Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ná Yehowa Jalɛ lɛ He Miishɛɛ

Ná Yehowa Jalɛ lɛ He Miishɛɛ

Ná Yehowa Jalɛ lɛ He Miishɛɛ

“Mɔ ni nyiɛɔ jalɛ kɛ mɔbɔnalɛ sɛɛ lɛ, enáa wala, jalɛ kɛ hiɛnyam.”—ABƐI 21:21.

1. Mɛɛ gbɔmɛi ashihilɛ kɛ oshara kɛ amanehulu eba gbɔmɛi anɔ ŋmɛnɛ?

“GBƐ ko yɛ ni ja yɛ gbɔmɔ hiɛ, shi enaagbee lɛ, gbele gbɛi ni.” (Abɛi 16:25) Kwɛ bɔ ni Biblia mli abɛbua nɛɛ tsɔɔ gbɛ ni gbɔmɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo tsɔɔ nɔ amɛhiɔ shi lɛ mli pɛpɛɛpɛ ha! Bei pii lɛ, nɔ ni ja yɛ gbɔmɛi ahiɛ lɛ no pɛ amɛfeɔ, ni amɛkuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ mɛi krokomɛi ahiamɔ nii titrii lɛ anɔ. (Abɛi 21:2) Amɛnaabu amɛkɛ kɛɔ akɛ amɛyeɔ shikpɔŋ lɛ nɔ mlai kɛ tɛi ni afolɔ ashwie shi lɛ anɔ, shi amɛtaoɔ gbɛ̀i ni amɛaatsɔ nɔ amɛjo naatsii ni mlai lɛ kɛmamɔ shi lɛ anaa foi yɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni amɛaaná lɛ mli. Nɔ ni ejɛ mli kɛba ji gbɔmɛi amligbalamɔ, amɛyiŋ ni efutu amɛ, kɛ yeyeeye ni amɛ́fee.—2 Timoteo 3:1-5.

2. Mɛni he hiaa waa yɛ adesa diɛŋtsɛ hilɛ-kɛhamɔ hewɔ?

2 Kɛha wɔ diɛŋtsɛ wɔhilɛ-kɛhamɔ—kɛ adesa weku muu lɛ fɛɛ toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ hewɔ lɛ—mla loo tɛ ko ni áfo afɔ̃ shi ni ja ni hi, nɔ ni gbɔmɛi fɛɛ baasumɔ ni amɛkpɛlɛ nɔ ni amɛbo toi he miihia waa diɛŋtsɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, mla ko mla ko loo tɛ ko bɛ ni gbɔmɔ ko éfo efɔ̃ shi ni baaye omanye, ekɔɔɔ he eko bɔ ni mɔ lɛ le nii loo eji anɔkwafo ha lɛ, ni baanyɛ atsu nakai hiamɔ lɛ he nii. (Yeremia 10:23; Romabii 3:10, 23) Kɛji akɛ tɛ ni áfo afɔ̃ shi ni tamɔ nɛkɛ yɛ lɛ, nɛgbɛ abaanyɛ ana yɛ, ni te ebaatamɔ eha tɛŋŋ? Ekolɛ sanebimɔ ni he hiaa waa lɛ ji, kɛji tɛ ko ni áfo afɔ̃ shi ni tamɔ nɛkɛ yɛ lɛ, ani obaanya he koni ohi shi yɛ naa?

Jalɛ Tɛ ni Afo Afɔ̃ Shi lɛ Námɔ

3. Namɔ ji mɔ ni sa fe fɛɛ ni ekɛ tɛ ni áfo afɔ̃ shi ni akpɛlɛɔ nɔ ni ehe baa sɛɛnamɔ kɛhaa gbɔmɛi fɛɛ hãa, ni mɛni hewɔ?

