Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bii Atsɔsemɔ yɛ Jeŋ ni Ŋmɛɔ Nɔ Fɛɛ Nɔ Feemɔ Gbɛ lɛ Mli

Bii Atsɔsemɔ yɛ Jeŋ ni Ŋmɛɔ Nɔ Fɛɛ Nɔ Feemɔ Gbɛ lɛ Mli

Bii Atsɔsemɔ yɛ Jeŋ ni Ŋmɛɔ Nɔ Fɛɛ Nɔ Feemɔ Gbɛ lɛ Mli

ANI ona gbekɛ ko ni miikpa efɔlɔ fai koni ehé tsobi ko eha lɛ, shi fɔlɔ lɛ sumɔɔɔ akɛ ehé pɛŋ? Aloo gbekɛ ko ni miisumɔ ni ejo foi kɛshwɛ, shi efɔlɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ, “Dabi kaajo foi”? Obaanyɛ ona yɛ shihilɛi ni tamɔ enɛɛmɛi amli akɛ fɔlɔ lɛ miisumɔ ni efee nɔ ni hi kɛha gbekɛ lɛ. Kɛlɛ, bei babaoo lɛ fɔlɔ lɛ ŋmɛɔ gbekɛ lɛ gbɛ ni efeɔ nɔ ni esumɔɔ. Akɛni gbekɛ lɛ yaa nɔ eyeɔ efɔlɔ lɛ tsui kɛ yaafo hewɔ lɛ, fɔlɔ lɛ tsakeɔ eyiŋ ni ekpɛ akɛ dabi lɛ efeɔ lɛ hɛɛ.

Etamɔ nɔ ni fɔlɔi babaoo susuɔ akɛ nɔ ni tsɔsemɔ kpakpa tsɔɔ ji ni afee nɔ fɛɛ nɔ ni gbekɛbii taoɔ lɛ aha amɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, afee niiamlitaomɔ ko yɛ United States yɛ gbekɛbii 750 ni eye kɛjɛ afii 12 kɛyashi 17 lɛ ahe. Beni abi gbekɛbii nɛɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhaa kɛji amɛfɔlɔi kɛɛ dabi yɛ amɛnibimɔ ko he lɛ, amɛteŋ mɛi ni miihe ashɛ oha mlijaa 60 kɛɛ akɛ amɛyaa nɔ amɛbiɔ nɔ ni amɛtaoɔ lɛ. Amɛteŋ mɛi aaafee oha mlijaa 55 na akɛ, bei pii lɛ ŋaa gbɛ nɛɛ ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ yeɔ omanye. Ekolɛ amɛfɔlɔi lɛ baanu he akɛ gbɛ ni amɛŋmɛɔ gbekɛbii nɛɛ tsɔɔ suɔmɔ—shi ani nakai eji lɛɛlɛŋ?

Susumɔ blema beaŋ abɛ ni nilee yɔɔ mli nɛɛ he okwɛ, ekɛɔ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko hiɛ etsulɔ fɔfɔɔle kɛjɛ egbekɛbiiashi lɛ, kɛ́ fee sɛɛ lɛ ebuuu nɔ̃.” (Abɛi 29:21) Eji anɔkwale akɛ gbekɛ jeee tsulɔ. Shi ani okpɛlɛɛɛ nɔ akɛ shishitoo mla nɛɛ hu kɔɔ gbekɛbii atsɔsemɔ he? Kɛ́ ahiɛ gbekɛbii fɔfɔɔle, ni aha amɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛtaoɔ lɛ, ebaaha amɛdara kɛbatsɔmɔ mɛi ni “ebuuu nɔ̃,” mɛi ni efite, mɛi ni yeɔ amɛtsuinaa sane, kɛ trumui.

Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Biblia lɛ woɔ fɔlɔi aŋaa akɛ: “Tsɔɔmɔ gbekɛ gbɛ ni sa akɛ etsɔ nɔ.” (Abɛi 22:6) Fɔlɔi ni yɔɔ nilee lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ tsuɔ nii, ni amɛwoɔ mlai ni yɔɔ faŋŋ, ni eteee shi ewooo amɛhe, ni amɛkwɛɔ koni akɛtsu nii. Amɛsusuuu he kɔkɔɔkɔ akɛ nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni amɛbaaŋmɛ lɛ tsɔɔ akɛ amɛyɛ suɔmɔ; ni asaŋ amɛjieee gbekɛbii lɛ ayi yɛ yaafo, mligbigbilimɔ, loo mlifu ni amɛkɛyeɔ mɔ tsui lɛ hewɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛkɛ Yesu wiemɔi ni nilee yɔɔ mli nɛɛ kpãa gbee akɛ: “Nyɛhaa nyɛwiemɔ afea: Hɛɛ, hɛɛ! dabi, dabi!” (Mateo 5:37) Shi, mɛni bii ni abaatsɔse amɛ lɛ biɔ ni afee? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ nɛɛ he okwɛ.

‘Amɛtamɔ Gãimlibii yɛ Mɔ Dɛŋ’

Biblia lɛ fee wekukpãa ni yɔɔ fɔlɔ kɛ ebi teŋ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ gbɛ ni maa nɔ mi akɛ fɔlɔi agbɛtsɔɔmɔ he miihia gbekɛbii lɛ. Lala 127:4, 5 lɛ kɛɔ akɛ: “Bɔ ni gãimlibii yɔɔ yɛ ekãalɔ dɛŋ lɛ, nakai oblahiiaŋ bihii yɔɔ. Ajɔɔ nuu ni amɛyi egãimlibii akotoku lɛ tɔ lɛ!” No hewɔ lɛ, akɛ gbekɛbii toɔ gãimlibii ahe, ni akɛ fɔlɔ hu toɔ nuu ekãalɔ he. Tamɔ bɔ ni gãitsɛ̃lɔ le akɛ egãimlibii lɛ diɛŋtsɛ nyɛŋ ayama he ni etaoɔ lɛ yɛ heniianaa lɛ, nakai nɔŋŋ fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ yɔseɔ akɛ amɛbii lɛ atsɔsemɔ jeee nitsumɔ ko ni atsuɔ lɛ jabejabe. Amɛmiisumɔ ni amɛbii lɛ ashɛ “oti” lɛ he—ni amɛná shihilɛ ni yɔɔ miishɛɛ, ni amɛbatsɔmɔ onukpai kpakpai. Amɛmiisumɔ ni amɛbii lɛ akpɛ yiŋ ni ja, amɛfee nilelɔi ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ naagbai ni he ehiaaa lɛ ahe, ni amɛshɛ otii ni sɛɛnamɔ yɔɔ he lɛ ahe. Shi nibii nɛɛ ni amɛbaasumɔ ni amɛbii lɛ aná lɛ kɛkɛ faaa.

Kɛji gãimlibii baayama he ni ataoɔ ni eyama lɛ, mɛni ebiɔ ni afee? Esa akɛ asaa lɛ jogbaŋŋ, abu he jogbaŋŋ, ni akɛ hewalɛ hu atsɛ̃ kɛya he tuuntu ni ataoɔ akɛ eyama lɛ. Nakai nɔŋŋ hu kɛ́ gbekɛbii lɛ baaye omanye kɛbatsɔmɔ onukpai kpakpai lɛ, no lɛ ehe miihia ni asaa amɛ, abu amɛhe, ni atsɛ̃ amɛ jogbaŋŋ. Nyɛhaa wɔsusua gbɛ̀i etɛ ni atsɔɔ nɔ atsɔseɔ bii nɛɛ ahe ekomekomei wɔkwɛa.

Saamɔ Gãimlibii lɛ Jogbaŋŋ

Yɛ Biblia beaŋ lɛ, afeɔ gãitsɛ̃lɔi agãimlibii lɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Ekolɛ akɛ nine gbɔɔ tso ko ni etsiii ni afeɔ lɛ trɔmɔɔ ni akɛwoɔ gãimlibii lɛ sɛɛ. Esa akɛ enaabu lɛ afee piɔpiɔ. Afimɔɔ tsɛji akpɛtɛɔ gãimlibii lɛ sɛɛ tso lɛ naabu koni kɛ́ atsɛ̃ gãi lɛ ekagba afã.

