Mikor írták a Bibliát?

A Biblia különleges könyv. Több mint 3 milliárd ember szentnek tartja. Minden idők legnagyobb példányszámban elkelt könyve. A becslések szerint 6 milliárd példányt nyomtattak belőle (részben vagy egészben) több mint 2400 nyelven.

BÁR a történelem során a Bibliát minden más könyvnél többen olvasták, sok elképzelés létezik arról, hogy mikor írták. Különösen a Héber Iratok, vagyis az Ószövetség keletkezésének az idejét vitatják. Talán már te is találkoztál ilyen nézetekkel folyóiratokban, könyvekben vagy dokumentumfilmekben. Nézzünk meg néhány mai elképzelést.

▪ „Az i. e. VIII–VI. században írták a bibliai irodalom nagy részét, vagyis az Ézsaiás próféta napjaitól Jeremiás próféta napjaiig terjedő időszakban.”

▪ „Két évszázada a bibliakutatók általában úgy tartják, hogy a héber Biblia könyveinek többségét a perzsa és hellenisztikus korban (i. e. V–II. században) írták és szerkesztették.”

▪ „A héber Biblia mai szövegei a hellenisztikus korból ([i. e.] II–I. századból) származnak.”

Felmerül a kérdés, hogy hogyan tekintse ezeket az ellentmondásos elképzeléseket egy keresztény, aki elfogadja, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16). Hogy megkapjuk a választ, vizsgáljuk meg, mit mond a Biblia, és mit mondanak a bibliakritikusok.

Mit mond a Biblia?

A Héber Iratokban számos kronológiai utalást találunk. Ezekből arra következtethetünk, hogy a legrégebbi könyveit Mózes és Józsué napjaiban írták, mintegy 3500 évvel ezelőtt. Ezeket követték Sámuel, Dávid, Salamon és mások írásai az i. e. XI. században. Majd ezután keletkeztek a Héber Iratok történelmi, költői és prófétai könyvei az i. e. IX–V. században.

Eszter könyvének kivételével ezeknek a könyveknek a másolatai teljes vagy töredékes formában megtalálhatók a holt-tengeri tekercsek között. A ¹⁴C-es (radiokarbon-kormeghatározás)  és a paleográfiai vizsgálatok (régi írások vizsgálatával foglalkozó tudomány) megerősítik, hogy a tekercsek közül a legrégebbi valamikor i. e. 200 és 100 között készült.

Mit mondanak a bibliakritikusok?

A Biblia kronológiáját főként azért vonják kétségbe, mert a Biblia kijelenti, hogy Istentől származik. Például ifj. Walter C. Kaiser professzor a könyvében beszámol arról, hogy sokak szerint a Biblia szövegét azért nem lehet hitelesnek tekinteni, mivel a könyv isteni eredetűnek mondja magát, csodákról és Istenről ír (The Old Testament Documents). Azok a tudósok, akik nem tartják Istentől származó könyvnek a Bibliát, úgy gondolják, hogy ugyanolyan tárgyilagosan kell vizsgálni, mint bármely más könyvet.

Egy ideig Darwin evolúciós elmélete alapján magyarázták a vallások fejlődését, vagyis úgy vélték, hogy az egyszerűbb vallásokból fokozatosan összetettebbek alakultak ki: az animizmust követte a politeizmus, majd a vallási fejlődés csúcsaként létrejött a monoteizmus. Mivel a Biblia legrégebbi könyveiben monoteista istenimádatról olvashatunk, némelyek úgy érvelnek, hogy ezeket a könyveket jóval azután írták, mint ahogy azt a Biblia állítja.

Azóta a Bibliát számos kritikai módszerrel vizsgálták. Például egy nemrégiben megjelent, Ószövetséget magyarázó szótár részletesen foglalkozik olyan vizsgálati módszerekkel, mint a műfaji kritika, történeti kritika, irodalomkritika, a Pentateuchus kritikája, szerkesztéskritika és hagyománykritika.

