1. Miben hasonlítunk Istenre?

„AZ ALMA nem esik messze a fájától” – szoktuk mondani, amikor egy gyermek a szüleire emlékeztet bennünket. Igen, a gyermekek az édesapjuktól és az édesanyjuktól is örökölnek tulajdonságokat. Az életünket mindannyian égi Atyánktól, Jehovától kaptuk (Zsolt 36:9). Mi, a földi gyermekei sok mindenben hasonlítunk rá. A saját képmására teremtett meg minket, ezért tudunk például gondolkodni és következtetéseket levonni, és ezért tudunk szoros barátságokat kötni (1Móz 1:26).

2. Miért lehetünk Jehova barátai?

² Jehova lehet a legjobb barátunk. Ez egyrészt azért lehetséges, mert ő nagyon szeret minket, másrészt azért, mert hiszünk benne és a Fiában. Jézus ezt mondta: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (Ján 3:16). A Bibliában sok olyan személyről olvashatunk, akik nagyon közel álltak Jehovához. Nézzünk most meg két példát!

3–4. Milyen kapcsolatban volt Ábrahám, illetve Izrael népe Jehovával?

³ Jehova Isten a barátjának nevezte Ábrahám patriarchát,  az izraeliták ősatyját (Ézs 41:8). Miért lehetett ez a hűséges férfi ilyen bensőséges kapcsolatban a Teremtőjével? Azért, mert hitt benne (1Móz 15:6; olvassátok fel: Jakab 2:21–23).

⁴ Ábrahám leszármazottainak eleinte szintén abban a megtiszteltetésben lehetett részük, hogy Jehova az atyjuk, és a barátjuk is volt. Később azonban elveszítették a barátságát. Mi volt ennek az oka? Az, hogy nem hittek az ígéreteiben.

5–6. a) Hogyan lett Jehova a barátod? b) Milyen kérdéseken jó elgondolkodnod?

⁵ Minél több ismeretet szerzel Jehováról, annál erősebb lesz a belé vetett hited, és annál jobban fogod őt szeretni. Gondolj csak bele, hogyan kezdődött Jehovával a barátságod! Talán úgy, hogy megtudtad róla, hogy létező személy, és hogy jó kapcsolatot alakíthatsz ki vele. Arról is tudomást szereztél, hogy Ádám engedetlensége miatt mindannyian bűnösként születünk, és hogy az egész emberiség elidegenedett Istentől (Kol 1:21). Ahogy bővült az ismereted, meggyőződtél róla, hogy szerető égi Atyánk nem egy rideg isten. Szívén viseli a sorsunkat, és még a Fiát is kész volt feláldozni értünk. Amikor megértetted, milyen nagy szükségünk volt erre, és a tetteiddel is kimutattad, hogy hiszel Jézus váltságában, azzal megtetted az első lépést ahhoz, hogy Isten barátja legyél.

⁶ Miközben felidézed azt az időt, amikor megismerted Jehovát, tedd fel magadnak a következő kérdéseket: „Szorosabb lett azóta a kapcsolatom drága barátommal, Jehovával? Napról napra erősödik a belé vetett bizalmam, és az iránta érzett szeretetem?” Az ókorban voltak mások is, akik szoros barátságot ápoltak Jehovával. Ilyen volt például Gedeon. Lássuk, mit tanulhatunk tőle!

7–9. a) Milyen különleges élményben volt része Gedeonnak, és az hogyan hatott rá? (Lásd a képet a cikk elején.) b) Hogyan lehet bensőségesebb a barátságunk Jehovával?

