Go long ol haf insaed long hem

Go long lis blong ol haf

 STORI BLONG FRAN PEJ | ?EN I KLOSAP?

“Tok ya en”—?i minim wanem?

“Tok ya en”—?i minim wanem?

Taem yu harem tok ya, “!En i klosap!” ?yu tingbaot wanem? ?Yu tingbaot se Jisas bambae i kambak mo i tekem ol gudfala man oli go long heven, mo i sanem ol rabis man oli go long hel? no ?yu ting se i minim en blong laef blong wan man? Ol kaen tingting olsem oli mekem se ol man oli wari, mo samfala tingting blong olgeta i fasfas.

Baebol i talem se: “En bambae i kam.” (Matiu 24:14, Good News Bible [GNB]) Mo tu Baebol i tokbaot taem ya se, “Bigfala Dei blong God” mo “Amagedon.” (Revelesen 16:14, 16) Tede, ol skul oli talem plante defdefren samting blong tokbaot en, we oli mekem se tingting blong ol man oli fasfas. Nating se i olsem, Baebol i tokbaot klia nomo, mining blong tok ya en. Mo tu, Baebol i givhan long yumi blong luksave sipos en i klosap no nogat. Beswan samting we Baebol i tijim yumi long hem, hemia olsem wanem blong stap laef long taem blong en. Fastaem i gud we yumi stretem sam rong tingting we ol man oli gat, mo yumi luk mining blong tok ya en. Long Baebol, ?tok ya “en” i minim wanem?

 EN I NO MIN SE

  1. WOL BAMBAE I BON LONG FAEA.

    Baebol i talem se: “[God] i putum wol ya i stap strong long fandesen blong hem, we bambae hem i no save muf nating.” (Ol Sam 104:5) Vas ya mo sam narafala vas we oli stap, oli soemaot se God bambae i no spolem wol ya, no bambae hem i no letem wan narafala samting i spolem.—Prija 1:4; Aesea 45:18.

  2. WAN TRABOL BAMBAE I KAMAOT WE I NO GAT PLAN BLONG HEM.

    From we Baebol i soemaot se God i makemaot wan stret taem blong en i kam. Baebol i talem se: “Be dei blong samting ya, mo taem blong hem, i no gat man i save. Ol enjel long heven mo mi tu we mi Pikinini blong God, be mifala i no save. Papa blong mi, hem nomo i save. Mo Jisas i finisim tok blong hem i talem se, ‘Yufala i mas lukaot gud, mo oltaem yufala i mas rere, from we yufala i no save taem ya we bambae olgeta samting ya oli kamtru.’” (Mak 13:32, 33) I klia nomo se, God (“Papa”) i makemaot wan “stret taem” finis blong en i kam.

  3. OL MAN BAMBAE OLI MEKEM NO SAM NARAFALA SAMTING WE OLI FOLDAON I KAMDAON.

    ?Wanem bambae i mekem se en i kamtru? Revelesen 19:11 i talem se: “Nao mi luk we heven i open, mo i gat wan waet hos i stap stanap. Nao man we i stap sidaon long hem, nem blong hem, Man we yu save bilif strong long hem, we hem i tru.” Vas 19 i gohed i se: “Nao mi luk anamol ya we i nogud, wetem ol king blong wol wetem ol soldia blong olgeta we oli kam wanples blong kilim man ya we i stap sidaon long hos, mo blong kilim ol soldia blong hem.” (Revelesen 19:11-21) Nating se plante long ol tok we oli yusum long vas ya oli ol pijatok, be yumi glad blong save samting ya. God bambae i sanem ol enjel blong oli spolem ol enemi blong hem.

Baebol i tokbaot wan gudfala nius long saed blong en, be i no wan nogud nius

EN I MIN SE

  1. OL GAVMAN BLONG MAN BAMBAE OLI FINIS.

    Baebol i talem se: “God ya we i stap long heven bambae i stanemap wan king we rul blong hem bambae i no save finis samtaem. Bambae i no gat wan king i save  winim hem. Bambae hem i save flatemgud paoa blong ol narafala king, nao bambae hem i rul oltaem gogo i no save finis.” (Daniel 2:44) Olsem we yumi tokbaot finis long poen 3, God bambae i spolem “ol king blong wol wetem ol soldia blong olgeta,” we “oli kam wanples blong kilim man ya we i stap sidaon long hos, mo blong kilim ol soldia blong hem.”—Revelesen 19:19.