Fɔlɔi miisumɔ ni amɛbii lɛ afee tamɔ nakai gãimlibii ni yɔɔ trɔmɔɔ lɛ—ni tsɔɔ akɛ, amɛfee jalɛ nii, ni amɛkagba afã. No hewɔ lɛ, fɔlɔi ni yɔɔ nilee lɛ ekuuu amɛhiɛ amɛshwieee tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ anɔ, shi moŋ amɛjɛɔ suɔmɔ mli amɛyeɔ amɛbuaa amɛbii lɛ koni amɛtsu tɔmɔi nɛɛ ahe nii kɛjaje enɛɛmɛi. Nitsumɔi babaoo ni tamɔ nɛkɛ yɛ ni esa akɛ atsu yɛ gbekɛ fɛɛ gbekɛ he, ejaakɛ “buulufeemɔ kpɛtɛ gbekɛ tsui he.” (Abɛi 22:15) No hewɔ lɛ, Biblia lɛ woɔ fɔlɔi aŋaa koni amɛtsɔse amɛbii lɛ. (Efesobii 6:4) Yɛ anɔkwale mli lɛ, tsɔsemɔ tsuɔ gbɛfaŋnɔ ni he hiaa waa he nii yɛ jwɛŋmɔ kɛ subaŋ kpakpa ni gbekɛbii lɛ baaná lɛ mli.

Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ Abɛi 13:24 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni tsĩɔ etso naa lɛ, eenyɛ ebi lɛ; shi mɔ ni sumɔɔ lɛ lɛ, ejɛɔ mra etsɔseɔ lɛ.” Yɛ ŋmalɛ nɛɛ naa lɛ, tsɔsemɔ tso lɛ damɔ shi kɛha jajemɔ ni akɛhaa yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Fɔlɔi tsɔɔ suɔmɔ mli ni amɛjɛɔ amɛtsɔseɔ amɛbii lɛ nɔ amɛjajeɔ tɔmɔ ko ni kɛ́ aŋmɛ gbɛ ni ehé shi yɛ gbekɛ lɛ tsui mli lɛ, ebaanyɛ eha eshihilɛ afee basaa yɛ edalɛ mli lɛ. Eji anɔkwale akɛ, mɔ ni tsĩɔ tsɔsemɔ ni tamɔ nakai naa lɛ nyɛɔ ebi lɛ; shi mɔ ni tsɔseɔ ebi lɛ yɛ suɔmɔ.

Fɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ yeɔ ebuaa ebi lɛ koni enu yiŋtoi ahewɔ ni ewo mlai lɛ shishi. No hewɔ lɛ, tsɔsemɔ jeee famɔi kɛ toigbalamɔ kɛkɛ ni akɛhaa, shi nɔ ni he hiaa waa ji ní aye abua gbekɛ lɛ ni enu famɔi ni baaha etsɔ nilelɔ lɛ ashishi jogbaŋŋ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: ‘Mɔ ni yeɔ mla nɔ lɛ, bi nilelɔ ni.’—Abɛi 28:7.

Tsɛji ni gãitsɛ̃lɔ lɛ fimɔɔ ekpɛtɛɔ gãimlibii lɛ sɛɛ lɛ haa gãimlibii lɛ yaa trɔmɔɔ kɛji etsɛ̃. Nakai nɔŋŋ Biblia mli tsɔɔmɔi ni jɛ Mɔ ni to weku lɛ shishi lɛ ŋɔɔ lɛ baanyɛ abu gbekɛbii ahe beni amɛshi shĩa, ni amɛbaaná he sɛɛ hu yɛ amɛwala beaŋ fɛɛ. (Efesobii 3:14, 15) Shi mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ amɛkwɛ koni ‘amɛfimɔ’ tsɔɔmɔi nɛɛ amɛkpɛtɛ amɛbii lɛ atsuii ahe?

