Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Bɔ ni Mɛi Buɔ Wɔ Amɛhaa Lɛ Hesusumɔ He Hiaa?

Ani Bɔ ni Mɛi Buɔ Wɔ Amɛhaa Lɛ Hesusumɔ He Hiaa?

Ani Bɔ ni Mɛi Buɔ Wɔ Amɛhaa Lɛ Hesusumɔ He Hiaa?

ETAMƆ nɔ ni mɔ fɛɛ mɔ sumɔɔ koni ajie eyi. Kɛ́ ajie wɔyi lɛ, ehaa wɔnáa miishɛɛ, ni wɔnuɔ he hu ákɛ wɔtsu nɔ ko. Hiɛsɔɔ kpo ní mɛi aaajie yɛ wɔnifeemɔi ahe lɛ po baanyɛ akanya wɔ koni wɔya wɔhiɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔyɔse akɛ mɛi komɛi ejieee hiɛsɔɔ kpo yɛ wɔnifeemɔi ahe lɛ, no baanyɛ aha wɔnijiaŋ aje wui. Kɛ́ mɛi kɛ wɔ ewieee yɛ gbɛ kpakpa nɔ loo amɛgbe wɔhe guɔ lɛ, enɛ baanyɛ akumɔ wɔtsui kwraa. Bɔ ni mɛi buɔ wɔ amɛhaa lɛ baanyɛ asa bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔbuɔ wɔhe wɔhaa lɛ he.

Ebaafee tɔmɔ yɛ wɔgbɛfaŋ ákɛ wɔɔku wɔhiɛ wɔshwie bɔ ni mɛi krokomɛi buɔ wɔ amɛhaa lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnifeemɔi ní mɛi krokomɛi aaapɛi mli akwɛ lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha wɔ. Kɛ́ mɛi kɛ wɔnifeemɔi to jeŋba he shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ ahe, ní amɛjɛ enɛ feemɔ mli amɛtsɔɔ wɔ bɔ ni amɛbuɔ wɔ amɛhaa lɛ, enɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ, ni ekanya wɔ hu koni wɔfee nii ni ja. (1 Korintobii 10:31-33) Shi kɛlɛ, bei pii lɛ susumɔi ni mɛi babaoo náa yɛ mɔ he lɛ ejaaa. Susumɔ ni ejaaa ní osɔfonukpai kɛ maŋbii krokomɛi lɛ ná yɛ Yesu Kristo he lɛ hewɔ “amɛbolɔ akɛ: Sɛŋmɔ lɛ, sɛŋmɔ lɛ!” lɛ. (Luka 23:13, 21-25) Kɛ́ bɔ ni mɛi buɔ wɔ amɛhaa lɛ damɔ wɔhe saji ni ejaaa ni amɛnu, nyɛ̃ɛ loo hetsɛ̃ nɔ lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ ni wɔku wɔhiɛ wɔshwie nɔ. No hewɔ lɛ, ehe miihia koni wɔkɛ hiɛshikamɔ atsu nii ni wɔkɛ nilee atsu bɔ ni mɛi krokomɛi buɔ wɔ amɛhaa lɛ ahe nii.

Namɛi Ehe Hiaa akɛ Wɔsusu Bɔ ni Amɛbuɔ Wɔ Amɛhaa lɛ He?

Wɔmiisumɔ koni wɔsa mɛi ni wɔkɛ amɛ feɔ ekome yɛ anɔkwa jamɔ mli lɛ ahiɛ. Wɔweku mlibii ní amɛhu amɛji heyelilɔi kɛ wɔnyɛmimɛi Kristofoi hii kɛ yei lɛ fata mɛi nɛɛ ahe. (Romabii 15:2; Kolosebii 3:18-21) Suɔmɔ kɛ bulɛ ní wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ jieɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ kɛ agbɛnɛ hu ‘hewalɛ ní wɔwoɔ wɔhe’ lɛ he baa sɛɛnamɔ babaoo kɛhaa wɔ. (Romabii 1:11, 12) Wɔkɛ ‘heshibaa jwɛŋmɔ buɔ wɔnanemɛi fe wɔ diɛŋtsɛ wɔhe.’ (Filipibii 2:2-4) Kɛfata he lɛ, wɔsumɔɔ koni wɔná ‘wɔhiɛnyiɛlɔi’ ni ji asafoŋ onukpai lɛ anɔkpɛlɛmɔ, ni wɔhiɛ sɔɔ enɛ jogbaŋŋ.—Hebribii 13:17.

