Márk 13:1–37

13  Amikor kifelé ment a templomból, így szólt hozzá az egyik tanítványa: „Tanító, nézd, milyen csodálatos kövek és épületek!”+  Jézus azonban ezt mondta neki: „Látod ezeket a nagy épületeket? Semmiképpen nem marad itt kő kövön, melyet le ne rombolnának.”+  Amikor az Olajfák hegyén ült, a templommal szemben, Péter, Jakab, János és András külön megkérdezték őt:  „Mondd meg nekünk, hogy mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele annak, hogy mindezek a befejezésükhöz érnek?”+  Jézus erre így kezdett beszélni hozzájuk: „Vigyázzatok, nehogy bárki is félrevezessen titeket!+  Sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: »Én vagyok az«, és sokakat félrevezetnek.  Ezenfelül, amikor háborúk zaját fogjátok hallani, és háborúkról kaptok híreket, ne ijedjetek meg. Ezeknek meg kell lenniük, de ez még nem a vég.+  Mert nemzet támad nemzet ellen, és királyság királyság ellen,+ lesznek földrengések egyik hely után a másikon, és lesznek élelmiszerhiányok is.+ Ez a gyötrő fájások kezdete.+  Ami titeket illet, vigyázzatok magatokra. Az emberek majd helyi bíróságoknak+ adnak át benneteket, zsinagógákban vernek meg,+ és kormányzók meg királyok elé állítanak miattam. Így lehetőségetek lesz elmondani nekik, hogy miben hisztek.+ 10  Ezenkívül a jó hírt előbb minden nemzetben hirdetni kell.+ 11  És amikor elfognak, hogy átadjanak benneteket, ne aggódjatok előre amiatt, hogy mit mondjatok, hanem ami adatik nektek abban az órában, azt mondjátok, mert nem ti beszéltek, hanem a szent szellem.+ 12  Továbbá testvér testvért fog halálra adni, és apa gyermeket, és gyermekek fordulnak a szülők ellen, és halálra juttatják őket.+ 13  És a nevem miatt minden ember gyűlölni fog titeket.+ De aki mindvégig kitart,+ az megmenekül.+ 14  Amikor azonban meglátjátok, hogy a pusztító utálatosság+ ott áll, ahol nem kellene (az olvasónak tisztánlátásra van szüksége, hogy ezt megértse), akkor akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe.+ 15  Aki a háztetőn van, ne menjen le, és ne menjen be a házába, hogy kihozzon valamit onnan,+ 16  és aki a szántóföldön van, ne térjen vissza a hátrahagyott dolgokhoz, hogy felkapja a felsőruháját. 17  Jaj a terhes és a szoptatós asszonyoknak azokban a napokban!+ 18  Kitartóan imádkozzatok, hogy ne télen legyen ez, 19  mert azok a napok olyan nyomorúság+ napjai lesznek, amilyen nem volt az Isten alkotta teremtés kezdetétől fogva mindaddig*, és nem is lesz többé.+ 20  Bizony, ha Jehova nem rövidítené meg azokat a napokat, senki* sem menekülne meg. De a választottak miatt, akiket kiválasztott, meg fogja rövidíteni azokat a napokat.+ 21  És ha valaki akkor azt mondja nektek: »Nézzétek! Itt a Krisztus!«, vagy: »Nézzétek! Amott van!«, ne higgyétek el.+ 22  Mert hamis krisztusok és hamis próféták jönnek,+ és jeleket meg csodákat tesznek, hogy ha lehet, félrevezessék a választottakat. 23  Legyetek hát résen.+ Mindent előre megmondtam nektek. 24  Azokban a napokban pedig, az után a nyomorúság után a nap elsötétül, a hold nem világít,+ 25  a csillagok lehullanak az égről, és az égben levő erők megrázkódnak. 26  És akkor látni fogják az Emberfiát+ eljönni a felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel.+ 27  Akkor majd elküldi az angyalokat, és összegyűjti a választottait a négy égtáj felől, a föld végső határától az ég végső határáig.+ 28  Értsétek meg ezt a szemléltetést a fügefáról: mihelyt fiatal ága rügyezni kezd, és leveleket hajt, tudjátok, hogy közel a nyár.+ 29  Hasonlóképpen, amikor látjátok ezeket megtörténni, teljesen biztosak lehettek benne, hogy ő közel van, az ajtónál áll.+ 30  Higgyétek el, hogy semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek.+ 31  Az ég és a föld elmúlik,+ de az én szavaim semmiképpen nem múlnak el.+ 32  Senki sem tudja, melyik az a nap, vagy melyik az az óra, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya.+ 33  Állandóan figyeljetek, maradjatok ébren,+ mert nem tudjátok, mikor jön el a meghatározott idő.+ 34  Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy ember, aki külföldre utazott, otthagyta a házát, és a rabszolgáira bízta azt.+ Kiosztotta nekik a munkát, az ajtóőrnek pedig megparancsolta, hogy kitartóan virrasszon.+ 35  Kitartóan virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön el a ház ura:+ a késői órákban vagy éjfélkor vagy hajnal előtt vagy kora reggel.+ 36  Nehogy alva találjon titeket, ha hirtelen megérkezik.+ 37  Amit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: kitartóan virrasszatok!”+

