Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 34

Mɛni Baaba Kɛ́ Wɔgboi?

Mɛni Baaba Kɛ́ Wɔgboi?

TAAKƐ ekolɛ ole jogbaŋŋ lɛ, ŋmɛnɛ, gbɔmɛi gbɔlɔɔ, amɛhe yeɔ, ni amɛgboiɔ. Gbekɛbii komɛi po gboiɔ. Ani esa akɛ oshe gbele gbeyei aloo mɔ ko ni egbo lɛ gbeyei?— Ani ole nɔ ni baa kɛ́ wɔgboi?—

Ojogbaŋŋ, mɔ ko mɔ ko bɛ ni yɔɔ wala mli ŋmɛnɛ, ni egbo, ni eku esɛɛ eba ebabɔ wɔ amaniɛ. Shi, beni Yesu, Tsɔɔlɔ Kpele lɛ yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, no mli lɛ nuu ko ni tamɔ nakai yɛ. Wɔbaanyɛ wɔkase nɔ ni baa mɛi ni gboɔ lɛ anɔ lɛ kɛtsɔ ehe sane ni wɔɔkane lɛ nɔ. Nuu lɛ ji Yesu naanyo, ni ehi Betania, maŋ bibioo ko ni ekɛ Yerusalem teŋ jɛkɛɛɛ lɛ mli. Egbɛi ji Lazaro, ni eyɛ nyɛmimɛi yei enyɔ, ni atsɛɔ amɛ Marta kɛ Maria. Ha wɔkwɛ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ eba.

Gbi ko lɛ Lazaro he baye waa. No mli lɛ Yesu yɛ he ko shɔŋŋ. No hewɔ lɛ, Marta kɛ Maria tsu mɔ ko koni ayakɛɛ Yesu akɛ amɛnyɛmi nuu Lazaro he miiye. Amɛfee nakai ejaakɛ amɛle akɛ Yesu baanyɛ aba koni eha amɛnyɛmi nuu lɛ he awa lɛ. Yesu jeee datrɛfonyo, shi eyɛ hewalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni baaha enyɛ etsá hela fɛɛ hela.—Mateo 15:30, 31.

Shi kɛlɛ, dani Yesu baaya ni eyana Lazaro lɛ, Lazaro hela lɛ mli bawa waa ni egbo. Shi Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ Lazaro miiwɔ ni E-baaya ni eyatsĩɛ lɛ. Kaselɔi lɛ nuuu nɔ ni Yesu tsɔɔ lɛ shishi. No hewɔ lɛ, Yesu wie faŋŋ akɛ: “Lazaro egbo.” Mɛni enɛ tsɔɔ yɛ gbele he?— Hɛɛ, ákɛ etamɔ wɔ̀ ni tsii waa. Etamɔ wɔ̀ ni tsii aahu ákɛ mɔ lɛ elaaa po.

Yesu miiba abasara Marta kɛ Maria agbɛnɛ. Amɛweku lɛ nanemɛi pii hu eba jɛmɛ momo. Amɛba koni amɛbashɛje nyɛmimɛi yei lɛ amii ejaakɛ amɛnyɛmi nuu egbo. Beni Marta nu akɛ Yesu miiba lɛ, etee eyakpee lɛ. Etsɛɛɛ ni Maria hu je kpo koni ebana Yesu. Eeye awerɛho waa ni eefó, kɛkɛ ni eho egbée enajiashi. Nanemɛi krokomɛi ni nyiɛ Maria sɛɛ lɛ hu miifó.

Tsɔɔlɔ Kpele lɛ bi he ni akɛ Lazaro eyafɔ̃. Kɛkɛ ni gbɔmɛi lɛ nyiɛ Yesu hiɛ kɛtee tɛkplo ni afũ Lazaro yɛ mli lɛ naa. Beni Yesu na ni mɛi lɛ fɛɛ miifó lɛ, lɛ hu ebɔi yaafó. Ele bɔ ni edɔɔ mɔ waa akɛ mɔ ko suɔlɔ ko aaagbo.

