feleségül venni Máriát: Szó szerint: „otthonodba vinni a feleségedet, Máriát”. A zsidó szokások szerint a házasság kezdetét az jelezte, hogy a pár eljegyezte egymást. Az esküvői szertartás azzal ért véget, hogy a férj elvitte az otthonába a menyasszonyát, hogy vele éljen. Erre általában egy előre kitűzött napon került sor, és egy ünnepséggel volt egybekötve. A férfi így mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a nő a házastársa lett. Ezzel az emberek értesültek az esküvőről, elismerték, feljegyezték, és kötelező érvényűnek tartották (1Mó 24:67; lásd a Mt 1:18, 19-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.

tíz szűzhöz. . . fogadják a vőlegényt: A bibliai időkben a menyegzőnek fontos része volt az, hogy a menyasszonyt ünnepélyesen elvitték az apja házából a vőlegénynek vagy a vőlegény apjának a házába. Este a vőlegény a legszebb ruhájába öltözve elindult otthonról a menyasszonya szüleihez, és a barátai mind elkísérték. Majd onnan a pár – akikhez csatlakoztak zenészek, énekesek és rendszerint lámpákat vivő személyek is – elindult a vőlegény háza felé. Az út mentén kíváncsi tekintetek szegeződtek a menetre (Ézs 62:5; Jr 7:34; 16:9). Néhányan még csatlakoztak hozzájuk, különösen fiatal lányok, akik lámpákat tartottak a kezükben. Mivel a vonulók nem siettek, ezért talán későn értek a vőlegény házához, így hát azok, akik az út mentén várakoztak rájuk, lehet, hogy elálmosodtak, és elnyomta őket az álom. A hosszú várakozási idő miatt a menetben levőknek talán újra kellett tölteniük a lámpáikat olajjal. Az éneklést és az örömkiáltásokat elég messziről hallani lehetett. Miután a vőlegény és a násznép bement a házba, és bezárult az ajtó, a későn jövő vendégek már nem tudtak bemenni (Mt 25:5–12; lásd a Mt 1:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).

értelmes: Az itt használt görög szó a megértésre utal, melyhez éleslátás, előrelátás, tisztánlátás, körültekintés és gyakorlatban használt bölcsesség kapcsolódik. Ugyanez a görög szó található meg a Mt 7:24; 25:2, 4, 8, 9-ben. A Septuaginta ezt a szót használja Józseffel kapcsolatban az 1Mó 41:33, 39-ben.

értelmes: Vagy: „bölcs”. (Lásd a Mt 24:45-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

rendbe hozta a lámpáit: Minden bizonnyal a szükséges teendőkre utal, beleértve az elégett kanóc lecsippentését és az olaj hozzáadását, hogy a lámpák fényesen égjenek.

Kitartóan virrasszatok: A görög kifejezés alapvetően azt jelenti, hogy ’ébren marad’, de sok szövegkörnyezetben arra utal, hogy valaki ’résen van’; ’őrködik’. Máté ezt a kifejezést használja a Mt 24:43; 25:13; 26:38, 40, 41-ben. A Mt 24:44-ben pedig azzal hozza összefüggésbe, hogy „készen” kell lenni. (Lásd a Mt 26:38-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

kitartóan virrasszatok: Szó szerint: „maradjatok ébren”. Jézus korábban már kiemelte, hogy a tanítványainak jelképes értelemben ébernek kell maradniuk, mivel nem tudják, hogy melyik nap és melyik órában jön el. (Lásd a Mt 24:42; 25:13-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) A figyelmeztetését itt és a Mt 26:41-ben is megismétli, ahol a jelképes értelemben vett ébren maradást összefüggésbe hozza a kitartó imádkozással. A Keresztény görög iratok más részeiben is találhatók hasonló intések, ami arra mutat, hogy az igaz keresztényeknek fontos megőrizniük az éberségüket (1Ko 16:13; Kol 4:2; 1Te 5:6; 1Pt 5:8; Jel 16:15).