⁷ Gedeon Izrael történelmének egy viharos időszakában volt bíró, azután, hogy az izraeliták letelepedtek az Ígéret földjén. A Bírák könyvének 6. fejezetéből megtudjuk, hogy Jehova angyala meglátogatta őt Ofrában. Gedeon éppen búzát csépelt. Mivel a szomszédos midiániták újra meg újra betörtek az izraeliták földjére, és nagy károkat okoztak, Gedeon nem a szérűn, hanem a borsajtóban csépelte a búzát, hogy gyorsan el tudja rejteni az értékes gabonát. Nagyon meglepődött, amikor az angyal megjelent, és vitéz, erős férfiúnak nevezte. Noha Gedeon tudta, hogy Jehova annak idején kiszabadította az izraelitákat Egyiptomból, kételkedett abban, hogy ezúttal megsegíti-e őket. Az angyal Isten nevében biztosította Gedeont arról, hogy Jehova mellettük áll.

⁸ Gedeon nem tudta elképzelni magáról, hogyan lesz képes „[kiszabadítani] Izraelt Midián markából”. Jehova azonban egyértelmű választ adott neki: „én veled leszek, és te le fogod verni Midiánt, mintha csak e g y ember volna” (Bír 6:11–16). Gedeon ezután jelet kért Jehovától, valószínűleg azért, mert még mindig voltak kételyei. Ám ahogy a szavaiból kiderül, az nem volt kérdéses számára, hogy Jehova létező személy-e.

⁹ Ami ezután történt, megerősítette Gedeon hitét és Istenhez fűződő kapcsolatát. Gedeon húst, kenyeret és levest készített az angyalnak, és odavitte neki. Az angyal megérintette az ételt a botjával, mire tűz szállt fel, és megemésztette az ételt. Amikor Gedeonban a csoda láttán tudatosodott, hogy Jehova képviselőjével beszél, ijedten így kiáltott fel: „Jaj nekem,  legfőbb Úr, Jehova, hisz Jehova angyalát láttam szemtől szemben!” (Bír 6:17–22). Vajon ez az élmény eltávolította Jehovától? Egyáltalán nem, sőt, az ellenkezője történt. Gedeon megnyugodott, béke töltötte el, mert Jehova barátsága biztonságérzetet adott neki. Ezt onnan tudjuk, hogy épített ott egy oltárt, és „Jehova-Salomnak” nevezte el, amely azt jelenti, hogy ’Jehova béke’. (Olvassátok fel: Bírák 6:23, 24.) Bennünk is megerősödik az az érzés, hogy Jehova igaz barát, ha elmélkedünk azon, mennyi mindent tesz értünk nap mint nap. Ha rendszeresen imádkozunk hozzá, bensőségesebb lesz vele a barátságunk, és nagyobb béke, nyugalom hat majd át minket.

10. A Zsoltárok 15:3, 5 szerint mit vár el Jehova azoktól, akik szeretnének a barátai lenni?

¹⁰ Nem lehet akárki Jehova barátja. Dávid a 15. zsoltárban felsorolja, milyen követelményeknek kell megfelelnünk, ha szeretnénk vendégek lenni Jehova sátrában, azaz, ha szeretnénk a barátaivá válni (Zsolt 15:1). Nézzünk most meg kettőt a követelmények közül: ne rágalmazzunk másokat, és legyünk mindenben becsületesek! Dávid ezt írta Jehova vendégéről: „nem rágalmaz nyelvével”, és „nem fogad el ajándékot vesztegetésül az ártatlan ellen” (Zsolt 15:3, 5).

11. Miért ne rágalmazzunk meg soha senkit?

¹¹ Dávid egy másik zsoltárában így figyelmeztetett: „Őrizd meg nyelvedet a rossztól” (Zsolt 34:13). Ha nem fogadjuk meg ezt az ihletett tanácsot, az éket verhet közénk és igazságos égi Atyánk közé. Valójában Jehova legfőbb ellenségére, Sátánra jellemző az, hogy másokat rágalmaz. Az „Ördög” név a ’rágalmazó’ jelentésű görög szóból származik. Ahhoz, hogy jó kapcsolatban maradhassunk Jehovával, ügyelnünk kell rá, mit mondunk másoknak vagy másokról. Arra pedig különösképpen figyelnünk kell, hogyan beszélünk a gyülekezetben kinevezett férfiakról. (Olvassátok fel: Héberek 13:17; Júdás 8.)