Akɛ tɛ etsĩ tɛkplo lɛ naa, no hewɔ lɛ Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛjiea tɛ lɛ.” Ani esa akɛ amɛfee nakai?— Marta susuuu akɛ esa akɛ afee nakai. Ekɛɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, be nɛɛ mli lɛ esha, ejaakɛ eye gbii ejwɛ.”

Shi Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Ani mikɛɛɛo akɛ, kɛ ohe oye lɛ, ooona Nyɔŋmɔ anunyam lɛ?” Yesu miitsɔɔ akɛ Marta baana nɔ ko ni baawo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam. Mɛni Yesu baafee? Beni ajie tɛ lɛ, Yesu sɔle waa eha Yehowa yɛ mɛi lɛ fɛɛ ahiɛ. Kɛkɛ ni Yesu kɛ gbee ni naa wa kɛɛ akɛ: “Lazaro ee, jee kpo!” Ani ebaaje kpo? Ani ebaanyɛ?—

Ojogbaŋŋ, ani obaanyɛ otsĩɛ mɔ ko ni miiwɔ lɛ hiɛ?— Hɛɛ, kɛ́ okɛ gbee ni naa wa tsɛ́ lɛ lɛ, ehiɛ baatsɛ̃. Shi ani obaanyɛ otee mɔ ko ni miiwɔ yɛ gbele mli lɛ shi?— Dabi. Bɔ ni obaabo waa oha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɔ ni egbo lɛ nuŋ. Nɔ ko nɔ ko bɛ ni bo loo mi loo mɔ kroko ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ baanyɛ afee ni ekɛtee mɔ ni egbo lɛ shi.

Mɛni Yesu efee kɛhã Lazaro lɛ?

Shi, Yesu yɛ srɔto. Eyɛ hewalɛ krɛdɛɛ ko ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. No hewɔ lɛ, beni Yesu tsɛ́ Lazaro lɛ, nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ ba. Nuu ni egbo gbii ejwɛ sɔŋŋ lɛ fã kpo kɛjɛ bu lɛ mli! Akɛ lɛ eba wala mli ekoŋŋ! Ebaanyɛ emu kɔɔyɔɔ ni enyiɛ ni ewie ekoŋŋ! Hɛɛ, Yesu tée Lazaro shi kɛjɛ gbohii ateŋ.—Yohane 11:1-44.

Agbɛnɛ susumɔ he okwɛ: Mɛni ba Lazaro nɔ beni egbo lɛ? Ani egbɔmɔtso lɛ fã ko—susuma loo mumɔ ko—je egbɔmɔtso lɛ mli ni eyahi he kroko? Ani Lazaro susuma tee ŋwɛi? Ani ehiɛ kã yɛ nakai gbii ejwɛ lɛ mli yɛ ŋwɛi, lɛ kɛ Nyɔŋmɔ kɛ ŋwɛibɔfoi krɔŋkrɔŋi lɛ?—

Dabi, ebɛ jɛmɛ. Kaimɔ akɛ Yesu kɛɛ akɛ Lazaro miiwɔ. Kɛ́ owɔ lɛ, te etamɔ ha tɛŋŋ? Kɛji akɛ owɔ vii lɛ, oleee nɔ ni yaa nɔ yɛ ohe, aloo ole?— Ni kɛ́ ohiɛ tsɛ̃ lɛ, oleee bei abɔ ni okɛwɔ ja okwɛ bɔ ni átswa.

Nakai eji yɛ mɛi ni egboi lɛ ahe. Amɛleee nɔ ko nɔ ko. Amɛnuuu nɔ ko nɔ ko he. Ni amɛnyɛɛɛ amɛfee nɔ ko nɔ ko. Nakai eji yɛ Lazaro gbɛfaŋ beni egbo lɛ. Gbele tamɔ wɔ̀ ni tsii waa, nɔ ni mɔ lɛ kaiii nɔ ko nɔ ko. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Shi gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko.”—Jajelɔ 9:5, 10.

Mɛɛ shihilɛ mli Lazaro yɔɔ be ni egbo lɛ?