Kadimɔ ŋaawoo ni Nyɔŋmɔ kɛha Israelbii ni ji fɔlɔi ni hi shi yɛ Mose gbii lɛ amli lɛ akɛ: “Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni miwoɔo he kita ŋmɛnɛ gbi nɛɛ akã otsui nɔ, ni ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii.” (5 Mose 6:6, 7) No hewɔ lɛ, ehe miihia ni fɔlɔi afee nibii enyɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni amɛkɛtsu nii yɛ amɛshihilɛ mli, yɛ anɔkwale mli lɛ esa akɛ amɛsumɔ Nyɔŋmɔ mlai lɛ. (Lala 119:97) No sɛɛ dani amɛbaanyɛ amɛtsu ŋmalɛ lɛ fã ni ji enyɔ lɛ he nii, ni no ji koni ‘amɛtsɔɔ’ amɛbii lɛ Nyɔŋmɔ mlai lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ amɛdũ bɔ ni mlai nɛɛ ahe hiaa lɛ amɛwo amɛbii lɛ atsuii amli kɛtsɔ nitsɔɔmɔ ni mɔɔ shi kɛ nibii ni amɛtsɔɔ amɛ lɛ ni amɛbaaya nɔ amɛti mli amɛha amɛ shii abɔ lɛ nɔ.

Eyɛ faŋŋ akɛ Biblia mli shishitoo mlai ni aaatsɔɔ gbekɛbii loo suɔmɔ mli ni abaajɛ atsɔse amɛ kɛjaje tɔmɔi ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ be hooo kɔkɔɔkɔ. Gbɛ̀i ni tamɔ nɛkɛ bafeɔ nɔ ni sa ni abaanyɛ atsɔ nɔ asaa nakai “gãimlibii” ni he hiaa waa lɛ koni kɛji atsɛ̃ amɛ lɛ amɛya tɛ̃ɛ ni amɛkagba afã kɛyashɛ dalɛ mli.

Buu Gãimlibii lɛ Ahe

Nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ Lala 127:4, 5 lɛ he ekoŋŋ wɔkwɛa. Kaimɔ akɛ gãitsɛ̃lɔ lɛ eha gãimlibii lɛ ‘eyi ekotoku lɛ tɔ.’ Kɛ́ afee gãimlibii agbe naa lɛ, esa akɛ abu he. No hewɔ lɛ, gãitsɛ̃lɔ lɛ kɛ gãimlibii lɛ woɔ kotoku mli ni ehiɛɔ, koni amɛkafite loo amɛkakumɔ. Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ Biblia lɛ tsɔ gbalɛ nɔ ewie Mesia lɛ he akɛ gãimlibi ni he kpɛ́ɔ ni e-Tsɛ ‘eŋɔ lɛ ehɔ ekotoku lɛŋ.’ (Yesaia 49:2) Yehowa Nyɔŋmɔ ni ji Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ fe fɛɛ lɛ bu esuɔmɔ Bi Yesu he kɛjɛ nibii fɛɛ ni baanyɛ aye lɛ awui lɛ he, kɛyashi be ni ato akɛ abaagbe Mesia lɛ shɛ. Ni beni Nyɔŋmɔ Bi lɛ gbo po lɛ, etee nɔ ebu ehe koni gbele akaye enɔ kunim kɛmiiya naanɔ, ni etée lɛ shi kɛtee ŋwɛi ekoŋŋ, koni eya nɔ ehi shi kɛya naanɔ.

Nakai nɔŋŋ fɔlɔi kpakpai sumɔɔ akɛ amɛbu amɛbii lɛ ahe kɛjɛ osharai ni yɔɔ nɛkɛ jeŋ ni efite nɛɛ mli lɛ ahe. Ekolɛ fɔlɔi tsĩɔ nifeemɔi komɛi ni baanyɛ aná amɛbii lɛ anɔ hewalɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ naa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, fɔlɔi ni yɔɔ nilee lɛ naa hiɛdɔɔ ni yɔɔ shishitoo mla nɛɛ he lɛ, akɛ: “Naanyobɔɔ fɔŋ fiteɔ jeŋba kpakpa.” (1 Korintobii 15:33) Kɛ́ abu gbekɛbii lɛ ahe kɛjɛ mɛi ni bɛ bulɛ kɛha Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ jeŋba he lɛ ahe lɛ, ebaanyɛ eye ebua gbekɛbii lɛ ni amɛkatɔ̃ tɔmɔi ni baanyɛ aye amɛ awui loo eha amɛwala aŋmɛɛ amɛ.