12–13. a) Miért legyünk mindenben becsületesek? b) Milyen hatással lehet a becsületességünk másokra?

¹² Jehova azt is elvárja a szolgáitól, hogy becsületesek legyenek. Pál apostol ezt írta: „Kitartóan imádkozzatok értünk, mert bízunk benne, hogy tiszta lelkiismeretünk van, mivel tisztességesen akarunk viselkedni mindenben” (Héb 13:18). „Mivel tisztességesen akarunk viselkedni mindenben”, nem használjuk ki a testvéreinket. Például, ha mi vagyunk a munkaadójuk, korrektül bánunk velük, és a szerint fizetjük ki a bérüket, ahogyan megállapodtunk. Keresztényekként becsületesek vagyunk minden alkalmazottunkkal. Ha pedig az egyik keresztény társunk a munkaadónk, nem várjuk el tőle, hogy kivételezzen velünk.

¹³ Az emberek gyakran elismerően beszélnek a becsületességünkről. Például egy nagy cég igazgatója megfigyelte, hogy Jehova Tanúi mindig hűek az ígéretükhöz. Ezt mondta: „Önök állják a szavukat” (Zsolt 15:4). Ha becsületesek vagyunk, szerető égi Atyánk barátságát élvezhetjük, és tiszteletet szerezhetünk neki.

14–15. Hogyan segíthetünk a szolgálat során az embereknek, hogy Jehova barátai legyenek?

¹⁴ A szolgálatunk során sok olyan emberrel találkozunk, akik hisznek ugyan Istenben, de nem tartják őt a legjobb barátjuknak. Hogyan segíthetünk nekik? Figyeljük meg, mit mondott Jézus annak  a 70 tanítványának, akiket kettesével küldött el prédikálni: „Amely házba bementek, ott először ezt mondjátok: »Béke legyen e háznak!« És ha van ott a békének barátja, megnyugszik rajta a békétek. De ha nincs, visszatér rátok” (Luk 10:5, 6). Igen, ha barátságosak vagyunk, vonzóvá tehetjük az igazságot. A kedvességünk hozzájárulhat ahhoz, hogy az ellenséges emberek lehiggadjanak, és egy másik alkalommal meghallgassák a Biblia üzenetét.

¹⁵ Azokkal is kedvesen és barátságosan bánunk, akik vallásosak, vagy olyan szokásokat gyakorolnak, melyeket a Biblia elítél. Mindenkit szeretettel fogadunk az összejöveteleinken, és nagyon örülünk azoknak, akik szeretnék jobban megismerni Istenünket, mivel csalódtak ebben a világban. „A Biblia képes megváltoztatni az életünket” című rovatban sok ilyen személy történetével ismerkedhetünk meg.

16. Miért mondhatjuk, hogy Jehovának nemcsak a barátai, hanem a munkatársai is lehetünk?

¹⁶ A közös munka általában összekovácsolja az embereket. Jehova minden önátadott szolgájának abban a megtiszteltetésben van része, hogy Isten barátja és munkatársa is lehet. (Olvassátok fel: 1Korintusz 3:9.) Igen, a prédikáló- és tanítványképző munka során még jobban megismerjük égi Atyánk csodálatos tulajdonságait. Emellett tapasztalhatjuk, hogyan támogat bennünket ebben a munkában a szent szellemével.

