Lukács 21:1–38

21  Mikor pedig feltekintett, látta, amint a gazdagok a perselyekbe dobják az adományaikat.+  Azután látta, hogy egy szűkölködő özvegy két igen csekély értékű kis pénzérmét dob be oda.+  Erre ezt mondta: „Biztosak lehettek benne, hogy ez a szegény özvegy többet dobott be mindnyájuknál.+  Mert azok mind a fölöslegükből dobtak be adományokat*, de ő mindazt bedobta, ami a megélhetésére volt.”+  Később, amint némelyek arról beszéltek, hogy a templom fel van ékesítve szép kövekkel és odaszentelt ajándékokkal,+  ő ezt mondta: „Ami ezeket illeti, amiket itt láttok, eljönnek a napok, amikor nem marad itt kő kövön, melyet le ne rombolnának.”+  Erre megkérdezték őt: „Tanító, mégis, mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele annak, hogy ezeknek meg kell történniük?”+  Ő ezt mondta: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket,+ mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: »Én vagyok az«, és »a meghatározott idő közel van«. Ne menjetek utánuk!+  Továbbá, amikor háborúkról és zavargásokról* hallotok, ne rettenjetek meg. Mert ezeknek előbb meg kell történniük, de a vég nem következik be azonnal.”+ 10  Akkor ezt mondta nekik: „Nemzet támad nemzet ellen,+ és királyság királyság ellen.+ 11  Lesznek nagy földrengések, és egyik hely után a másikon élelmiszerhiányok meg járványos betegségek,+ továbbá lesznek félelmetes látványok, és nagy jelek az égből. 12  De mielőtt mindezek megtörténnek, elfognak és üldöznek majd titeket,+ átadva benneteket a zsinagógáknak és börtönöknek. Királyok meg kormányzók elé fognak vinni titeket a nevem miatt.+ 13  Így lehetőségetek lesz elmondani nekik, hogy miben hisztek. 14  Határozzátok hát el, hogy nem próbáljátok el előre, hogy mit hoztok fel a védelmetekre,+ 15  mert olyan szavakat és bölcsességet adok nektek, amelynek egyetlen ellenségetek sem lesz képes ellenállni vagy ellentmondani.+ 16  Ezenfelül még szülők, testvérek, rokonok és barátok is átadnak* benneteket, és halálra juttatnak némelyeket közületek,+ 17  és minden ember gyűlölni fog titeket a nevem miatt.+ 18  De egyetlen hajszálatok sem vész el.+ 19  A kitartásotok által megőrzitek életeteket.+ 20  Ám amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül,+ biztosak lehettek benne, hogy közel van a pusztulása.+ 21  Akkor akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe,+ és akik bent vannak a városban, menjenek ki, akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be abba, 22  mert az igazságszolgáltatás napjai ezek, hogy beteljesedjen mindaz, ami meg van írva. 23  Jaj a terhes és a szoptatós asszonyoknak azokban a napokban!+ Mert nagy gyötrelem lesz ezen a földön, és meg lesz büntetve ez a nép. 24  És kardélre hányják őket, és foglyokként viszik őket az összes nemzet közé;+ és Jeruzsálemet tiporni fogják a nemzetek, míg le nem telik a nemzetek meghatározott ideje.+ 25  És lesznek jelek a napban, a holdban és a csillagokban,+ a földön pedig gyötrődni fognak a nemzetek, mivel össze lesznek zavarodva a tenger zúgása és háborgása miatt. 26  Az emberek elalélnak majd a félelemtől, és azoknak várásától, amik a lakott földre jönnek, mert az égben levő erők megrázkódnak.+ 27  És akkor látni fogják az Emberfiát+ eljönni felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.+ 28  Mikor pedig ezek kezdenek megtörténni, egyenesedjetek föl, és emeljétek föl a fejeteket, mert közeledik a megszabadításotok!” 29  Ezután mondott nekik egy szemléltetést: „Figyeljétek meg a fügefát és az összes többi fát.+ 30  Amikor rügyeznek, látjátok ezt, és tudjátok, hogy már közel a nyár. 31  Hasonlóképpen, amikor látjátok ezeket megtörténni, teljesen biztosak lehettek benne, hogy Isten királysága közel van. 32  Higgyétek el, hogy semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek.+ 33  Az ég és a föld elmúlik, de az én szavaim semmiképpen nem múlnak el.+ 34  Vigyázzatok magatokra, nehogy a túlzott evés, a mértéktelen ivás+ meg az élet aggodalmai* lefoglaljanak benneteket*,+ és nehogy hirtelen, egy szempillantás alatt érjen el benneteket az a nap, 35  mint valami csapda.+ Mert eljön az mindazokra, akik a föld színén laknak. 36  Maradjatok hát ébren,+ szüntelenül könyörögve,+ hogy sikerüljön megmenekülnötök mindattól, aminek meg kell történnie, és megállnotok az Emberfia előtt.”+ 37  Jézus nappal a templomban tanított, éjszakánként pedig kiment, és az Olajfák hegyén tartózkodott. 38  És kora reggel az egész nép odament hozzá, hogy hallja őt a templomban.

