Skip to content

Skip to table of contents

Fó Ita-nia an nuʼudar voluntáriu hodi hahiʼi Jeová!

Fó Ita-nia an nuʼudar voluntáriu hodi hahiʼi Jeová!

“Fó hahiʼi ba Jeová! Tanba . . . povu neʼe prontu atu sai nuʼudar voluntáriu.”—JUÍZES (HAKIM-HAKIM) 5:2.

KNANANUK: 150, 10

1, 2. (a) Elifaz no Bildad hatete saida kona-ba ita-nia hakaʼas-an hodi serbí Jeová? (b) Jeová sente oinsá kona-ba ita-nia serbisu?

TINAN barak liubá, iha mane naʼin-tolu bá hasoru Job, Maromak nia atan neʼebé laran-metin. Mane ida naran Elifaz husi Teman, nia husu pergunta ida ba Job: “Ema ida iha folin ba Maromak ka lae? Ema neʼebé matenek bele halo buat diʼak ba Nia ka lae? Maromak Kbiit Boot Liu Hotu sente haksolok ho ó-nia hahalok loos ka? Nia hetan buat diʼak ruma tanba ó moris ho laran-metin ka?” (Jó [Ayub] 22:1-3) Ba Elifaz, resposta ba pergunta sira-neʼe mak “lae”. Mane ida tan naran Bildad, ema Suá ida, nia hatete katak la fasil atu sai ema neʼebé loos iha Maromak nia haree.—Lee Jó (Ayub) 25:4. *

2 Elifaz no Bildad koko atu halo Job sente katak ninia hakaʼas-an hodi serbí Jeová mak saugati deʼit. Sira hakarak halo Job fiar katak, ba Maromak, ema mak hanesan kukulai ka ular-oan deʼit. (Jó [Ayub] 4:19; 25:6) Sira koʼalia hanesan neʼe laʼós tanba sira mak ema haraik-an. (Jó [Ayub] 22:29) Ita hatene katak, se kompara ho Jeová, ita mak kriatura neʼebé kiʼik duni. Neʼe hanesan bainhira ita hamriik iha foho aas nia tutun ka bainhira ita haree tun husi aviaun nia janela, ema mak  buat neʼebé kiʼik tebes. Maibé Jeová sente hanesan neʼe ka lae kona-ba ita-nia hakaʼas-an hodi serbí nia no serbisu neʼebé ita halo ba ninia Ukun? Lae! Jeová hatete ba Elifaz, Bildad, no Zofar katak sira koʼalia buat neʼebé falsu. Tuirmai nia fó sai katak nia haksolok tebes ho Job no bolu nia nuʼudar “haʼu-nia atan”. (Jó [Ayub] 42:7, 8) Tan neʼe mak ita bele fiar katak maski la perfeitu, ita “iha folin ba Maromak”.

“Ó BELE FÓ SAIDA BA NIA?”

3. Eliú hatete saida kona-ba ita-nia hakaʼas-an atu serbí Jeová, maibé loloos neʼe katak sá?

3 Mane ida rona hela bainhira ema naʼin-tolu ho Job koʼalia ba malu, nia naran Eliú. Bainhira sira ramata koʼalia ba malu, Eliú husu ba Job kona-ba Jeová: “Se ó-nia hahalok mak loos, ó bele fó saida ba nia? Ka saida mak nia sei simu husi ó?” (Jó [Ayub] 35:7) Husi Eliú nia liafuan, nia mós hatete katak ita-nia hakaʼas-an atu serbí Jeová la iha folin ka lae? Lae. Tanba Jeová la korrije Eliú hanesan nia korrije mane naʼin-tolu neʼe. Eliú esplika katak Jeová la depende ba ita atu adora nia, tanba nia la falta buat ida. Nia la presiza ita atu halo buat ruma ba nia hodi nia bele sai riku liu ka forsa liu. Tuir loloos, hahalok diʼak ka kbiit sira neʼebé ita iha mai hotu husi Maromak, no nia gosta haree oinsá ita uza kbiit sira-neʼe.

