Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yaa Nɔ Oye Anɔkwa Kɛ Tsui Ni Efee Ekome

Yaa Nɔ Oye Anɔkwa Kɛ Tsui Ni Efee Ekome

Yaa Nɔ Oye Anɔkwa Kɛ Tsui Ni Efee Ekome

“Manyiɛ onɔkwale lɛ mli; feemɔ mitsui ekome, ní mashe ogbɛi lɛ gbeyei!”—LALA 86:11.

1, 2. (a) Taakɛ Lala 86:2, 11 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔye Yehowa anɔkwa beni wɔkɛ kaai kpeɔ lɛ? (b) Mɛɛ be esa akɛ wɔbɔi anɔkwayeli kɛjɛ wɔtsui muu fɛɛ mli?

MƐNI hewɔ Kristofoi komɛi kɛ afii babaoo yeɔ anɔkwa beni aawa amɛyi loo awo amɛtsuŋ, shi sɛɛ mli lɛ amɛyadiɔ ninámɔ sɛɛ lɛ? Nɔ hewɔ ni ebaalɛ nakai lɛ jɛ mfonirifeemɔŋ tsui lɛ—ni ji nɔ̃ gbɔmɔ ni wɔ ji diɛŋtsɛ lɛ. Lala 86 lɛ haa wɔnaa akɛ tsakpãa yɛ anɔkwayeli kɛ tsui ni efee ekome teŋ; ni ji tsui ni eye emuu, loo tsui ni mli ejako. Lalatsɛ David sɔle akɛ: “Baamɔ misusuma yi, ejaakɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ ji mi [miyeɔ anɔkwa, NW]; bo, mi-Nyɔŋmɔ, heremɔ otsulɔ ní kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ onɔ lɛ yiwala!” David sɔle hu akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ, manyiɛ onɔkwale lɛ mli; feemɔ mitsui ekome, ní mashe ogbɛi lɛ gbeyei!”—Lala 86:2, 11.

2 Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ efɔ̃ɔɔ Yehowa nɔ kɛ wɔtsui muu fɛɛ lɛ, no lɛ nibii krokomɛi kɛ hedɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha mɛi baagbɔjɔ anɔkwa ni wɔyeɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Ŋkomeŋfa nibii ni wɔtsui shweɔ lɛ tamɔ okpɛlɛmii bibii ni afũ yɛ gbɛ ni wɔnyiɛ nɔ lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ wɔye Yehowa anɔkwa yɛ shihilɛi ni jaraa amli moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔyagbee Satan ŋaatsɔɔi amli. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔɔjɛ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔye Yehowa anɔkwa bianɛ dani wɔkɛ kaai akpe! Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ohiɛ akã otsui he fe nii fɛɛ.” (Abɛi 4:23) Wɔbaanyɛ wɔkase nibii ní he hiaa waa yɛ enɛ gbɛfaŋ kɛjɛ nɔ ni ba gbalɔ ko ni Yehowa tsu kɛjɛ Yuda kɛtee Israel Maŋtsɛ Yerobeam ŋɔɔ lɛ nɔ lɛ mli.

‘Ha Makeo Nɔ Ko’

3. Te Yerobeam fee enii yɛ kojomɔ shɛɛ sane ni Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ jaje etsɔɔ lɛ lɛ he eha tɛŋŋ?

3 Feemɔ shihilɛ ni tee nɔ lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ okwɛ. Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ kɛ shɛɛ sane ni yɔɔ hiɛdɔɔ eyaha Maŋtsɛ Yerobeam, mɔ ni efee shika tsinabii koni ajá yɛ Israel kooyigbɛ akutsei nyɔŋma lɛ mli lɛ. Maŋtsɛ lɛ mli fu waa. Efã etsuji lɛ koni amɛmɔ gbalɔ lɛ. Shi Yehowa bu egbalɔ lɛ he. Amrɔ nɔŋŋ lɛ, maŋtsɛ lɛ nine ni ekpã mli yɛ emli ni efu hewɔ lɛ shɔ̃ kekeree yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, ni afɔleshaalatɛ ni ama kɛha apasa jamɔ lɛ mli gbá enyɔ. Oya nɔŋŋ ni Yerobeam su tsake. Ekpa Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ fai akɛ: “Kpa Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ fai ni osɔle oha mi, koni atsa minine lɛ aha mi ekoŋŋ!” Gbalɔ lɛ sɔle, ni atsa maŋtsɛ lɛ nine aha lɛ.—1 Maŋ. 13:1-6.