Lábjegyzetek

Vagy: „járultak hozzá az adományokhoz”.
Vagy: „zűrzavaros állapotokról”; „felkelésekről”.
Vagy: „elárulnak”.
Vagy: „a megélhetés miatti aggodalmak”; „a mindennapi élet aggodalmai”.
Vagy: „elnehezítsék a szíveteket”.

Jegyzetek

perselyekkel: Ókori zsidó források szerint ezek az adományládák vagy gyűjtőedények trombita vagy tölcsér formájúak voltak, és feltehetően volt rajtuk felül egy kis nyílás. Az emberek különféle célokra szánt adományokat raktak ezekbe. Az itt használt görög szó a Jn 8:20-ban is előfordul, ahol „kincstárnak” fordították. Ez a kifejezés nyilván egy területre utal az asszonyok udvarában. (Lásd a Mt 27:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a B11-es függ.-et.) Rabbinikus források szerint 13 perselyt állítottak fel ennek az udvarnak a fala mentén, körbe. Úgy tartják, hogy a templomban volt egy főkincstár is, és odavitték a perselyekbe dobott pénzt.

szűkölködő: Vagy: „szegény”. Az itt használt görög pe·ni·khroszʹ szó olyan valakire utal, aki nélkülözi az élethez szükséges alapvető dolgokat, vagy akinek küzdelmes az élete. A Keresztény görög iratokban csak itt szerepel ez a szó.

két igen csekély értékű kis pénzérmét: Szó szerint: „két leptont”. A görög le·ptonʹ szó itt többes számban szerepel, és valami kicsi és vékony dologra utal. A lepton egy olyan pénzérme, melynek értéke a dénár értékének 1/128 része, és valószínűleg az Izraelben használt legkisebb réz- vagy bronzérme volt. (Lásd a Szójegyzékben a „Lepton” címszót és a B14-es függ.-et.)

két igen csekély értékű kis pénzérmét: Szó szerint: „két leptont”. A görög le·ptonʹ szó itt többes számban szerepel, és valami kicsi és vékony dologra utal. A lepton egy olyan pénzérme, melynek értéke a dénár értékének 1/128 része, és valószínűleg az Izraelben használt legkisebb réz- vagy bronzérme volt. (Lásd a Szójegyzékben a „Lepton” címszót és a B14-es függ.-et.)

mindazt. . . ami a megélhetésére volt: Ahogy a Lk 21:2-höz tartozó magyarázó jegyzetből látszik, az özvegy a perselybe „két leptont” dobott, melynek értéke az egynapi bér 1/64 része volt. A lepton volt a legkisebb pénzérme akkoriban Izraelben. A Mt 10:29 szerint egy assarionért (8 leptonnak felelt meg) két verebet lehetett venni. Ez volt az egyik legolcsóbb madár, melyet élelemként árusítottak. Az özvegynek tehát feleannyi pénze volt, mint amennyiért egy verebet lehetett venni, vagyis egy étkezésre sem futotta neki.

semmiképpen nem marad itt kő kövön: Jézus próféciája rendkívüli módon teljesedett i. sz. 70-ben, amikor a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet és a templomát. Néhány falszakaszt leszámítva a földdel tették egyenlővé a várost.

nem marad itt kő kövön: Lásd a Mt 24:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

Én vagyok az: Vagyis a Krisztus, azaz a Messiás. (Vesd össze a Mt 24:5-ben található párhuzamos beszámolóval.)

a vég: Vagy: „a teljes vég”. Az itt használt görög szó (teʹlosz) nem azonos a Mt 24:3-ban „befejezés”-nek fordított görög szóval (szün·teʹlei·a). (Lásd a Mt 24:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

zavargásokról: Vagy: „zűrzavaros állapotokról”; „felkelésekről”. A görög a·ka·ta·szta·sziʹa szó alapjelentése ’nyugtalanság’, de utalhat a fennálló hatalommal szembeni ellenállásra, felkelésre, politikai zavargásra is. A 2Ko 6:5-ben – mely arról ír, hogy Pál milyen erőszakos ellenállással nézett szembe – úgy lett visszaadva, hogy „dühödt tömeg támadt ránk”.

