Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Namɔ Ji Yesu Kristo?

Namɔ Ji Yesu Kristo?

Namɔ Ji Yesu Kristo?

SUSUMƆ miishɛɛ ni ekolɛ Yudanyo oblanyo fioo ni atsɛ́ɔ lɛ Andrea lɛ ná beni ebo Yesu ni jɛ Nazaret lɛ toi klɛŋklɛŋ kwraa lɛ he okwɛ! Biblia lɛ kɛɔ akɛ Andrea wó foi ni eyakɛɛ enyɛmi nuu lɛ akɛ: “Wɔna Mesia [loo Kristo] lɛ.” (Yohane 1:41) Wiemɔi ni afɔɔ shishitsɔɔmɔ yɛ Hebri kɛ Hela wiemɔi lɛ amli akɛ “Mesia” kɛ “Kristo” lɛ shishi ji “Mɔ ni Afɔ Lɛ Mu.” Yesu ji Mɔ ni Afɔ Lɛ Mu loo Mɔ ni Nyɔŋmɔ Ehala ni ji Hiɛnyiɛlɔ ni awo shi yɛ ehe lɛ. (Yesaia 55:4) Ehe gbalɛi yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ni no mli lɛ, Yudafoi ni yɔɔ nakai beaŋ lɛ miikpá lɛ gbɛ.—Luka 3:15.

Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yesu ji Mɔ ni Nyɔŋmɔ Ehala lɛ diɛŋtsɛ lɛ? Ojogbaŋŋ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni ba yɛ afi 29 Ŋ.B. beni Yesu eye afii 30 lɛ he wɔkwɛa. Etee Yohane Baptisilɔ lɛ ŋɔɔ koni ebaptisi lɛ yɛ Yordan Faa lɛ mli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ni beni abaptisi Yesu lɛ, ejɛ nu lɛ mli amrɔ eje kpo; ni naa, agbele ŋwɛi naa aha lɛ, ni ena Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ miikpeleke shi tamɔ okpo kɛmiiba enɔ. Ni naa, gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: Mɔnɛ ji misuɔmɔ bi ní mináa ehe tsui lɛ.” (Mateo 3:16, 17) Beni Yohane enu wiemɔi nɛɛ sɛɛ lɛ, ani eyiŋ baafee lɛ kɔshikɔshi kɛji Yesu ji Mɔ ni Nyɔŋmɔ Ehala lɛ lɛ? Yehowa Nyɔŋmɔ tsɔ E-mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni efɔse eshwie Yesu nɔ lɛ nɔ efɔ lɛ mu loo ehala lɛ akɛ E-Maŋtsɛyeli ni baa lɛ nɔ Maŋtsɛ. No hewɔ lɛ, abale Yesu akɛ Yesu Kristo loo Yesu Mɔ ni Afɔ Lɛ Mu. Shi, mɛni hewɔ ni atsɛ́ɔ Yesu akɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ? Mɛɛ be abɔ lɛ?

Eyɛ Shihilɛ Mli Kɛjɛ “Blema Beebe”

Abaanyɛ ajara Yesu wala shihilɛ mli awo fãi etɛ mli. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ je shishi kwraa dani abafɔ́ lɛ ákɛ adesa. Mika 5:2 lɛ kɛɔ akɛ eyɛ shihilɛ mli kɛjɛ “blema beebe kɛjɛ naanɔ gbii lɛ amli.” Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Mi lɛ mijɛ ŋwɛi”—ni tsɔɔ akɛ jɛmɛ ejɛ. (Yohane 8:23) No mli lɛ, eyɛ ŋwɛi akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ̃ ni yɔɔ hewalɛ.

Adebɔɔ nibii fɛɛ yɛ amɛ shishijee, ni tsɔɔ akɛ dani Nyɔŋmɔ aaaje nibɔɔ shishi lɛ, no mli lɛ ekome pɛ eyɔɔ shihilɛ mli. Shi kɛlɛ, Nyɔŋmɔ je nibɔɔ shishi yɛ afii babaoo ni eho ni aleee lɛ mli, ni no ha ebatsɔ Bɔlɔ. Namɔ ji mɔ klɛŋklɛŋ ni ebɔ? Biblia mli naagbee wolo lɛ wieɔ Yesu he akɛ: “Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ shishijee.” (Kpojiemɔ 3:14) Yesu ji “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ.” Nakai eji “ejaakɛ emli abɔ nii fiaa yɛ, nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, nii ni anaa kɛ nii ni anaaa.” (Kolosebii 1:15, 16) Hɛɛ, Yesu pɛ ji mɔ ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ bɔ lɛ tɛ̃ɛ. No hewɔ atsɛ́ɔ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ “Bi koome lɛ.” (Yohane 3:16) Atsɛ́ɔ kromɔ Bi nɛɛ hu akɛ “wiemɔ lɛ.” (Yohane 1:14) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ dani abaafɔ́ lɛ akɛ adesa lɛ, esɔmɔ yɛ ŋwɛi akɛ Nyɔŋmɔ naawielɔ.