4. Jeová sente oinsá bainhira ita hatudu hahalok diʼak ba ema seluk?

4 Bainhira ita halo buat ruma ho domin ba maluk fiar-naʼin, Jeová haree ita-nia hahalok sira-neʼe hanesan halo ba nia rasik. Eskritura iha Provérbios 19:17 dehan: “Ema neʼebé hatudu laran-diʼak ba ema kiak fó-empresta ba Jeová, no Nia sei selu fali buat neʼebé ema neʼe halo.” Husi neʼe ita bele haree katak Jeová hatene kona-ba buat diʼak hotu neʼebé ita halo ba ema seluk. Maski Jeová mak Kriadór ba lalehan no rai, maibé hahalok diʼak sira neʼebé ita hatudu ba ema, Jeová haree hanesan fó-empresta ba nia no nia sei selu fali ho bensaun oioin. Ninia Oan-Mane Jesus mós hatete nuneʼe.—Lee Lucas 14:13, 14.

5. Ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit?

5 Iha tempu antigu, Jeová konvida profeta Isaías atu reprezenta nia no hola parte atu serbí nia iha dalan neʼebé espesiál. (Isaías [Yesaya] 6:8-10) Isaías simu konvite neʼe ho laran no dehan: “Haʼu mak neʼe! Haruka haʼu bá!” Ohin loron mós hanesan, Jeová fó oportunidade ba ita atu hola parte iha ninia serbisu. No Jeová nia atan rihun ba rihun mós hatudu hahalok hanesan Isaías. Sira simu knaar ho laran hodi serbí Jeová iha dalan oioin no fatin oioin maski knaar balu la fasil ba sira atu halo. Maibé karik ema ida bele hatete: ‘Haʼu hafolin oportunidade neʼebé haʼu iha hodi halo serbisu voluntáriu ba Jeová, maibé buat neʼebé haʼu halo iha folin duni ka lae? Haʼu ajuda ka la ajuda mós, Jeová sei kumpre ninia serbisu hotu, loos ka lae?’ Ita mós iha sentimentu hanesan neʼe ka lae? Mai ita haree toʼok akontesimentu ida iha Débora no Barake nia tempu hodi ajuda hatán ba ita-nia pergunta sira-neʼe.

MAROMAK HALO SIRA ATEN-BRANI

6. Tanbasá mak fasil ba Jabin nia tropa atu manán ema Izraél?

6 Barake mak asuwaʼin ida husi Izraél, no Débora serbí nuʼudar profeta. Ema Kanaán nia liurai Jabin “hanehan makaʼas” ema Izraél ba tinan 20 ona. Jabin nia soldadu sira siʼak no la hanoin ema, tan neʼe mak ema Izraél neʼebé hela iha knua sira, taʼuk atu sai husi sira-nia uma. Jabin nia tropa iha kuda-karreta funu nian 900 ho roda neʼebé iha surik, maibé ema Izraél la iha armas funu nian atu funu hasoru sira ka atu proteje sira-nia an.—Juízes (Hakim-Hakim) 4:1-3, 13; 5:6-8. * (Haree nota iha kraik.)

7, 8. (a) Jeová haruka Barake atu halo uluk saida? (b) Oinsá mak ema Izraél manán Jabin nia tropa? (Haree dezeñu iha pájina 28.)

 7 Se kompara ho Jabin nia tropa, ema Izraél sira haree hanesan fraku no fasil atu lakon. Maibé Jeová fó mandamentu ba Barake liuhusi Débora dehan: “Laʼo ba Foho Tabor, no ó lori mós mane naʼin–10.000 husi Neftali no Zebulon hamutuk ho ó. Haʼu sei lori ba ó Sísera, neʼebé nuʼudar xefe ba Jabin nia tropa, hamutuk ho ninia kuda-karreta funu nian no ninia tropa sira toʼo mota Kison nian, no haʼu sei entrega nia ba ó-nia liman.”—Juízes (Hakim-Hakim) 4:4-7.