4. (a) Mɛni hewɔ maŋtsɛ lɛ nikeenii lɛ ka anɔkwa ni gbalɔ lɛ yeɔ lɛ? (b) Mɛni gbalɔ lɛ kɛɛ maŋtsɛ lɛ?

4 No sɛɛ lɛ, Yerobeam kɛɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ akɛ: “Ba ni wɔtee shĩa ni oyawo otsui, ni makeo nɔ ko!” (1 Maŋ. 13:7) Mɛni gbalɔ lɛ baafee agbɛnɛ? Ani esa akɛ eŋmɛ gbɛ ni maŋtsɛ lɛ afee lɛ gbɔ beni ejaje kojomɔ shɛɛ sane lɛ etsɔɔ lɛ lɛ? (Lala 119:113) Aloo esa akɛ ekpoo maŋtsɛ lɛ ninefɔ̃ɔ lɛ, eyɛ mli akɛ etamɔ nɔ ni maŋtsɛ lɛ eshwa ehe? Ekã shi faŋŋ akɛ Yerobeam yɛ nii bɔ ni ebaanyɛ ekɛ nikeenii ni jara wa aha enanemɛi. Kɛ́ Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ ji mɔ ko ni shweɔ heloonaa nibii yɛ etsui mli lɛ, no lɛ maŋtsɛ lɛ nikeenii lɛ baafee kaa kpele eha lɛ. Shi Yehowa ekɛɛ gbalɔ lɛ akɛ: “Kaaye nii ni kaanu nu, ni asaŋ gbɛ ni otsɔ nɔ kɛtee lɛ kaatsɔ nɔ dɔŋŋ!” No hewɔ lɛ, gbalɔ lɛ kɛ shiŋŋfeemɔ kɛɛ maŋtsɛ lɛ akɛ: “Kɛji okɛ owe lɛ fã aaaha mi tete lɛ, mikɛo eyaŋ, ni misaa miyeŋ nii ni minuŋ nu hu yɛ biɛ nɛɛ.” Tɔɔ ni gbalɔ lɛ tsɔ gbɛ kroko nɔ kɛshi Betel. (1 Maŋ. 13:8-10) Mɛni yiŋ ni gbalɔ lɛ kpɛ lɛ haa wɔkaseɔ yɛ bɔ ni esa akɛ wɔjɛ wɔtsui mli wɔye anɔkwa lɛ he?—Rom. 15:4.

‘Omii Ashɛ Nɔ ni Oyɔɔ lɛ He’

5. Mɛɛ gbɛ nɔ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ baanyɛ aka anɔkwa ni wɔyeɔ Nyɔŋmɔ lɛ?

5 Ekolɛ wɔbaanu he akɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ nyɛŋ aka anɔkwa ni wɔyeɔ Nyɔŋmɔ lɛ, shi jeee nakai kwraa sane lɛ ji. Ani wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ shi ni Yehowa ewo akɛ ebaaha wɔ wɔhiamɔ nii lɛ nɔ? (Mat. 6:33; Heb. 13:5) Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ní wɔɔnyɛ kɛhé heloonaa nibii komɛi ni baaha wɔhe ajɔ wɔ yɛ shihilɛ mli lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔhi shi kɛ́ wɔbɛ nyɛmɔ lɛ ni wɔkɛaafee nakai amrɔ nɛɛ? (Nyɛkanea Filipibii 4:11-13.) Ani efeɔ kaa kɛhaa wɔ akɛ wɔɔŋmɛɛ teokrase hegbɛi ahe koni wɔnine ashɛ nɔ ni wɔtaoɔ lɛ nɔ amrɔ nɛɛ? Ani wɔkɛ Yehowa sɔɔmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli? Bɔ ni wɔbaaha sanebimɔi nɛɛ ahetoo wɔha lɛ baatsɔɔ kɛji wɔjɛɔ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ aloo wɔfeee nakai. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Ninámɔ kpeteŋkpele ji Nyɔŋmɔjamɔ, kɛji mɔ ko mii shɛ enii ahe lɛ. Ejaakɛ wɔkɛ nɔ ko nɔ ko baaa je nɛŋ, no hewɔ lɛ eyɛ faŋŋ akɛ wɔnyɛŋ wɔkɛ nɔ ko aya hu. Shi kɛ́ wɔyɛ ŋmãa kɛ hehaanii kɛkɛ lɛ, esa akɛ wɔmii ashɛ he.”—1 Tim. 6:6-8.