“Shishijee lɛŋ” beni abɔ “ŋwɛi kɛ shikpɔŋ” lɛ, no mli lɛ “wiemɔ lɛ” kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yɔɔ. Beni Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔfea gbɔmɔ yɛ wɔsubaŋ nɔ” lɛ, no mli lɛ, lɛ ji mɔ ni ekɛwieɔ lɛ. (Yohane 1:1; 1 Mose 1:1, 26) Yehowa kromɔ Bi lɛ hi e-Tsɛ masɛi, ni ekɛ lɛ tsu nii kɛ ekãa. Awie ehe yɛ Abɛi 8:22-31 akɛ ekɛɛ akɛ: “No mli lɛ miyɛ [Bɔlɔ lɛ] emasɛi akɛ ŋaalɔ; ni mimii shɛɔ mihe daa, mishwɛɔ yɛ ehiɛ be fɛɛ be.”

Kwɛ bɔ ni tsakpãa ni kã Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi koome lɛ teŋ lɛ mli baawa ahã be mli ni amɛfeɔ ekome kɛtsuɔ nii lɛ! Nakai naanyobɔɔ ni mli wa ní Nyɔŋmɔ Bi lɛ kɛ Yehowa ná afii babaoo ní aleee lɛ ná Bi lɛ nɔ hewalɛ waa. Bi ní feɔ toiboo nɛɛ batamɔ e-Tsɛ Yehowa pɛpɛɛpɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kolosebii 1:15 lɛ wieɔ Yesu he akɛ: “Nyɔŋmɔ ni anaaa lɛ subaŋ.” Enɛ ji yiŋtoo kome hewɔ ni ehe hiaa akɛ wɔná Yesu he nilee bɔni afee ni wɔnyɛ wɔtsu wɔmumɔŋ hiamɔ nii kɛ agbɛnɛ wɔshwelɛ akɛ wɔbale Nyɔŋmɔ lɛ ahe nii lɛ. Nibii fɛɛ ni Yesu fee beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ji nibii diɛŋtsɛ ni Yehowa kpa gbɛ yɛ edɛŋ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkase Yesu he nii lɛ, no baaha wɔná Yehowa hu he nilee babaoo. (Yohane 8:28; 14:8-10) Shi mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ eba shikpɔŋ lɛ nɔ?

Eshihilɛ yɛ Shikpɔŋ Nɔ ákɛ Adesa

Yesu shihilɛ fã ni ji enyɔ lɛ je shishi beni Nyɔŋmɔ tsu e-Bi lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsu enɛ he nii kɛtsɔ Yesu wala ni ejie kɛjɛ ŋwɛi kɛyawo Yudanyo oblayoo fro anɔkwafo ni atsɛ́ɔ lɛ Maria lɛ musuŋ lɛ nɔ. Afɔ́ Yesu akɛ mɔ ni eye emuu ejaakɛ jeee adesa ni ji tsɛ ko ni fɔ́ lɛ. Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ loo enitsumɔ hewalɛ lɛ bayi Maria nɔ, ni Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ ‘bahà’ enɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, ni ená musu. (Luka 1:34, 35) No hewɔ lɛ, bi ní Maria fɔ́ lɛ eye emuu. Yosef ni ji kapintɛfonyo lɛ ŋɔ lɛ efee ebi, ni no hewɔ lɛ, atsɔse lɛ yɛ ohiafoi ashia, ni lɛ ji bii ni afɔ́ yɛ weku lɛ mli lɛ ateŋ kromɔ.—Yesaia 7:14; Mateo 1:22, 23; Marko 6:3.