3 Bɔni afee ni ana tɛ ko ni afo afɔ̃ shi ni akpɛlɛɔ nɔ ni ehe yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha mɔ fɛɛ mɔ lɛ, ehe baahia ni wɔya mɔ ko ni tekeɔ weku, hiŋmɛigbelemɔ, kɛ maŋkwramɔŋ husui fɛɛ, ni nii ni adesa kwɛɛɛ kɛyaaa shɔŋŋ kɛ gbɔjɔmɔi etsiii lɛ gbɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɔ kome pɛ ni he saa kɛhaa enɛ ji Bɔlɔ ofe lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ, mɔ ni jajeɔ akɛ: “Shi bɔ ni ŋwɛi kwɔ fe shikpɔŋ lɛ, nakai migbɛ̀i lɛ kwɔ fe nyɛgbɛ̀i lɛ, ni mijwɛŋmɔi lɛ hu kwɔ fe nyɛjwɛŋmɔi lɛ!” (Yesaia 55:9) Agbɛnɛ hu, Biblia lɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa ji akɛ, “anɔkwa Mawu ji lɛ, nɔ̃ sha bɛ lɛ; jalɔ ji lɛ ni esa pɛ.” (5 Mose 32:4) Wɔnaa wiemɔi ni ji “Yehowa lɛ, jalɔ ji lɛ” yɛ Biblia lɛ mli fɛɛ. (2 Mose 9:27; 2 Kronika 12:6; Lala 11:7; 129:4; Yeremia Yaafo 1:18; Kpojiemɔ 19:2, NW shishigbɛ niŋmaa) Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔkwɛ Yehowa gbɛ kɛha mla loo tɛ ni áfo afɔ̃ shi ni fe fɛɛ, ejaakɛ eji anɔkwafo, eyeɔ jalɛ sane, ni eja.

4. Mɛni ji wiemɔ “jalɔ” lɛ shishi?

4 Shi wiemɔ ni ji “jalɔ” lɛ jeee wiemɔ ni asumɔɔ jogbaŋŋ tsɔ ŋmɛnɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi pii ehiɛɛɛ enɛ he jwɛŋmɔ kpakpa, amɛgbeɔ he guɔ po, ni amɛsusuɔ akɛ belɛ mɔ lɛ miibu ehe mɔ krɔŋkrɔŋ, loo ekɛ osatofeemɔ miifee ehe jalɔ kɛ mɔ ni nɔ kwɔ. Shi taakɛ wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ mli lɛ, wiemɔ ni ji “jalɔ” lɛ shishi ji “mɔ ni ja, anɔkwafo, mɔ ni jeŋba he tse; mɔ ni bɛ tɔmɔ, mɔ ni esha bɛ ehe; mɔ ni diɔ ŋwɛi shishitoo mlai asɛɛ loo ekpɛlɛɔ jeŋba he mlai ni afolɔ ashwie shi lɛ anɔ; mɔ ni yeɔ jalɛ sane.” Ani omii shɛŋ mla loo tɛi ni afolɔ ashwie shi ni kɔɔ nɛkɛ sui kpakpai nɛɛ ahe?

5. Tsɔɔmɔ bɔ ni jalɛ su ji ha taakɛ atsɔɔ mli yɛ Biblia lɛ mli lɛ?

5 Encyclopaedia Judaica lɛ wie su ni ji jalɛ lɛ he akɛ: “Jalɛ jeee mɔ ko susumɔ ko kɛkɛ, shi moŋ edamɔ nɔ ni hi ni ja yɛ wekukpaai fɛɛ mli lɛ nɔ.” Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ jeee mligbɛ su ko kɛkɛ ni ehiɛ, tamɔ krɔŋkrɔŋfeemɔ kɛ hetsemɔ nɛkɛ. Shi moŋ, eji esu diɛŋtsɛ lɛ kpojiemɔ yɛ gbɛ̀i ni hi ni ja nɔ. Abaanyɛ akɛɛ akɛ, akɛni Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ ni ehe tse hewɔ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni jɛɔ eŋɔɔ baa lɛ ja. Taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ, “Yehowa ja yɛ egbɛ̀i fiaa mli, ni durolɔ ji lɛ yɛ enitsumɔi fiaa mli.”—Lala 145:17.

