Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hol találhatsz válaszokat?

Hol találhatsz válaszokat?

Hol találhatsz válaszokat?

ELŐFORDULT már veled, hogy némileg felbosszantott az a vita, mely az evolúció és a teremtés összevetéséről folyik? Ha igen, nem vagy egyedül.

Valójában az történik, hogy az egyik fél, néhány jeles tudós és akadémikus, gyakran szakszavakkal teletűzdelt nyelvezetet használva, azt állítja, hogy ha művelt és intelligens vagy, akkor el kell fogadnod az evolúció elméletét. A másik fél viszont, néhány ugyanolyan lehengerlő stílusú vallásos személy érzelmektől túlfűtötten arról szónokol, hogy ha igaz hited van, akkor egyet kell értened az általa képviselt teremtéselmélettel.

Az ilyen szélsőséges nézetek számos gondolkodó embert közömbössé tesznek. Isten létének a kérdése többet érdemel, mint hogy csupán önelégült, dogmatikus kijelentések hangozzanak el róla. Nem szabad elfelejtenünk, hogy erre a kérdésre nem egyszerű vitatémaként vagy puszta agytornaként kell tekintenünk, hiszen érinti az életünket és a jövőnket.

Hiba, amit a tudósok sokszor elkövetnek

Amint láttuk, jó néhány megbecsült, kiválóan képzett tudós van, aki azt állítja, hogy a bizonyítékok egy Tervező vagy Teremtő léte mellett szólnak. Vannak, akik ennél is tovább mennek: kétségbe vonják, hogy becsületes tudósok-e azok a kollégáik, akik dogmatikusan elvetik Isten létét.

John R. Baumgardner geofizikus például megjegyzi: „Olyan elképesztően kicsi eshetőség mellett hogyan is állíthatná egy becsületes tudós azt, hogy véletlenszerű kölcsönhatások eredménye az a bonyolultság, melyet az élő rendszerekben figyelünk meg? Szerintem, ha valaki ismeri a számokat, és mégis a véletlen mellett száll síkra, az a tudományos becsületesség súlyos semmibevétele.”

A híres fizikus, Richard Feynman a tudományos becsületesség egy másik oldalát világította meg. Egy egyetemi diplomaosztó beszédében „a becsületesség sajátos, további oldaláról” szólt. Azt mondta, hogy ebben benne foglaltatik az, hogy „az ember minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy éreztesse, nem tévedhetetlen”. Kijelentette: Ezzel „tudósokként tartozunk más tudósoknak, és véleményem szerint a laikusoknak is”.

Milyen gyakran nyilatkoznak az evolucionisták úgy, hogy talán téves az elképzelésük? Sajnos úgy tűnik, hogy az efféle szerénység ritka a körükben. Igazából a szerénységnek és a becsületességnek több tudóst kellene arra indítania, hogy elismerje, a tudomány, mely csupán az anyagi dolgok vizsgálatára szorítkozik, nincs felkészülve rá, hogy a Teremtő létével kapcsolatos kérdésekre válaszoljon. Mi a helyzet azonban a vallási vezetőkkel, a kreacionizmus (teremtéselmélet) szószólóival?

Hiba, amit a vallás nevében sokszor elkövetnek

A vallási vezetőket sem igazán jellemzi szerénység és becsületesség. Hogyan is lehetne becsületességről beszélni, amikor valaki a Biblia tanításának mond valamit, ami nem is az? Hol a szerénység akkor, amikor valaki a személyes nézeteit és dédelgetett hagyományait a Biblia elé helyezi? És pont ez az, amit sok kreacionista tesz.

A kreacionisták például gyakran hangoztatják, hogy az egész világegyetem hat, betű szerinti 24 órás napon jött létre, mintegy 6000 évvel ezelőtt. Efféle tanításokkal tévesen állítják be a Bibliát, mely azt mondja, hogy Isten „kezdetben teremtette” az eget és a földet, vagyis meghatározatlan időpontban, a hat behatároltabb teremtési „nap” kezdete előtt (1Mózes 1:1). Fontos megjegyezni, hogy a Mózes első könyvében a „nap” szó többféle értelemben fordul elő. Az 1Mózes 2:4 az első fejezetben taglalt egész hatnapos időszakra egyetlen napként utal. Logikus, hogy ezek nem betű szerinti 24 órás napok voltak, hanem hosszú időszakok, melyeknek mindegyike nyilvánvalóan több ezer évig tartott.

Sajnos a hitoktatók is gyakran téves nézeteknek adnak hangot, amikor a hitről beszélnek. Némelyek érezhetően azt sugalmazzák, hogy a hithez hozzátartozik, hogy lelkesen elfogadjunk valamit, amire nincs szilárd bizonyíték. Sok gondolkodó embernek ez egyenlő a hiszékenységgel. A Biblia egész másként utal a hitre: „A hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Héberek 11:1). A hit tehát nem puszta hiszékenység; hathatós bizonyítékokon, ésszerű biztosítékon alapul.

