Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Samuel Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Samuel Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Samuel Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

ANI jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ nɔ ni wɔɔkpɛlɛ lɛ biɔ ni wɔbo lɛ toi be fɛɛ be? Ani mɔ ni yeɔ Nyɔŋmɔ anɔkwa lɛ feɔ nɔ ni sa ehiɛ be fɛɛ be? Mɛɛ gbɔmɔ nɛkɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ taoɔ ehaa ehe akɛ “etsui naa” gbɔmɔ? (1 Samuel 13:14) Anaa sanebimɔi nɛɛ ahetooi ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli yɛ Samuel Wolo ni Ji Enyɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ mli.

Blema Israel Maŋtsɛ David nanemɛi ni esumɔɔ amɛsane waa ni ji gbalɔ Gad kɛ gbalɔ Natan ni ŋma Samuel Wolo ni Ji Enyɔ lɛ. * Aŋma wolo nɛɛ agbe naa yɛ afi 1040 D.Ŋ.B. beni David afii 40 nɔyeli be lɛ bɛŋkɛɔ enaagbee lɛ, ni wolo lɛ wieɔ David kɛ wekukpaa ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ he saji ahe titri. Amaniɛbɔi ni yɔɔ miishɛɛ ni wolo nɛɛ kɛhaa lɛ tsɔɔ bɔni fee ni maŋ ko ni kulɛ nyɛ̃ɛ eha emli egbála lɛ ku sɛɛ kɛbatsɔ maŋtsɛyeli ni he wa ní shwereɔ hu yɛ maŋtsɛ ko ni yɔɔ ekãa nɔyeli shishi. Nibii ni tee nɔ lɛ ahe amaniɛbɔi taa mɔ tsuiŋ jogbaŋŋ, ni ekanyaa mɔ henumɔi waa.

DAVID ‘HEWALƐ TEE NƆ ESHWERE’

(2 Samuel 1:1–10:19)

Bɔ ni David fee enii eha beni enu Saul kɛ Yonatan gbele he lɛ haa anaa suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha amɛ kɛ Yehowa hu lɛ jogbaŋŋ. Awo David Yuda akutso lɛ nɔ maŋtsɛ yɛ Hebron. Awo Saul binuu Ishboshet Israel akutsei krokomɛi ni eshwɛ lɛ anɔ maŋtsɛ. David ‘hewalɛ tee nɔ eshwere,’ ni beni eye Yuda nɔ aaafee afii kpawo kɛ fã sɛɛ lɛ, awo lɛ Israel maŋ muu lɛ fɛɛ nɔ maŋtsɛ.—2 Samuel 5:10.

David ye Yebushbii lɛ anɔ kunim, ni eshɔ̃ Yerusalem kɛjɛ amɛdɛŋ eŋɔfee maŋtiase kɛha emaŋtsɛyeli lɛ. Klɛŋklɛŋ mɔdɛŋ ni ebɔ koni ekɛ kpaŋmɔ adeka lɛ aba Yerusalem lɛ kɛ amanehulu ba. Shi kɛlɛ, yɛ nɔ ni ji shii enyɔ nɔ lɛ, eye omanye, ni no ha David ná miishɛɛ ni ejo waa. Yehowa kɛ David fee kpaŋmɔ kɛha maŋtsɛyeli. David tee nɔ eye ehenyɛlɔi lɛ anɔ kunim akɛni Nyɔŋmɔ fĩɔ esɛɛ lɛ hewɔ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

2:18—Mɛni hewɔ akɛ Yoab kɛ enyɛmimɛi hii enyɔ lɛ anyɛ gbɛi wieɔ amɛhe akɛ Zeruia bihii etɛ lɛ? Yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, tsɛmɛi agbɛii ji nɔ ni akɛtsɔɔ wekutɔkpãa ni mɔ jɛ mli lɛ mli. Ekolɛ, Zeruia wu gbo kpatu gbele, aloo eeenyɛ efee akɛ abuuu lɛ akɛ mɔ ni sa ni akɛ egbɛi woɔ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Eeenyɛ eba akɛ, atsĩ Zeruia gbɛi tã akɛni eji David nyɛmi yoo loo enyɛ biyoo lɛ hewɔ. (1 Kronika 2:15, 16) Shikome pɛ ni Ŋmalɛi lɛ wie nyɛmimɛi etɛ nɛɛ atsɛ he ji beni awieɔ efuuhe ni yɔɔ Betlehem lɛ he lɛ.—2 Samuel 2:32.

