1, 2. (a) Iha dalan saida mak mundu aat neʼe hanesan ho kriminozu neʼebé atu hetan kastigu-mate? (Haree dezeñu iha leten.) (b) Kriatura hotu iha lalehan no rai sei sente oinsá bainhira mundu aat neʼe lakon ona?

GUARDA lori kriminozu aat ida laʼo iha komarka laran no guarda sira hakilar dehan, “Ema mate ida laʼo daudaun!” * (Haree nota iha kraik.) Tanbasá mak sira koʼalia hanesan neʼe? Tuir loloos kriminozu neʼe sei moris no diʼak hela. Neʼe tanba guarda sira lori daudaun kriminozu neʼe atu hetan kastigu-mate. Ba sira, kriminozu neʼe hanesan mate ona.

² Mundu aat ohin loron mós hanesan ho kriminozu neʼebé besik ona atu hetan kastigu-mate. Bíblia dehan: “Mundu neʼe . . . liu daudaun.” (1 João 2:17) Jeová hakotu ona katak lakleur tan nia sei halakon duni mundu aat neʼe. Maibé iha buat importante ida neʼebé la hanesan entre mundu aat neʼe nia rohan, ho tempu neʼebé kriminozu neʼe atu hetan kastigu-mate. Bainhira kriminozu neʼe simu julgamentu atu hetan kastigu-mate, karik ema balu halo protesta katak kastigu hanesan neʼe todan liu, no lakohi kriminozu neʼe atu hetan kastigu-mate. Maibé Jeová mak juis  neʼebé perfeitu, desizaun neʼebé nia halo atu halakon mundu aat neʼe mak desizaun tuir justisa neʼebé loos liu hotu. (Deuteronômio [Ulangan] 32:4) Jeová sei la demora atu halakon mundu aat neʼe. Bainhira Jeová halo nuneʼe, kriatura hotu iha lalehan no rai sei haree katak Jeová halo duni julgamentu neʼebé loos. Tempu sei toʼo mai atu kriatura hotu sei sente kmaan!

3. Problema haat saida mak sei lakon ba nafatin bainhira Maromak nia Ukun toʼo mai?

³ Mundu neʼebé liu daudaun inklui saida deʼit? Neʼe inklui buat aat hotu neʼebé akontese daudaun iha ema nia moris. Buat sira-neʼe hotu, aban-bainrua sei lakon ba nafatin. Neʼe mak parte ida husi “liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun”. (Mateus 24:14) Iha lisaun neʼe, ita sei koʼalia kona-ba problema haat neʼebé sei lakon ba nafatin bainhira Maromak nia Ukun toʼo mai. Buat sira-neʼe mak: ema aat, organizasaun sira neʼebé nakonu ho korrupsaun, atividade sira neʼebé aat, no kondisaun moris neʼebé aat. Ita mós sei aprende kona-ba (1) oinsá mak problema sira-neʼe kona ita-nia moris ohin loron, (2) saida mak Jeová atu halo ho problema sira-neʼe, no (3) Jeová sei troka fali problema sira-neʼe ho saida.

4. Iha dalan saida mak ema aat lori susar ba ita ohin loron?

⁴ Iha dalan saida mak ema aat lori susar ba ita ohin loron? Apóstolu Paulo dehan katak “iha loron ikus sira sei mosu problema barak neʼebé susar atu tahan”. No nia hatutan hodi dehan: “Ema aat no bosok-teen sira sei laʼo husi aat ba aat liután.” (2 Timóteo 3:1-5, 13) Ita mós konkorda ho liafuan sira-neʼe ka lae? Ita barak mak sai ona vítima ba ema aat sira neʼebé uza violénsia hodi halo taʼuk ita, kriminozu sira no ema neʼebé halo diskriminasaun. Ema balu la subar atu halo hahalok aat sira-neʼe. Balu tan finje deʼit atu ajuda ema, maibé iha laran sira iha hanoin neʼebé aat. Maski ita balun seidauk sai vítima ba hahalok krime sira-neʼe, maibé bainhira ita rona kona-ba ema uza dalan aat hodi trata labarik, ema idade, ka ema sira neʼebé la iha kbiit atu defende an, neʼe halo ita sente triste tebes, loos ka lae? Ema aat sira hatudu duni hahalok hanesan animál ka anju aat sira-nian. (Tiago 3:15) Maibé liafuan diʼak mak Bíblia fó esperansa furak ba ita.

5. (a) Ema aat sira sei iha oportunidade atu halo saida? (b) Saida mak sei akontese ba sira neʼebé lakohi troka?

