Skip to content

Skip to table of contents

Domin saida mak lori ksolok neʼebé loos?

Domin saida mak lori ksolok neʼebé loos?

“Ksolok ba povu neʼebé adora Jeová nuʼudar ninia Maromak!”​—SALMO (MAZMUR) 144:15.

KNANANUK: 28, 25

1. Tanbasá mak ita moris daudaun iha tempu neʼebé úniku tebes iha ema nia istória?

ITA moris daudaun iha tempu neʼebé úniku tebes iha ema nia istória. Tuir buat neʼebé Bíblia fó sai nanis, ohin loron Jeová halibur daudaun ema-lubun ida “husi nasaun, suku, povu no lian hotu”. Ema sira-neʼe sai “nasaun neʼebé forte”, sira-nia númeru mak hamutuk millaun ualu liu no sira haksolok hodi “halo serbisu santu ba [Maromak] loron no kalan”. (Apokalipse 7:9, 15; Isaías [Yesaya] 60:22) Iha ema nia istória, neʼe mak tempu neʼebé úniku tanba iha ema barak tebes hadomi Maromak no hadomi ema seluk liu fali tempu uluk.

2. Ema barak neʼebé la hadomi Maromak hatudu domin hanesan saida? (Haree dezeñu iha leten.)

 2 Maibé Bíblia mós fó-hatene nanis katak, iha ita-nia tempu, ema neʼebé la hadomi Maromak sei hatudu domin neʼebé hanoin an deʼit. Apóstolu Paulo hatete katak, iha loron ikus sira, “ema sei hadomi deʼit sira-nia an, hadomi osan”, no “hadomi deʼit ksolok duké hadomi Maromak”. (2 Timóteo 3:1-4) Bainhira ema buka sira rasik nia hakarak, neʼe la lori ksolok, maibé book ema atu hatudu hahalok la hanoin ema seluk, no lori susar ba ema iha mundu neʼe. Sin, domin hanesan neʼe laʼós domin kristaun nian.

3. Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun neʼe, no tanbasá?

3 Apóstolu Paulo hatene katak domin neʼebé hanoin an deʼit sei sai buras iha mundu neʼe no domin neʼe sei lori perigu ba ema kristaun nia moris. Tan neʼe nia fó avizu ba sira atu “hasees an” husi ema neʼebé hatudu domin hanesan neʼe. (2 Timóteo 3:5) Maibé ita la bele hasees an husi ema hotu. Entaun, ita bele halo saida atu proteje ita-nia an husi ema nia hahalok sira-neʼe hodi halo kontente Jeová, Maromak domin nian? Mai ita haree toʼok saida mak la hanesan entre domin neʼebé Maromak hakarak ita atu hatudu no domin neʼebé hakerek iha 2 Timóteo 3:2-4. Depois, buka-hatene didiʼak ita-nia an hodi haree toʼok oinsá mak ita bele hatudu domin neʼebé sei lori ksolok neʼebé loos.

HADOMI MAROMAK KA HADOMI AN?

4. Tanbasá mak la sala atu hadomi ita-nia an?

4 Paulo dehan: “Ema sei hadomi deʼit sira-nia an.” Sala ka lae atu hadomi ita-nia an? Lae. Ita presiza hadomi ita-nia an no neʼe mak buat neʼebé baibain, tanba Jeová mak kria ita hanesan neʼe. Jesus dehan: “Ó tenke hadomi ó-nia maluk hanesan ó-nia an rasik.” (Marcos 12:31) Tuir loloos, ita la bele hadomi ema seluk se ita la hadomi ita-nia an. Bíblia mós hatete: “Laʼen sira tenke hadomi sira-nia feen nuʼudar sira-nia isin rasik. Ema neʼebé hadomi nia feen hadomi nia an rasik, tanba la iha mane ida neʼebé odi ninia isin rasik; maibé nia fó han no hafolin ida-neʼe.” (Éfeso 5:28, 29) Tan neʼe la sala atu hadomi ita-nia an.