Milyen bizonyítékokra alapul az Istenbe vetett hit? Kétféle bizonyíték van, és mindkettő meggyőző.

A bizonyítékok mérlegelése

Pál apostol a következő sorok leírására érzett indíttatást: Isten „láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége” (Róma 1:20). Évezredeken át bölcs férfiak és nők meglátták Isten létének a bizonyítékát a minket körülvevő természetben.

Amint azt megvizsgáltuk, a tudomány hasznos eszköz e tekintetben. Minél többet megtudunk a világegyetem bonyolultságáról, és a benne uralkodó rendről, annál több okunk van arra, hogy áhítattal tekintsünk arra a Valakire, aki megtervezte. Néhány tudós nyitott az ilyen bizonyítékokra, és elfogadhatónak érzi azokat. Kétségkívül azt mondanák, hogy a tudomány segített nekik megtalálni Istent. Úgy tűnik azonban, hogy más tudósokat semennyi bizonyíték sem győz meg. Mi a helyzet veled?

Ha hajlandó vagy mérlegelni a bizonyítékokat e témában, arra buzdítunk, hogy tedd ezt meg. A Van-e Teremtő, aki törődik veled? * című könyv segít a válaszok utáni létfontosságú kutatásban, és abban is, hogy mérlegeld, mennyire szól Isten léte mellett egy második bizonyíték, mégpedig a Biblia.

Maga a Biblia is számtalan bizonyítékot szolgáltat arra, hogy emberfölötti intelligencia ihlette. Például rengeteg próféciát tartalmaz, ami nem más, mint előre megírt történelem. Némelyik prófécia pontosan ecseteli a mai világ állapotát (Máté 24:3, 6, 7; Lukács 21:10, 11; 2Timóteusz 3:1–5). Az emberek nem tudják hitelt érdemlően megmondani a jövőt. Ki más lenne erre képes Istenen kívül?

Ámde a Biblia nemcsak arra világít rá, hogy létezik-e Isten, hanem megtanít a nevére is, ismerteti a személyiségét, és feltárja, hogy miként gondoskodott az emberiségről az évek során, sőt, arról is beszél, hogy mit tesz majd értünk. Ezek olyan területek, amelyeken a tudomány nem tud segíteni abban, hogy válaszokat kapjunk. Leszögezhetjük, hogy az emberi tudomány képtelen maradandó reményt hozni az életünkbe, és emellett nem taníthat helyes erkölcsre és értékekre sem.

Ami alapján megítéljük, hogy mi erkölcsös és értékes

Vannak arra utaló jelek, hogy aláássa az erkölcsöt, az értékeket, valamint az emberek irányadó mértékét az, ahogyan ma egyesek a tudományt felhasználják; s ez az irányzat igen sajnálatraméltó. Richard Dawkins biológus, aki elveti Isten létét, kijelentette: „A vak fizikai erők és genetikai másolatok világegyetemében némelyek kárt szenvednek, másokat szerencse ér, és az ember ebben nem fedez fel semmiféle logikát és igazságosságot.” Úgy találod, hogy ez eléggé borús kép a világról? Szerinted szüksége van az emberi társadalomnak erkölcsi mércére, mely alapján megjutalmazható a jó viselkedés, és büntethető a rossz?

Ez lényeges különbség abban, hogy milyen képet fest a Biblia, és milyet az ateista evolúciós elmélet az emberiségről. Isten Szava arra mutat rá, hogy különleges helyet töltünk be a teremtésműben, az evolúció szerint azonban az emberek véletlenül, vak természeti folyamatok által jöttek létre. A Biblia kifejti, hogy egy igazságos és szerető Isten képére lettünk megalkotva, és erkölcsös, jó életet tudunk élni, az evolúció viszont túlélésért folytatott küzdelemről beszél, és nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért képesek az emberek a szeretetre és önzetlenségre.

Az evolúció nem nyújt valódi reményt és célt, a Bibliából ellenben megtudjuk, hogy a Teremtőnek nagyszerű szándéka van a jövőnkre vonatkozóan. Az akaratát a következő szavakkal tette nyilvánvalóvá: „reménységgel teli jövőt szánok nektek” (Jeremiás 29:11, Katolikus fordítás).

Tanulj a Teremtőről!

A bölcs zsoltáríró alázatosan elismerte: „Tudjátok meg, hogy Jehova az Isten; ő alkotott minket, nem pedig mi magunk” (Zsoltárok 100:3). Sok gondolkodó embernek ezek a szerénységet tükröző szavak sokkal ésszerűbben hangzanak, mint a modern elméletek, melyek szerint az emberi élet véletlenül jött létre.

