TALÁN meglepőnek tartod, de ez a két jelenet ugyanabban a családban játszódott le.

Mint oly sokan, akik bántalmazzák a családtagjaikat, István is tudja, hogyan játssza el a „jó fiút” mások előtt, például a felesége szülei előtt. De amikor kettesben marad Nórával, nagyon kegyetlenül bánik vele.

Hozzá hasonlóan sokan erőszakos családban nőttek fel, ezért elfogadhatónak,  sőt normálisnak tartják a viselkedésüket. Pedig egyáltalán nem normális, ha valaki bántalmazza a szeretteit. A legtöbb ember megdöbben, ha megtudja valakiről, hogy veri a feleségét.

Ennek ellenére a családon belüli erőszak ijesztően nagy méreteket ölt. Egy felmérés szerint például az Egyesült Államokban volt olyan nap, amikor percenként átlagosan több mint 16-szor kértek telefonon segítséget bántalmazott családtagok. A jelenség a világon mindenütt megfigyelhető, kultúrától, gazdasági és társadalmi helyzettől függetlenül. És mivel az áldozatok sokszor nem tesznek bejelentést, a helyzet kétségtelenül rosszabb, mint amilyennek a statisztikákból látszik. *

A családon belüli erőszakról szóló beszámolók felvetik a következő kérdéseket: Hogyan juthat el egy férfi arra a pontra, hogy bárkivel, de különösen a feleségével ilyen durván bánjon? Lehet valahogy segíteni az ilyen férfiaknak, hogy megváltozzanak?

Jehova Tanúi, akik ezt a folyóiratot kiadják, hiszik, hogy a Biblia gyakorlatias tanácsai jó hatással lehetnek az erőszakos férjekre. Persze nem könnyű megváltozni, de nem lehetetlen. A Bibliából kapott oktatás már sokaknak segített, hogy kedves és másokat tisztelő emberekké váljanak (Kolosszé 3:8–10). Figyeljük meg Troy és Valerie történetét.

Milyen volt eleinte a kapcsolatotok?

Valerie: Az eljegyzésünk estéjén Troy akkora pofont adott, hogy egy hétig  meglátszott a nyoma. Nem győzött bocsánatot kérni, és megígérte, hogy soha többé nem tesz ilyet. Az ezután következő évek alatt számtalanszor hallottam ilyen ígéreteket.

Troy: Mindenen felhúztam magam, már azon is, ha nem volt időben vacsora. Egyszer egy pisztollyal ütöttem-vágtam Valerie-t. Máskor annyira megvertem, hogy azt hittem, belehal. Olyan is volt, hogy úgy próbáltam megfélemlíteni, hogy kést tartottam a fiunk torkához, és azzal fenyegetőztem, hogy megölöm.

Valerie: Állandó rettegésben éltem. Sokszor el kellett menekülnöm, és csak akkor mertem hazamenni, amikor Troy már lecsillapodott. De a sértegetést még nehezebb volt elviselni, mint a verést.

Troy, mindig is erőszakos voltál?

Troy: Igen, már gyerekként is. Ilyen családban nőttem fel. Apám rendszeresen verte anyát a szemünk láttára. Miután elhagyott minket, anya összeköltözött egy másik férfival, de az is verte. Ráadásul megerőszakolta a nővéremet, és engem is. Ezért börtönbe került. Persze tudom, hogy ez nem mentség arra, ahogy viselkedtem.

Valerie, miért nem váltál el?

Valerie: Féltem. Az járt a fejemben, hogy mi van, ha felkutat, és megöl engem vagy a szüleimet. Mi van, ha feljelentem, és utána csak rosszabb lesz?

Mikor kezdett változni a helyzet?

Troy: Valerie elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival. Eleinte féltékeny voltam az új barátaira, és úgy éreztem, meg kell mentenem ettől a furcsa szektától. Ezért még erőszakosabb lettem, de nemcsak vele, hanem a Tanúkkal is. Egyszer a négyéves fiunk, Daniel epilepsziás rohamok miatt közel három hétig kórházban volt. A Tanúk akkor nagyon sokat segítettek, még a hatéves kislányunkra, Desiree-re is vigyáztak. Az egyikük az éjszakai műszakja után egész nap Daniellel volt, hogy Valerie tudjon aludni egy kicsit. A kedvességük nagyon meghatott. Pont ők, akikkel olyan goromba voltam! Rájöttem, hogy ők tényleg igaz keresztények,  és kértem, hogy velem is tanulmányozzák a Bibliát. Megtudtam, hogyan kell a férjnek bánnia a feleségével. Végleg leszoktam az erőszakoskodásról, és Jehova Tanúja lettem.

Mely bibliai alapelvek segítettek megváltoznod?

Troy: Jó néhány ilyen van. Az 1Péter 3:7 például azt írja, hogy adjak „tiszteletet” a feleségemnek. A Galácia 5:23 a „szelídség” és az „önuralom” kimutatására buzdít. Az Efézus 4:31 elítéli a becsmérlő beszédet. A Héberek 4:13 pedig azt mondja, hogy „minden . . . leplezetlen” Isten előtt. Ő tehát akkor is látja, hogy mit teszek, amikor mások nem. Arra is rájöttem, hogy új barátokat kell keresnem, mivel a „rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat” (1Korintusz 15:33). A régi barátaim egyetértettek az erőszakos magatartásommal. Szerintük úgy van rendjén, ha a férj veri a feleségét, hogy „kordában tartsa”.

Milyen most a házasságotok?

Valerie: Troy már 25 éve Jehova Tanúja. Azóta szeretettel, kedvesen és figyelmesen bánik velem.

Troy: Sajnos nem tudom jóvátenni azt a sok rosszat, amit a családommal műveltem. A feleségem soha nem érdemelt ilyen bánásmódot. De alig várom, hogy beteljesedjen az Ézsaiás 65:17-ben leírt ígéret, amikor már nem fogunk emlékezni a múltunknak erre a sötét időszakára.

Milyen tanácsot adnátok azoknak a családoknak, ahol hasonló a helyzet, mint nálatok volt?

Troy: Ha valaki szóban vagy tettleg bántalmazza a családtagjait, annak meg kell értenie, hogy segítségre van szüksége, és igénybe is kell vennie azt. Bőven van segítség. Én úgy tudtam leküzdeni a mélyen belém ivódott erőszakos hajlamokat, hogy tanulmányoztam a Bibliát Jehova Tanúival, és kerestem a társaságukat.

Valerie: Nem jó, ha valaki máséhoz hasonlítjuk a helyzetünket, vagy ha olyanokra hallgatunk, akik azt hiszik, hogy tudják, mi lenne nekünk a legjobb. Persze nem mindenkinek alakul egyformán az élete, de én nagyon örülök, hogy nem léptem ki a házasságomból, mivel most boldogok vagyunk együtt.

A Biblia kijelenti, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra” (2Timóteusz 3:16). Troyhoz hasonlóan sokan mások is alkalmazták a Biblia tanácsait, és képesek voltak változtatni a gondolkodásukon és a viselkedésükön.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy neked hogyan segíthetne a Biblia, hogy jobb legyen a házasságod, lépj kapcsolatba Jehova Tanúival, vagy látogass el a www.jw.org honlapra.