Lábjegyzetek

Szó szerint: „mostanáig”.
Szó szerint: „egyetlen test”.

Jegyzetek

semmiképpen nem marad itt kő kövön: Jézus próféciája rendkívüli módon teljesedett i. sz. 70-ben, amikor a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet és a templomát. Néhány falszakaszt leszámítva a földdel tették egyenlővé a várost.

Semmiképpen nem marad itt kő kövön: Lásd a Mt 24:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

a templommal szemben: Vagy: „a templomot látva”. Márk elmondja, hogy az Olajfák hegyéről látni lehetett a templomot. Erre a részletre a legtöbb zsidó olvasónak nem lett volna szüksége. (Lásd a „Márk evangéliumának áttekintése” című részt.)

a vég: Vagy: „a teljes vég”. Az itt használt görög szó (teʹlosz) nem azonos a Mt 24:3-ban „befejezés”-nek fordított görög főnévvel (szün·teʹlei·a), továbbá különbözik a Mr 13:4-ben „a befejezésükhöz érnek”-nek fordított görög igétől (szün·te·leʹó). (Lásd a Mt 24:3-hoz és a Mr 13:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket, valamint a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

mindvégig: Vagy: „a teljes végig”. (Lásd a Mr 13:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

a befejezésükhöz érnek: A görög szün·te·leʹó igéből származik, mely rokonságban áll a görög szün·teʹlei·a főnévvel, mely azt jelenti, hogy ’közös vég’; ’együttes vég’, és a Mt 24:3-ban található párhuzamos beszámolóban is előfordul. (A görög szün·teʹlei·a szó a Mt 13:39, 40, 49; 28:20; Héb 9:26-ban is szerepel.) A „befejezés” arra az időszakra utal, melynek során az események együttesen elvezetnek a Mr 13:7, 13-ban említett teljes végig, mely versekben egy másik görög szó, a teʹlosz szerepel. (Lásd a Mr 13:7, 13-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

Én vagyok az: Vagyis a Krisztus, azaz a Messiás. (Vesd össze a Mt 24:5-ben található párhuzamos beszámolóval.)