⁵ Jeová sei halo saida? Agora daudaun, Jeová fó oportunidade ba ema aat atu troka sira-nia hahalok. (Isaías [Yesaya] 55:7) Maski lakleur tan mundu neʼe sei lakon, maibé neʼe la dehan katak Jeová tesi lia ona ba ema aat sira-neʼe. Entaun, saida mak sei akontese ba ema sira neʼebé lakohi troka no fó nafatin sira-nia apoiu ba mundu aat neʼe toʼo tempu terus boot mosu mai? Jeová promete ona katak nia sei halakon ema aat hotu husi mundu neʼe. (Lee Salmo [Mazmur] 37:10. *) Ohin loron, ema barak halo hahalok aat subasubar, no dala barak ema la bele kaer-toman sira no sira la hetan kastigu ba sira-nia hahalok. (Jó [Ayub] 21:7, 9) Maibé Bíblia fó-hanoin mai ita katak: “Maromak nia matan haree ba ema nia hahalok sira, no Nia haree ema nia hakat hotu. La iha fatin nakukun ka lalatak metan ba ema sira neʼebé halo sala atubele subar an.” (Jó [Ayub] 34:21, 22) Ema la bele subar husi Jeová. Nia bele haree buat hotu neʼebé ema aat sira halo daudaun. Funu Armajedón liutiha, ita sei la haree tan ema aat iha mundu neʼe, tanba sira hotu  sei lakon ba nafatin.—Salmo (Mazmur) 37:12-15.

6. Sé mak sei hela iha mundu neʼe bainhira ema aat sira lakon hotu ona, no tanbasá mak neʼe liafuan diʼak?

⁶ Sé mak sei hela iha mundu neʼe bainhira ema aat sira lakon hotu ona? Jeová dehan: “Ema laran-maus sei simu rai nuʼudar sira-nian, no sira sei hetan ksolok boot tanba iha dame barak.” Jeová promete tan hodi dehan: “Ema laran-loos sira sei simu rai nuʼudar sira-nian, no sira sei hela iha laran ba nafatin.” (Salmo [Mazmur] 37:11, 29) “Ema laran-maus” no “ema laran-loos” mak sé? Ema laran-maus mak ema haraik-an neʼebé simu Jeová nia hanorin no matadalan. Ema laran-loos mak sira neʼebé gosta halo buat neʼebé Jeová simu. Maski ohin loron ema aat mak barak liu fali ema laran-loos, maibé iha mundu foun, ema laran-maus no ema laran-loos deʼit mak sei hela iha neʼebá, no sira sei halo mundu tomak sai fali paraízu!

7. Oinsá mak organizasaun sira neʼebé nakonu ho korrupsaun lori susar ba ita ohin loron?

⁷ Oinsá mak organizasaun sira neʼebé nakonu ho korrupsaun lori susar ba ita ohin loron? Tuir loloos buat aat barak neʼebé akontese daudaun iha mundu neʼe la mai husi ema ida-idak, maibé barak liu mai husi organizasaun sira. Organizasaun relijiaun sira lohi ona ema barak. Porezemplu, sira koʼalia lia-bosok kona-ba Maromak, sira hatete katak ita la bele tau fiar ba Bíblia, no sira koʼalia bosok kona-ba mundu no ema nia futuru. Governu sira neʼebé nakonu ho korrupsaun provoka nasaun sira atu halo funu, hamosu violénsia entre rasa, hanehan ema kiak no sira neʼebé la iha kbiit. Governu sira-neʼe sai riku ba daudaun tanba hatudu hahalok todan ba sorin no halo korrupsaun. Organizasaun seluk tan neʼebé buka diʼak deʼit mós estraga daudaun ambiente, rai nia rikusoin, no aproveita ema seluk atu sai riku. Ita bele haree ho klaru katak, organizasaun sira neʼebé nakonu ho korrupsaun halo daudaun ema barak moris ho susar iha mundu neʼe.

8. Bíblia dehan saida mak sei akontese ba organizasaun sira neʼebé haree hanesan forte tebes?

⁸ Jeová sei halo saida? Terus boot sei hahú bainhira organizasaun polítiku sira komesa ataka organizasaun relijiaun falsu sira. Bíblia bolu relijiaun falsu hotu nuʼudar feto-aat neʼebé hanaran Babilónia Boot. (Apokalipse 17:1, 2, 16; 18:1-4) Organizasaun relijiaun sira-neʼe sei lakon ba nafatin. Maibé saida mak sei akontese ba organizasaun sira seluk neʼebé nakonu ho korrupsaun? Bíblia kompara sira hanesan foho no illa sira tanba sira haree hanesan forte no metin tebes. (Lee Apokalipse 6:14.) Maibé Bíblia mós hatete katak, iha tempu terus boot nia rohan, Maromak sei halakon governu hotu no organizasaun sira neʼebé la fó apoiu ba Maromak nia Ukun. (Jeremias [Yeremia] 25:31-33) Ikusmai, la iha tan organizasaun neʼebé nakonu ho korrupsaun iha mundu neʼe!