5. Ema neʼebé hadomi demais sira-nia an hatudu hahalok saida?

5 Domin neʼebé temi iha 2 Timóteo 3:2 mak domin neʼebé laloos, tanba neʼe mak domin neʼebé hanoin an deʼit. Se ema ida mak hadomi demais ninia an, neʼe bele halo nia hanoin deʼit kona-ba nia an rasik. (Lee Roma 12:3.) Nia la hanoin tan kona-ba ema seluk. Se buat ruma sala, nia la simu ninia sala, maibé fó sala deʼit ba ema seluk. Ema hanesan neʼe nunka iha ksolok neʼebé loos.

6. Hadomi Maromak sei lori rezultadu saida?

6 Matenek-naʼin balu hatete katak Paulo temi uluk hadomi an tanba hahalok neʼe hamosu hahalok aat sira seluk. Maibé domin neʼebé Maromak hakarak ita atu hatudu mak domin neʼebé lori hahalok diʼak oioin. Bíblia temi hahalok sira-neʼe mak hanesan, kontente, dame, pasiénsia, laran-diʼak, hahalok diʼak, fiar, laran-maus, no kontrola an. (Galásia 5:22, 23) Ema neʼebé hakerek salmo dehan: “Ksolok ba povu neʼebé adora Jeová nuʼudar ninia Maromak!” (Salmo [Mazmur] 144:15) Jeová mak Maromak kontente nian, no ninia povu mós ema neʼebé kontente. Jeová nia povu sente kontente tanba sira fó ba ema seluk, la hanesan ho ema neʼebé hadomi demais sira-nia an no hanoin deʼit atu hetan diʼak husi ema seluk.​—Apóstolu 20:35.

Oinsá mak ita bele hasees an husi hadomi deʼit ita-nia an? (Haree parágrafu 7)

7. Pergunta saida deʼit mak bele ajuda ita atu hatene ita hadomi Maromak ka lae?

7 Oinsá mak ita bele hatene katak ita hadomi ita-nia an liu fali hadomi Maromak? Hanoin didiʼak konsellu husi Bíblia neʼebé dehan: “Keta halo buat ida hodi buka atu manán deʼit ka foti an, maibé ho haraik an hodi haree ema seluk boot liu imi.” (Filipe 2:3, 4) Karik bele husu ba ita-nia an: ‘Haʼu halo tuir konsellu neʼe ka lae? Haʼu hakaʼas an atu halo buat neʼebé Maromak hakarak haʼu atu halo ka lae? Haʼu buka dalan atu fó ajuda ba maluk seluk iha kongregasaun no iha serbisu haklaken ka lae?’ Dala ruma la fasil atu fó ita-nia tempu no forsa ba ema seluk. Tan neʼe ita presiza hakaʼas an no halo sakrifísiu hodi husik buat ruma neʼebé ita gosta halo. Maibé hodi hatene katak Ukun-Naʼin Boot Liu Hotu iha lalehan no rai kontente ho ita, neʼe halo ita sente haksolok tebes!

8. Domin ba Maromak book ema kristaun balu halo saida?

8 Ema kristaun balu, tanba hadomi Maromak no hakarak serbí nia liután, sira halo sakrifísiu hodi husik serbisu neʼebé bele halo sira riku. Ezemplu ida mak kona-ba Ericka neʼebé hela iha Estadus Unidus, nia serbisu nuʼudar doutora. Maski nuneʼe, nia hili hodi serbí nuʼudar pioneiru duké fokus ba ninia serbisu. Nia ho ninia laʼen serbí ona iha rai barak. Nia dehan: “Ami hetan esperiénsia barak hodi haklaken ba ema neʼebé koʼalia língua seluk. Ami hetan belun barak, no ami mós hetan bensaun oioin.” Ericka serbisu nafatin nuʼudar doutora, maibé nia uza tempu no forsa barak liu hodi hanorin ema seluk kona-ba Jeová no fó ajuda ba irmaun-irmán sira. Nia dehan katak halo nuneʼe lori ksolok no kontente ba ninia laran. 