3:29—Mɛni ji wiemɔ “mɔ ni hiɛɔ tso [ni akɛlòoɔ mama] kɛnyiɛɔ” lɛ shishinumɔ? Mama lòo ji nitsumɔ ko ni ale akɛ yei tsuɔ. No hewɔ lɛ, ekolɛ wiemɔ nɛɛ kɔɔ hii ni nyɛŋ amɛkɛ amɛhe awo nifeemɔi tamɔ tawuu mli ní no hewɔ lɛ nii ni yei fɔɔ tsumɔ pɛ amɛtsuɔ lɛ ahe.

5:1, 2—Beni agbe Ishboshet sɛɛ lɛ, afii enyiɛ ho dani awo David Israel fɛɛ nɔ maŋtsɛ? Etamɔ nɔ ni shishinumɔ yɛ mli akɛ aaamu sane naa akɛ, Ishboshet je enɔyeli ni hé afii enyɔ lɛ shishi yɛ Saul gbele sɛɛ nɔŋŋ, ni nakai be lɛ mli nɔŋŋ David hu bɔi maŋtsɛyeli yɛ Hebron. David ye Yuda nɔ maŋtsɛ afii kpawo kɛ fã yɛ Hebron. Beni awo lɛ Israel fɛɛ nɔ maŋtsɛ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ ni efã kɛyahi Yerusalem, he ni eyaŋɔ fee emaŋtiase hee lɛ. No hewɔ lɛ, aaafee afii enumɔ ho yɛ Ishboshet gbele sɛɛ dani David batsɔ Israel fɛɛ nɔ maŋtsɛ.—2 Samuel 2:3, 4, 8-11; 5:4, 5.

8:2—Moabbii enyiɛ agbe yɛ ta ni amɛkɛ Israelbii lɛ wu lɛ sɛɛ? Ekolɛ asusu gbɔmɛi lɛ ni akɛle mɛi ni agbe lɛ ayifalɛ, shi jeee kanemɔ akane. Etamɔ nɔ ni David ha Moabbii lɛ kamɔ shi sɛrɛnɛɛ yɛ shikpɔŋ. No sɛɛ lɛ, eha akɛ susumɔ kpãa loo kpãa susu amɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, beni asusu Moabbii ni kamɔ shi lɛ, agbe amɛyifalɛ lɛ mlijaa etɛ mli enyɔ ní feɔ susumɔ kpãai enyɔ, ni aha amɛyifalɛ lɛ mlijaa kome ni shwɛ ní feɔ susumɔ kpãa kome lɛ ayi ná wala.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

2:1; 5:19, 23. David bi Yehowa dɛŋ gbɛtsɔɔmɔ dani efã kɛyahi shi yɛ Hebron, ni efee nakai hu dani efã kɛyatutua ehenyɛlɔi lɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔtao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ dani wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ saji ni kɔɔ wɔmumɔŋ shidaamɔ he lɛ ahe.

3:26-30. Nibii ni jɛɔ oweletɔɔ mli kɛbaa lɛ ehiii kwraa.—Romabii 12:17-19.

3:31-34; 4:9-12. David he ni etsi kɛjɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe owele ni eeetɔ kɛ mɛi krokomɛi ni eeebɛ amɛ ewo emli he lɛ sa kasemɔ.

5:12. Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ gbi ko gbi ko akɛ Yehowa eha wɔbale egbɛ̀i lɛ, ni lɛ nɔŋŋ eha wɔbaná wɔ kɛ lɛ teŋ wekukpãa kpakpa lɛ.