‘Odase kpakpa ni mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ’ yeɔ yɛ wɔhe lɛ hu ji nɔ kroko ní wɔnáa he miishɛɛ jogbaŋŋ. (1 Timoteo 3:7) Kɛ́ wɔwekumɛi, wɔnanemɛi nitsulɔi, kɛ wɔkutseiaŋbii ní heee yeee lɛ jie bulɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ lɛ, kwɛ bɔ ni no haa wɔmii shɛɔ wɔhe haa! Ani wɔbɔɔɔ mɔdɛŋ ákɛ wɔɔba wɔjeŋ yɛ gbɛ ni baaha mɛi ni wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ amɛ lɛ aná wɔhe jwɛŋmɔ kpakpa bɔni afee ni amɛbo Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ toi? Gbɛi kpakpa ní wɔyɔɔ yɛ wɔkutsei lɛ amli ákɛ mɛi ni jeŋba he tse, ní feɔ nibii ni ja, kɛ anɔkwafoi hu lɛ kɛ yijiemɔ bahaa Nyɔŋmɔ. (1 Petro 2:12) Shi kɛlɛ, wɔnyɛŋ wɔŋmɛɛ Biblia shishitoo mlai ahe kɛsaa bɔni afee ni wɔsa mɛi krokomɛi ahiɛ; nakai nɔŋŋ wɔnyɛŋ wɔfee wɔhe osatofoi bɔni afee ni mɛi akpɛlɛ wɔ nɔ. Esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ ákɛ wɔnyɛŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ wɔsa. Yesu kɛɛ akɛ: “Eji je lɛŋ nyɛjɛ kulɛ, je lɛ aaasumɔ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, shi akɛni nyɛjɛɛɛ je lɛŋ, shi mi moŋ mihala nyɛ kɛjɛ je lɛŋ lɛ, no hewɔ je lɛ nyɛ̃ɔ nyɛ lɛ.” (Yohane 15:19) Ani nɔ ko yɛ ní wɔbaanyɛ wɔfee bɔni afee ni no aha mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ aná bulɛ amɛha wɔ?

Gbɛ ní Wɔɔtsɔ Nɔ Wɔha Mɛi ni Teɔ Shi Amɛwoɔ Wɔ lɛ Aná Bulɛ Amɛha Wɔ

Yesu bɔ kɔkɔ akɛ: “Mɛi fɛɛ aaanyɛ̃ nyɛ yɛ migbɛi lɛ hewɔ; shi mɔ ni hiɛɔ mli kɛyawulaa shi lɛ, lɛ lɛ aaahere eyiwala.” (Mateo 10:22) Bei komɛi lɛ, mɛi kɛ heguɔgbee wiemɔi folɔɔ wɔnaa yɛ nyɛ̃ɛ ni amɛnyɛ̃ɔ wɔ lɛ hewɔ. Ekolɛ nɔyeli mli onukpai baakɛɛ akɛ wɔji “maŋjwalɔi” loo “mɛi ni butuɔ maŋ.” Shitee-kɛwolɔi ni yɔɔ shɛii baanyɛ akɛɛ akɛ wɔji kuu ko ni gbáa mɛi anaa ní sa akɛ atsĩ wɔnaa. (Bɔfoi lɛ Asaji 28:22) Wɔbaanyɛ wɔku apasa naafolɔmɔi nɛɛ ekomɛi anaa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ ŋaawoo ni bɔfo Petro kɛha lɛ ní wɔɔbo toi lɛ nɔ. Ewo ŋaa akɛ: “Nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, koni nyɛná hetoo nyɛha mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ nyɛ hiɛnɔkamɔ ní yɔɔ nyɛmli lɛ shishi lɛ, kɛ mlijɔlɛ kɛ gbeyeishemɔ.” (1 Petro 3:15) Kɛfata he lɛ, esa akɛ wiemɔi ni jɛɔ wɔnaa lɛ afee “wiemɔ kpakpa ni anáŋ he sane ko atã, bɔni afee ni mɔ ni kɛ wɔ yeee lɛ hiɛ agbo, ejaakɛ ebɛ wɔhe nɔsha ko kɛɛmɔ.”—Tito 2:8.