befejezésének: A görög szün·teʹlei·a szóból származik, mely azt jelenti, hogy ’közös vég’; ’együttes vég’ (Mt 13:39, 40, 49; 28:20; Héb 9:26). Arra az időszakra utal, melynek során az események együttesen elvezetnek a Mt 24:6, 14-ben említett teljes végig, mely versekben egy másik görög szó, a teʹlosz szerepel. (Lásd a Mt 24:6, 14-hez tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

a befejezésükhöz érnek: A görög szün·te·leʹó igéből származik, mely rokonságban áll a görög szün·teʹlei·a főnévvel, mely azt jelenti, hogy ’közös vég’; ’együttes vég’, és a Mt 24:3-ban található párhuzamos beszámolóban is előfordul. (A görög szün·teʹlei·a szó a Mt 13:39, 40, 49; 28:20; Héb 9:26-ban is szerepel.) A „befejezés” arra az időszakra utal, melynek során az események együttesen elvezetnek a Mr 13:7, 13-ban említett teljes végig, mely versekben egy másik görög szó, a teʹlosz szerepel. (Lásd a Mr 13:7, 13-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

a vég: Vagy: „a teljes vég”. Az itt használt görög szó (teʹlosz) nem azonos a Mt 24:3-ban „befejezés”-nek fordított görög főnévvel (szün·teʹlei·a), továbbá különbözik a Mr 13:4-ben „a befejezésükhöz érnek”-nek fordított görög igétől (szün·te·leʹó). (Lásd a Mt 24:3-hoz és a Mr 13:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket, valamint a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

minden nemzetben: Ez a kifejezés a prédikálómunka kiterjedtségét hangsúlyozza, és azt tudatta a tanítványokkal, hogy nem csak a zsidó társaiknak fognak prédikálni. A „nemzet”-nek fordított görög szó (eʹthnosz) általában egy olyan embercsoportra utal, melynek a tagjai többé-kevésbé rokoni kapcsolatban vannak egymással, és közös nyelvet beszélnek. Az ilyen nemzeti vagy etnikai csoportok gyakran egy meghatározott földrajzi helyen élnek.

támad: Vagy: „felindul”; „felkel”. Itt a görög szónak az az értelme, hogy ’ellenséges szándékkal ellene megy’, és úgy is vissza lehet adni, hogy „fegyvert fog” vagy „harcba száll”.

nemzet: A görög eʹthnosz szó tág jelentésű, és utalhat embereknek arra a csoportjára, akik egy bizonyos politikai vagy földrajzi határon belül élnek, például egy országban, de egy etnikai csoportot is magában foglalhat. (Lásd a Mr 13:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

támad: Lásd a Mt 24:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

gyötrő fájások: A görög kifejezés szó szerint a szülésnél tapasztalt heves fájdalomra utal. Bár itt általános értelemben szerepel a gyötrelemre, fájdalomra és szenvedésre, azt is sugallhatja, hogy a szülési fájásokhoz hasonlóan a megjövendölt bajok és szenvedés egyre gyakrabban, egyre hevesebben és egyre hosszabb ideig fog jelentkezni a Mr 13:19-ben említett „nyomorúság napjai” előtti időszakban.

a legfelsőbb bíróságnak: A teljes szanhedrinnek. Ez a bírói testület Jeruzsálemben működött, tagjait pedig a főpap, valamint 70 vén és írástudó alkotta. A zsidók a szanhedrin döntéseit véglegesnek tekintették. (Lásd a Szójegyzékben a „Szanhedrin” címszót.)

szanhedrin: Vagyis a Jeruzsálemben ülésező zsidó legfelsőbb bíróság. A „szanhedrin”-nek fordított görög szó (szü·neʹdri·on) szó szerint azt jelenti, hogy ’leül valakivel’. Bár ez egy általános kifejezés egy gyűlésre vagy összejövetelre, Izraelben egy vallási bírói testületre vagy bíróságra is utalhatott. (Lásd a Mt 5:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzéket; továbbá, hogy hol lehetett a szanhedrin terme, lásd a B12-es függ.-et.)