Ekolɛ jeee be fɛɛ gbekɛbii ahiɛ baasɔ hebuu ni amɛfɔlɔi kɛhaa amɛ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ bei komɛi lɛ amɛmli baafu yɛ enɛ he, ejaakɛ bei pii lɛ obii lɛ ahe ni obaabu lɛ baabi ni okɛɛ amɛ akɛ dabi. Gbekɛbii atsɔsemɔ he woloŋmalɔ ko ni ehe gbɛi waa lɛ wie akɛ: “Eyɛ mli akɛ jeee be fɛɛ be gbekɛbii jieɔ lɛ kpo akɛ amɛsumɔɔ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ faŋŋ ni hi jogbaŋŋ ni akɛhaa amɛ lɛ, ni ekolɛ amɛhiɛ esɔŋ enɛ po yɛ be mli ni akɛ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ haa amɛ lɛ moŋ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ amɛsumɔɔ ni fɔlɔi kɛ enɛɛmɛi aha amɛ yɛ amɛshihilɛ mli. Kɛ́ wɔbaanyɛ wɔfee enɛ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔfee fɔlɔi ni kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ amɛgbɛnaa nii ahe nii, ni wɔtsɔɔ wɔbii lɛ bɔ ni esa akɛ amɛba amɛjeŋ amɛha.”

Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni oootsɔ nɔ otsɔɔ akɛ osumɔɔ obii lɛ ji ní obu amɛhe kɛjɛ nibii fɛɛ ni haŋ amɛná toiŋjɔlɛ, amɛkɛ amɛhe awo efɔŋfeemɔ mli, loo amɛná shidaamɔ kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ ahe. Beni be shwieɔ mli lɛ, ekolɛ amɛbaanu yiŋtoi ahewɔ ni ofeɔ nakai lɛ shishi, ni amɛhiɛ baasɔ hebuu ni ojɛɔ suɔmɔ mli okɛhaa amɛ lɛ.

Tsɛ̃ Gãimlibii lɛ Jogbaŋŋ

Kadimɔ akɛ Lala 127:4, 5 lɛ kɛ fɔlɔ lɛ to ‘nuu ekãalɔ’ he. Ani no tsɔɔ akɛ tsɛ lɛ pɛ ji fɔlɔ ni baanyɛ atsɔse gbekɛbii lɛ jogbaŋŋ? Dabi kwraa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, shishitoo mla ni yɔɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli lɛ kɔɔ tsɛmɛi kɛ nyɛmɛi fɛɛ ahe, ni ekɔɔ fɔlɔ mɔ kome mɔ hu he. (Abɛi 1:8) Wiemɔ ni ji ‘nuu ekãalɔ’ lɛ tsɔɔ akɛ ehe miihia ni akɛ hewalɛ ni fa bɔ ni sa atsɛ̃ gãi lɛ. Yɛ Biblia beaŋ lɛ, bei komɛi lɛ akɛ akɔɔble feɔ gãii, ni asraafonyo ‘dɔrɔɔ gãi lɛ mli,’ ekolɛ ekɛ enane maa gãi lɛ nɔ koni enyɛ ekɛ kpãa lɛ afimɔ gãi lɛ. (Yeremia 50:14, 29) Eyɛ faŋŋ akɛ, no mli lɛ akɛ hewalɛ kɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo tsuɔ nii kɛgbalaa kpãa lɛ mli waa bɔni afee ni anyɛ atsɛ̃ gãimlibii lɛ kɛya he ni ataoɔ ni amɛyama lɛ!

Nakai nɔŋŋ hu bii atsɔsemɔ biɔ mɔdɛŋbɔɔ babaoo. Tamɔ bɔ ni gãimlibi ko nyɛŋ atsɛ̃ ehe kɛya he ni ataoɔ akɛ eyama lɛ, nakai nɔŋŋ hu gbekɛbii lɛ diɛŋtsɛ nyɛŋ atsɔse amɛhe. Dɔlɛ sane ji akɛ, etamɔ nɔ ni fɔlɔi babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ sumɔɔɔ akɛ amɛgboɔ deŋme kɛtsɔseɔ amɛbii lɛ. Amɛsumɔɔɔ ni amɛkɔ̃ nɔ ni wa. Amɛŋmɛɔ gbɛ koni tɛlivishiŋ, skul, kɛ amɛbii lɛ atipɛŋfoi atsɔɔ amɛbii lɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa, nibii ni kɔɔ jeŋba kpakpa kɛ bɔlɛnamɔ he. Amɛhaa amɛbii lɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛtaoɔ. Ni kɛji ebawa kɛha amɛ akɛ amɛaakɛɛ dabi lɛ, amɛkɛɔ hɛɛ kɛkɛ—ni bei pii lɛ, amɛjieɔ amɛnaa akɛ nɔ̃ hewɔ ni amɛfeɔ nakai ji akɛ, amɛsumɔɔɔ ni amɛyeɔ amɛbii lɛ ahenumɔi awui. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɔ fɛɛ nɔ feemɔ gbɛ ni amɛŋmɛɔ lɛ moŋ ji nɔ ni baaye amɛbii lɛ awui diɛŋtsɛ.