Susumɔ enɛ hu he okwɛ: Eji Lazaro yɛ ŋwɛi yɛ nakai gbii ejwɛ lɛ mli kulɛ, ani ewieŋ nɔ ko yɛ he?— Ni eji etee ŋwɛi kulɛ, ani Yesu baaha ejɛ nakai he ni ŋɔɔ waa lɛ ni eku esɛɛ ni eba shikpɔŋ nɔ?— Dabi kwraa!

Ni kɛlɛ, mɛi pii kɛɔ akɛ wɔyɛ susuma, ni amɛkɛɔ akɛ, susuma lɛ yaa nɔ ehiɔ shi beni gbɔmɔtso lɛ egbo. Amɛkɛɛ Lazaro susuma hiɛ kã yɛ he ko. Shi Biblia lɛ ekɛɛɛ nakai. Ekɛɛ akɛ, Nyɔŋmɔ fee klɛŋklɛŋ gbɔmɔ Adam lɛ “wala susuma.” Adam ji susuma. Biblia lɛ kɛɔ hu akɛ, beni Adam fee esha lɛ, egbo. Ebatsɔ ‘susuma ni egbo,’ ni eku esɛɛ kɛtee sũ ni akɛbɔ lɛ lɛ mli. Biblia lɛ kɛɔ hu akɛ, akɛ esha kɛ gbele hu fɔ́ Adam seshibii fɛɛ.—1 Mose 2:7; 3:17-19; 4 Mose 6:6; Romabii 5:12.

Belɛ eyɛ faŋŋ akɛ, wɔbɛ susuma ní esoro no yɛ wɔgbɔmɔtso lɛ he. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ji susuma. Ni akɛni klɛŋklɛŋ gbɔmɔ Adam kɛ esha fɔ́ gbɔmɛi hewɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: ‘Susuma ni feɔ esha lɛ, lɛ nɔŋŋ ebaagbo.’—Ezekiel 18:4.

Mɛni hewɔ nɔ ko bɛ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔshe gbohii lɛ agbeyei lɛ?

Mɛi komɛi sheɔ gbohii lɛ agbeyei. Amɛsumɔɔɔ ni amɛbɛŋkɛ gɔɔ, ejaakɛ amɛsusuɔ akɛ gbohii lɛ yɛ susumai ni esoro no yɛ gbɔmɔtso lɛ he, ní amɛbaanyɛ aye mɛi ni hiɛ kã lɛ awui. Shi ani mɔ ko ni egbo baanyɛ amɛye mɔ ko ni hiɛ kã lɛ awui?— Dabi, enyɛŋ.

Mɛi komɛi heɔ yeɔ po akɛ gbohii lɛ baanyɛ aku amɛsɛɛ amɛba akɛ mumɔi koni amɛbasara mɛi ni yɔɔ wala mli lɛ. No hewɔ lɛ, amɛkɛ niyenii maa shi amɛhaa mɔ ni egbo lɛ. Shi mɛi ni feɔ nakai lɛ heee nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɔ yɛ mɛi ni egboi lɛ ahe lɛ amɛyeee diɛŋtsɛ. Kɛ́ wɔheɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɔ lɛ wɔyeɔ lɛ, wɔsheŋ mɛi ni egboi lɛ agbeyei. Ni kɛ́ wɔyɛ hiɛsɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛɛlɛŋ yɛ wala hewɔ lɛ, wɔbaajie enɛ kpo wɔtsɔɔ kɛtsɔ nii ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ lɛ ni wɔɔfee lɛ nɔ.

Shi obaasusu akɛ: ‘Ani Nyɔŋmɔ kɛ gbekɛbii ni egboi lɛ baaba wala mli lo? Ani eesumɔ ni efee nakai diɛŋtsɛ?’ Ha wɔwie enɛ he yɛ enɛ sɛɛ.

Ha wɔkane shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ lɛ kɛ bɔ ni gbɔmɔ ji susuma lɛ he sane lolo yɛ Biblia lɛ mli, yɛ Lala 115:17; 146:3, 4; kɛ Yeremia 2:34.