helyi bíróságoknak: A Keresztény görög iratokban a görög szü·neʹdri·on szó – mely itt többes számban szerepel, és „helyi bíróságok”-nak lett visszaadva – legtöbbször a zsidók legfelsőbb bíróságára, a jeruzsálemi szanhedrinre utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Szanhedrin” címszót és a Mt 5:22; 26:59-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) De ez egy általánosan használt szó is volt egy gyülekezetre vagy egy összejövetelre. Itt helyi bíróságokat kell alatta érteni, melyek a zsinagógákban működtek, és a hatáskörük kiterjedt a megkorbácsolásra vagy a kiközösítésre (Mt 10:17; 23:34; Lk 21:12; Jn 9:22; 12:42; 16:2).

jó hírt: A görög eu·an·geʹli·on szó az eu (jelentése: ’jó’; ’jól’) és az an·gelʹlosz szóból (jelentése: ’aki hírt hoz’; ’aki bejelent [kihirdet]’) származik. (Lásd a Szójegyzéket.) Néhány magyar fordítás „evangélium”-nak adja vissza. Az ezzel rokon eu·an·ge·li·sztészʹ görög szó „evangéliumhirdető”-nek van fordítva, és azt jelenti, hogy ’a jó hír hirdetője’ (Cs 21:8; Ef 4:11, lábj.; 2Ti 4:5, lábj.).

a jó hírt: Lásd a Mt 24:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

minden nemzetben: Ez a kifejezés a prédikálómunka kiterjedtségét hangsúlyozza, és azt tudatta a tanítványokkal, hogy nem csak a zsidó társaiknak fognak prédikálni. A „nemzet”-nek fordított görög szó (eʹthnosz) általában egy olyan embercsoportra utal, melynek a tagjai többé-kevésbé rokoni kapcsolatban vannak egymással, és közös nyelvet beszélnek. Az ilyen nemzeti vagy etnikai csoportok gyakran egy meghatározott földrajzi helyen élnek.

elfognak: Az itt szereplő görög aʹgó ige egy jogi szakkifejezés, és azt jelenti, hogy ’letartóztat’; ’őrizetbe vesz’, akár erőszakkal.

a vég: Vagy: „a teljes vég”. Az itt használt görög szó (teʹlosz) nem azonos a Mt 24:3-ban „befejezés”-nek fordított görög főnévvel (szün·teʹlei·a), továbbá különbözik a Mr 13:4-ben „a befejezésükhöz érnek”-nek fordított görög igétől (szün·te·leʹó). (Lásd a Mt 24:3-hoz és a Mr 13:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket, valamint a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

mindvégig: Vagy: „a teljes végig”. (Lásd a Mr 13:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

kitart: A „kitart”-nak fordított görög ige (hü·po·meʹnó) szó szerint azt jelenti, hogy ’megmarad alatta’. Gyakran abban az értelemben szerepel, hogy ’marad, ahelyett hogy elmenekülne’; ’állja a sarat’; ’állhatatos’; ’rendíthetetlen marad’ (Mt 10:22; Ró 12:12; Héb 10:32; Jk 5:11). Ebben a szövegkörnyezetben arra utal, hogy valaki az üldözés és a próbák ellenére továbbra is Krisztus tanítványaként él (Mr 13:11–13).

Júdeában: Vagyis Júdea római tartományában.

a hegyekbe: Euszebiosz IV. századi történetíró szerint a Júdeában és Jeruzsálemben élő keresztények a Jordánon keresztül Pellába, a Dekapolisz hegyvidékes területén fekvő városba menekültek.

háztetőn: A házak teteje lapos volt, és sokféle célra használták, például tárolásra (Jzs 2:6), pihenésre (2Sá 11:2), alvásra (1Sá 9:26) és imádathoz kötődő ünnepek megtartására (Ne 8:16–18). Ezért kellett korlátot készíteni rá (5Mó 22:8). Általában egy külső lépcsőn vagy létrán lehetett lejönni a tetőről, anélkül hogy be kellett volna menni a házba. Ez még jobban kiemeli, hogy Jézus figyelmeztetésével összhangban mennyire sürgős volt elmenekülni.

télen: A heves esőzés, az áradások és a hideg miatt télen nehezebb volt utazni, valamint élelmet és szálláshelyet találni (Ezs 10:9, 13).