6:1-7. Eyɛ mli akɛ David ehiɛɛɛ yiŋtoo fɔŋ ko moŋ, shi mɔdɛŋ ni ebɔ koni akɛ shwiili awó Adeka lɛ kuɔ Nyɔŋmɔ kitã mli, ni no ha eyayeee omanye lɛ. (2 Mose 25:13, 14; 4 Mose 4:15, 19; 7:7-9) Nɔ ni ba Uza ni kpã enine mli kɛmɔ Adeka lɛ mli lɛ nɔ lɛ hu tsɔɔ akɛ jwɛŋmɔ kpakpa ni mɔ hiɛ lɛ tsakeee Nyɔŋmɔ taomɔ nii.

6:8, 9. Beni David yaje shihilɛ ko ni mli wa mli lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ emli fũ, ni no sɛɛ lɛ etsui fã, ni ekolɛ eshwa Yehowa po yɛ oshara ni ba lɛ hewɔ. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni wɔkashwa Yehowa yɛ naagbai ni baa wɔ nɔ yɛ ekitãi ni wɔkpooɔ lɛ ahewɔ lɛ he.

7:18, 22, 23, 26. Heshibaa ni David jie lɛ kpo, ehe ni etu eha Yehowa pɛ jamɔ, kɛ bɔ ni eyɔɔ he miishɛɛ akɛ eeewo Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hiɛ nyam lɛ ji sui ni esa akɛ wɔkase.

8:2. Gbalɛ ni atsɔ̃ hiɛ akɛha aaafee afii 400 lɛ ná emlibaa. (4 Mose 24:17) Yehowa wiemɔ lɛ baa mli anɔkwale be fɛɛ be.

9:1, 6, 7. David ye eshiwoo lɛ nɔ. Esa akɛ wɔ hu wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ atsu nibii ni wɔwo shi yɛ he lɛ ahe nii.

YEHOWA KƐ AMANEHULU BA MƆ NI EFƆ LƐ MU LƐ NƆ

(2 Samuel 11:1–20:26)

Yehowa kɛɛ David akɛ: “Naa, mibatee efɔŋ shi mawoo yɛ bodiɛŋtsɛ owe lɛ, ni mashɔ̃ oŋamɛi lɛ yɛ ohiɛ ni maŋɔ amɛ maha ohe gbɔmɔ, ni ekɛ oŋamɛi lɛ aaawɔ shwane fiŋtiŋŋ!” (2 Samuel 12:11) Mɛni kɛ sanejajemɔ nɛɛ ba? Esha ni David kɛ Batsheba fee lɛ hewɔ awie enɛ. Eyɛ mli ákɛ akɛ David nɔsha lɛ ke lɛ yɛ etsui ni etsake lɛ hewɔ moŋ, shi ahaaa eye ehe kɛjɛ nibii gbohii ni jɛ mli ba lɛ ahe.

Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, gbekɛ ni Batsheba fɔ́ lɛ gbo. No sɛɛ lɛ, David binuu Amnon to etsɛ biyoo Tamar ni ji obalayoo fro lɛ kabonaa. Absalom ni ji Tamar nyɛmi nuu diɛŋtsɛ lɛ gbe Amnon kɛtɔ enyɛmi yoo lɛ he owele. Absalom tee lɛ diɛŋtsɛ etsɛ yi nɔ apam, ni ewo ehe maŋtsɛ yɛ Hebron. Enɛ nyɛ David nɔ ni ejo foi kɛshi Yerusalem. Kɛkɛ ni Absalom kɛ etsɛ hemɛi ni eshi amɛ koni amɛkwɛ shia lɛ ateŋ mɛi nyɔŋma wɔ. Absalom gbele sɛɛ dani David nyɛ eku esɛɛ kɛbaŋɔ emaŋtsɛyeli lɛ ekoŋŋ. Gbe ni agbe Sheba ni ji Benjaminnyo lɛ ha atuatsemɔ ni ekɛba lɛ sɛɛ fo.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

14:7—Wiemɔ ni ji “ŋai ni tsoɔ” (NW) lɛ damɔ shi kɛha mɛni? Akɛ ŋai ni tsoɔ hɛrɛbii tsuɔ nii kɛdamɔɔ shi kɛhaa bii ni hiɛ kãmɔ.