8 Ema barak rona kona-ba lia-menon neʼe, no ema naʼin–10.000 fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu no halibur hamutuk iha Foho Tabor. Tuirmai Barake lori ema sira-neʼe bá funu hasoru inimigu sira iha fatin ida naran Taanak. (Lee Juízes [Hakim-Hakim] 4:14-16. *) Jeová fó apoiu ba ema Izraél sira ka lae? Sin. Derrepente udan no anin-boot, no fatin neʼebé sira atu halo funu sai nakonu ho tahu. Barake duni Sísera nia tropa sira ba kilómetru 24, toʼo fatin ida naran Haroset. Iha dalan atu bá fatin neʼe, Sísera nia kuda-karreta funu nian mout iha tahu. Nia tun no halai ba Zaananim, karik besik Kedes. Nia bá subar iha feto ida naran Jael nia tenda. Sísera kole tebes no toba dukur tiha. Bainhira nia toba hela, Jael, ho aten-brani oho nia. (Juízes [Hakim-Hakim] 4:17-21) Jeová halo ema Izraél sira manán funu hasoru sira-nia inimigu! * (Haree nota iha kraik.)

HANOIN LA HANESAN KONA-BA SERBISU VOLUNTÁRIU

9. Ita aprende saida husi Juízes 5:20, 21 kona-ba funu hasoru Sísera?

9 Eskritura sira husi Juízes kapítulu 4 no 5 esplika ho klaru kona-ba akontesimentu neʼe. Iha Juízes 5:20, 21 dehan: “Husi lalehan mak fitun sira halo funu, husi lalehan mak sira halo funu hasoru Sísera. Mota Kison lori lakon inimigu sira.” Neʼe dehan katak anju sira mak ajuda ema Izraél iha funu neʼe, ka fitun mak monu husi lalehan ka lae? Bíblia la esplika kona-ba neʼe. Maibé ita bele fiar katak Jeová mak salva ninia povu liuhusi hatún udan-boot iha fatin no tempu neʼebé sira halaʼo funu hodi halo mout kuda-karreta 900 neʼe. Ema Izraél manán funu laʼós tanba ema voluntáriu naʼin–10.000 nia forsa, maibé Juízes 4:14, 15 temi dala tolu katak Jeová mak fó salvasaun ba sira.

10, 11. Meroz mak saida? Tanbasá mak Meroz hetan malisan?

10 Eskritura sira fó sai buat importante ida tan. Bainhira ema Izraél manán tiha funu neʼe, Débora no Barake kanta knananuk hahiʼi nian ba Jeová hodi hatete: “Jeová nia anju dehan: ‘Malisan ba Meroz, sin, malisan ba ema neʼebé hela iha Meroz, tanba sira la mai atu ajuda Jeová, sira la ajuda Jeová hamutuk ho ema funu-naʼin sira.’”—Juízes (Hakim-Hakim) 5:23.

11 Karik tanba malisan neʼe mak ohin loron ita la bele hatene ho loloos Meroz mak fatin hanesan saida. Karik Meroz mak sidade ida neʼebé ninia ema sira la fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu hodi ajuda Barake iha funu. Ita bele fiar katak sira mós rona lia-menon kona-ba buka ema atu sai voluntáriu, tanba ema naʼin–10.000 husi sidade seluk mak sai ona voluntáriu. Ka karik Meroz mak sidade ida neʼebé Sísera halai liu, maibé ema iha sidade neʼe lakohi kaer nia. Hanoin toʼok, ema iha sidade neʼe haree deʼit bainhira Sísera halai mesak husi Barake no sira la halo buat ida hodi apoia Jeová nia hakarak! Se sira mak fó apoiu ba Jeová, nia sei fó duni bensaun ba sira. Ema husi  Meroz la hanesan duni ho Jael neʼebé aten-brani tebes!—Juízes (Hakim-Hakim) 5:24-27.

12. Ita bele haree hahalok la hanesan saida deʼit husi Juízes 5:9, 10, no tanbasá mak ita tenke hanoin kona-ba eskritura neʼe?