A modern tudomány olykor azt a fennhéjázó elképzelést támogatja, hogy számunkra az a legeslegjobb, ha az emberi bölcsességre és tudásra bízzuk magunkat. Sajnálatos módon a szervezett vallás is nem egyszer ugyanebbe a hibába esik. Az emberi tudás azonban korlátozott, és ez mindig is így lesz. Bár Pál apostolnak nagy ismerete volt a szellemi dolgokról, mégis alázatos maradt. A valósághoz hűen ezt jelentette ki: „Jelenleg . . . homályos körvonalakban látunk egy fémtükör által . . . Jelenleg részleges ismeretem van” (1Korintusz 13:12).

Természetesen az Istenbe vetett őszinte hit nem függ a modern tudománytól, de a józan ítélőképességű megfigyelőknek a tudomány megerősítheti a hitét. Az igaz hit és szellemiség elengedhetetlen a teljes és boldog élethez (Máté 5:3). Ha a Bibliát felhasználva igyekszel jobban megismerni Jehovát, illetve az emberiségre és földre vonatkozó szándékát, akkor életed valódi értelmet nyer majd, és biztos alapod lesz a reményre.

[Lábjegyzet]

^ 18. bek. Jehova Tanúi kiadványa.

[Kiemelt rész/képek a 9. oldalon]

Mit mondanak a tudósok?

Jó néhány olyan tudós van, aki habozás nélkül közhírré teszi, hogy hisz egy Teremtőben. Bár némelyeknek általános, homályos elképzeléseik vannak Istenről, abban mégis egyetértenek, hogy a bizonyítékok egy intelligens Tervező léte mellett szólnak. Íme néhány gondolat e tudósoktól:

„Ha mint tudós veszem szemügyre a körülöttem levő világot, és megfigyelek rendkívül bonyolult, mérnöki pontossággal működő folyamatokat, akkor arra a következtetésre jutok, hogy ez az összetett rendszer értelmes tervezésről tanúskodik” (ANDREW MCINTOSH MATEMATIKUS, WALES, NAGY-BRITANNIA).

„A természetben megmutatkozó összetettség egyértelműen egy Teremtő létét bizonyítja. Mindegyik biológiai és fizikai rendszer, mihelyt megértjük, hihetetlen bonyolultságot tár elénk” (JOHN K. G. KRAMER BIOKÉMIKUS, KANADA).

„Az élővilágban teljesen nyilvánvaló a rend. Ezt egy felsőbbrendű Hatalomnak köszönhetjük, akit én személy szerint Istennek nevezek. Ennél a pontnál találkozik a hit a tudomány által feltárt igazsággal. A hit nemhogy ellentétben lenne a tudománnyal, hanem inkább kiegészíti azt, segít megértenünk a lényeget a világegyetemünkről” (JEAN DORST BIOLÓGUS, FRANCIAORSZÁG).

„Nem tudom elképzelni a világegyetemet és az emberi életet értelmes kezdet nélkül. Számomra valószínűtlen, hogy ne lenne valamiféle szellemi »melegség« az anyag és az azt működtető törvények mögött” (ANDREJ DMITRIJEVICS SZAHAROV ATOMFIZIKUS, OROSZORSZÁG).

„Mindegyik állat egyedülálló módon úgy van megtervezve, hogy beleillik a környezetébe. Kénytelen vagyok a tervezés bonyolultságát egy Teremtőre, semmint egy véletlenszerű evolúciós erőre visszavezetni” (BOB HOSKEN BIOKÉMIKUS, AUSZTRÁLIA).

[Kiemelt rész/képek a 10. oldalon]

Vélemény a Mózes első könyvéről

Gerald Schroeder, az atomfizika nyugalmazott professzora ezt írja: „A Biblia harmincegy versben, párszáz szóval tizenhatmilliárd év eseményeit ecseteli. Ezek olyan események, melyekről a tudósok a szó szoros értelmében szavak millióit írták már le. A Biblia nyolc mondattal összegzi, hogyan jött létre az állatvilág. A bibliai elbeszélés tömör, és a Mózes első könyvének kijelentései, valamint az ott vázolt időrend összhangban van a modern tudomány felfedezéseivel. Ez fantasztikus, főleg, ha tudjuk, hogy a bibliai magyarázat évszázadokkal, sőt évezredekkel korábban lett lejegyezve, és ennélfogva nem voltak rá hatással a modern tudomány felfedezései. A modern tudománynak kell összhangba kerülnie az eredetünkről szóló bibliai beszámolóval” (THE SCIENCE OF GOD​—THE CONVERGENCE OF SCIENTIFIC AND BIBLICAL WISDOM).

[Képek]

A Biblia hat teremtési időszakról beszél

[Kép a 12. oldalon]

A Biblia cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Istentől ihletett