19:30—Mɛni hewɔ David fee enii taakɛ efee beni Mefiboshet gbála sane lɛ mli etsɔɔ lɛ lɛ? Beni David nu sane lɛ kɛjɛ Mefiboshet naa lɛ, eka shi faŋŋ akɛ eyɔse akɛ etɔ̃ yɛ Ziba wiemɔi ni etamɔ nɔ ni amɛji anɔkwale ni ehe eye lɛ hewɔ. (2 Samuel 16:1-4; 19:25-29) Etamɔ nɔ ni sane nɛɛ dɔ David waa, ni esumɔɔɔ ni enuɔ sane lɛ he nɔ ko dɔŋŋ.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

11:2-15. David fatɔɔi lɛ ni atsimɔɔɔ nɔ yɛ Biblia lɛ mli shi moŋ awie he yɛ faŋŋ mli lɛ yeɔ odase akɛ eji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔ mli aŋma.

11:16-27. Kɛji wɔfee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ, esaaa akɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ wɔtsimɔɔ nɔ taakɛ David fee lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔjaje wɔhe esha lɛ wɔtsɔɔ Yehowa koní wɔtao asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ yelikɛbuamɔ.—Abɛi 28:13; Yakobo 5:13-16.

12:1-14. Natan fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi eha asafoŋ onukpai ni ahala amɛ lɛ. Esa akɛ amɛye amɛbua mɛi ni kɛ amɛhe eyawo efɔŋfeemɔ mli lɛ koni amɛjaje amɛgbɛ̀i. Ehe miihia ni asafoŋ onukpai lɛ kɛ ŋaa atsu gbɛnaa nii nɛɛ he nii.

12:15-23. Jwɛŋmɔ kpakpa ni David ná yɛ nɔ ni ba enɔ lɛ he lɛ ye ebua lɛ ni enyɛ edamɔ shihilɛ ni mli wa ni ekɛkpe lɛ naa yɛ gbɛ ni ja nɔ.

15:12; 16:15, 21, 23. Beni ebafee tamɔ nɔ ni Absalom ji mɔ ni baaye maŋtsɛ lɛ, henɔwomɔ kɛ anunyam taomɔ ha Ahitofel ni ji ŋaawolɔ ni le nii jogbaŋŋ lɛ batsɔ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ. Nilee baanyɛ atsɔ̃ mɔ tsɔne kɛ́ akɛ heshibaa kɛ anɔkwayeli fataaa he.

19:25, 31. Mefiboshet hiɛ sɔ mlihilɛ ni David jie lɛ kpo kɛtsɔɔ lɛ lɛ jogbaŋŋ. Ejɛ esuɔmɔ mli ekpɛlɛ maŋtsɛ lɛ yiŋkpɛɛ ni kɔɔ Ziba he lɛ nɔ. Esa akɛ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa kɛ esafo lɛ he lɛ atsirɛ wɔ koni wɔba wɔhe shi.

20:21, 22. Nilee ni mɔ kome kɛaafee nii lɛ baanyɛ atsĩ amanehulu ni baaba mɛi babaoo anɔ lɛ naa.—Jajelɔ 9:14, 15.