Kitartóan virrasszatok: Szó szerint: „maradjatok ébren”. Ez a figyelmeztetés az alapvető gondolata a tíz szűzről szóló példázatnak, vagyis hogy a tanítványok jelképes értelemben maradjanak ébren. (Lásd a Mt 24:42; 26:38-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

talentumot: A görög talentum nem egy érme volt, hanem súlymérték és pénzegység. Egy görög ezüsttalentum 20,4 kg volt, és nagyjából 6000 drachmát vagy római dénárt ért. Egyetlen talentum egy egyszerű munkás kb. 20 évnyi bérének felelt meg. (Lásd a B14-es függ.-et.)

pénzét: Szó szerint: „ezüstjét”. Vagyis az ezüstpénzt.

elrejtettem a földbe a talentumodat: Erre a szokásra szolgáltat bizonyítékot az a számos értéktárgy és pénzérme, melyeket a régészek és a földművesek ástak ki a bibliai területeken.

bankároknál. . . kamatostul: Az i. sz. I. században a hitelezőknek, vagyis bankároknak fontos szerepük volt Izraelben és a környező nemzetekben. A törvény megtiltotta, hogy az izraeliták kamatra adjanak kölcsönt a szükségben levő társaiknak (2Mó 22:25), viszont ha idegeneknek adtak kölcsönt, talán üzleti vállalkozásokhoz, akkor kérhettek kamatot (5Mó 23:20). Jézus napjaiban kétségkívül megszokott volt, hogy valaki kamatot kapott a hitelezőnél elhelyezett tőkéje után.

csikorgatja a fogát: Lásd a Mt 8:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

csikorgatják a fogukat: Vagy: „vicsorgatják (összeszorítják) a fogukat”. Ez a kifejezés utalhat gyötrelemre, kétségbeesésre és dühre, melyek keserű szavakkal és erőszakos tettekkel is párosulhatnak.

Emberfia: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

eljön: Lásd a Mt 24:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

eljönni: Ez az első abból a nyolc helyből, ahol a Máté 24. és 25. fejezete Jézus eljövetelére utal (Mt 24:42, 44, 46; 25:10, 19, 27, 31). Mindegyik előfordulási helyen az „eljön”, „megjön” igékkel fordított görög erʹkho·mai ige egyes alakjai szerepelnek. A kifejezés itt arra utal, hogy valaki az emberekre fordítja a figyelmét, konkrétan pedig arra, hogy Jézus mint bíró eljön, hogy kimondja és végrehajtsa az ítéletét a nagy nyomorúság idején.

Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).

mint ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kecskéktől: Itt Jézus egy olyan helyzetre utal, amely ismerős volt a hallgatóinak. A bibliai időkben a pásztorok nyájában többfajta állat volt (1Mó 30:32, 33; 31:38). A juhok és a kecskék általában együtt legeltek a Közel-Keleten, a pásztor pedig könnyen meg tudta különböztetni a kétfajta állatot, amikor külön akarta választani őket. A különválasztás számtalan okból történhetett. Ilyen lehetett például a legelés, párzás, fejés, nyírás, levágás, vagy akár az, hogy segítsenek az állatoknak egy csoportba verődni, hogy ne fázzanak éjjel. Bármi volt is az ok, ez a szemléltetés rámutat arra, hogy az emberek egyértelműen külön lesznek választva akkor, „amikor az Emberfia eljön a dicsőségében” (Mt 25:31).

jobbjára. . . baljára: Bizonyos szövegkörnyezetben mindkét helyzet arra utal, hogy valakit tisztelnek és hatalma van (Mt 20:21, 23), de mindig a jobb oldal jelenti a legnagyobb tiszteletet (Zs 110:1; Cs 7:55, 56; Ró 8:34). Azonban itt és a Mt 25:34, 41-ben egyértelmű különbség van aközött, hogy valaki a király jobb oldalán állva annak jóindulatát élvezi, és aközött, hogy kegyvesztett személyként a bal oldalán áll. (Vesd össze: Pr 10:2, lábj.-ek.)