6. Mɛɛ hegbɛi ni tamɔ ‘nikeenii’ wɔbaanyɛ wɔná, ni mɛni baaye abua wɔ ni koni wɔkpɛlɛ nɔ loo wɔkakpɛlɛ nɔ?

6 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ wɔnitsumɔtsɛ baaha wɔle akɛ ebaawó wɔ nɔ yɛ nitsumɔ mli, ebaaŋmɛ wɔnyɔmɔwoo nɔ, ní eha wɔ nibii krokomɛi. Aloo ekolɛ wɔbaana akɛ kɛ́ wɔfã gbɛ kɛtee maŋ kroko nɔ wɔyatsu nii lɛ, wɔbaaná shika babaoo. Yɛ shishijee mli lɛ, ekolɛ wɔbaanyɛ wɔnu he akɛ hegbɛi nɛɛ ji Yehowa dɛŋ jɔɔmɔ. Shi dani wɔɔkpɛ wɔyiŋ yɛ saji ni tamɔ nɛkɛ he lɛ, ani esaaa akɛ wɔpɛi wɔsusumɔi amli wɔkwɛ? Sane ni esa akɛ wɔbi wɔhe klɛŋklɛŋ ji, “Te yiŋ ni mikpɛɔ nɛɛ baasa mi kɛ Yehowa teŋ wekukpãa lɛ he eha tɛŋŋ?”

7. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔjie shwelɛ ni anáa akɛ atiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ kɛjɛ wɔtsui mli kwraa lɛ?

7 Satan je lɛ yaa nɔ ewoɔ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ he hewalɛ be fɛɛ be. (Nyɛkanea 1 Yohane 2:15, 16.) Oti ni ma Abonsam hiɛ ji ni efite wɔtsui. No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ bɔni afee ní kɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ miihé wɔtsui lɛ wɔyoo ni wɔjie kɛjɛ wɔtsui mli. (Kpoj. 3:15-17) Yesu kpoo je nɛŋ maŋtsɛyelii lɛ fɛɛ ni Satan kɛɛ ekɛbaaha lɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ. (Mat. 4:8-10) Ebɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ hiɛjoomɔ [srɔtoi fɛɛ] hewɔ; ejaakɛ jeee gbɔmɔ nii ni ená ni eteke nɔ lɛ mli ewala yɔɔ.” (Luka 12:15) Anɔkwa ni wɔɔye lɛ baaye abua wɔ koni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ shi jeee wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nɔ.

Gbalɔ Nuumo ko ‘Laka Lɛ’

8. Mɛɛ gbɛ nɔ aka anɔkwa ni Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ yeɔ lɛ akwɛ?

8 Eji Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ kwɛ ehiɛ tɛɛ ni etee shĩa kulɛ enaŋ naagba. Shi, etsɛɛɛ tsɔ ni ekɛ kaa kroko kpe. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Gbalɔ nuumo ko yɛ Betel; ni ebii lɛ bagba lɛ” nii fɛɛ ni tee nɔ nakai gbi lɛ. Beni gbalɔ nuumo lɛ nu sane muu lɛ fɛɛ lɛ, ekɛɛ ebii lɛ ní amɛwo teji nɔ nii amɛha lɛ, bɔni afee ní etiu Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, eyanina gbalɔ lɛ ní etá tso kpele ko shishi eejɔɔ ehe, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Ba ni wɔtee shĩa, ni oyaye nii!” Beni anɔkwa Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ kpoo akɛ eeya lɛ, nuumo lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Mi hu gbalɔ ji mi tamɔ bo nɔŋŋ, ni bɔfo ko kɛ mi wie yɛ Yehowa wiemɔ lɛ naa akɛ: Yaakpale lɛ ni okɛ lɛ aba shĩa, koni ebaye nii ni enu nu.” Shi Ŋmalɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Malemɔ emaleɔ.”—1 Maŋ. 13:11-18.