RIKUSOIN IHA LALEHAN KA IHA RAI?

9. Tanbasá mak ema neʼebé hadomi osan la sente kontente?

9 Paulo hatete katak ema sei “hadomi osan”. Tinan balu liubá, pioneiru ida iha rai-Irlanda haklaken ba mane ida kona-ba Maromak. Maibé mane neʼe loke karteira no hasai osan balu hodi hatete: “Neʼe mak haʼu-nia Maromak!” Maski ema balu la koʼalia nakloke hanesan neʼe, maibé sira sente duni nuneʼe. Sira hadomi tebes osan no sasán neʼebé osan bele sosa. Maibé Bíblia fó avizu katak: “Ema neʼebé hadomi osan-mutin sei nunka sai kontente ho osan-mutin, nuneʼe mós, ema neʼebé hadomi rikusoin nunka sai kontente ho rikusoin neʼebé nia hetan ona.” (Eclesiastes [Pengkhotbah] 5:10) Ema neʼebé hadomi osan nunka sente katak sira kontente ho buat neʼebé sira iha ona. Sira sempre hakarak liután no uza moris tomak hodi buka tan sasán sira-neʼe. Tan neʼe sira “fó kanek oioin ba sira-nia an”.​—1 Timóteo 6:9, 10.

10. Saida mak Bíblia hatete kona-ba riku no kiak?

10 Ita hotu presiza osan, no osan bele proteje ita. (Eclesiastes [Pengkhotbah] 7:12) Maibé, se ema ida mak iha osan natoon deʼit ba ninia presiza, nia bele sente kontente ka lae? Bele! (Lee Eclesiastes [Pengkhotbah] 5:12. *) Jake nia oan-mane Agur dehan: “Labele husik haʼu sai kiak ka sai riku. Husik haʼu han deʼit ai-han neʼebé haʼu presiza.” Ita bele komprende tansá nia lakohi sai kiak demais. Nia hatete katak selae, neʼe bele book nia atu naʼok, no naʼok sei hafoʼer Maromak nia naran. Maibé tanbasá mak nia lakohi sai riku? Nia dehan: “Atu nuneʼe haʼu la sai bosu loos toʼo nega Ita no dehan: ‘Sé mak Jeová?’” (Provérbios [Amsal] 30:8, 9) Karik Ita mós koñese ema balu neʼebé tau fiar ba rikusoin duké tau fiar ba Maromak.

11. Jesus hatete saida kona-ba osan?

11 Ema neʼebé hadomi osan la bele halo kontente Maromak. Jesus dehan: “Ema ida la bele sai atan ba naʼi-ulun rua, tanba nia sei odi ida no hadomi ida seluk, ka sei apoia ida no hakribi ida seluk. Imi la bele sai atan ba Maromak no ba Rikusoin.” Nia mós dehan: “Keta haloot ba ó-nia an rikusoin iha rai, iha neʼebé ular no ferrujen han mohu tiha, no naʼok-teen tama hodi naʼok. Maibé, haloot ba ó-nia an rikusoin iha lalehan, iha neʼebé ular no ferrujen la han mohu, no naʼok-teen la bele tama hodi naʼok.”​—Mateus 6:19, 20, 24.