Eyɛ mli akɛ nɔ ko fioo ko pɛ ale yɛ Yesu gbɛkɛbiiashi he moŋ, shi nɔ ko ba yɛ egbekɛbiiashi ni sa kadimɔ waa. Beni Yesu ye afii 12 lɛ, efɔlɔi kɛ lɛ tee Yerusalem kɛha Hehoo gbijurɔ ni amɛyayeɔ daa afi lɛ yeli. Beni amɛyɔɔ jɛmɛ lɛ, eyaye bei saŋŋ yɛ sɔlemɔwe lɛ, “ni eta shi yɛ tsɔɔlɔi lɛ ateŋ eebo amɛ toi ni eebibii amɛ nii.” Kɛfata he lɛ, “mɛi fɛɛ ni boɔ lɛ toi lɛ naa kpɛ amɛhe yɛ enilee kɛ ehetooi ni ehaa lɛ ahewɔ.” Hɛɛ, jeee akɛ Yesu ní no mli lɛ eji gbekɛ nuu fioo lɛ nyɛ ebibii Nyɔŋmɔjamɔ he saji ni haa mɔ susuɔ nii ahe kɛkɛ, shi moŋ eha sanebimɔi ahetooi ni nilee yɔɔ mli, ni no ha mɛi anaa kpɛ amɛhe. (Luka 2:41-50) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ beni edaa yɛ Nazaret maŋ lɛ mli lɛ, ekase kapintɛ nitsumɔ kɛjɛ Yosef ní ŋɔ lɛ fee ebi lɛ ŋɔɔ.—Mateo 13:55.

Yesu hi shi yɛ Nazaret kɛyashi eye afii 30. Kɛkɛ ni etee Yohane ŋɔɔ koni ebaptisi lɛ. Beni abaptisi Yesu sɛɛ lɛ, eje esɔɔmɔ nitsumɔ ní ekɛ ekãa babaoo tsu lɛ shishi. Efã gbɛ kɛkpa ejaku maŋ lɛ mli ejaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ afii etɛ kɛ fã. Efee nibii ni ha ana akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsu lɛ. Te efee enɛ eha tɛŋŋ? Kɛtsɔ naakpɛɛ nibii babaoo ni ji hewalɛ nitsumɔi ni adesa ko nyɛŋ atsu ní etsu lɛ nɔ.—Mateo 4:17; Luka 19:37, 38.

Yesu ji mɔ ko ni he jɔ, ní nuɔ nii ahe hu ehaa mɔ waa. Bɔ ni ehe jɔ ha lɛ je kpo titri yɛ bɔ ni ebu mɛi eha ni asaŋ ekɛ amɛ ye eha lɛ mli. Akɛni anyɛɔ atsiɔ abɛŋkɛɔ Yesu, ní emli jɔ hu hewɔ lɛ, mɛi sumɔɔ akɛ amɛya eŋɔɔ. Gbekɛbii po ahe jɔɔ amɛ kɛ́ amɛyɛ emasɛi. (Marko 10:13-16) Eyɛ mli akɛ yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ mɛi komɛi ebuuu yei moŋ, shi ekɛ yei ye yɛ bulɛ mli. (Yohane 4:9, 27) Eye ebua ohiafoi ni naa nɔ̃ lɛ ni ‘amɛná hejɔɔmɔ amɛha amɛsusumai.’ (Mateo 11:28-30) Gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ mli kã shi faŋŋ, eshishinumɔ waa, ni anyɛɔ atsuɔ he nii hu. Bɔ ni eshweɔ yɛ etsui mli akɛ eye ebua etoibolɔi lɛ ni amɛle anɔkwa Nyɔŋmɔ ni ji Yehowa lɛ je kpo faŋŋ yɛ enitsɔɔmɔ lɛ mli.—Yohane 17:6-8.

Yesu kɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsu nii kɛfee naakpɛɛ nii, ni ejɛ mlihilɛ mli ekɛtsá helatsɛmɛi kɛ mɛi ni naa nɔ̃ lɛ. (Mateo 15:30, 31) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kpitiyelɔ ko ba eŋɔɔ bakɛɛ lɛ akɛ: “Kɛji oosumɔ lɛ, ooonyɛ oha mihe atse!” Mɛni Yesu fee? Ekpã enine mli ni eta nuu lɛ he, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Miisumɔ, ohe atse.” Kɛkɛ ni nuu lɛ hela lɛ tã yɛ ehe.—Mateo 8:2-4.

Susumɔ be ko hu ni asafo ko kɛ Yesu hi shi gbii etɛ ni amɛbɛ nɔ ko ni amɛbaaye lɛ he okwɛ. Emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhe, ni etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ elɛ̀ “hii akpei ejwɛ, soro yei kɛ gbekɛbii.” (Mateo 15:32-38) Yɛ be kroko mli lɛ, Yesu ha ahum ko ni tswa ni kɛ enanemɛi lɛ awala wo oshara mli lɛ ŋmɛ dɛmm. (Marko 4:37-39) Etée mɛi ni egboi lɛ ashi loo eha amɛba wala mli ekoŋŋ. * (Luka 7:22; Yohane 11:43, 44) Yesu jɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala ni yeɔ emuu lɛ po ha bɔni afee ni adesai ni yeee emuu lɛ aná hiɛnɔkamɔ kɛha wɔsɛɛ. Kwɛ suɔmɔ ni mli kwɔ ni Yesu yɔɔ kɛha gbɔmɛi!

