C3
Bibliaversek, melyekben a Jehova név nem szó szerinti vagy tartalmi idézetként szerepel Márk evangéliumában
MÁRK 5:19 „mi mindent tett érted Jehova”
OK: Bár a legtöbb görög kézirat itt „az Úr” (ho Küʹri·osz) kifejezést használja, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezet azt mutatja, hogy Istenre utal. Mikor Jézus a meggyógyított férfihoz beszélt, nem magának tulajdonította a csodát, hanem az égi Atyjának. Lukács az ugyanerről az esetről szóló beszámolójában (8:39) a görög The·oszʹ (Isten) szót használja, ami megerősíti, hogy a Márk 5:19-ben szereplő Küʹri·osz (Úr) szó Istenre utal. Továbbá a „mi mindent tett érted” és a „milyen irgalmas volt hozzád” kifejezéseknek is jelentőségük van, mivel az ezeknek megfelelő héber igék gyakran szerepelnek a Héber iratokban Isten nevével együtt, arra utalva, hogy hogyan bánt Jehova bizonyos emberekkel (1Mózes 21:1; 2Mózes 13:8; 5Mózes 4:34; 13:17; 30:3; 1Sámuel 12:7; 25:30; 2Királyok 13:23).
PÉLDÁK:
A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature. Átd. és szerk. F. W. Danker; 2000, 576–577. o. A Márk 5:19-et az „úr” szó meghatározása alatt sorolja fel, és ezekben a versekben „Istenre használja”. Ennek a kifejezésnek a Septuagintában [LXX] való használatáról a következőket írja: „gyakran a Jahve név helyett áll az MSZ-ben [maszoréta szövegben]”.
Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Márk 5:19-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó feltehetően „Jahvéra értendő”.
The Gospel According to St Mark (A görög szöveg bevezető jegyzetekkel és tárgymutatókkal). Henry Barclay Swete; 1902. A יהוה (JHVH, vagyis a tetragram) karaktereket is megadja mint lehetséges fordítást.
The Interpretation of St. Mark’s Gospel. R. C. H. Lenski. A 216. oldalon ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „Ὁ Κύριος [Ho Küʹri·osz] nem más, mint Jahve, a szövetséges Isten ószövetségi neve ... A férfinak és mindazoknak, akik hallották az üzenetét, meg kellett tudniuk, hogy Jehova eljött a földjükre, és nagy dolgot tett a szolgája, Jézus által.”
The Principles and Practice of New Testament Textual Criticism. G. D. Kilpatrick. A Márk 5:19-et azok közé a helyek közé sorolja, ahol „Κύριος [Küʹri·osz] = Jahve”.
Complete Jewish Bible. David H. Stern; 1998. Ebben a versben kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az „ADONÁJ” szót. A Biblia előszavában a fordító ezt a megjegyzést írta: „Az »ADONÁJ« szót használtam ott... ahol fordítóként azt gondolom, hogy a görög »küriosz« szó a tetragram helyett áll.”
The Gospel According to St. Mark: The Greek Text With Introduction, Notes, and Indexes. Vincent Taylor; 1952, 285. o. Ez a könyv kijelenti, hogy a Küʹri·osz (Úr) szónak ez az előfordulása „Istenre utal”.
The Gospel According to Mark. Joseph Addison Alexander; 1858. A szerző a könyvében leírja, hogy álláspontja szerint ebben a versben Krisztusra vonatkozik az a „félreérthető kifejezés”, hogy „az Úr”. Azonban a továbbiakban elismeri, hogy „a hallgatók tágabban is érthették [ezt a kifejezést], úgy, mint ami Istenre vonatkozik, talán ezzel utalva a népével kötött szövetséges kapcsolatra, melyet a héber Jehova név érzékeltet. Mind a Septuagintában, mind az Újszövetségben ennek állandó megfelelője, vagy inkább helyettesítője, (ο κύριος) az Úr.”