12. Oinsá mak halaʼo moris neʼebé simples ajuda ita atu serbí Maromak? Fó toʼok ezemplu.

12 Jeová nia atan barak hakaʼas an atu halaʼo moris neʼebé simples. Sira sente katak  moris simples halo sira kontente liu no iha tempu barak liután atu serbí Jeová. Porezemplu, Jack neʼebé hela iha Estadus Unidus faʼan tiha ninia uma neʼebé boot ho ninia bisnis hodi nia bele pioneiru hamutuk ninia feen. Nia dehan: “Susar tebes ba ami atu faʼan ami-nia rai no uma neʼebé kapás.” Maibé nia sei hanoin-hetan katak, uluk nia sempre fila uma la kontente tanba problema husi serbisu. Nia dehan: “Haʼu-nia feen neʼebé serbí nuʼudar pioneiru sempre iha ksolok. Nia sempre hatete, ‘Haʼu-nia patraun mak diʼak liu hotu!’ Agora haʼu mós foti pioneiru, no ami naʼin-rua serbisu ba Patraun ida deʼit, Jeová.”

Oinsá mak ita bele hasees an husi hadomi deʼit osan (Haree parágrafu 13)

13. Oinsá mak ita bele hatene ita-nia hanoin kona-ba osan?

13 Oinsá mak ita bele hatene ita-nia hanoin kona-ba osan? Ita presiza nakloke no husu ba ita-nia an: ‘Dalan neʼebé haʼu moris hatudu katak haʼu fiar duni ba buat neʼebé Bíblia hatete kona-ba osan ka lae? Buat importante liu hotu ba haʼu mak atu buka osan ka lae? Haʼu hanoin kona-ba sasán liu fali haʼu-nia relasaun ho Jeová no ninia povu ka lae? Haʼu fiar duni katak Jeová sei tau matan ba haʼu-nia presiza ka lae?’ Ita bele fiar katak Jeová nunka husik ema neʼebé tau fiar ba nia!​—Mateus 6:33.

ITA HADOMI JEOVÁ KA KSOLOK?

14. Saida mak hanoin neʼebé loos kona-ba buka ksolok?

14 Bíblia mós fó-hatene nanis katak, iha loron ikus sira ema sei “hadomi deʼit ksolok”. Hanesan ita koʼalia ona katak, la sala atu iha hanoin neʼebé loos kona-ba hadomi ita-nia an no atu iha osan, nuneʼe mós kona-ba buka ksolok. Ema balu iha hanoin katak, ita la bele uza tempu atu halimar, maibé neʼe laʼós buat neʼebé Jeová hakarak ba ita. Bíblia fó laran-manas ba ninia atan sira neʼebé laran-metin ba nia hodi dehan: “Bá, han ó-nia ai-han ho haksolok, no hemu ó-nia tua-uvas ho laran-kontente.”​—Eclesiastes (Pengkhotbah) 9:7.

15. Eskritura iha 2 Timóteo 3:4 koʼalia kona-ba hadomi saida?

15 Eskritura iha 2 Timóteo 3:4 koʼalia kona-ba sira neʼebé hadomi ksolok toʼo Maromak la importante tan ba sira-nia moris. Haree didiʼak eskritura neʼe la hatete katak ema sei hadomi ksolok liu fali Maromak.  Liafuan “liu fali” bele hatudu katak sira sei iha domin uitoan ba Maromak, maibé eskritura neʼe uza liafuan, “duké hadomi Maromak”. Matenek-naʼin ida dehan katak eskritura neʼe “laʼós hatete katak ema sira-neʼe mós hadomi nafatin Maromak. Lae, sira la iha ona domin ba Maromak”. Ida-neʼe sai avizu neʼebé sériu ba ema sira neʼebé hadomi ksolok. Bíblia hatete katak “ksolok moris nian” mak “hanehan” ema sira-neʼe.​—Lucas 8:14.

16, 17. Jesus hatudu ezemplu saida kona-ba buka ksolok?

16 Jesus hatudu ezemplu ba ita kona-ba saida mak hanoin neʼebé loos kona-ba buka ksolok. Nia tuir “festa kaben nian” no mós “festa boot”. (João 2:1-10; Lucas 5:29) Iha festa kazamentu neʼe, tua latoʼo ba bainaka sira, tan neʼe Jesus halo milagre hodi halo bee nakfila ba tua. Iha tempu seluk ema kritika Jesus tanba nia han no hemu, maibé Jesus hatete ba sira katak sira la iha hanoin neʼebé loos kona-ba moris.​—Lucas 7:33-36.