6. Mɛni Paulo wie yɛ Yudafoi komɛi ni heee yeee ni hi shi yɛ egbii lɛ amli lɛ ahe, ni mɛni hewɔ?

6 Bɔfo Paulo ma sane oti nɛɛ nɔ mi yɛ ewolo ni eŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ mli. Eŋma yɛ Yudafoi komɛi ni heee yeee lɛ ahe akɛ: “Ejaakɛ ní amɛleee Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ, shi amɛ diɛŋtsɛ amɛjalɛ moŋ amɛtaoɔ amɛŋɔma shi hewɔ lɛ, amɛbaaa amɛhe shi amɛhaaa Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ.” (Romabii 10:3) Mɛni hewɔ Paulo wie mɛnɛɛmɛi ahe akɛ “amɛleee Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ”? Ani atsɔɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ, ni ji ejalɛ tɛi ni efolɔ lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, atsɔɔ amɛ. Shi kɛlɛ, amɛteŋ mɛi ni fa bu jalɛ akɛ eji amɛ diɛŋtsɛ amɛjeŋba kpakpa, ní nine baanyɛ ashɛ nɔ kɛtsɔ jamɔ mli akpɔi ni yɔɔ keketee ni akɛ tɔlɛ aaaye nɔ lɛ nɔ moŋ, fe tɛ ni áfo afɔ̃ shi ni baakudɔ amɛ yɛ amɛkɛ amɛnanemɛi asharamɔ mli. Taakɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ Yesu gbii lɛ aml lɛ ji lɛ, amɛnuuu nɔ ni jalɛsaneyeli kɛ jalɛ tsɔɔ lɛ shishi.—Mateo 23:23-28.

7. Ajie Yehowa jalɛ lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Nɔ ni yɔɔ srɔto kwraa lɛ, ájie Yehowa jalɛ lɛ shi, ni anaa faŋŋ yɛ enifeemɔi fɛɛ mli. Eyɛ mli akɛ ejalɛ lɛ biɔ ni ekaku ehiɛ eshwie mɛi ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛtɔ̃ɔ lɛ ahe eshai anɔ moŋ, shi no efeee lɛ Nyɔŋmɔ ni nuuu nii ahe ni yɔɔ keketee yɛ nibimɔ mli, ní esa akɛ ashe lɛ gbeyei ni atsi he kɛjɛ ehe kɛya sɛɛ fɛlɛŋŋ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ejalɛ nifeemɔi lɛ kɛ nɔ ni adesai baanyɛ adamɔ nɔ ni amɛbɛŋkɛ lɛ ni ahere amɛyiwala kɛjɛ nɔ ni baajɛ esha mli aba lɛ mli eba. No hewɔ lɛ, eja jogbaŋŋ akɛ aaatsɔɔ akɛ Yehowa ji “Mawu jalɔ kɛ yiwalaherelɔ.”—Yesaia 45:21.

Jalɛ kɛ Yiwalaheremɔ

8, 9. Mla lɛ jie Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

8 Bɔni afee ni onu Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ kɛ eyiwalaheremɔ nifeemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ shishi lɛ, susumɔ Mla ni etsɔ Mose nɔ ekɛha Israel maŋ lɛ he okwɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Mla lɛ ja. Beni Mose kɛ Israelbii lɛ yeɔ shɛɛ lɛ, ekai amɛ kɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Ni mɛɛ maŋ kpeteŋkpele ko hu yɔɔ ni yɔɔ akpɔi kɛ mlai ni ja tamɔ nɛkɛ mla nɛɛ fɛɛ ni miŋɔŋmɛɔ nyɛhiɛ ŋmɛnɛ nɛɛ?” (5 Mose 4:8) Afii ohai abɔ sɛɛ lɛ, Israel Maŋtsɛ David jaje akɛ: “Yehowa kojomɔi lɛ anɔkwale ni, ni fɛɛ ja kwraa.”—Lala 19:10.

9 Yehowa tsɔ Mla lɛ nɔ eha tɛi ni efolɔ eshwie shi yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa lɛ he lɛ fee faŋŋ. Mla lɛ tsɔɔ bɔ ni esa akɛ Israelbii lɛ aba amɛjeŋ amɛha lɛ mli fitsofitso, ni jeee yɛ jamɔ saji amli kɛkɛ, shi yɛ nitsumɔ mli saji, gbalashihilɛ tsakpaai, niyenii kɛ falefalefeemɔ mli, kɛ kojomɔ saji amli hu. Agbɛnɛ hu toigbalamɔ ni yɔɔ shiŋŋ yɛ Mla lɛ mli kɛha mɛi ni kuɔ mli lɛ, ni akɛ gbele po gbalaa mɔ toi yɛ saji komɛi amli. * Shi ani Nyɔŋmɔ jalɛ taomɔ nii, taakɛ atsɔɔ mli yɛ Mla lɛ mli lɛ ji jatsu ni yɔɔ keketee ni tsii kɛha gbɔmɛi lɛ, ni haaa amɛná heyeli kɛ miishɛɛ, taakɛ mɛi pii kɛɔ ŋmɛnɛ lɛ?