  2. OL FAET, FASIN BLONG KILIM MAN, MO OL FASIN WE OLI NO STRET BAMBAE OLI FINIS.

    “[God] i stap mekem ol faet i finis long olgeta ples long wol.” (Ol Sam 46:9) “Ol stret man we yu save trastem olgeta, bambae oli save stap gud long ples ya blong yumi. Be ol man nogud we oli stap mekem ol rabis fasin, bambae God i tekemaot olgeta oli gowe long ples ya. Hem bambae i rutumaot olgeta, olsem we man i stap rutumaot ol smosmol tri long garen.” (Ol Proveb 2:21, 22) “!Yu luk! Mi mi stap mekem olgeta samting oli kam niuwan bakegen.”—Revelesen 21:4, 5.

  3. OL SKUL MO OL MAN WE OLI NO MEKEM SAMTING WE GOD I WANTEM BAMBAE OLI FINIS.

    Baebol i talem se: “Ol profet oli stap talemaot ol giaman toktok nomo, mo ol pris oli stap mekem ol samting ya we ol profet oli talem. . . . ?Be sipos ol samting ya i finis, bambae yufala i mekem olsem wanem?” (Jeremaea 5:31) Jisas i talem se: “Bambae plante man oli save singaot long mi se, ‘Masta, Masta. Long nem blong yu, mifala i talemaot ol tok we God i givim long mifala. Mo long nem blong yu, mifala i ronemaot plante devel. Mo long nem blong yu, mifala i mekem plante merikel. ?Olsem wanem long mifala?’ Be bambae mi mi talem stret long fes blong olgeta se, ‘Neva mi mi save yufala. Yufala i man blong mekem ol rabis fasin, yufala i gowe long mi.’”—Matiu 7:21-23.

  4. OL MAN WE OLI GOHED BLONG SAPOTEM OL RABIS FASIN WE OLI STAP HAPEN TEDE, BAMBAE OLI FINIS.

    Jisas Kraes i talem se: “God i save jajem man from poen ya, we delaet i kam long wol finis, be ol man oli no laekem delaet, oli laekem tudak, from we fasin blong olgeta i no stret.” (Jon 3:19) Baebol i tokbaot wan taem we God i spolem wol ya, long taem blong gudfala man ya Noa. “Long taem ya we hem i spolem wol ya we i stap bifo, long wota ya we i ron bigwan. Be skae mo graon we i stap naoia, tok blong God i blokem tufala, tufala i stap wet blong bambae faea i kasem tufala. Tok ya bambae i stap holem tufala, gogo i kasem bigfala Dei ya we God bambae i jajem ol man we oli no obei long hem, nao bambae oli lus.”—2 Pita 3:5-7.

I gud blong makem se Baebol i skelem “dei ya we God bambae i jajem ol man” long hem, se i sem mak wetem wol we i lus long taem blong Noa. ?Wanem wol we i lus? Wol blong yumi i no lus, be “ol man we oli no obei long God,” ol enemi blong God, olgeta nao “oli lus.” Long “Dei ya we God bambae i jajem ol man” we klosap i kamtru, ol man we oli jusum blong stap olsem ol enemi blong God, bambae oli lus. Be olgeta we oli fren blong God, bambae oli laef, olsem Noa mo famle blong hem.—Matiu 24:37-42.

Yu traem tingbaot se wol bambae i olsem wanem, afta we God i spolem ol enemi blong hem. I klia we Baebol i tokbaot wan gudfala nius long saed blong en, be i no wan nogud nius. Be maet yu stap tingting yet se: ‘?Baebol i talem wetaem en bambae i kam? ?Hem i klosap nao, no i longwe? ?Olsem wanem mi save laef long taem ya?’