Nɛgbɛ Yesu Yɔɔ Ŋmɛnɛ?

Yesu gbo yɛ sɛŋmɔtso ni ma shi jaŋŋ nɔ beni eye afii 33 1/2. * Shi gbele kɛ ewala shihilɛ baaa naagbee. Ewala shihilɛ fã ni ji etɛ lɛ je shishi gbii etɛ sɛɛ beni Yehowa Nyɔŋmɔ tée e-Bi lɛ shi akɛ mumɔŋ gbɔmɔ lɛ. Beni atée Yesu shi lɛ, ejie ehe kpo etsɔɔ mɛi ohai abɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. (1 Korintobii 15:3-8) No sɛɛ lɛ, “eyata Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ,” eemɛ kɛyashi abaaha lɛ hewalɛ akɛ eye maŋtsɛ. (Hebribii 10:12, 13) Beni nakai be lɛ shɛ lɛ, Yesu bɔi nɔyeli akɛ Maŋtsɛ. Belɛ, te esa akɛ wɔna Yesu wɔha tɛŋŋ ŋmɛnɛ? Ani esa akɛ wɔsusu ehe akɛ nuu ko ni aagbe lɛ ní miipiŋ ni baagbo? Ni ani esa akɛ wɔna lɛ akɛ mɔ ko ni sa akɛ ajá lɛ? Yesu jeee adesa ŋmɛnɛ, ni ejeee Nyɔŋmɔ Ofe hu. Shi moŋ eji mumɔŋ bɔɔ nɔ̃ ni yɔɔ hewalɛ ni miiye nɔ akɛ Maŋtsɛ. Etsɛŋ kwraa ni ebaalɛɛ enɔyeli lɛ mli kɛba wɔshikpɔŋ ni nɔ eyi kɛ naagbai nɛɛ nɔ.

Beni Kpojiemɔ 19:11-16 lɛ wieɔ Yesu Kristo he lɛ, efee ehe mfoniri akɛ eta okpɔŋɔ yɛŋ ko nɔ eeba koni ebakojo ni ewu ta yɛ jalɛ naa. Ehiɛ “tsi ní naa ba . . . koni ekɛ no atswia jeŋmajiaŋbii lɛ anii.” Hɛɛ, Yesu kɛ hewalɛ kpele ni eyɔɔ lɛ baatsu nii kɛkpata mɛi fɔji ahiɛ. Ni mɛni baaba mɛi ni kɛ mɔdɛŋbɔɔ nyiɛɔ nɔkwɛmɔnɔ ni efee efɔ̃ shi beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ sɛɛ lɛ anɔ? (1 Petro 2:21) Lɛ kɛ e-Tsɛ baabáa amɛyi kɛfo “Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta” ni baa ní afɔɔ lɛ tsɛ́mɔ akɛ Harmagedon lɛ koni amɛhi shi kɛya naanɔ ákɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ shishibii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ.—Kpojiemɔ 7:9, 14; 16:14, 16; 21:3, 4.

Kwɛ naakpɛɛ nii babaoo ni Yesu baafee eha adesai fɛɛ yɛ etoiŋjɔlɛ nɔyeli lɛ mli! (Yesaia 9:6, 7; 11:1-10) Ebaatsá helai, ni ebaafo gbele sɛɛ. Nyɔŋmɔ baatsɔ Yesu nɔ etée mɛi akpekpe toi akpei abɔ ní egboi lɛ ashi kɛba wala mli, ni no baaha amɛná hegbɛ koni amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Yohane 5:28, 29) Wɔshihilɛ baaŋɔɔ jogbaŋŋ yɛ Maŋtsɛyeli nɔyeli lɛ shishi. Belɛ, ehe miihia koni wɔya nɔ wɔkase Biblia lɛ, ni wɔle Yesu Kristo jogbaŋŋ.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 15 Mɛi babaoo le naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ. Yesu henyɛlɔi lɛ po kpɛlɛ nɔ akɛ efee ‘naakpɛɛ nibii babaoo.’—Yohane 11:47, 48.