9. Tanbasá mak ita bele fiar katak rai foun sei organiza iha dalan neʼebé diʼak?

⁹ Saida mak sei troka fali organizasaun sira neʼebé nakonu ho korrupsaun? Armajedón liutiha, sei iha organizasaun ruma iha mundu neʼe ka lae? Bíblia dehan: “Tuir ninia promesa, ita hein lalehan foun no rai foun, no iha neʼebá sei iha nafatin hahalok loos.” (2 Pedro 3:13) Lalehan uluk nian mak governu sira neʼebé nakonu ho korrupsaun, no rai uluk nian mak governu sira-neʼe nia povu. Bainhira sira hotu lakon ona, saida mak sei troka fali sira? “Lalehan foun no rai foun.” Lalehan foun mak governu foun, ka Maromak nia Ukun neʼebé  Jesus Kristu no ema naʼin–144.000 mak sei ukun hamutuk. Rai foun mak povu sira neʼebé moris iha Maromak nia governu neʼe. Jesus ho sira neʼebé ukun hamutuk ho nia sei haleno Jeová nia hahalok iha dalan neʼebé perfeitu hodi hatudu katak Jeová mak Maromak neʼebé laʼós runguranga nian. (1 Korinto 14:33) Tan neʼe mak ita bele fiar katak rai foun sei organiza iha dalan neʼebé diʼak. Iha tempu neʼebá, mane laran-diʼak deʼit mak sei tau matan ba buat hotu, tanba sira sei simu matadalan husi Kristu no husi ema naʼin–144.000. (Salmo [Mazmur] 45:16) Hanoin toʼok iha tempu neʼebá, mundu tomak iha organizasaun ida deʼit neʼebé iha unidade no nunka halo korrupsaun, no organizasaun hotu ohin loron neʼebé nakonu ho korrupsaun la iha tan ona!

10. Iha fatin neʼebé Ita hela, hahalok ladiʼak saida deʼit mak ema barak halo, no oinsá mak neʼe kona Ita no Ita-nia família?

¹⁰ Oinsá mak atividade sira neʼebé aat lori susar ba ita ohin loron? Mundu neʼe nakonu ho hahalok neʼebé la morál, bosok, no violénsia. Televizaun, filme, livru ka múzika halo ema hanoin katak hahalok aat sira-neʼe kapás tebes no sira hatún Jeová nia morál neʼebé diʼak. (Isaías [Yesaya] 5:20) Liuliu inan-aman sira presiza luta makaʼas hodi proteje sira-nia oan atu la monu ba hahalok sira-neʼe. Tuir loloos, ema kristaun hotu mós tenke hakaʼas an atu proteje sira-nia relasaun diʼak ho Jeová iha mundu neʼe neʼebé la hatudu respeitu ba Jeová nia morál sira.

11. Buat neʼebé Jeová halo ba sidade Sodoma no Gomorra hatudu saida mai ita?

¹¹ Jeová sei halo saida kona-ba atividade aat sira-neʼe? Hanoin fali kona-ba saida mak Jeová halo ba sidade Sodoma no Gomorra. (Lee 2 Pedro 2:6-8.) Lot mak ema neʼebé laran-loos, no tanba hahalok aat neʼebé ema sira halo, neʼe lori susar ba nia no ninia família. Jeová halakon ema hotu husi área neʼe tomak hodi hapara buat aat neʼebé akontese daudaun iha tempu neʼebá. Maibé nia mós “hatudu ezemplu kona-ba buat neʼebé sei mosu ba ema aat sira” ohin loron. Iha futuru Jeová sei halakon atividade neʼebé la morál iha mundu aat neʼe hanesan uluk nia halo ona iha Lot nia tempu.