a kecskéket: Habár Jézus olyan emberekre utal, akik nem támogatják a hittestvéreit, nem feltétlenül azért használja a „kecskéket” ebben a szemléltetésben, mert azok néhány rossz tulajdonságát akarja kiemelni. Noha a kecskéknek függetlenebb és időnként makacsabb természetük van, mint a juhoknak, valójában tiszta állatoknak tekintették őket a zsidók, és belőlük is készíthették a juhok helyett a pászkavacsorát (2Mó 12:5; 5Mó 14:4). A mózesi törvény továbbá előírta, hogy az évenkénti engesztelés napján kecskék vérét használják fel, hogy engesztelést szerezzenek Izrael bűneiért (3Mó 16:7–27). Úgy tűnik, hogy Jézus egyszerűen csak azért hivatkozott a példázatában a kecskékre, hogy az emberek egyik csoportját szemléltesse velük, míg a juhokkal egy másikat (Mt 25:32).

örököljétek: A görög ige alapvetően azt jelenti, hogy egy örökös megkap valamit, amire jogosult, gyakran azért, mert valamilyen kapcsolat fűzi ahhoz, akitől örököl valamit. Erre lehet példa az, amikor egy fiú örökséget kap az apjától (Ga 4:30). De itt és a legtöbb előfordulási helyen a Keresztény görög iratokban a kifejezés tágabb értelmű, és arra utal, hogy valaki jutalmat kap Istentől (Mt 19:29; 1Ko 6:9).

a királyságot: A Bibliában a „királyság” szónak többféle jelentése van. Többek között „egy király által kormányzott területre vagy országra”, „királyi hatalomra” vagy „egy birodalomra” vonatkozik. Itt minden bizonnyal arra utal, hogy milyen áldásai lesznek annak, hogy Isten királysága uralkodik, és hogy milyen boldog lesz az élet annak uralma alatt.

a világ megalapításától: A „megalapítás” szó görög megfelelőjét a Héb 11:11-ben a „fogan” igével fordítják a „gyermeket foganjon” kifejezésben. Itt „a világ megalapítása” kifejezésben feltehetően Ádám és Éva gyermekeinek a fogantatására és születésére utal. Jézus a világ megalapítását Ábellel kapcsolja össze, aki nyilvánvalóan az első megváltható ember volt, és az első, akinek a neve „a világ megalapításától fogva” be van írva az élet tekercsébe (Jel 17:8; Lk 11:50, 51).

meztelen voltam: Vagy: „nem voltam kellően felöltözve”. A görög gü·mnoszʹ szó azt is jelentheti, hogy ’lengén öltözött’; ’csak egy alsóruhában’ (Mr 14:52, lábj.).

Higgyétek el nekem: Ebben a görög kifejezésben szerepel az a·ménʹ szó, amely a héber ʼá·ménʹ átírása, és a jelentése ’úgy legyen’ vagy ’biztosan’. Jézus gyakran ezzel a kifejezéssel vezetett be egy ténymegállapítást, ígéretet vagy próféciát, így hangsúlyozva, hogy az általa mondottak teljesen hitelesek és megbízhatóak. Egyes tudósok szerint egyedül Jézus használta ily módon az „ámen” szót az evangéliumokban, máshol nincs erre példa a vallási irodalomban. János evangéliumából azt is láthatjuk, hogy Jézus időnként egymás után kétszer is mondta ezt a szót (a·ménʹ a·ménʹ), hogy hangsúlyozza, az üzenete mennyire megbízható. (Lásd a Jn 1:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

Higgyétek el: Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

testvéreim: A „testvér”-nek fordított görög szó többes számban férfiakra és nőkre is utalhat.

halál vár: Szó szerint: „levágattatnak”. A görög koʹla·szisz szó azt jelenti, hogy ’lemetszik’ vagy ’levágják’ egy fa felesleges ágait. Ez a „levágatás” örökre szól, mivel akire örök halál vár, annak nincs reménye a feltámadásra.