17 Maski nuneʼe, Jesus la hanoin katak ksolok mak buat neʼebé importante liu hotu iha ninia moris. Nia tau uluk Jeová no hakaʼas an atu ajuda ema seluk. Ho hakarak rasik, nia fó ninia an hodi mate iha ai-riin terus nian hodi bele salva ema. Tan neʼe nia hatete ba sira neʼebé hakarak tuir nia: “Kontente ba imi kuandu ema koʼalia aat imi no fó-terus ba imi no koʼalia lia-bosok oioin neʼebé aat hasoru imi tanba haʼu. Haksoit bá ho haksolok, tanba imi-nia kolen boot tebes iha lalehan, basá iha dalan hanesan neʼe mós sira fó-terus ba profeta sira neʼebé uluk liu imi.”​—Mateus 5:11, 12.

Oinsá mak ita bele hasees an husi hadomi deʼit ksolok? (Haree parágrafu 18)

18. Pergunta saida deʼit mak bele ajuda ita atu hatene ita hadomi deʼit ksolok ka lae?

18 Saida mak bele ajuda ita atu hatene ita hadomi deʼit ksolok ka lae? Husu ba ita-nia an: ‘Ba haʼu, atividade halimar nian mak importante liu reuniaun no haklaken ka lae? Haʼu prontu atu halo sakrifísiu hodi husik buat balu neʼebé haʼu gosta halo hodi serbí Maromak ka lae? Bainhira haʼu hakarak hili atividade halimar nian, haʼu hanoin kona-ba Jeová nia haree ka lae?’ Tanba ita hadomi Jeová no hakarak halo nia kontente, ita presiza hasees an, laʼós deʼit husi buat neʼebé ita hatene ho momoos katak sala, maibé kona mós buat neʼebé ita hanoin karik Jeová la gosta.​—Lee Mateus 22:37, 38.

OINSÁ BELE SAI KONTENTE?

19. Sé mak nunka bele iha kontente neʼebé loos?

19 Satanás nia mundu halo ema terus maizumenus ba tinan 6.000 ona. Agora daudaun, iha loron ikus sira-neʼe, mundu nakonu ho ema neʼebé hanoin deʼit kona-ba sira-nia an, osan, no ksolok. Sira hanoin deʼit kona-ba saida mak sira bele hetan, no buat neʼebé importante liu hotu iha sira-nia moris mak halo tuir sira rasik nia hakarak. Maibé ema hanesan neʼe la iha kontente neʼebé loos! Tanba Bíblia dehan katak ema neʼebé husu ajuda husi Maromak Jeová no tau esperansa ba nia mak sei hetan ksolok.​—Salmo (Mazmur) 146:5.

20. Oinsá mak domin ba Maromak halo Ita rasik kontente?

20 Jeová nia atan sira hadomi tebes nia, no tinan-tinan ema neʼebé hatene no hadomi nia aumenta barak tan deʼit. Ida-neʼe hatudu katak Maromak nia Governu mak ukun daudaun, no lakleur tan Governu neʼe sei lori bensaun oioin neʼebé ita la bele imajina! Se ita mak halo buat neʼebé Jeová hakarak ita atu halo, nia sei kontente ho ita, no mós lori ksolok neʼebé loos ba ita. Ema neʼebé hadomi Jeová sei haksolok ba nafatin! Iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba hahalok aat balu neʼebé ema hatudu iha loron ikus sira-neʼe. No ita mós sei haree oinsá mak hahalok sira-neʼe la hanesan ho hahalok furak neʼebé Jeová nia atan sira hatudu.

^ par. 10 Eclesiastes 5:12 Atan neʼebé serbí ema seluk sei toba-dukur loos, maski nia han uitoan ka barak, maibé ema riku nia rikusoin sei halo nia labele toba-dukur.