FORRÁSANYAGOK: J7–10, 13, 17, 18, 22, 28–32, 34, 36, 41, 44, 52, 63, 93–96, 100, 104–106, 114–117, 125, 132, 138, 144, 146, 167, 186, 187
MÁRK 13:20 „ha Jehova nem rövidítené meg azokat a napokat”
OK: Noha a legtöbb görög kézirat itt a Küʹri·osz (Úr) szót használja, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezet azt mutatja, hogy Istenre utal, mivel Jézus arról beszélt a tanítványainak, hogy mit fog tenni az Atyja a nagy nyomorúság alatt. Jézus próféciájának a megfogalmazása hasonlít a Héber iratok prófétai kijelentéseihez, ahol Isten neve szerepel (Ézsaiás 1:9; 65:8; Jeremiás 46:28 [26:28, Septuaginta]; Ámós 9:8). Ebben a négy prófétai versben, ahol a héber szövegben a tetragram található, a Septuaginta fennmaradt példányaiban a Küʹri·osz szó határozott névelő nélkül áll, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. A tudósok felfigyeltek rá, hogy a Márk 13:20-ban is meglepő módon hiányzik a határozott névelő a Küʹri·osz szó előtt. Ez megint csak annak a jele, hogy a Küʹri·osz szó itt Isten neve helyett szerepel.
PÉLDÁK:
A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature. Átd. és szerk. F. W. Danker; 2000, 576–577. o. A Márk 13:20-at az „úr” szó meghatározása alatt sorolja fel, és ezekben a versekben „Istenre használja”. Kijelenti: „Határozott névelő nélkül... mintha tulajdonnév lenne.”
Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Márk 13:20-at azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahvéra értendő”.
The Principles and Practice of New Testament Textual Criticism. G. D. Kilpatrick. A Márk 13:20-at azok közé a helyek közé sorolja, ahol „Κύριος [Küʹri·osz] = Jahve”.
The ‘Holy Scriptures’. J. N. Darby; 1949. Az ebben a versben szereplő „Úr” szóhoz a következő lábjegyzetet fűzi: „Névelő nélkül: »Jehova«.”
The Gospel According to St Mark (A görög szöveg bevezető jegyzetekkel és tárgymutatókkal). Henry Barclay Swete; 1902. A יהוה (JHVH, vagyis a tetragram) karaktereket is megadja mint lehetséges fordítást.
The Gospel According to St. Mark: The Greek Text With Introduction, Notes, and Indexes. Vincent Taylor; 1952. Ez a könyv az 514. oldalán a következőket írja a Küʹri·osz (Úr) szónak erről az előfordulásáról a görög szövegben: „Az a gondolat, mely sok apokaliptikus írásban megtalálható, és amely szerint Isten az ő irgalmából fakadóan és a kiválasztottak érdekében megrövidíti az emberiséget sújtó nyomorúság időszakát... itt nagy hangsúlyt kap.” A szerző az 515. oldalon még így folytatja: „A Κύριος szó névelő nélküli használata jellemző az [ószövetségi] idézetekre.”
The Gospel of Mark. D. Edmond Hiebert; 1994, 378. o. A szerző ezt a megjegyzést fűzi a Márk 13:20-hoz: „Az Úr, az Ószövetség Jehova Istene, kizárólagos hatalommal bír a világ ügyei felett, és kegyesen határt szabott azoknak a napoknak.”
The Gospel According to Mark. Joseph Addison Alexander; 1858. A könyv ezt írja a Márk 13:20-ról: „Az Úr, a szuverén Isten, Jehova.”
The Companion Bible. E. W. Bullinger jegyzeteivel; 1999-es nyomtatás. A Márk 13:20 főszövegében kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepel az ÚR szó, és ezt a magyarázatot fűzi hozzá a 98-as függelékben: „Jehova helyett áll ... és mindenhol »ÚR«-ként szerepel.”
The Holy Bible, Containing the Authorized Version of the Old and New Testaments. J. T. Conquest; 1841. Kapitális betűstílussal szerepel az ÚR szó a Márk 13:20 főszövegében.
A következő angol fordítások a Márk 13:20-ban az „Isten” szót használják az „Úr” szó helyett: Complete Jewish Bible, A Translator’s Translation of the New Testament, The Expanded Bible és The Word New Century Version, New Testament.
A Translator’s Handbook on the Gospel of Mark. United Bible Societies. A könyv a következőt jelenti ki ezzel a verssel kapcsolatban: „»Az Úr«: itt természetesen Isten.”
FORRÁSANYAGOK: J7, 8, 10, 16–18, 22–24, 28–36, 39–43, 46–48, 52, 61, 63, 65, 88, 90, 92–97, 100–102, 104, 106, 114–116, 125, 132, 138, 142, 144–147, 154, 163, 167, 172, 187, 222