Eyɛ mli akɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni akagbe wɔgbɛi lɛ he guɔ moŋ, shi esaaa akɛ wɔhe efɔŋ ní awieɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ haa wɔnijiaŋ jeɔ wui loo wɔtsui kumɔɔ. Afolɔ Yesu ni ji Nyɔŋmɔ Bi ni yeɔ emuu lɛ po naa ákɛ eji musubɔlɔ, maŋjwalɔ, kɛ mɔ ko ni kɛ ehe woɔ mumɔi atsɛmɔ mli. (Mateo 9:3; Marko 3:22; Yohane 19:12) Agbe bɔfo Paulo he guɔ. (1 Korintobii 4:13) Yesu kɛ bɔfo Paulo fɛɛ ku amɛhiɛ amɛshwie naafolɔmɔi ní akɛshi amɛ lɛ anɔ, ni amɛtee nɔ amɛkɛ ekãa tsu amɛnitsumɔ lɛ. (Mateo 15:14) Amɛle akɛ amɛnyɛŋ amɛha amɛhenyɛlɔi lɛ aná amɛhe miishɛɛ kɔkɔɔkɔ ejaakɛ “jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ mli.” (1 Yohane 5:19) Wɔkɛ heguɔgbee ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpeɔ ŋmɛnɛ. Kɛ́ shitee-kɛwolɔi ní nyɛ̃ɔ wɔ lɛ gbɛ wɔhe amale wiemɔi amɛshwã lɛ, esaaa akɛ no haa wɔnijiaŋ jeɔ wui.—Mateo 5:11.

Mɛi ni Ehe Hiaa Diɛŋtsɛ akɛ Wɔsusu Bɔ ni Amɛbuɔ Wɔ Amɛhaa lɛ He

Esoro bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ buɔ wɔ ehaa, ejaakɛ esoro mɔ fɛɛ mɔ susumɔ kɛ saji hu ní enu yɛ wɔhe. Mɛi komɛi jieɔ wɔyi, ni amɛkɛ bulɛ haa wɔ, ni mɛi krokomɛi hu bɔɔ wɔ ahora, ni amɛnyɛ̃ɔ wɔ. Shi akɛni Biblia shishitoo mlai ji nɔ ni kudɔɔ wɔ hewɔ lɛ, wɔyɛ yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔná miishɛɛ, ni wɔtsɛ́ wɔtsui wɔŋmɛ wɔmli.

Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛŋ lɛ ehi ha nitsɔɔmɔ kɛ hiɛkamɔ kɛ mɔsaamɔ kɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ jalɛ mli lɛ, koni Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ aye emuu, ni asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.” (2 Timoteo 3:16, 17) Kɛ́ wɔkɛ hiɛsɔɔ kpɛlɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ, ni wɔha ekudɔ wɔ yɛ wɔnifeemɔi fɛɛ amli lɛ, no haa wɔnáa Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi Yesu Kristo nɔkpɛlɛmɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔ ni Yehowa kɛ e-Bi lɛ buɔ wɔ amɛhaa lɛ ji nɔ ni ehe hiaa fe fɛɛ ákɛ wɔsusu he. Bɔ ni amɛbuɔ wɔ amɛhaa lɛ ni tsɔɔ bɔ ni wɔhe yɔɔ sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wɔwala damɔ amɛnɔkpɛlɛmɔ ní wɔɔná lɛ nɔ.—Yohane 5:27; Yakobo 1:12.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 30]

“Akɛni misumɔɔɔ ní ajie miyi yɛ mɛi ahiɛ hewɔ lɛ, kɛ́ ajie miyi lɛ, kɛkɛ lɛ mihiɛ egbo.”—INDIANYO LALAFOO WIEMƆŊMALƆ RABINDRANATH TAGORE

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Ehe hiaa ni wɔsusu bɔ ni wɔnanemɛi heyelilɔi buɔ wɔ amɛhaa lɛ he

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 30]

Culver Pictures