Timoteo 4:3, 4) Shi, kadimɔ akɛ yɛ wiemɔ ni aŋma yɛ Abɛi 30:5 lɛ ni wieɔ Yehowa “wiemɔ” ni tamɔ hebuu nɔ lɛ he lɛ hu sɛɛ lɛ, kuku 6 ni nyiɛ sɛɛ lɛ kɛɔ akɛ: “Kaaŋɔ nɔ ko ofata [Nyɔŋmɔ] ewiemɔi lɛ ahe, ní ekã ohiɛ ní otsɔ amalelɔ.” Hɛɛ, mɛi ni tsakeɔ Biblia lɛ mli wiemɔ lɛ ji mumɔŋ amalelɔi diɛŋtsɛ—amalelɔi kpanakui! (Mateo 15:6-9) Belɛ, nyɛhaa wɔhiɛ asɔa diɛŋtsɛ akɛ wɔyɛ asafo ko ni kɛ bulɛ ni mli kwɔ haa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli.

“Ŋmajee Kpakpa” Buɔ Wɔhe

Akɛni Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ Biblia lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ ni amɛgbaa mɛi krokomɛi emli miishɛjemɔ he shɛɛ sane lɛ hewɔ lɛ, amɛgbɛɔ wala “ŋmajee kpakpa” ni tamɔ tsofa-kɛ-ŋma ni haa Yehowa náa miishɛɛ lɛ amɛshwãa. Shi taakɛ J. B. Phillips shishitsɔɔmɔ lɛ tsɔɔ lɛ, mɛi ni hiɛɔ nakai shɛɛ sane lɛ gbɛɔ “hiɛkpatamɔ he ŋmajee ni gbeɔ mɔ lɛ” amɛshwãa kɛhaa aŋkroaŋkroi ni ejaaa lɛ. Hɛɛ, Satan nibii agbɛjianɔtoo lɛ efite mɛi fɔji lɛ mfonirifeemɔŋ nifũu henumɔ lɛ aahu akɛ amɛhe ejɔɔɔ amɛ loo amɛteɔ shi amɛshiɔ mɛi ni gbɛɔ “Kristo ŋmajee kpakpa” lɛ amɛshwãa lɛ po, kɛ́ amɛkɛ amɛ kpe. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, mɛi ni kɛ ekãa jajeɔ sanekpakpa lɛ batsɔmɔɔ “Kristo ŋmajee kpakpa . . . yɛ mɛi ni ahereɔ amɛyiwala lɛ . . . mli.” (2 Korintobii 2:14-16) Bei pii lɛ, mɛi ni hiɛ tsui ni ja tamɔ nɛkɛ lɛ haoɔ waa yɛ osatofeemɔ kɛ jamɔŋ amalei ni yaa nɔ waa yɛ apasa jamɔ mli lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔgbele Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni wɔgba amɛ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ, amɛnuɔ he akɛ amɛbɛŋkɛ Kristo ni amɛshweɔ akɛ amɛkase babaoo.—Yohane 6:44.

No hewɔ lɛ, onijiaŋ akaje wui kɛ́ mɛi komɛi hereee Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ nɔ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, buu “Kristo ŋmajee kpakpa” lɛ akɛ mumɔŋ hebuu nɔ ko ni shwieɔ aŋkroaŋkroi babaoo ni baanyɛ agbá mɛi anaa lɛ kɛjɛɔ mumɔŋ shihilɛhe ni Nyɔŋmɔ webii yɔɔ mli lɛ mli, ni egbalaa mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ kɛbaa.—Yesaia 35:8, 9.

Akɛni Hela asraafoi ni yɔɔ Marathon lɛ bua amɛhe naa kutuu ni amɛhiɛ amɛtsɛ̃ŋi lɛ amli waa kɛ amɛhewalɛ fɛɛ hewɔ lɛ, amɛye kunim yɛ gbɛtsii nii babaoo ni naa wawai ni amɛkɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ. Nakai nɔŋŋ ama nɔ mi aha Yehowa anɔkwa Odasefoi lɛ akɛ amɛbaaye kunim jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ amɛmumɔŋ tawuu lɛ mli, ejaakɛ no ji ‘amɛgboshinii.’ (Yesaia 54:17) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ayaa nɔ abaa Yehowa abo kɛtsɔ ‘wala wiemɔ lɛ mlihiɛmɔ’ daa nɔ.—Filipibii 2:16.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 31]

“Nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ, . . . ehe tse, no sɛɛ lɛ ehe jɔ”