Bár a tudósoknak eltérő a véleménye arról, hogy mikor keletkeztek a Biblia könyvei, sokuk egyetért R. E. Friedman professzor elméletével. Ő ezt vallja: „Az ókori írók több száz év alatt írták le a költői és prózai szövegeket, illetve törvényeket. Majd a szerkesztők ezeket a forrásműveket felhasználva összeállították a Bibliát.”

Egy könyv, mely az említett bibliakritikai nézetek mellett más nézeteket is megvizsgál, összegzésképpen a következőt jelenti ki: „A tudósokra egyöntetűen jellemző, hogy kétségbe vonják a Biblia hitelességét, és száz százalékig meg vannak győződve a saját elméletük helyességéről. Egymás nézeteit azonban hevesen vitatják” (Faith, Tradition, and History).

A Biblia védelmében

A Biblia első könyveit nem időtálló anyagokra írták. Ezért ésszerűtlen arra számítani, hogy a Mózes, Józsué, Sámuel és Dávid idejéből származó eredeti szövegeket vagy korai  másolatokat valaha is megtalálják. Közvetett történelmi bizonyítékok azonban léteznek, és ezek arra engednek következtetni, hogy ésszerű elfogadni a Biblia kronológiai utalásait, ahogy azokat számos tiszteletre méltó tudós és régész is elfogadja. Mit tárnak fel ezek a bizonyítékok? Lássunk néhány példát.

▪ Voltak-e írásos feljegyzések 3500 évvel ezelőtt az ókori Közel-Keleten, abban az időben, amikor a Biblia szerint Mózes és Józsué élt? Az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban készültek történelmi, vallási, jogi és irodalmi szövegek. De mit mondhatunk azokról a szövegekről, melyeket Mózes és a többi izraelita írt? Egy szótár megjegyzi: „Nincs miért kétségbe vonni, hogy a késő bronzkorban [körülbelül i. e. 1550–1200-ban] keletkeztek-e írásos feljegyzések Kánaánban.” A szótár hozzáteszi: „Az ókori írásgyakorlatot figyelembe véve nincs okunk kételkedni a Mózesnek tulajdonított szövegek és a többi [bibliai] szöveg keletkezésének [idejében]” (Dictionary of the Old Testament) (2Mózes 17:14; 24:4; 34:27, 28; 4Mózes 33:2; 5Mózes 31:24).

▪ Használtak-e ókori forrásanyagokat a bibliaírók? Igen, némelyikük utal könyvekre, melyek állami okiratok, leszármazási jegyzékek, történelmi munkák, illetve törzsi és családi feljegyzések lehettek (4Mózes 21:14; Józsué 10:13; 2Sámuel 1:18; 1Királyok 11:41; 2Krónikák 32:32).

▪ Miért nem találtak a Holt-tengeri tekercseknél régebbi bibliai szövegeket? Egy folyóirat ezt írja: „A papiruszra és bőrre írt szövegek Palesztina nagy részén megsemmisültek, csak a nagyon száraz területeken találtak néhányat, mint amilyen a Holt-tenger vidéke. Ezek az anyagok lebomlanak a nedves talajban. Ezért az, hogy nem találtak ilyeneket, még nem jelenti azt, hogy soha nem is léteztek” (Biblical Archaeology Review). Viszont több száz olyan agyagpecsétre bukkantak, melyeket dokumentumok lepecsételésére használtak. A papiruszra és bőrre írt szövegek tűzben vagy a nedves talajban megsemmisültek, az agyagpecsétek azonban nem. Ezek a pecsétek feltehetőleg az i. e. IX–V. századból valók.

▪ Hogyan maradtak fenn a Biblia kéziratai? Egy könyv kifejti: „A történeteket, zsoltárokat, törvényeket és próféciákat, melyek ma a Biblia részét képezik, már a bibliai időkben is nagyon-nagyon sokszor lemásolták . . . És ha újra meg újra lemásolták őket, nyilván használták is, tehát fontos szerepük volt a mindennapokban . . . Ok nélkül senki sem vállalta  volna a másolás fáradalmait” (The Bible as It Was) (5Mózes 17:18; Példabeszédek 25:1).