10. Te mɛi ni sumɔ Yehowa lɛ nu emlai ahe amɛha tɛŋŋ?

10 Mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ ná ejalɛ mlai kɛ ekpɔi lɛ ahe miishɛɛ babaoo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, jeee akɛ Maŋtsɛ David kpɛlɛ Yehowa kojomɔ yiŋkpɛi anɔ akɛ anɔkwale, ni amɛja kɛkɛ, taakɛ wɔna lɛ, shi eyɛ tsuiŋ suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ hu kɛha amɛ. Eŋma yɛ Yehowa mlai kɛ kojomɔ yiŋkpɛi ahe akɛ: “Amɛyɛ akɔnɔ fe shika, fe shika krɔŋŋ babaoo, ni amɛŋɔɔ fe wò kɛ shɛ. Asaŋ no nɔŋŋ tsɔɔ otsulɔ nii; amɛnɔyeli lɛ, nyɔmɔwoo kpele yɛ mli.”—Lala 19:8, 11, 12.

11. Te fee tɛŋŋ ni Mla lɛ batsɔ “wɔtsɔselɔ kɛmiiya Kristo ŋɔɔ” lɛ?

11 Afii ohai abɔ sɛɛ lɛ, Paulo tsɔɔ Mla lɛ jara ni da fe fɛɛ po lɛ. Eŋma yɛ wolo ni ekɛyaha Galatabii lɛ mli akɛ: “Mla lɛ etsɔ wɔtsɔselɔ kɛmiiya Kristo ŋɔɔ, koni hemɔkɛyeli mli abu wɔ bem yɛ.” (Galatabii 3:24) Yɛ Paulo gbii lɛ amli lɛ, nitsɔɔlɔ ji tsulɔ loo nyɔ̃ŋ ni yɔɔ shia agbo ko mli. Enitsumɔ ji ni ebu gbekɛbii lɛ ahe ni ekɛ amɛ aya skul. Nakai nɔŋŋ hu Mla lɛ bu Israelbii lɛ ahe kɛjɛ jeŋmaji ni ebɔle amɛ lɛ ajeŋba kɛ jamɔ mli nifeemɔi gbohii lɛ ahe. (5 Mose 18:9-13; Galatabii 3:23) Kɛfata he lɛ, Mla lɛ ha Israelbii lɛ yɔse esha shihilɛ ni amɛyɔɔ mli lɛ kɛ bɔ ni eshaifaa kɛ yiwalaheremɔ he ehia amɛ lɛ. (Galatabii 3:19) Afɔleshaa he gbɛjianɔtoo lɛ tsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni aná kpɔmɔ afɔleshaa, ni ekɛ gbalɛ mfoniri ni abaatsɔ nɔ ayoo anɔkwa Mesia lɛ ha. (Hebribii 10:1, 11, 12) No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni Yehowa tsɔ Mla lɛ nɔ ejie ejalɛ lɛ kpo lɛ, efee nakai yɛ gbɔmɛi lɛ ahilɛ-kɛhamɔ kɛ naanɔ yiwalaheremɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli lɛ hewɔ.

Mɛi ni Nyɔŋmɔ Bu Amɛ Jalɔi

12. Mɛni Israelbii lɛ anine baanyɛ ashɛ nɔ eji amɛye Mla lɛ nɔ jogbaŋŋ kulɛ?

12 Akɛni Mla ni Yehowa kɛha lɛ ja yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ hewɔ lɛ, kulɛ toiboo ni Israelbii lɛ aaafee aha enɛ lɛ baaha amɛná jalɛ shidaamɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Mose kai Israelbii lɛ beni amɛbaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ akɛ: “Ni no aaatsɔ jalɛ yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, hiɛ, kɛji wɔjwɛŋ nɔ, ni wɔye nɛkɛ kitai nɛɛ fɛɛ nɔ, taakɛ bɔ ni efã wɔ lɛ.” (5 Mose 6:25) Kɛfata he lɛ, Yehowa ewo shi akɛ: “Hewɔ lɛ nyɛbua mikpɔi lɛ kɛ migbɛnaa nii lɛ ní kɛ gbɔmɔ ye nɔ ni eyi aaaná wala yɛ mli lɛ; miji Yehowa.”—3 Mose 18:5; Romabii 10:5.