NYƐHAA “WƆGBEEA YEHOWA DƐŊ”

(2 Samuel 21:1–24:25)

Gibeonbii ni Saul gbe amɛ lɛ he lá yi sɔ̃yeli ha hɔmɔ ko ba afii etɛ sɔŋŋ. (Yoshua 9:15) Bɔni afee ni Gibeonbii lɛ atɔ nakai lá yi sɔ̃yeli lɛ he owele lɛ, amɛbi ni aha amɛ Saul bihii kpawo koni amɛgbe amɛ. David ŋɔ bihii nɛɛ ewo Gibeonbii lɛ adɛŋ, kɛkɛ ni nugbɔ ko ni nɛ shwie shi lɛ ha nuhɔmɔ lɛ sɛɛ fo. Filistibii oblaŋi ejwɛ komɛi ‘nyɔnyɔi yɛ David kɛ etsuji lɛ anine naa.’—2 Samuel 21:22.

Maŋbii akanemɔ ko ni mla eŋmɛɛɛ gbɛ ni David yatsu he nii lɛ ha efee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli. Etsake etsui ni ehala akɛ eesumɔ ni ‘egbee Yehowa dɛŋ.’ (2 Samuel 24:14) Gbele hela ni jɛ enɔ̃sha lɛ mli ba lɛ gbe mɛi 70,000. David tsu kitã ni Yehowa wo lɛ lɛ he nii, ni no ha gbele hela lɛ sɛɛ fo.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

21:8—Te aaafee tɛŋŋ anyɛ awie akɛ Saul biyoo Mikal ná bihii enumɔ beaŋ beni 2 Samuel 6:23 wieɔ akɛ enáaa bi aahu kɛyashi egbo hu? Sane nɛɛ mlitsɔɔmɔ ni mɛi babaoo kpɛlɛɔ nɔ ji akɛ Merad ni ji Mikal nyɛmi yoo ni kɛ Adriel bote gbalashihilɛ mli lɛ ni fɔ́ bihii nɛɛ. Etamɔ nɔ ni Merab gbo mrã, ni no ha Mikal ni bɛ́ bi lɛ ŋɔ gbekɛbii hii nɛɛ ni ekwɛ amɛ.

21:9, 10—Be sɛɛkɛlɛ enyiɛ Rizpa kɛshi kpe ekɛbu ebihii enyɔ kɛ Saul nabii enumɔ ni Gibeonbii lɛ gbe amɛ lɛ ahe? Asɛŋ mɛi kpawo nɛɛ yɛ “nikpamɔ klɛŋklɛŋ gbii lɛ amli”—yɛ March loo April mli. Ashi amɛgbohii lɛ ashwie shi yɛ gɔŋ ko nɔ. Rizpa bu gbohii kpawo nɛɛ ahe nyɔŋ kɛ shwane aahu kɛyashi be ni Yehowa mlifu lɛ naa ba shi kɛtsɔ nuhɔmɔ lɛ sɛɛ ni efo lɛ nɔ. Kɛyashi nikpamɔ be ni baa naagbee yɛ October mli lɛ aaashɛ lɛ, ebaawa akɛ nugbɔ ko ni naa wa aaanɛ yɛ bei nɛɛ amli fɛɛ. No hewɔ lɛ, ekolɛ Rizpa kɛ nyɔji aaafee enumɔ loo ekpaa sɔŋŋ shi kpe kɛbu gbohii lɛ ahe. No sɛɛ lɛ, David ha ayaloo hii nɛɛ awui kɛba ni abafu amɛ.

24:1—Mɛni hewɔ maŋbii lɛ akanemɔ bafee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli kɛha David lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, maŋbii lɛ akanemɔ jeee nifeemɔ ni Mla lɛ guɔ. (4 Mose 1:1-3; 26:1-4) Biblia lɛ etsɔɔɔ nɔ̃ yiŋtoo pɔtɛɛ ni kanya David koni ekane gbɔmɛi lɛ. Shi kɛlɛ, 1 Kronika 21:1 lɛ tsɔɔ akɛ Satan ni tsirɛ eyi sɛɛ ni efee nakai. Yɛ fɛɛ mli lɛ, Yoab ni ji David tatsɛnukpa lɛ ná ele akɛ ebaafee tɔmɔ akɛ David aaaha akane gbɔmɛi lɛ, ni ebɔ mɔdɛŋ koni etsi enaa ni ekafee nakai.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

22:2-51. Kwɛ bɔ ni wiemɔi ni ŋɔɔŋɔi ni yɔɔ David lala lɛ mli lɛ haa anaa anɔkwa Nyɔŋmɔ ni Yehowa ji, kɛ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ kwraa ha!