9. Mɛni Ŋmalɛ lɛ kɛɔ yɛ shishiulɔi ahe, ni namɛi awui amɛyeɔ?

9 Eyɛ mli akɛ wɔlé yiŋtoo hewɔ ni gbalɔ nuumo lɛ fee nakai lɛ moŋ, shi nɔ ni ewie lɛ ji amale. Ekolɛ be ko ni eho lɛ esɔmɔ akɛ Yehowa gbalɔ anɔkwafo. Shi, agbɛnɛ lɛ eelaka Yehowa gbalɔ lɛ. Ŋmalɛ lɛ wieɔ waa eshiɔ su ni tamɔ nɛkɛ. (Nyɛkanea Abɛi 3:32.) Shishiulɔi fiteɔ wekukpãa ni kã amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ, ni be pii lɛ amɛfiteɔ wekukpãa ni kã Yehowa kɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ hu.

‘Ekɛ Nuumo lɛ Ku Sɛɛ Kɛtee’

10. Te Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ fee enii eha tɛŋŋ yɛ ninefɔ̃ɔ ni nuumo lɛ kɛha lɛ lɛ he, ni mɛni jɛ mli kɛba?

10 Kulɛ esa akɛ gbalɔ ni jɛ Yuda lɛ anyɛ ana akɛ gbalɔ nuumo lɛ miitsɔ̃ lɛ akpa. Kulɛ ebaanyɛ ebi ehe akɛ, ‘Mɛni hewɔ Yehowa haaa bɔfo lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔi heei lɛ abaha mi tɛɛ, shi ekɛyatsɔ mɔ kroko moŋ nɔ lɛ?’ Kulɛ esa akɛ gbalɔ lɛ abi Yehowa ni ema gbɛtsɔɔmɔ lɛ nɔ mi eha lɛ, shi Ŋmalɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ efee nakai. Yɛ no najiaŋ lɛ, “ekɛ [nuumo] lɛ ku sɛɛ kɛtee, ni eyaye nii yɛ ewe lɛ ni enu nu.” Enɛ esaaa Yehowa hiɛ. Beni yɛ naagbee lɛ gbalɔ ní alaka lɛ lɛ kũɔ esɛɛ kɛyaa Yuda lɛ, ekɛ jata kpe, ni jata lɛ gbe lɛ. Bɔ ni enitsumɔ akɛ gbalɔ lɛ ba naagbee eha lɛ yɛ musuŋshãa waa!—1 Maŋ. 13:19-25. *

11. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Ahia fee efɔ̃ shi?

11 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, gbalɔ Ahia, mɔ ni Yehowa tsu koni eyafɔ Yerobeam mu akɛ maŋtsɛ lɛ tee nɔ eye Yehowa anɔkwa kɛyashi egbɔlɛ beaŋ tɔŋŋ. Beni Ahia egbɔ ní eshwila lɛ, Yerobeam tsu eŋa kɛtee eŋɔɔ koni eyabi lɛ kɛji amɛbi nuu ni bɛ hewalɛ lɛ he baawa lɛ lo. Ahia kɛ ekãa gba akɛ Yerobeam bi nuu lɛ baagbo. (1 Maŋ. 14:1-18) Jɔɔmɔi babaoo ni Ahia ná lɛ ateŋ eko ji hegbɛ ni ená akɛ eye ebua ni aŋma Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Sɛɛ mli lɛ osɔfo Ezra kwɛ nibii ni Ahia ŋmala eshwie shi lɛ amli ekɛŋma ewoji lɛ.—2 Kron. 9:29.

12-14. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ fee lɛ mli? (b) Feemɔ bɔ ni ehe hiaa akɛ asusu Biblia mli ŋaawoo ni onukpai lɛ kɛhaa lɛ he jogbaŋŋ ní asɔle yɛ he lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

12 Biblia lɛ etsɔɔɔ nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ biii gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛɛɛ Yehowa dɛŋ dani ekɛ nuumo lɛ tee shĩa ni eyaye nii ni enu nu lɛ. Ani eeenyɛ efee akɛ nɔ ni etsui shweɔ lɛ ji nɔ ni nuumo lɛ kɛɛ lɛ lɛ? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli? Ehi miihia ni wɔná nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ Yehowa taomɔ nii lɛ ja. Ni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛbaatsu nii ekɔɔɔ he eko nɔ̃ shihilɛ ni wɔkɛbaakpe.