13. Ani Yehowa ejaaa akɛni ebi ni ewebii lɛ aye ejalɛ Mla lɛ nɔ lɛ hewɔ? Tsɔɔmɔ mli.

13 Nɔ ni yɔɔ mɔbɔ ji akɛ, ákɛ maŋ lɛ, Israelbii lɛ yeee “nɛkɛ kitai nɛɛ fɛɛ nɔ,” ni enɛ haaa amɛnine ashɛ jɔɔmɔi ni awo shi yɛ he lɛ anɔ. Amɛyeee Nyɔŋmɔ kitai lɛ fɛɛ nɔ ejaakɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ ye emuu, shi amɛ lɛ, amɛyeee emuu. Ani enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ejaaa loo eyeee jalɛ sane? Dabi kwraa. Paulo ŋma akɛ: “Belɛ te wɔɔkɛɛ tɛŋŋ? Ani Nyɔŋmɔ yeɔ sane ko ní ejaaa? Dabida!” (Romabii 9:14) Anɔkwa sane lɛ ji akɛ, Nyɔŋmɔ bu aŋkroaŋkroi komɛi jalɔi, eyɛ mli akɛ amɛyeee emuu ni amɛji eshafeelɔi, dani akɛ Mla lɛ ha kɛ esɛɛ fɛɛ. Noa, Abraham, Hiob, Rahab, kɛ Daniel fata mɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni ato amɛ srɛnɛɛ lɛ ahe. (1 Mose 7:1; 15:6; Hiob 1:1; Ezekiel 14:14; Yakobo 2:25) Belɛ sanebimɔ lɛ ji: Mɛni nɔ Nyɔŋmɔ damɔ ebu nɛkɛ aŋkroaŋkroi nɛɛ jalɔi?

14. Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ beni ewieɔ akɛ adesa ko ji “jalɔ” lɛ?

14 Kɛji akɛ Biblia lɛ wie gbɔmɔ ko he akɛ eji “jalɔ” lɛ, etsɔɔɔ kɛkɛ akɛ mɔ lɛ bɛ esha loo eyeɔ emuu. Shi moŋ etsɔɔ gbɛnaa nii ni kã mɔ ko nɔ yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ahiɛ lɛ he nitsumɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, atsɛ́ Noa akɛ “jalɔ” ni ákɛ, “eye emuu yɛ eyinɔbii lɛ ateŋ,” ejaakɛ “bɔ ni Nyɔŋmɔ fã lɛ lɛ, nakai pɛpɛɛpɛ efee.” (1 Mose 6:9, 22; Maleaki 3:18) Zakaria kɛ Elizabet, Yohane Baptisilɔ lɛ fɔlɔi “enyɔ lɛ fɛɛ lɛ, jalɔi ji amɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni amɛyeɔ Nuŋtsɔ lɛ kitai kɛ ekpɔi lɛ fɛɛ nɔ, ni kpa ko bɛ amɛhe.” (Luka 1:6) Ni atsɔɔ mli akɛ, Italia asafoatsɛ, ní ejeee Israelnyo, ni egbɛi ji Kornelio lɛ ji “nuu jalɔ kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 10:22.

15. Jalɛ kɔɔ mɛni he kpaakpa?

15 Agbɛnɛ hu, jalɛ ni kɔɔ adesai ahe lɛ kɔɔ nɔ ni yɔɔ mɔ lɛ tsui mli lɛ he waa diɛŋtsɛ—mɔ lɛ hemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli kɛ hiɛsɔɔ kɛ suɔmɔ kɛha eshiwoi—shi jeee nɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni mɔ lɛ feɔ lɛ kɛkɛ he. Ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ Abraham he akɛ “ehe Yehowa eye, ni ebu enɛ jalɛ eha lɛ.” (1 Mose 15:6) Jeee shihilɛ mli ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ mli hemɔkɛyeli kɛkɛ Abraham ná, shi yɛ eshiwoo ni kɔɔ “seshi” lɛ he lɛ hu mli. (1 Mose 3:15; 12:2; 15:5; 22:18) Yɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ, kɛ nitsumɔi ni hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ fata he lɛ kɛ lɛ kpãa gbee lɛ hewɔ lɛ, Yehowa baanyɛ ni ekɛ Abraham aye ni ejɔɔ lɛ kɛ anɔkwafoi krokomɛi, eyɛ mli akɛ amɛyeee emuu moŋ.—Lala 36:11; Romabii 4:20-22.

