BÁR az ősszüleink, Ádám és Éva engedetlensége bűnt és halált hozott az emberiségre, Isten szándéka ettől még nem változott meg. A Szavában, a Bibliában számtalan helyen megerősíti ezt.

• „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta laknak” (Zsoltárok 37:29).

• „Elnyeli a halált örökre, és a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról” (Ézsaiás 25:8).

• „Megsemmisül az utolsó ellenség, a halál” (1Korintusz 15:26).

• „Nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:4).

Hogyan fogja Isten „elnyelni” a halált, vagyis hogyan fogja megsemmisíteni az ellenségünket? Ahogy láttuk, a Biblia világosan kijelenti, hogy az igazságosak örökké fognak élni. Viszont azt is olvashatjuk benne, hogy „nincs a földön igazságos ember, aki mindig jót tesz” (Prédikátor 7:20). Vajon úgy fogja Isten legyőzni a halált, hogy közben feladja az igazságosságra vonatkozó elveit? Ez elképzelhetetlen! Ő soha nem tenne ilyet, hiszen „nem hazudhat” (Titusz 1:2). Akkor mit fog tenni, hogy megvalósuljon az emberekkel kapcsolatos, szeretetteljes szándéka?

Jehova Isten kedvesen gondoskodott arról, hogy kiszabadítsa az embereket a halál markából: váltságot fizetett értünk. A váltság alapvetően egy díj, melynek az értéke teljesen megegyezik az okozott kárral vagy azzal, amit az igazságosság megkíván. Mivel minden ember bűnös és halálra van ítélve, a Biblia őszintén kijelenti: „senki sem válthatja meg a testvérét, nem adhat érte váltságot Istennek (az életükért fizetendő váltságdíj olyan magas, hogy sosem tudják kifizetni azt)” (Zsoltárok 49:7, 8).

Amikor egy tökéletlen ember meghal, csak a saját bűneiért járó büntetést tudja leróni, nem tudja megváltani magát, vagy kifizetni valaki másnak a bűnét (Róma 6:7). Szükségünk van valakire, aki tökéletes és bűntelen, és felajánlja az életét, de nem a saját bűneiért, hanem a mieinkért (Héberek 10:1–4).

Isten pontosan erre tett intézkedéseket. Elküldte a Fiát, Jézust az égből, hogy tökéletes, bűntelen emberként megszülessen a földön (1Péter 2:22). Jézus azt mondta, hogy ő azért jött, hogy „az életét váltságul adja cserébe sokakért” (Márk 10:45). Azért halt meg, hogy legyőzze az ellenségünket, a halált, és így élhessünk (János 3:16).

A bibliai prófécia beteljesedéseként ma „nehezen elviselhető, válságos idők” vannak, ami azt bizonyítja, hogy ennek a gonosz világrendszernek az utolsó napjaiban élünk (2Timóteusz 3:1). Az utolsó napok csúcspontja „az istentelen emberek ítéletének és elpusztításának” a napja lesz (2Péter 3:3, 7). De az Istent szerető emberek túl fogják élni ezt a pusztítást, és „örök életet kapnak” (Máté 25:46).

Millióknak akkor lesz lehetőségük örökké élni, amikor feltámadnak. Amikor Jézus Nain városában járt, feltámasztott valakit. Egy özvegyasszony egyetlen fia meghalt, Jézus pedig látva ezt, megszánta az asszonyt, és feltámasztotta a fiát (Lukács 7:11–15). Pál apostol pedig ezt mondta: „reménykedem  Istenben. . . hogy lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak.” Ez a szilárd remény egyedülálló módon bizonyítja, hogy Isten mennyire szereti az embereket (Cselekedetek 24:15).

Milliárdoknak lesz lehetőségük örökké élni. A Biblia kijelenti: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta laknak” (Zsoltárok 37:29). Akkor majd személyesen átérzik azt, amiről Pál apostol úgy 2000 évvel ezelőtt írt. Szavai egyszerre biztatóak és vigasztalóak: „Halál, hol a győzelmed? Halál, hol a fullánkod?” (1Korintusz 15:55). Az emberiség félelmetes ellensége, a halál le lesz győzve!