12 Husi Juízes 5:9, 10, ita bele haree ema naʼin–10.000 nia hahalok la hanesan duni ho ema neʼebé lakohi fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu. Débora no Barake fó hahiʼi ba ema “Izraél nia komandante sira neʼebé bá hamutuk ho povu nuʼudar voluntáriu”. Maibé ema neʼebé lakohi fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu, sira “saʼe kuda-burru kór-kinur”, hodi sente sira mak ema neʼebé importante. Eskritura dehan katak sira mak ema neʼebé “tuur iha tapete neʼebé furak” no “laʼo iha dalan” hodi goza deʼit moris no lakohi hakaʼas an. Maibé ba ema sira neʼebé fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu, sira bá hamutuk ho Barake hodi halo funu iha foho Tabor neʼebé iha fatuk barak no mós iha foho Kison nia leet neʼebé iha tahu barak. Eskritura hatete ba ema sira neʼebé buka deʼit atu moris diʼak hodi “Hanoin bá!” Hanoin kona-ba saida? Sira presiza fó atensaun no hanoin kona-ba oportunidade saida mak sira lakon ona tanba la fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu ba Jeová nia serbisu. Ohin loron, diʼak mós ba ema sira neʼebé lakohi serbí Jeová ho laran tomak atu hanoin-hetan kona-ba ezemplu neʼe.

13. Oinsá mak hahalok husi suku Ruben, Dan, no Aser la hanesan ho Zebulon no Neftali nian?

13 Ema naʼin–10.000 neʼebé fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu hetan oportunidade hodi haree rasik oinsá mak Jeová hatudu sai katak nia mak Ukun-Naʼin neʼebé Aas Liu Hotu. Sira bele konta fali ba ema seluk kona-ba saida mak sira haree ona bainhira sira koʼalia kona-ba “Jeová nia hahalok loos sira”. (Juízes [Hakim-Hakim] 5:11) Maibé suku Ruben, Dan, no Aser fó atensaun liu kona-ba sira-nia rikusoin, hanesan animál sira, ró, no ponte-kais, duké atu halo Jeová nia serbisu. (Juízes [Hakim-Hakim] 5:15-17) Maibé laʼós suku hotu hanesan sira. Suku Zebulon no Neftali “tau sira-nia moris iha perigu laran toʼo besik mate” hodi fó apoiu ba Débora no Barake. (Juízes [Hakim-Hakim] 5:18) Ita bele aprende lisaun importante ida husi hahalok voluntáriu neʼe.

“HAHIʼI JEOVÁ!”

14. Ohin loron, iha dalan saida deʼit mak ita bele fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun?

14 Ohin loron ita la halo funu ho armas atu fó  apoiu ba Jeová nia ukun, maibé liuhusi haklaken ho aten-brani no badinas. Ita presiza tan ema barak liu fali tempu uluk atu fó sira-nia an nuʼudar voluntáriu atu halo Jeová nia serbisu. Iha irmaun-irmán no joven rihun ba rihun mak sai daudaun voluntáriu ba serbisu tempu-tomak oioin. Porezemplu, barak mak serbí nuʼudar pioneiru, serbisu iha Betel, harii Reuniaun-Fatin, no halo serbisu voluntáriu iha reuniaun boot sira. Irmaun katuas balu mós serbisu makaʼas hodi halaʼo knaar iha Grupu neʼebé Komunika ho Ospitál sira no organiza reuniaun boot. Ita bele fiar katak Jeová hafolin tebes ita tanba fó ita-nia an hodi serbí nia, no nia sei la haluha kona-ba ita-nia hakaʼas-an neʼe.—Ebreu 6:10.

Antes atu halo desizaun, hanoin didiʼak oinsá mak neʼe bele kona Ita-nia família no kongregasaun (Haree parágrafu 15)

15. Pergunta saida deʼit mak bele ajuda ita atu hatene se ita nafatin laran-manas hodi halo Jeová nia serbisu ka lae?

15 Diʼak atu husu ba ita-nia an: ‘Haʼu husik ema seluk mak halo serbisu barak liu haʼu ka lae? Haʼu hanoin liu kona-ba halibur rikusoin duké kona-ba serbí Jeová ka lae? Ka haʼu halo tuir Barake, Débora, Jael, no ema voluntáriu naʼin–10.000 hodi uza buat hotu neʼebé haʼu iha atu serbí Jeová? Haʼu hanoin hela kona-ba atu muda ba sidade ka rai seluk hodi bele hetan osan barak atu iha moris neʼebé diʼak liu ka lae? Se nuneʼe, haʼu halo orasaun ba Jeová kona-ba oinsá mak haʼu-nia desizaun neʼe bele kona mós haʼu-nia família no kongregasaun ka lae?’ * (Haree nota iha kraik.)