13 Mɛi komɛi yɛ ní kɛ́ aaawo amɛ ŋaa lɛ, amɛsumɔɔ ni akɛɛ amɛ nɔ ni amɛtsui shweɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ shiɛlɔ ko baaná nitsumɔ ko ni haŋ ená dekã eha eweku lɛ ní ekɛ ehe awo teokrase nitsumɔi amli babaoo. Ekolɛ ebaabi asafoŋ onukpa ko ní ewo lɛ ŋaa. Ekolɛ asafoŋ onukpa lɛ baakɛɛ lɛ yɛ shishijee mli akɛ ejeee egbɛnaa akɛ etsɔɔ lɛ bɔ ni esa akɛ ekwɛ eweku lɛ eha. No sɛɛ lɛ, ekolɛ asafoŋ onukpa lɛ kɛ lɛ baasusu bɔ ni nitsumɔ lɛ nɔ kpɛlɛmɔ baaha ekɛ ehe awo osharai ni baanyɛ afite ekɛ Yehowa teŋ wekukpãa lɛ mli lɛ he. Ani nyɛmi nuu lɛ baakai nɔ ni onukpa lɛ wie yɛ shishijee mli lɛ pɛ, aloo ekɛ hiɛdɔɔ baasusu osharai ni ekɛ lɛ susu he kɛnyiɛ sɛɛ lɛ ahe? Ekã shi faŋŋ akɛ esa akɛ nyɛmi nuu lɛ ayɔse nɔ ni baaye abua lɛ ni ekɛ Yehowa teŋ wekukpãa lɛ mli awa lɛ.

14 Susumɔ shihilɛ kroko ni baanyɛ aba lɛ he okwɛ. Ekolɛ nyɛmi yoo ko baabi asafoŋ onukpa ko kɛji esa akɛ ekɛ ewu ni heee yeee lɛ agbala mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ asafoŋ onukpa lɛ baaha nyɛmi yoo lɛ ale akɛ lɛ diɛŋtsɛ esa akɛ ekpɛ eyiŋ yɛ sane lɛ he. No sɛɛ lɛ, ekolɛ ekɛ lɛ baasusu ŋaawoo ni Biblia lɛ kɛhaa yɛ sane nɛɛ he lɛ he. (1 Kor. 7:10-16) Ani nyɛmi yoo lɛ baasusu nibii ni asafoŋ onukpa lɛ kɛ lɛ wie lɛ he jogbaŋŋ? Aloo ekpɛ eyiŋ momo akɛ ebaashi ewu lɛ? Dani eeekpɛ eyiŋ lɛ, nilee yɛ mli akɛ esusu Biblia mli ŋaawoo ni akɛha lɛ lɛ he, ní esɔle yɛ he.

Ba Ohe Shi

15. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ tɔmɔ ni Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ tɔ̃ lɛ mli?

15 Mɛni hu wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ tɔmɔ ni gbalɔ ni jɛ Yuda lɛ tɔ̃ lɛ mli? Abɛi 3:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ.” Kulɛ esa akɛ gbalɔ ni jɛ Yuda lɛ aya nɔ ekɛ ehe afɔ̃ Yehowa nɔ taakɛ efee tsutsu lɛ, shi agbɛnɛ lɛ ekɛ ehe yafɔ̃ lɛ diɛŋtsɛ ehe nɔ. Tɔmɔ nɛɛ ha ewala ŋmɛɛ lɛ, ni gbɛi kpakpa ni efee yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ fite. Nɔ ni ba enɔ lɛ haa wɔnaa akɛ ehe miihia waa diɛŋtsɛ akɛ wɔba wɔhe shi ní wɔkɛ anɔkwayeli asɔmɔ Yehowa!

16, 17. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔye Yehowa anɔkwa be fɛɛ be?