ha Jehova nem rövidítené meg azokat a napokat: Jézus arról beszélt a tanítványainak, hogy mit fog tenni az Atyja a nagy nyomorúság alatt. Jézus próféciájának a megfogalmazása hasonlít a Héber iratok prófétai kijelentéseihez, ahol Isten neve szerepel (Ézs 1:9; 65:8; Jr 46:28 [26:28, Septuaginta]; Ám 9:8). Noha a legtöbb görög kézirat itt az „Úr” (görögül Küʹri·osz) szót használja, nyomós okok szólnak amellett, hogy eredetileg Isten neve állt ebben a versben, és később váltották fel az Úr címmel. Ezért szerepel Jehova neve a főszövegben. (Lásd a C1-es függ.-et, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Mr 13:20-at.)

a Krisztus: Görögül ho Khri·sztoszʹ. Ez a cím „a Messiás” (héberül má·síʹach) szó megfelelője. Mindkét szó azt jelenti, hogy ’felkent’. Josephus zsidó történetíró szerint az i. sz. I. században néhányan azt állították magukról, hogy próféták vagy felszabadítók, és azt ígérték, hogy véget vetnek a római igának. A követőik szemében ők politikai messiások voltak.

Én vagyok az: Vagyis a Krisztus, azaz a Messiás. (Vesd össze a Mt 24:5-ben található párhuzamos beszámolóval.)

hamis krisztusok: Vagy: „hamis messiások”. A pszeu doʹkhri sztosz görög szó csak itt és a Mt 24:24-ben található párhuzamos beszámolóban fordul elő. Bárkire utalhat, aki jogtalanul Krisztusnak, vagyis Messiásnak (szó szerint: „felkent”-nek) tartja magát. (Lásd a Mt 24:5-höz és a Mr 13:6-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

látni: Az a görög ige, melyet a „lát” szóval adnak vissza, szó szerint azt jelenti, hogy ’lát valamit’; ’néz valamire’; ’észrevesz valamit’, de átvitt értelemben az a jelentése, hogy ’az értelem szemével lát’, vagyis felismer, felfog (Ef 1:18).

Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).

látni: Lásd a Mt 24:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

Emberfiát: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

felhőkben: A felhők gátolnak abban, hogy lássunk valamit, nem pedig elősegítik azt, de a megfigyelők abban az értelemben látnak, hogy megértik az események jelentését (Cs 1:9).

a négy égtáj: Szó szerint: „a négy szél”. Egy idióma, amely az iránytű négy irányára utal: kelet, nyugat, észak és dél, vagyis a jelentése: ’minden irány’; ’mindenhol’ (Jr 49:36; Ez 37:9; Dá 8:8).

szemléltetést: Vagy: „példázatot”; „tanulságot”. (Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Az ég és a föld elmúlik: Más bibliaversek rámutatnak, hogy az ég és a föld örökké megmarad (1Mó 9:16; Zs 104:5; Pr 1:4). Jézus talán egy túlzást alkalmazott, amely azt jelenti, hogy még ha bekövetkezne is a lehetetlen, vagyis elmúlna az ég és a föld, az ő szavai akkor is beteljesednek. (Vesd össze: Mt 5:18.) De az is könnyen elképzelhető, hogy az ég és a föld itt a jelképes égre és földre utal, melyekre a Jel 21:1 „a korábbi ég és a korábbi föld” kifejezést használja.

az én szavaim semmiképpen nem múlnak el: Az, hogy az igéhez két görög tagadószó is kapcsolódik, egy gondolat határozott elutasítását fejezi ki, ami erősen hangsúlyozza, hogy Jézus szavai biztosan beteljesednek. Noha némelyik görög kézirat csak egy tagadószót használ, a legrégebbi kéziratok többsége a főszövegben szereplő két tagadószó használatát támogatja.