Ez azt jelenti, hogy az i. sz. első századig majdnem 1500 éven át újra meg újra lemásolták a Biblia legrégebbi könyveit. Egy könyv megjegyzi, hogy a pontos másoláshoz hozzátartozott „az elavult nyelvtani formáknak és a szavak helyesírásának a javítása, amely elterjedt gyakorlat volt az ókori Közel-Keleten” (On the Reliability of the Old Testament). * Ez pedig megkérdőjelezi a nyelvtanra és stílusra épülő kritikai vizsgálatok hitelességét.

Mikor írták a Bibliát?

Vajon logikus azt állítani, hogy mivel nem találtak kéziratokat például Mózes, Józsué és Sámuel idejéből, ezért ezek a könyvek nem is íródhattak abban az időben? Sok tudós egyetért azzal, hogy a bizonyíték hiánya nem jelenti azt, hogy nincs is bizonyíték. És ha ésszerűek akarunk lenni, hány olyan írásos feljegyzés maradhatott fenn, melyet nem időtálló anyagra írtak? K. A. Kitchen egyiptológus úgy becsüli, hogy szinte az összes olyan egyiptomi papirusz megsemmisült, mely a görög–római idők előtt keletkezett.

Akik tisztelik a Bibliát, jó, ha azt is megkérdezik maguktól, hogy vajon Jézus hogyan tekintett a Héber Iratokra. Az ő idejében nem vitatták, mikor íródtak a Biblia könyvei. A többi zsidóhoz hasonlóan nyilván Jézus is hitelesnek tartotta a Biblia kronológiai utalásait. És vajon elfogadta a bibliai könyvek íróinak a személyét?

Jézus többször is utalt Mózes írásaira. Például megemlítette Mózes könyvét (Márk 12:26; János 5:46). Utalt beszámolókra Mózes első (Máté 19:4, 5; 24:37–39), második (Lukács 20:37), harmadik (Máté 8:4), negyedik (Máté 12:5) és ötödik könyvéből is (Máté 18:16). Kijelentette: „be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a Prófétákban és a Zsoltárokban” (Lukács 24:44). Ha nem vonta kétségbe Mózes írói voltát, nyilván a Biblia kronológiai utalásainak a hitelességében sem kételkedett.

Nos hát, mikor írták a Bibliát? Vajon megbízhatóak a Biblia kronológiai utalásai? Megvizsgáltuk, mit mondanak a bibliakritikusok és maga a Biblia. Láttuk, mit tárnak fel a közvetett történelmi bizonyítékok, és hogy hogyan vélekedett Jézus. Vajon a válaszod egyezni fog azzal, amit Jézus az egyik imájában mondott az Atyjának, Jehova Istennek: „a te szavad igazság”? (János 17:17).

[Lábjegyzet]

[Táblázat/​képek a 20–23. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

(Az időegyenes hozzávetőlegesen mutatja a bibliai könyvek befejezésének idejét.)

i. e. 2000

1800

[Kép]

Az egyiptomi írnokok már Mózes ideje előtt készítettek írásos feljegyzéseket

[Forrásjelzés]

© DeA Picture Library / Art Resource, NY

1600

[Kép]

Mózes i. e. 1513-ban fejezte be az első könyvét, melyet nem időtálló anyagra írt

Mózes első könyve i. e. 1513

Józsué könyve

1400

1200

Sámuel könyvei

i. e. 1000

[Kép]

Agyagpecsétek százai kerültek elő

(i. e. 900–500)

Jónás könyve

800

Ézsaiás könyve

600

Jeremiás könyve

Dániel könyve

[Kép]

Összehajtott, zsinórral átkötött, agyagpecséttel ellátott papirusz

(i. e. 449)

[Forrásjelzés]

Brooklyn Museum, Bequest of Theodora Wilbour from the collection of her father, Charles Edwin Wilbour

400

200

[Kép]

A holt-tengeri tekercseket vászonba csomagolták és korsókba helyezték. Ezek a Biblia eddig megtalált legrégebbi kéziratai

(i. e. 200–100)

[Forrásjelzés]

Shrine of the Book, Photo © The Israel Museum, Jerusalem