16 Wɔtsui ni eyi tɔ kɛ kutumpɔo lɛ baanyɛ alaka wɔ. “Tsui yɔɔ nɛɛ, eyi tɔ kɛ kutumpɔo fe nii fɛɛ, ni esane ehiii kwraa.” (Yer. 17:9) Bɔni afee ni wɔye Yehowa anɔkwa be fɛɛ be lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔbɔ mɔdɛŋ waa ni wɔjie gbɔmɔ momo ní baanyɛ aha wɔwó wɔhe nɔ ní wɔkɛ wɔhe afɔ̃ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nɔ lɛ. Ni esa akɛ wɔwo gbɔmɔ hee lɛ, “ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ [loo anɔkwayeli] mli lɛ.”—Nyɛkanea Efesobii 4:22-24.

17 Abɛi 11:2 lɛ kɛɔ akɛ: “Heshibalɔi . . . yɔɔ nilee.” Kɛ́ wɔjɛ heshibaa mli wɔkɛ wɔhe fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, no baaye abua wɔ koni wɔkwa tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ewaaa akɛ nijiaŋwujee aaaha wɔmu sane naa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. (Abɛi 24:10) Ekolɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fã ko baatĩ wɔ, ni wɔbaanu he akɛ nɔ ni wɔnyɛ wɔtsu kɛho lɛ fá, ni ekolɛ wɔbaasusu akɛ eshɛ mɛi krokomɛi hu anɔ ni amɛbatsu fioo. Aloo ekolɛ wɔbaasumɔ ni wɔhi shi bɔ ni mɛi fɛɛ hiɔ shi lɛ. Shi kɛ́ ‘wɔmia wɔhiɛ waa’ ní ‘wɔteke nɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli daa nɛɛ’ lɛ, no baabu wɔtsui he.—Luka 13:24; 1 Kor. 15:58.

18. Mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔle nɔ̃ yiŋ ni esa akɛ wɔkpɛ yɛ sane ko he?

18 Bei komɛi lɛ, ekolɛ ehe baahia ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ ahe, ni wɔnaŋ nɔ ni ja ni esa akɛ wɔfee amrɔ nɔŋŋ. Ani wɔbaafee nɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔsumɔɔ? Kɛ́ wɔyaje shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ. Yakobo 1:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ nilee eshwɛ nyɛteŋ mɔ ko lɛ, ékpa Nyɔŋmɔ ni haa mɛi fɛɛ faa . . . lɛ fai.” Wɔŋwɛi Tsɛ lɛ baaha wɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ bɔni afee ni wɔkpɛ yiŋ ni ja.—Nyɛkanea Luka 11:9, 13.

Tswaa Ofai Shi akɛ Obaaye Anɔkwa Be Fɛɛ Be

19, 20. Mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee?

19 Beni Salomo kpoo anɔkwa jamɔ lɛ, jaramɔ shihilɛ ni tee nɔ lɛ ka Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwayeli lɛ waa. Eji anɔkwale akɛ amɛteŋ mɛi babaoo eyayeee anɔkwa. Shi amɛteŋ mɛi komɛi kɛ̃ tee nɔ amɛye Yehowa anɔkwa.

20 Wɔkɛ shihilɛi ni esa akɛ wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ he ní baanyɛ aka anɔkwa ni wɔyeɔ Yehowa lɛ kpeɔ daa gbi. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔye anɔkwa. Nyɛhaa wɔyea Yehowa anɔkwa daa, ní wɔha wɔtsui afee ekome, ní wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ ebaaya nɔ ejɔɔ enɔkwafoi lɛ.—2 Sam. 22:26.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 10 Biblia lɛ etsɔɔɔ kɛji Yehowa gbe gbalɔ nuumo lɛ loo egbeee lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie shwelɛ ni anáa akɛ atiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ kɛjɛ wɔtsui mli kwraa lɛ?

• Mɛni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔye Yehowa anɔkwa?

• Mɛɛ gbɛ nɔ heshibaa baanyɛ aye abua wɔ ni wɔye Nyɔŋmɔ anɔkwa be fɛɛ be?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Ani ewaa kɛhaa bo akɛ ooote shi oshi kaai?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Ani obaasusu Biblia mli ŋaawoo ni akɛhaa bo lɛ he, ní osɔle yɛ he?