Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɛŋkɛmɔ La Lɛ

Bɛŋkɛmɔ La Lɛ

Bɛŋkɛmɔ La Lɛ

KANETSŨI ni tsɔɔ lɛji agbɛ ebáa mɛi babaoo awala yi. Kɛlɛ, kɛha gbɛfalɔ ko ni etɔ lɛ lɛ, la ni enaa yɛ shɔŋŋ lɛ tsɔɔ babaoo fe kɔkɔbɔɔ ní ekɛhaa yɛ tɛsaai wuji ni yɔɔ ŋshɔ lɛ mli lɛ ahe lɛ. Kɛfata he lɛ, kanei nɛɛ haa eleɔ akɛ ebɛŋkɛ he ni eyaa lɛ. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ miibɛŋkɛ gbɛfãa kakadaŋŋ ko naagbee, gbɛfãa ko ni kɛ amɛ etsɔ jeŋ ko ni leee Nyɔŋmɔ ni mli ewo duŋ ni asaŋ eyɔɔ oshara hu lɛ mli. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, awieɔ adesai ni etsi amɛhe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ ahe akɛ, amɛtamɔ “ŋshɔ ní efee hãmãhãmã, ejaakɛ enyɛɛɛ dioo efee, shi emli nu lɛ looɔ ŋmiamɔ kɛ ŋmɔtɔ shwieɔ.” (Yesaia 57:20) Mɛi ni tamɔ nakai ebɔle Nyɔŋmɔ webii lɛ. Ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ yɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ abaahere amɛyiwala, ni kɛha amɛ lɛ gbɛkpamɔ nɛɛ tamɔ mfonirifeemɔ la ko ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ. (Mika 7:8) Amɛdaa Yehowa shi akɛ etsɔ e-Wiemɔ lɛ nɔ eha ‘la ete shi ehã jalɔ kɛ̃, kɛ miishɛɛ hu ehã mɛi ni ja yɛ amɛtsuiaŋ lɛ.’—Lala 97:11. *

Shi kɛlɛ, Kristofoi komɛi eŋmɛ gbɛ ni nibii egbala amɛjwɛŋmɔ kɛjɛ Yehowa la lɛ he, ni no eha amɛkɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ eyasha shi yɛ nibii ni wɔbaanyɛ wɔkɛto tɛsaai ni yɔɔ osharai lɛ ahe lɛ anɔ—nibii nɛɛ ekomɛi ji heloonaa ninámɔ sɛɛdii, jeŋba shara kɛ hemɔkɛyeli kwamɔ po. Hɛɛ, taakɛ eji yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, ŋmɛnɛ lɛ mɛi komɛi kɛ ‘amɛhemɔkɛyeli lɛ eyasha shi.’ (1 Timoteo 1:19; 2 Petro 2:13-15, 20-22) Abaanyɛ akɛ jeŋ hee lɛ ato lɛjiadaamɔhe ni lɛlɛ ni wɔta mli lɛ yaakpeleke yɛ jɛmɛ lɛ he. Akɛni wɔbɛŋkɛ jeŋ hee lɛ kpaakpa hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni ebaafee oshara akɛ mɔ ko aaaha Yehowa nɔkpɛlɛmɔ abɔ lɛ!

Kaaha ‘Ohemɔkɛyeli lɛ Yasha Shi’

Yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli lɛ, meele ko baanyɛ afã gbɛ kakadaŋŋ yɛ ŋshɔ hiɛ, shi kɛ́ eshwɛ fioo moŋ ni ebaakpeleke yɛ lɛjiadaamɔhe lɛ, kɛkɛ lɛ eyasha shi. Bei pii lɛ, gbɛfãa lɛ mli fã ni yɔɔ oshara fe fɛɛ lɛ baa beni meele lɛ heɔ abɛŋkɛ shikpɔŋ yɛ ŋshɔ lɛ naa lɛ. Nakai nɔŋŋ hu, kɛha mɛi babaoo lɛ, be ni yɔɔ oshara fe fɛɛ yɛ adesai ayinɔsane mli ji nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ “anaagbee gbii lɛ.” Biblia lɛ wie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ, bei nɛɛ ji “jaramɔ bei” diɛŋtsɛ, titri lɛ kɛha Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ.—2 Timoteo 3:1-5.