ajtóőrnek: Az ókori időkben az ajtóőrök vagy kapuőrök városkapuknál, templomkapuknál és időnként otthonok bejáratánál látták el a szolgálatukat. Nemcsak arról gondoskodtak, hogy a kapuk és az ajtók be legyenek zárva éjszakára, hanem őrködtek is (2Sá 18:24, 26; 2Ki 7:10, 11; Esz 2:21–23; 6:2; Jn 18:17). Azzal, hogy Jézus a keresztényeket egy ház ajtóőréhez hasonlította, azt hangsúlyozta, hogy a keresztényeknek ébereknek kell maradniuk, és kitartóan kell virrasztaniuk, várva, hogy Jézus eljöjjön, és végrehajtsa az ítéletet (Mr 13:26).

Kitartóan virrasszatok: A görög kifejezés alapvetően azt jelenti, hogy ’ébren marad’, de sok szövegkörnyezetben arra utal, hogy valaki ’résen van’; ’őrködik’. Máté ezt a kifejezést használja a Mt 24:43; 25:13; 26:38, 40, 41-ben. A Mt 24:44-ben pedig azzal hozza összefüggésbe, hogy „készen” kell lenni. (Lásd a Mt 26:38-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

kitartóan virrasszatok: Szó szerint: „maradjatok ébren”. Jézus korábban már kiemelte, hogy a tanítványainak jelképes értelemben ébernek kell maradniuk, mivel nem tudják, hogy melyik nap és melyik órában jön el. (Lásd a Mt 24:42; 25:13-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) A figyelmeztetését itt és a Mt 26:41-ben is megismétli, ahol a jelképes értelemben vett ébren maradást összefüggésbe hozza a kitartó imádkozással. A Keresztény görög iratok más részeiben is találhatók hasonló intések, ami arra mutat, hogy az igaz keresztényeknek fontos megőrizniük az éberségüket (1Ko 16:13; Kol 4:2; 1Te 5:6; 1Pt 5:8; Jel 16:15).

kitartóan virrasszatok: Szó szerint: „maradjatok ébren”. Jézus korábban már kiemelte, hogy a tanítványainak jelképes értelemben ébernek kell maradniuk, mivel nem tudják, hogy melyik nap és melyik órában jön el. (Lásd a Mt 24:42; 25:13-hoz és a Mr 13:35-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.) A figyelmeztetését itt és a Mr 14:38-ban is megismétli, ahol a jelképes értelemben vett ébren maradást összefüggésbe hozza a kitartó imádkozással. A Keresztény görög iratok más részeiben is találhatók hasonló intések, ami arra mutat, hogy az igaz keresztényeknek fontos megőrizniük az éberségüket (1Ko 16:13; Kol 4:2; 1Te 5:6; 1Pt 5:8; Jel 16:15).

negyedik őrszolgálat: Vagyis kb. hajnali 3 óra és napfelkelte között, ami 6 óra körül volt. Ez a görögök és a rómaiak rendszerét követte, akik négy részre osztották az éjjeli őrszolgálatot. A héberek korábban három kb. 4 órás őrszolgálatra osztották az éjjelt (2Mó 14:24; Bí 7:19), de erre az időre már átvették a rómaiak rendszerét.

mielőtt a kakas megszólal: Mind a négy evangélium megemlíti ezt a kijelentést, de csak Márk beszámolója fűzi hozzá azt a részletet, hogy a kakas kétszer szólalt meg (Mt 26:74, 75; Mr 14:30, 72; Lk 22:34, 60, 61; Jn 13:38; 18:27). A Misna arra utal, hogy Jézus napjaiban tenyésztettek Jeruzsálemben kakasokat, ez pedig alátámasztja a Biblia szavait. A kakas valószínűleg nagyon korán kukorékolt.