16. Mɛni ejɛ hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ kpɔmɔ nɔ lɛ mli lɛ mli eba?

16 Yɛ naagbee lɛ, jalɛ ni yɔɔ adesai amli lɛ damɔ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ nɔ. Paulo ŋma yɛ Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ahe akɛ: “[Nyɔŋmɔ] kɛ eduromɔ lɛ buɔ amɛ bem yaka kɛtsɔɔ kpɔmɔ ní yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ nɔ.” (Romabii 3:24) Paulo miiwie mɛi ni ahala amɛ koni amɛkɛ Kristo abafee nanemɛi niyelɔi yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ ahe yɛ jɛmɛ. Shi Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ hu gbele gbɛ kɛha gbɔmɛi krokomɛi akpekpei abɔ koni amɛná jalɛ shidaamɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Bɔfo Yohane na “asafo babaoo ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane ni . . . damɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ kɛ toobi lɛ hiɛ, ni amɛwo atadei yɛji.” Atadei yɛji lɛ damɔ shi kɛha amɛhe ní tse yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ejaakɛ “amɛfɔ amɛtadei lɛ ahe, ni amɛha eyɛ futaa yɛ toobi lɛ lá lɛ mli.”—Kpojiemɔ 7:9, 14.

Nya Yehowa Jalɛ lɛ He

17. Mɛɛ gbɛ̀i esa akɛ atsɔ nɔ yɛ jalɛ sɛɛtiumɔ lɛ mli?

17 Yɛ be mli ni Yehowa ejɛ suɔmɔ mli ekɛ e-Bi, Yesu Kristo eha, akɛ mɔ ni adesai baatsɔ enɔ ni amɛná jalɛ shidaamɔ yɛ ehiɛ lɛ, kɛlɛ, nɔ ni baajɛ mli aba lɛ jeee nɔ ni baa trukaa. Esa akɛ mɔ lɛ atsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli yɛ kpɔmɔ nɔ lɛ mli, eha eshihilɛ kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii akpã gbee, ejɔɔ ehe nɔ eha Yehowa, ni ekɛ nu mli baptisimɔ afee he okadi. Kɛkɛ lɛ esa akɛ mɔ lɛ aya nɔ atiu jalɛ kɛ agbɛnɛ hu mumɔŋ sui krokomɛi asɛɛ. Paulo wo Timoteo, Kristofonyo ni abaptisi lɛ ni yɔɔ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ eko lɛ ŋaa akɛ: “Onyiɛ jalɛ, Nyɔŋmɔ jamɔ, hemɔkɛyeli, suɔmɔ, tsuishiŋmɛɛ kɛ mlijɔlɛ sɛɛ.” (1 Timoteo 6:11; 2 Timoteo 2:22) Yesu ma bɔ ni ehe hiaa ni aya nɔ abɔ he mɔdɛŋ lɛ nɔ mi beni ekɛɛ akɛ: “Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu” lɛ. Ekolɛ wɔbaatsu nii waa ni wɔkɛtao Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli jɔɔmɔi lɛ, shi ani wɔtsuɔ nii waa nakai nɔŋŋ ni wɔkɛtiu Yehowa jalɛ gbɛ̀i lɛ asɛɛ?—Mateo 6:33.

18. (a) Mɛni hewɔ ejeee nɔ ni yɔɔ mlɛo akɛ aaatiu jalɛ sɛɛ lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Lot nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