Mɛni hewɔ naagbee gbii nɛɛ mli wa waa nakai lɛ? Ojogbaŋŋ, Satan le akɛ “be fioo kɛkɛ eyɔɔ” ni ekɛbaawu eshi Nyɔŋmɔ webii lɛ. No hewɔ lɛ, ewo enaa la waa akɛ ebaabɔ mɔdɛŋ koni eha amɛkɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ ayasha shi. (Kpojiemɔ 12:12, 17) Kɛlɛ, wɔjeee mɛi ni bɛ yelikɛbuamɔ loo gbɛtsɔɔmɔ. Yehowa kã he eji abobaahe kɛha mɛi ni boɔ eŋaawoi lɛ atoi lɛ. (2 Samuel 22:31) Eha wɔ kɔkɔbɔɔ he nɔkwɛmɔnii ni kpaa Satan ŋaatsɔi gbohii lɛ ahe mama. Nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔnii nɛɛ ateŋ enyɔ ni kɔɔ Israel maŋ lɛ he beni amɛbɛŋkɛɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe wɔkwɛa.—1 Korintobii 10:11; 2 Korintobii 2:11.

Beni Amɛbɛŋkɛ Shiwoo Shikpɔŋ Lɛ

Mose nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ, ni amɛnyɛ amɛshi Mizraim. Etsɛɛɛ tsɔ ni amɛshɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ wuoyigbɛ husu lɛ naa. Mose tsu hii 12 koni amɛyasara shikpɔŋ lɛ. Mɛi ni atsu lɛ ateŋ mɛi nyɔŋma eyanáaa hemɔkɛyeli, ni amɛkɛ amaniɛbɔɔ ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui ba, ni amɛkɛɛ akɛ, Israel nyɛŋ aye Kanaanbii lɛ anɔ kunim ejaakɛ “oblaŋi sɔŋŋ” ji amɛ, ni amɛhe wa. Te enɛ ná Israelbii lɛ anɔ hewalɛ eha tɛŋŋ? Sane ni aŋma lɛ kɛɔ wɔ akɛ, amɛwie huhuuhu amɛshi Mose kɛ Aaron, ni amɛkɛɛ akɛ: “Mɛɛba po Yehowa kpala wɔ kɛba shikpɔŋ nɛɛ nɔ, ni wɔbanyɔnyɔɔi yɛ klante naa ni aŋɔ wɔŋamɛi kɛ wɔbii abifabii anom? . . . Nyɛhaa wɔwoa wɔnɔ onukpa, ni wɔku wɔsɛɛ kɛya Mizraim ekoŋŋ!”—4 Mose 13:1, 2, 28-32; 14:1-4.

Susumɔ he okwɛ! Nɛkɛ mɛi nɛɛ nɔŋŋ kɛ amɛhiŋmɛii na bɔ ni Yehowa shwie Mizraim ni he wa waa—ni ji jeŋ hewalɛ ni yeɔ nɔ yɛ nakai beaŋ—lɛ hiɛaŋ shi kɛtsɔ haomɔi nyɔŋma ni kpataa nii ahiɛ kɛ naakpɛɛ nifeemɔ ni ba yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa ni ekɛba enɔ lɛ nɔ. Ni Shiwoo Shikpɔŋ lɛ hu kã amɛhiɛ kpaakpa, ni no hewɔ lɛ nɔ̃ pɛ ni ebaabi ji ní amɛbɛŋkɛ shikpɔŋ lɛ tamɔ bɔ ni meele ko bɛŋkɛɔ la ko ni tsɔɔ lɛ gbɛ akɛ eshɛ he ni eyaa lɛ he lɛ. Ni kɛlɛ, amɛhé amɛye akɛ Yehowa bɛ hewalɛ ni ekɛaakpata Kanaanbii amaŋtsɛyelii ni daraaa ní asaŋ amɛmli egbala lɛ ahiɛ. Kwɛ bɔ ni nakai nifeemɔ ní tsɔɔ hemɔkɛyeli ni abɛ lɛ baadɔ Nyɔŋmɔ kɛ agbɛnɛ hu Yoshua kɛ Kaleb ni ji hii enyɔ ni yɔɔ ekãa ni fata mɛi ni yasara shikpɔŋ lɛ he, ní hé ye akɛ Kanaanbii lɛ ji ‘Israelbii akɔyemai’ loo niyenii lɛ aha! Nakai hii enyɔ lɛ kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhiŋmɛii yana nɔ fɛɛ nɔ, akɛni amɛyashara shi yɛ Kanaan fɛɛ lɛ hewɔ. Beni ebalɛ akɛ Israelbii lɛ nyɛɛɛ aya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Yoshua kɛ Kaleb hu tee nɔ amɛkɛ amɛ wu nii ahe yɛ ŋa lɛ nɔ afii nyɔŋmai abɔ, shi amɛgboiii yɛ ŋa lɛ nɔ taakɛ mɛi ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ gboi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yoshua kɛ Kaleb ye amɛbua yinɔ ni afɔ yɛ sɛɛ mli yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, ni amɛnyiɛ amɛhiɛ kɛyashɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ he kpaakpa. (4 Mose 14:9, 30) Beni Israelbii lɛ bɛŋkɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ he shikome ekoŋŋ lɛ, amɛkɛ kaa kroko kpe. Te amɛfee amɛnii yɛ he amɛha tɛŋŋ?