17. Hogyan mutatják a kongresszusaink, hogy Jehova a barátunk?

¹⁷ Minél nagyobb részt vállalunk a prédikálómunkában, annál közelebb érezzük magunkat Jehovához. Láthatjuk, hogyan állítja meg azokat, akik akadályt próbálnak gördíteni a munkánk elé. Ezenkívül vezet bennünket, és bőkezűen ad nekünk szellemi táplálékot. A kongresszusaink jól mutatják, hogy égi Atyánk tudja, milyen gondokkal küzdünk, és hogy mire van szükségünk. Egy család az egyik kongresszus után ezeket az értékelő szavakat írta: „A programok megérintették a szívünket. Még inkább tudatosult bennünk, hogy Jehova mindannyiunkat nagyon szeret, és az a vágya, hogy boldogok legyünk.” Egy Németországban élő házaspárnak lehetősége volt részt venni egy különleges kongresszuson Írországban. A kongresszus után kifejezték, milyen hálásak azért, hogy a testvérek vendégszeretettel fogadták őket. Még ezt is mondták: „Legfőképp Jehovának és a királyának, Jézus Krisztusnak vagyunk hálásak. Nekik köszönhetjük, hogy része lehetünk ennek  a valóban egységes népnek. Mi nemcsak beszélünk az egységről, hanem nap mint nap át is éljük. A dublini kongresszus mindig arra fog emlékeztetni bennünket, milyen értékes ajándék, hogy veletek együtt szolgálhatjuk nagyszerű Istenünket!”

18. Mit kérdezzünk meg magunktól?

¹⁸ Az őszinte beszélgetések elmélyítik a barátságokat. Az internet és a telekommunikációs eszközök korában az emberek szinte folyamatosan kapcsolatban vannak egymással. De vajon mennyi időt szánunk arra, hogy beszélgessünk a legjobb barátunkkal, Jehovával? Ő az „Ima Meghallgatója” (Zsolt 65:2). Rendszeresen beszélgetünk vele?

19. Mi segíthet, ha nehezen tudunk megnyílni Jehovának?

¹⁹ Néhányunknak nem könnyű beszélnie a legbensőbb érzéseiről Jehovának. Ám ő azt szeretné, ha megnyílnánk neki, és segít is nekünk, ha nehezen öntjük szavakba az érzéseinket (Zsolt 119:145; Sir 3:41). Pál ezt írta a Rómában élő keresztényeknek: „hogy mi az, amiért imádkoznunk kellene – mert hogy imádkoznunk kell –, azt nem tudjuk, de a szellem maga emel szót érdekünkben ki nem mondott sóhajtásokkal. Aki azonban a szíveket kutatja, tudja, mire irányul a szellem, mert ez Istennel összhangban emel szót a szentekért” (Róma 8:26, 27). A Biblia több könyvében – például a Jób, a Zsoltárok vagy a Példabeszédek könyvében – olvashatunk olyan gondolatokat, melyek segíthetnek kifejezni a legbensőbb érzéseinket Jehovának.

20–21. Miről biztosítanak minket Pál szavai a Filippi 4:6, 7-ben?

²⁰ Ha nyugtalanító nehézségekkel nézünk szembe, fogadjuk meg, amit Pál a filippieknek tanácsolt: „Semmi miatt ne aggódjatok, hanem mindenben az ima és a könyörgés által hálaadással együtt tárjátok kéréseiteket az Isten elé”. Ha őszintén elmondjuk a gondjainkat a legjobb barátunknak, Jehovának, biztosak lehetünk benne, hogy megvigasztalódunk, ugyanis Pál így folytatta: „az Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak, meg fogja őrizni szíveteket és gondolkodóképességeteket Krisztus Jézus által” (Fil 4:6, 7). Legyünk mindig hálásak ezért a különleges ajándékért!

²¹ Az ima elmélyíti a barátságunkat Jehovával. Ezért szüntelenül imádkozzunk! (1Tessz 5:17). Fűzzük egyre szorosabbra a Jehovával ápolt értékes kapcsolatunkat, és tartsuk mindig észben, mit vár el tőlünk! Sose feledkezzünk meg arról, milyen nagy áldás, hogy Jehova az Atyánk, az Istenünk és a barátunk!