18 Shi, ákɛ aaatiu jalɛ sɛɛ lɛ bɛ mlɛo. Ejaakɛ wɔ fɛɛ wɔyeee emuu, ni nɔ ni wɔbɔɔ su kpalaŋɔ kɛyaa he ji nii ni ejaaa. (Yesaia 64:5) Agbɛnɛ hu, mɛi ni bɛ bulɛ ko kwraa kɛha Yehowa jalɛ gbɛ̀i lɛ ebɔle wɔhe. Shihilɛi amli ni wɔyɔɔ lɛ tamɔ Lot, ni hi shi yɛ efɔŋfeemɔ maŋtiase Sodom, ni hé gbɛi fɔŋ lɛ mli lɛ. Bɔfo Petro tsɔɔ nɔ hewɔ ni Yehowa na akɛ esa akɛ ejie Lot kɛjɛ hiɛkpatamɔ ni baa lɛ mli lɛ mli. Petro kɛɛ: “Ejaakɛ amɛmla tɔmɔ nitsumɔi lɛ ni jalɔ lɛ na ni enu, beni eyɔɔ amɛteŋ lɛ, pii esusuma ni ja lɛ daa nɛɛ.” (2 Petro 2:7, 8) No hewɔ lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ aaafee jogbaŋŋ akɛ eeebi ehe akɛ, ‘Ani mikɛ dioofeemɔ kpɛlɛɔ jeŋba shara nifeemɔi ni wɔnaa ni ebɔle wɔ lɛ anɔ yɛ mitsui mli? Ani minaa hiɛtserɛjiemɔ loo akaŋshii ni awuiyeli yɔɔ mli ni ehe gbɛi lɛ akɛ nɔ ko ni eŋɔɔɔ mɔ naa kɛkɛ? Aloo minuɔ piŋmɔ he tamɔ bɔ ni Lot nu he kɛtsɔ nifeemɔi ni ejaaa nɛɛ anɔ lɛ?’

19. Mɛɛ jɔɔmɔi baanyɛ afee wɔnɔ̃ kɛ́ wɔmii shɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ he?

19 Yɛ nɛkɛ jaramɔ bei ni aleee nɔ ni baajɛ mli aba nɛɛ amli lɛ, miishɛɛ ni aaaná yɛ Yehowa jalɛ he lɛ ji shweshweeshwefeemɔ kɛ hebuu jɛɛhe. Maŋtsɛ David ha sanebimɔ, ni ji: “Yehowa, namɔ aaato obuu lɛŋ? Namɔ aaahi ogɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ?” lɛ hetoo akɛ: “Mɔ ni nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ ni etsuɔ jalɛ nii.” (Lala 15:1, 2) Kɛji akɛ wɔtiu Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ sɛɛ ni wɔná miishɛɛ yɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔhiɛ wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa kpakpa mli, ni wɔbaaya nɔ wɔná ehiɛ duromɔ kɛ jɔɔmɔ. Kɛkɛ lɛ, wɔshihilɛ baafee nɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli, nɔ ni haa wɔnáa bulɛ kɛhaa wɔhe, kɛ jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ. Yehowa kɛɛ: “Mɔ ni nyiɛɔ jalɛ kɛ mɔbɔnalɛ sɛɛ lɛ, enáa wala, jalɛ kɛ hiɛnyam.” (Abɛi 21:21) Mɛi ni náa mijalɛ lɛ he miishɛɛ lɛ, ha amɛbɔ oshe kɛ nyamɔ.” (Lala 35:27) Agbɛnɛ hu, mɔdɛŋ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔbɔ koni wɔfee nɔ ni ja kɛ nɔ ni hi yɛ wɔnifeemɔi fɛɛ mli lɛ tsɔɔ miishɛɛ wekukpaai kɛ shihilɛ kpakpa—yɛ jeŋba kɛ mumɔ mli. Lalatsɛ lɛ jaje akɛ: “Ajɔɔ mɛi ni yeɔ kita nɔ, kɛ mɔ ni yeɔ jalɛ sane be fɛɛ be lɛ.”—Lala 106:3.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 9 Kɛha bɔ ni Mose Mla lɛ mli lɛɛ ha lɛ, kwɛmɔ sane ni ji “Some Features of the Law Covenant,” (Mla Kpaŋmɔ lɛ Mli Nibii Komɛi) taakɛ eyɔɔ Insight on the Scriptures, ni Yehowa Odasefoi fee lɛ Kpo 2 lɛ, baafa 214-220 lɛ mli.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛni ji jalɛ?

• Yiwalaheremɔ kɔɔ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni nɔ Nyɔŋmɔ damɔɔ ebuɔ adesai jalɔi?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná miishɛɛ yɛ Yehowa jalɛ lɛ mli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Maŋtsɛ David jie tsuiŋ hiɛsɔɔ kpo yɛ Nyɔŋmɔ mlai ahe

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16]

Nyɔŋmɔ bu Noa, Abraham, Zakaria kɛ Elizabet, kɛ Kornelio jalɔi. Ani ole nɔ hewɔ?