^ kk. 17 Kɛ ootao ole kɛji Kristo gbo yɛ sɛŋmɔtso ni ma shi jaŋŋ nɔ loo egbo yɛ krɔɔs nɔ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo ni ji Reasoning From the Scriptures ni Yehowa Odasefoi fee lɛ baafa 89-90 lɛ mli.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 7]

ANI YESU JI NYƆŊMƆ OFE?

Mɛi babaoo ni nyaa Nyɔŋmɔjamɔ he lɛ kɛɔ akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ. Mɛi komɛi hu kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji Triniti. Taakɛ tsɔɔmɔ nɛɛ tsɔɔ lɛ, “Tsɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ, Bi lɛ ji Nyɔŋmɔ, ni Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ hu ji Nyɔŋmɔ, ni kɛlɛ, jeee Nyɔŋmɔi etɛ yɔɔ, shi moŋ Nyɔŋmɔ kome.” Aheɔ ayeɔ akɛ mɛi etɛ lɛ “fɛɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ, ni amɛ fɛɛ amɛyeɔ egbɔ hu.” (The Catholic Encyclopedia) Ani susumɔi ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ ja?

Yehowa Nyɔŋmɔ ji Bɔlɔ lɛ. (Kpojiemɔ 4:11) Ebɛ shishijee, ni ebɛ naagbee hu, ni asaŋ lɛ ji ofe. (Lala 90:2) Shi nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu yɛ shishijee. (Kolosebii 1:15, 16) Beni Yesu wieɔ Nyɔŋmɔ he akɛ e-Tsɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mitsɛ da fe mi.” (Yohane 14:28) Yesu tsɔɔ mli hu akɛ nibii komɛi yɛ ní lɛ kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ leee, ja e-Tsɛ lɛ pɛ ji mɔ ni le.—Marko 13:32.

Kɛfata he lɛ, Yesu sɔle ha e-Tsɛ lɛ akɛ: “Jeee bɔ ni mi misumɔɔ lɛ, shi moŋ bɔ ni bo osumɔɔ.” (Luka 22:42) Kɛ́ jeee mɔ ko ni nɔ kwɔ no mli lɛ Yesu sɔleɔ ehaa lɛ lɛ, belɛ namɔ esɔleɔ ehaa mɔ? Asaŋ, Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tée Yesu shi kɛjɛ gbohiiaje, shi jeee Yesu diɛŋtsɛ ni tée ehe shi. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:32) Ekã shi faŋŋ akɛ, dani Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ, Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ yeee egbɔ, ni nakai nɔŋŋ eji beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ni beni atée Yesu shi kɛtee ŋwɛi lɛ sɛɛ hu? Korintobii a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ 11:3 lɛ kɛɔ akɛ: “Kristo yitso ji Nyɔŋmɔ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Bi lɛ baaya nɔ eba ehe shi daa eha Tsɛ lɛ. (1 Korintobii 15:28) No hewɔ lɛ, Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ Yesu jeee Nyɔŋmɔ Ofe. Shi moŋ eji Nyɔŋmɔ Bi.

Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ní akɛɛ efata he feɔ mɔ ni ji etɛ yɛ Triniti tsɔɔmɔ lɛ mli lɛ jeee mɔ ko. Beni lalatsɛ lɛ sɔleɔ ehaa Nyɔŋmɔ lɛ, ewie akɛ: “Otsũɔ omumɔ lɛ kɛbaa, ni abɔɔ amɛ.” (Lala 104:30) Mumɔ nɛɛ jeee Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ; eji nifeemɔ hewalɛ ni etsuɔ lɛ loo ekɛtsuɔ nɔ fɛɛ nɔ ni kɔɔ esuɔmɔnaa nii ahe nii. Nyɔŋmɔ tsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ nɛɛ nɔ ebɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ kɛ nibii fɛɛ ni wala yɔɔ amɛmli lɛ. (1 Mose 1:2; Lala 33:6) Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kanya hii ni ŋma Biblia lɛ. (2 Petro 1:20, 21) Belɛ, Triniti tsɔɔmɔ lɛ jeee Ŋmalɛ naa tsɔɔmɔ. * Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni.”—5 Mose 6:4.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 28 Kɛji ootao ole enɛ he saji babaoo lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo bibioo ni ji Ani Esa akɛ Ohe Triniti lɛ Oye? ni Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Beni abaptisi Yesu lɛ, ebatsɔ Mɔ ni Nyɔŋmɔ Efɔ Lɛ Mu

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Yesu kɛ ehewalɛ tsu nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Ŋmɛnɛ, Yesu yɛ shihilɛ mli ákɛ Maŋtsɛ ni yɔɔ hewalɛ