Moabbii a-Maŋtsɛ Balak bɔ mɔdɛŋ akɛ elomɔ Israelbii lɛ kɛtsɔ amale gbalɔ Bileam nɔ. Shi kɛlɛ, Yehowa tsĩ enɛ naa ni eha Bileam fɔse jɔɔmɔi moŋ eshwie amɛnɔ shi jeee loomɔi. (4 Mose 22:1-7; 24:10) Bileam nijiaŋ ejeee wui, shi moŋ etee nɔ etsɔ ŋaa gbonyo kroko ni haŋ Nyɔŋmɔ webii lɛ anine ashɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Elaka amɛ koni amɛkɛ amɛhe awo jeŋba shara kɛ Baal jamɔ mli. Eyɛ mli akɛ ŋaatsɔɔ nɛɛ eduuu Israelbii fɛɛ moŋ, shi enyɛ elaka mɛi ni naa shɛɔ 24,000 sɔŋŋ. Amɛkɛ Moab yei lɛ bɔ ajwamaŋ, ni amɛkɛ amɛhe yakpɛtɛ Baal-Peor he.—4 Mose 25:1-9.

Susumɔ nakai nifeemɔ lɛ he okwɛ! Nakai Israelbii lɛ nɔŋŋ ateŋ mɛi babaoo na beni Yehowa nyiɛ amɛhiɛ shweshweeshwe yɛ nakai “ŋã kpeteŋkpele ní nɔ yɔɔ gbeyei” lɛ nɔ lɛ. (5 Mose 1:19) Kɛlɛ, beni eshwɛ fioo ni amɛnine baashɛ amɛgboshinii lɛ anɔ lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ mɛi 24,000 ŋmɛɛ amɛhe amɛha heloonaa akɔnɔi asɛɛdii ni no ha Yehowa gbe amɛ. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ po enɛ ji kɛha Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ beni amɛbɛŋkɛɔ gboshinii kpeteŋkpele ko lɛ he nɛkɛ!

Ehe ehiaaa ní Satan kɛ ŋaatsɔi heei atsu nii yɛ naagbee mɔdɛŋ ni ebɔɔ koni ekaha Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ anine miishɛ amɛnyɔmɔwoo lɛ nɔ lɛ mli. Taakɛ ebalɛ yɛ ŋaa ko ni atsɔ̃ ni kaiɔ wɔ nɔ ni ba beni Israelbii lɛ bɛŋkɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ mli lɛ, bei pii lɛ, Satan bɔɔ mɔdɛŋ koni edu gbeyeishemɔ kɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ewo mɛi amli, ni efeɔ enɛ kɛtsɔɔ hegbeyeiwoo, yiwaa loo fɛoyeli nɔ. Kristofoi komɛi eŋmɛɛ amɛhe amɛha nakai hegbeyeiwoo lɛ. (Mateo 13:20, 21) Ŋaatsɔɔ kroko ni ekɛtsu nii yɛ omanyeyeli mli ji jeŋba gbohii ni ehaa aŋkroaŋkroi kɛ amɛhe woɔ mli lɛ. Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, mɛi komɛi ní eju shi kɛba Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ebɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaafite mɛi ni he waaa tsɔ yɛ mumɔŋ, ni ji mɛi ni kɛ hekɛnɔfɔɔ enyiɛɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ la lɛ mli lɛ asubaŋi.—Yuda 8, 12-16.