23:15-17. Bulɛ ni David yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ mla ni kɔɔ wala kɛ lá he lɛ mli kwɔ aahu akɛ yɛ shihilɛ nɛɛ mli lɛ, etsi ehe kɛjɛ nifeemɔ ko po ni tamɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ mlikuu nɔŋŋ lɛ he. Esa akɛ wɔná su ni tamɔ nɛkɛ yɛ kitãi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ ewo lɛ ahe.

24:10. David henilee kanya lɛ ni etsake etsui. Ani wɔhenilee lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ bɔ ni aaaha wɔfee wɔnii yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ?

24:14. David le jogbaŋŋ akɛ Yehowa naa mɔ mɔbɔ kwraa fe adesai. Ani wɔ hu wɔyɛ nɔmimaa ni tamɔ nakai?

24:17. Edɔ David waa akɛ enɔsha lɛ ha amanehulu ba maŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Efɔŋfeelɔ ni etsake etsui lɛ shwaa ehe yɛ enifeemɔ ni ekolɛ ekɛ heguɔgbee eba asafo lɛ nɔ lɛ hewɔ.

Wɔbaanyɛ Wɔtsɔmɔ ‘Nyɔŋmɔ Tsui Naa’ Gbɔmɛi

Israel maŋtsɛ ni ji enyɔ lɛ hi shi akɛ ‘Yehowa tsui naa nuu.’ (1 Samuel 13:14) David ejeee bɔ ni tɛi ni Yehowa efolɔ eshwie shi lɛ ja ha lɛ he ŋwane kɔkɔɔkɔ, ni ediii shihilɛ gbɛ ni baatsɔɔ akɛ etse ehe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ sɛɛ. Be fɛɛ be ni David aaatɔ̃ lɛ, ekpɛlɛɔ etɔmɔ lɛ kɛ tsɔsemɔ nɔ, ni ejajeɔ egbɛ̀i. David ji nuu ni yeɔ anɔkwa. Ani efeŋ nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔfee wɔnii tamɔ lɛ, titri lɛ yɛ be mli ni wɔtɔ̃?

David wala shihilɛ he saji lɛ haa wɔnaa faŋŋ akɛ, jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ nɔ ni wɔɔkpɛlɛ lɛ biɔ ni wɔkpɛlɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi yɛ ekpakpa kɛ efɔŋ he lɛ anɔ, ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔhi shi yɛ enɛɛmɛi anaa ákɛ anɔkwafoi. Ni wɔbaanyɛ wɔfee enɛ. Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi yɛ nibii ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Samuel Wolo ni Ji Enyɔ lɛ mli ha! Shɛɛ saji ni yɔɔ Biblia wolo ni ajɛ mumɔ mli aŋma nɛɛ mli lɛ hiɛ kã lɛɛlɛŋ, ni eyɛ hewalɛ hu.—Hebribii 4:12.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 2 Eyɛ mli akɛ Samuel fataaa mɛi ni ŋma wolo nɛɛ ahe moŋ, shi akɛ egbɛi tsɛ́ɔ wolo lɛ ejaakɛ aŋmala Samuel woji enyɔ lɛ fɛɛ awo wolokpo kome nɔ yɛ blema Hebri Bibliai lɛ amli. Samuel ji mɔ ni ŋma Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli kpotoo.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

David yɔse mɔ ni ha ebatsɔ maŋtsɛ ni he wa lɛ, ni enɛ ye ebua lɛ ni etee nɔ eba ehe shi

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

“Naa, mibatee efɔŋ shi mawoo yɛ bodiɛŋtsɛ owe lɛ”

Batsheba

Tamar

Amnon