Bii atsɔsemɔ ji nitsumɔ ni wa. Ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ diɛŋtsɛ dani obaanyɛ ojɛ otsui muu fɛɛ mli okɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ atsu nakai nitsumɔ lɛ, shi jɔɔmɔi ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ anɔ bɛ. Wolo tɛtrɛɛ ni ji Parents lɛ tsɔɔ akɛ: ‘Niiamlipɛimɔi etsɔɔ akɛ gbekɛbii ni fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ, shi amɛkɛ hiɛdɔɔ kɛ shiŋŋfeemɔ tsuɔ amɛgbɛnaa nii ahe nii tsɔseɔ amɛ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ skul, amɛnáa sui ni haa amɛkɛ mɛi krokomɛi yeɔ jogbaŋŋ, amɛnáa bulɛ amɛhaa amɛhe, ni amɛmii shɛɔ amɛhe jogbaŋŋ fe gbekɛbii ni fɔlɔi ni hiɛɔ mɔ fɔfɔɔle loo amɛyitsoŋ wa waa lɛ tsɔseɔ amɛ lɛ.’

Abaanyɛ aná jɔɔmɔ ni fe enɛ kwraa po kɛjɛ nakai feemɔ mli. Wɔtsɔ hiɛ wɔsusu Abɛi 22:6 lɛ klɛŋklɛŋ fã ni kɛɔ akɛ, “tsɔɔmɔ gbekɛ gbɛ ni sa akɛ etsɔ nɔ” lɛ he. Nakai ŋmalɛ lɛ tsaa nɔ kɛ wiemɔi ni taa mɔ tsuiŋ nɛɛ: “Ni kɛ egbɔ hu lɛ, ejeŋ nɔ.” Ani abɛ nɛɛ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ maa nɔ aduatsɔ akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ obaaye omanye? Etsɔɔɔ nakai doo. Obi lɛ yɛ nihalamɔ mli heyeli ni ebaanyɛ ekɛtsu nii yɛ edalɛ mli. Shi ŋmalɛ nɛɛ kɛ shiwoo ni suɔmɔ yɔɔ mli haa fɔlɔi. Mɛni ji nakai shiwoo lɛ?

Kɛ́ okɛ Biblia mli ŋaawoo tsɔse obii lɛ, no lɛ ooje gbɛ ko ni hi fe fɛɛ ni baaha obii lɛ aná jɔɔmɔi ni nɔ bɛ oofɔ̃ shi ooha amɛ—ni beni amɛdara lɛ, obaana akɛ amɛyɛ miishɛɛ, amɛtsuii enyɔ amɛmli, ni amɛtsɔmɔ onukpai kpakpai. (Abɛi 23:24) Belɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, saamɔ “ogãimlibii” ni he hiaa waa lɛ, buu amɛhe, ni obɔ mɔdɛŋ otsɛ̃ amɛ jogbaŋŋ. Oshwaŋ ohe kɔkɔɔkɔ kɛji ofee nakai.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Ani nɔ fɛɛ ni gbekɛbii taoɔ ni amɛfɔlɔi feɔ haa amɛ lɛ tsɔɔ akɛ fɔlɔi lɛ yɛ suɔmɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Fɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ haa aleɔ yiŋtoi ahewɔ ni ewoɔ mlai yɛ weku lɛ mli lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Fɔlɔi kpakpai buɔ amɛbii lɛ ahe kɛjɛɔ osharai ni yɔɔ jeŋ ni efite nɛɛ mli lɛ ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Bii atsɔsemɔ ji nitsumɔ ni wa, shi jɔɔmɔi ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ anɔ bɛ