Yɛ mɛi ni edara yɛ Nyɔŋmɔ he nilee mli ní amɛhiɛ yɔɔ amɛhe nɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, amɛnaa bɔ ni je lɛ kɛ ehe ewo jeŋba shara mli vii lɛ akɛ eji odaseyeli ni maa nɔ mi akɛ Satan egiri naakpa. Hɛɛ, Satan le akɛ eshwɛ fioo kɛkɛ ni enine shɛŋ Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ anɔ dɔŋŋ. No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ mumɔŋ yɛ Satan mɔdɛŋbɔi lɛ ahe.

Nibii ní Baaha Wɔhiɛ Ahi Wɔhe Nɔ yɛ Mumɔŋ

Bɔfo Petro wie Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ he akɛ eji “la ni tsoɔ yɛ he ko ni woɔ duŋ,” ejaakɛ eyeɔ buaa Kristofoi ni amɛnuɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ shishi jogbaŋŋ. (2 Petro 1:19-21) Mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ní amɛyaa nɔ amɛhaa etsɔɔ amɛ gbɛ lɛ naa akɛ, Yehowa baajaje amɛtempɔŋi lɛ. (Abɛi 3:5, 6) Yɛ hiɛnɔkamɔ kɛ hiɛsɔɔ ni mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ yɔɔ hewɔ lɛ, ‘amɛláa kɛ tsuijurɔ,’ yɛ be mli ní mɛi ni leee Yehowa loo mɛi ni ekpa egbɛ̀i lɛ anɔnyiɛmɔ lɛ kɛ “tsuiŋdɔlɛ” kɛ ‘mumɔ ní ekumɔ fóɔ yoo.’ (Yesaia 65:13, 14) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase Biblia lɛ ni wɔkɛ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ tsu nii lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔha wɔhiɛ ahi wɔhiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ lɛ nɔ moŋ fe nɔ ni wɔɔtiu jeŋ nɛɛ mli ŋɔɔmɔyelii ní baaho aya lɛ sɛɛ.

Sɔlemɔ hu he hiaa waa kɛ́ wɔhiɛ aaahi wɔhe nɔ yɛ mumɔŋ lɛ. Beni Yesu wieɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛsaraa be fɛɛ be ní nyɛsɔlea, koni nyɛnyɛ nii ni baaba nɛɛ fɛɛ mli nyɛje, ní nyɛnyɛ gbɔmɔ bi lɛ hiɛ nyɛdamɔ.” (Luka 21:34-36) Kadimɔ akɛ Yesu kɛɛ akɛ “nyɛsɔlea.” No mli lɛ Yesu le akɛ naanɔ wala námɔ he baaba sane yɛ jaramɔ bei nɛɛ amli. Ani osɔlemɔi tsɔɔ akɛ oyɛ shwelɛ ni mli wa akɛ oooha ohiɛ akã yɛ mumɔŋ daa?

Nyɛkahaa wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ, oshara ni fe fɛɛ yɛ wɔgbɛfãa kɛmiiya jeŋ hee lɛ mli lɛ baanyɛ aba beni, yɛ mfonirifeemɔ shishinumɔ naa lɛ, eshwɛ wɔnaagbee nane kɛkɛ ni wɔbaafã kɛya jɛmɛ. No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ la ni baanyɛ anyiɛ wɔhiɛ kɛya yibaamɔ mli lɛ he.

Kwɛmɔ Jogbaŋŋ yɛ Kanei ni Lakaa Mɔ lɛ Ahe

Yɛ blema beni akɛ lɛji ni abalaa kudɔɔ tsuɔ nii lɛ, no mli lɛ oshara kome ni amlakui kɛkpeɔ ji akɛ, hii ni yitseiaŋ wala sumɔɔ akɛ amɛkɛ be ni nyɔŋtsere kpɛɛɛ lɛ atsu amɛyiŋtoi fɔji ahe nii, ejaakɛ kɛ́ eshɛ nɛkɛ be lɛ amlakui lɛ nyɛɛɛ ana ŋshɔ lɛ naa. Nɛkɛ hii nɛɛ baanyɛ amɛkɛ kanei amamɔ ŋshɔ lɛ naa hei ni yɔɔ oshara lɛ bɔni afee ní amɛkɛlaka lɛji akudɔlɔi onukpai lɛ ní amɛtsake amɛgbɛ lɛ. Ekolɛ mɛi ni kanei nɛɛ lakaa amɛ lɛ kɛ amɛlɛji lɛ baasha shi, ni abaahà amɛnibii lɛ ni amɛwala po baanyɛ aŋmɛɛ amɛ.

Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Satan ni ji amale “la bɔfo” lɛ taoɔ akɛ efite wekukpãa ni kã Nyɔŋmɔ kɛ ewebii lɛ ateŋ. Abonsam baanyɛ ekɛ “amale bɔfoi” kɛ hemɔkɛyeli kwalɔi ni feɔ amɛhe tamɔ “jalɛ sɔɔlɔi” lɛ atsu nii kɛlaka mɛi ní hiɛ bɛ amɛhe nɔ lɛ. (2 Korintobii 11:13-15) Shi taakɛ bɔ ni anyɛŋ akɛ kanei ni lakaa mɔ alaka amlakui ni hiɛ yɔɔ amɛhe nɔ ni amɛhe esa hu lɛ yɛ gbɛ ni waaa nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu mɛi ni tsɔɔ apasa tsɔɔmɔi kɛ mɛi ni woɔ jeŋ nileei ahe hewalɛ lɛ nyɛŋ alaka Kristofoi ‘ni fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ lɛ eha amɛhenumɔ nii lɛ ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ’ lɛ.—Hebribii 5:14; Kpojiemɔ 2:2.

Amlakui hiɛɔ wolo ni tsɔɔ hei ni amɛkɛ kanetsũi baakpe yɛ, yɛ amɛgbɛfãa lɛ mli. Wolo lɛ tsɔɔ nibii ní yɔɔ kanetsũ fɛɛ kanetsũ he, ni etsɔɔ nɔ̃ tuutu ní kadiɔ eko fɛɛ eko. The World Book Encyclopedia lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Amlakui lɛ taoɔ akɛ amɛle kanetsũ pɔtɛɛ ni amɛnaa lɛ—koni amɛle he ni amɛyɔɔ lɛ—kɛtsɔ kanetsũ lɛ he kadimɔnɔ ni amɛkwɛɔ kɛ wolo ni tsɔɔ hei ni kanei lɛ yɔɔ lɛ mli ni amɛkwɛɔ lɛ nɔ.” Nakai nɔŋŋ hu, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yeɔ buaa mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ni amɛyooɔ anɔkwa jamɔ kɛ mɛi ni tiuɔ sɛɛ lɛ, titri lɛ yɛ naagbee gbii nɛɛ ni Yehowa ewó anɔkwa jamɔ nɔ gojoo fe apasa jamɔ lɛ mli. (Yesaia 2:2, 3; Maleaki 3:18) Beni Yesaia 60:2, 3 lɛ tsɔɔ srɔtofeemɔ agbo ni yɔɔ anɔkwa jamɔ kɛ apasa jamɔ teŋ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Duŋ hà shikpɔŋ lɛ nɔ, ni duŋ kpii hà majimaji lɛ anɔ; shi bo lɛ Yehowa miikpɛ́ yɛ onɔ, ni enunyam lɛ epue yɛ onɔ. Ni jeŋmaji aaanyiɛ kɛaaba ola lɛ he, ni maŋtsɛmɛi aaaba kpɛmɔ ní kpɛɔ yɛ onɔ lɛ he.”

Kɛ́ mɛi akpekpei abɔ ni jɛ jeŋmaji lɛ amli kɛba lɛ tee nɔ amɛha Yehowa la lɛ tsɔɔ amɛ gbɛ lɛ, no lɛ ebaŋ lɛ kɔkɔɔkɔ akɛ amɛkɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ baayasha shi yɛ wɔgbɛfãa lɛ naagbee fã kwraa nɛɛ mli. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛbaatsɔ gbii ni eshwɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ mli shweshweeshwe kɛyabote jeŋ hee ni toiŋjɔlɛ yɔɔ mli lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 2 Ŋmalɛi lɛ kɛ “la” tsuɔ nii yɛ okadifeemɔ loo mfonirifeemɔ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ wieɔ Nyɔŋmɔ he akɛ eji la. (Lala 104:1, 2; 1 Yohane 1:5) Akɛ Nyɔŋmɔ he nilee ni anáa kɛjɛɔ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ toɔ la he. (Yesaia 2:3-5; 2 Korintobii 4:6) Beni Yesu tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ, no mli lɛ la ji lɛ. (Yohane 8:12; 9:5; 12:35) Ni afã Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛha amɛla lɛ atso.—Mateo 5:14, 16.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Taakɛ eji yɛ amlakui agbɛfaŋ lɛ, Kristofoi kwɛɔ jogbaŋŋ koni kanei ni lakaa mɔ akalaka amɛ