12. Atividade saida deʼit mak Ita hein atu halo bainhira mundu aat neʼe lakon ona?

¹² Saida mak sei troka fali atividade aat sira-neʼe? Iha mundu foun, ita sei halo atividade barak neʼebé lori haksolok. Porezemplu, ita sei halo mundu neʼe sai paraízu no harii ita-nia uma rasik no ajuda harii uma ba ita-nia família no belun sira. Ita mós sei simu fali ema rihun ba rihun neʼebé hetan moris-hiʼas no hanorin sira kona-ba Jeová no kona-ba buat hotu neʼebé Jeová halo ona ba ema. (Isaías [Yesaya] 65:21, 22; Apóstolu 24:15) Iha tempu neʼebá, ita sei iha atividade barak atu halo neʼebé lori haksolok ba ita no lori hahiʼi ba Jeová!

13. Tanba Satanás, Adão no Eva kontra Jeová, neʼe lori rezultadu saida deʼit ba ita?

¹³ Oinsá mak kondisaun moris neʼebé aat lori susar ba ita ohin loron? Mundu neʼebé nakonu ho ema aat, organizasaun sira neʼebé nakonu ho korrupsaun, atividade sira neʼebé aat lori kondisaun moris neʼebé aat. Ita hotu sente triste kona-ba buat aat hanesan funu, kiak, diskriminasaun, moras, no mate. Buat aat sira-neʼe mosu tanba Satanás, Adão no Eva kontra Jeová. No tanba sira-nia hahalok kontra neʼe mak lori susar no terus ba ita hotu.

14. Jeová sei halo saida kona-ba kondisaun moris neʼebé aat?

¹⁴ Jeová sei halo saida kona-ba kondisaun  moris neʼebé aat? Jeová promete katak nia sei halakon funu hotu. (Lee Salmo [Mazmur] 46:8, 9. *) Nia sei halakon moras ba nafatin, mate sei la iha tan, no ema sei la moris tan ho kondisaun kiak. (Salmo [Mazmur] 72:12-16; Isaías [Yesaya] 25:8; 33:24) Jeová mós sei halo nuneʼe ba kondisaun aat hotu neʼebé lori susar no terus ba ita-nia moris. No nia mós sei halakon hahalok neʼebé mai husi Satanás no anju aat sira!—Éfeso 2:2.

15. Liutiha Armajedón, buat saida deʼit mak sei lakon ba nafatin?

¹⁵ Imajina toʼok ita-nia moris sei sai oinsá bainhira mundu la iha tan funu, moras, ka mate! Ita sei la haree tan soldadu, armas funu nian, ka monumentu funu nian. Ita sei la presiza tan ospitál, doutór, mortuáriu, ka rate. Krime la iha ona, tan neʼe ita sei la presiza tan polísia, ekipamentu seguransa, no karik ita la presiza atu uza tan xave! Kondisaun aat ohin loron neʼebé halo ema laran-susar, aban-bainrua sei lakon ba nafatin.

16, 17. (a) Ema sira neʼebé moris liu Armajedón sei sente oinsá? Esplika toʼok. (b) Saida mak ita tenke halo atu bele hetan moris bainhira mundu aat nia rohan toʼo mai?

¹⁶ Moris sei sai oinsá bainhira kondisaun aat lakon ona? Tuir loloos susar atu imajina moris sei sai oinsá tanba ita toman ona ho kondisaun aat husi mundu neʼe toʼo ita la sente tan katak buat aat sira-neʼe lori daudaun susar ba ita-nia moris. Ita bele halo komparasaun ho ema neʼebé hela besik iha terminál, karik nia rona beibeik karreta nia lian sira toʼo ikusmai nia sai toman tiha ho lian sira-neʼe. Hanesan neʼe mós ho ema neʼebé hela besik lixu-fatin, karik nia mós sai toman ona ho iis sira toʼo ikusmai la sente tan buat ida. Maibé bainhira Jeová halakon tiha kondisaun aat sira mak ita foin sente kmaan iha ita-nia moris!

¹⁷ Saida mak sei troka buat aat sira neʼebé lori susar ba ita ohin loron? Salmo 37:11 hatete: “Sira sei hetan ksolok boot tanba iha dame barak.” Ita-nia laran sente kmaan duni hodi hatene katak neʼe mak Jeová nia hakarak ba ita-nia moris! Maski ita hela daudaun iha tempu susar ohin loron, ita tenke hakaʼas an atu hakbesik nafatin ba Jeová no ninia organizasaun. Ita-nia esperansa kona-ba futuru mak buat neʼebé folin-boot tebes, tan neʼe mak ita tenkesér hanoin kleʼan kona-ba esperansa, hametin ita-nia fiar ba esperansa neʼe, no fahe esperansa neʼe ho ema seluk. (1 Timóteo 4:15, 16; 1 Pedro 3:15) Se ita mak halo nuneʼe, bainhira mundu aat nia rohan toʼo mai, ita sei hetan moris no haksolok ba nafatin!