16. Maski Jeová iha buat hotu, maibé saida mak ita bele fó ba nia?

16 Jeová hafolin ita hodi fó oportunidade ba ita atu apoia ninia direitu atu ukun. Hahú husi Adão no Eva nia tempu, Diabu koko makaʼas atu dada ema hodi apoia nia kontra Jeová. Maibé se ita mak apoia Jeová nia ukun, ita hatudu ba Satanás katak ita hakarak tuir Jeová. Ita-nia fiar no laran-metin sei book ita atu fó ita-nia an hodi halo Jeová nia serbisu, no neʼe halo Jeová kontente tebes. (Provérbios [Amsal] 23:15, 16) Jeová sei uza ita-nia apoiu no laran-metin hodi fó resposta ba Satanás nia liafuan goza. (Provérbios [Amsal] 27:11) Laran-metin ba Jeová mak buat folin-boot neʼebé ita bele fó ba nia no neʼe lori ksolok boot tebes ba nia.

17. Saida mak Juízes 5:31 hatete sei akontese iha futuru?

17 Lakleur tan ema hotu neʼebé hela iha mundu sei simu Jeová nia ukun, no ita hein namanas ba tempu furak neʼe! Ita hakarak duni atu kanta knananuk neʼebé Débora no Barake kanta: “Husik Ita-nia inimigu hotu lakon mohu, oh Jeová, maibé halo sira neʼebé hadomi Ita sai hanesan loro-matan neʼebé saʼe no fó naroman boot.” (Juízes [Hakim-Hakim] 5:31) Neʼe sei akontese iha tempu neʼebé Jeová halakon Satanás nia mundu aat neʼe. Bainhira funu Armajedón hahú, Jeová sei la presiza ita atu fó ita-nia an nuʼudar voluntáriu hodi halakon ninia inimigu. Maibé, ita sei “hamriik iha fatin” no “haree Jeová nia salvasaun”. (2 Crônicas [Tawarikh] 20:17) Entaun agora daudaun, ita iha oportunidade furak atu fó apoiu ba Jeová nia direitu atu ukun ho aten-brani no laran-manas.

18. Oinsá mak ita-nia serbisu voluntáriu bele book ema seluk?

18 Débora no Barake hasaʼe sira-nia knananuk manán nian hodi hahiʼi Jeová, laʼós ema. Sira kanta: “Fó hahiʼi ba Jeová! Tanba . . . povu neʼe prontu atu sai nuʼudar voluntáriu hodi bá funu.” (Juízes [Hakim-Hakim] 5:1, 2) Hanesan neʼe mós ohin loron, se ita mak fó ita-nia an hodi serbí Jeová, neʼe sei fó laran-manas ba ema seluk atu “hahiʼi Jeová!”

^ par. 1 Jó 25:4 Nuneʼe, oinsá mak ema bele sai loos iha Maromak nia oin? Ka, oinsá mak ema neʼebé moris mai husi feto la iha sala?

^ par. 6 Surik neʼe monta iha kuda-karreta nia roda, karik iha roda nia eixu. Neʼe halo kuda-karreta sai armas neʼebé perigu tebes.

^ par. 8 Juízes 4:14-16 14 No Débora hatete ba Barake: “Hamriik bá, tanba iha loron neʼe Jeová sei entrega Sísera ba ó-nia liman. Jeová mak ida neʼebé laʼo iha ó-nia oin, loos ka lae?” No Barake tun husi Foho Tabor hamutuk ho mane naʼin–10.000 neʼebé tuir nia. 15 Tuirmai Jeová halo Sísera no ninia kuda-karreta funu nian hotu no ninia tropa sira hotu sai runguranga iha Barake nia oin. Ikusmai Sísera tun husi ninia kuda-karreta no halai ho ain deʼit. 16 Barake duni tuir kuda-karreta funu sira no mós tropa sira toʼo Haroset-Hagoim. Nuneʼe, Sísera nia soldadu hotu mate ho surik, no la iha ida mak moris.

^ par. 8 Atu hatene liután kona-ba istória neʼe, haree Menara Pengawal 1 Agostu 2015, “Aku Bangkit Sebagai Ibu di Israel”.

^ par. 15 Haree informasaun kona-ba “Khawatir Soal Uang” husi Menara Pengawal 1 Jullu 2015.