mielőtt a kakas. . . megszólal: Mind a négy evangélium megemlíti ezt a kijelentést, de csak Márk beszámolója fűzi hozzá azt a részletet, hogy a kakas kétszer szólalt meg (Mt 26:34, 74, 75; Mr 14:72; Lk 22:34, 60, 61; Jn 13:38; 18:27). A Misna arra utal, hogy Jézus napjaiban tenyésztettek Jeruzsálemben kakasokat, ez pedig alátámasztja a Biblia szavait. A kakas valószínűleg nagyon korán kukorékolt. (Lásd a Mr 13:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

a kakas. . . megszólalt: Mind a négy evangélium megemlíti ezt a kijelentést, de csak Márk beszámolója fűzi hozzá azt a részletet, hogy a kakas másodszor is megszólalt (Mt 26:34, 74, 75; Mr 14:30; Lk 22:34, 60, 61; Jn 13:38; 18:27). A Misna arra utal, hogy Jézus napjaiban tenyésztettek Jeruzsálemben kakasokat, ez pedig alátámasztja a Biblia szavait. A kakas valószínűleg nem sokkal hajnal előtt kukorékolt. (Lásd a Mr 13:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Kitartóan virrasszatok: A görög kifejezés alapvetően azt jelenti, hogy ’ébren marad’, de sok szövegkörnyezetben arra utal, hogy valaki ’résen van’; ’őrködik’. Márk ezt a kifejezést használja még a Mr 13:34, 37; 14:34, 37, 38-ban. (Lásd a Mt 24:42; 26:38-hoz és a Mr 14:34-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

a késői órákban: Ez a vers a négy kb. 3 órás éjjeli őrszolgálatra utal, mely este 6 órától hajnali 6 óráig tartott, és a görögök meg a rómaiak rendszerét követte. (Lásd a következő magyarázó jegyzeteket ebben a versben.) A héberek korábban három kb. 4 órás őrszolgálatra osztották az éjjelt (2Mó 14:24; Bí 7:19), de Jézus idejére már átvették a rómaiak rendszerét. „A késői órákban” kifejezés ebben a versben az első éjjeli őrszolgálatra utal, mely naplementétől kb. este 9 óráig tartott. (Lásd a Mt 14:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

éjfélkor: Ez a görögök és a rómaiak rendszere szerint a második éjjeli őrszolgálatra utal, mely kb. este 9 órától éjfélig tartott. (Lásd a késői órákban címszóhoz tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben.)

hajnal előtt: Szó szerint: „amikor a kakas kukorékol”. A görögök és a rómaiak rendszere szerint a harmadik éjjeli őrszolgálatot nevezték így. Ez éjféltől kb. hajnali 3 óráig tartott. (Lásd az előző magyarázó jegyzeteket ebben a versben.) Valószínűleg ebben az időszakban szólaltak meg a kakasok (Mr 14:72). A kakasszó a Földközi-tenger keleti vidékén régóta jelzi az időt, és ez még ma is így van. (Lásd a Mt 26:34-hez és a Mr 14:30, 72-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

kora reggel: Ez a görögök és a rómaiak rendszere szerint a negyedik éjjeli őrszolgálatra utal, mely kb. hajnali 3 órától napfelkeltéig tartott. (Lásd az előző magyarázó jegyzeteket ebben a versben.)

Multimédia

A Templomhegy kövei
A Templomhegy kövei

Ezeket a köveket a Nyugati fal déli részén találták, és úgy tartják, hogy az I. századi Templomhegy maradványai. Annak a szomorú eseménynek az emlékéül hagyták meg, hogy a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet és a templomát.

Olajfák hegye
Olajfák hegye

Az Olajfák hegye (1.) egy lekerekített mészkőhegyekből álló hegylánc Jeruzsálem keleti oldalán, és a Kidron völgye választja el a várostól. A Templomheggyel (2.) szemközti hegycsúcs legmagasabb pontja kb. 812 m, és a Biblia rendszerint erre utal az Olajfák hegye kifejezéssel. Jézus valahol az Olajfák hegyén magyarázta el a tanítványainak, hogy mi lesz a jele a jelenlétének.