a vég: Vagy: „a teljes vég”. (Lásd a Mt 24:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

nemzet: A görög eʹthnosz szó tág jelentésű, és utalhat embereknek arra a csoportjára, akik egy bizonyos politikai vagy földrajzi határon belül élnek, például egy országban, de egy etnikai csoportot is magában foglalhat. (Lásd a Mt 24:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

támad: Vagy: „felindul”; „felkel”. Itt a görög szónak az az értelme, hogy ’ellenséges szándékkal ellene megy’, és úgy is vissza lehet adni, hogy „fegyvert fog” vagy „harcba száll”.

járványos betegségek: A három evangéliumíró közül, akik lejegyezték Jézus jelentőségteljes próféciáját a vég idejéről, egyedül Lukács tesz említést az összetett jelnek erről a vonásáról (Mt 24:3, 7; Mr 13:4, 8; Lk 21:7). A három beszámoló kiegészíti egymást. A „járványos betegség”-nek fordított görög szó ezen kívül csak a Cs 24:5-ben fordul elő a Bibliában, ahol jelképes értelemben egy olyan személyre utal, akiről azt gondolták, hogy „valóságos pestis”, vagyis nehézségeket okoz, bajkeverő, és mindenkire veszélyt jelent.

félelmetes látványok: Ez a szó a görög pho·beʹó igéből származik, melynek jelentése: ’fél’, és csak itt szerepel a Keresztény görög iratokban. Kétségkívül rémisztő eseményekre utal.

szavakat: Vagy: „meggyőző beszédet”. Szó szerint: „szájat”. A görög sztoʹma szó itt a beszéd, illetve a beszéd erejének szinonimájaként használatos.

tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken: Egy embernek átlagosan állítólag több mint 100 000 hajszála van. Az, hogy Jehova még ilyen apró részletekkel is tisztában van, arról biztosít minket, hogy nagyon odafigyel Krisztus minden követőjére.

egyetlen hajszálatok sem vész el: Azzal, hogy Jézus egy hiperbolát használt, nem hagyott kétséget afelől, hogy a követői védelemben fognak részesülni, annak ellenére, hogy minden ember gyűlöli őket (Lk 21:17). A szövegkörnyezetből kiderül, hogy Jézus alapvetően nem arra gondolt, hogy a követői minden fizikai kártól meg lesznek védve, hanem arra, hogy semmi sem árthat majd az Istennel ápolt kapcsolatuknak, illetve okozhat örökké tartó kárt nekik (Lk 21:16). Jézus követői tehát nem számítanak arra, hogy csoda útján megmenekülnek a bántalmazástól vagy akár a haláltól. Abban viszont biztosak lehetnek, hogy Jehovának megvan a hatalma ahhoz, hogy feltámassza őket (Mt 10:39). Az, hogy az igéhez két görög tagadószó is kapcsolódik ebben a versben, hangsúlyt ad annak, hogy Jézus ígérete biztosan be fog teljesedni. Jézus következő szavai is ugyanezt a gondolatot fejezik ki, amikor arról beszélt a tanítványainak, hogy Isten mennyire törődik velük: „Sőt, azt is tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken” (Lk 12:7; lásd a Mt 10:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).

kitartásotok: A görög hü·po·mo·néʹ főnév a Szentírásban rendszerint bátor, rendíthetetlen vagy türelmes „kitartásra” utal, amely nem veszíti el a reményt az akadályok, üldözések, próbák vagy kísértések ellenére sem. A vele rokonságban álló hü·po·meʹnó ige, mely úgy van visszaadva, hogy „kitart”, szó szerint azt jelenti, hogy ’megmarad alatta’. Gyakran abban az értelemben szerepel, hogy ’marad, ahelyett hogy elmenekülne’; ’állja a sarat’; ’állhatatos’; ’rendíthetetlen marad’ (Mt 10:22; Ró 12:12; Héb 10:32; Jk 5:11).

megőrzitek életeteket: Vagy: „megszerzitek életeteket (lelketeket)”. Az általában „lélek”-nek fordított görög pszü·khéʹ szó jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Gyakran egy személy életére utal, legyen az a jelenlegi vagy a jövőbeni. Itt úgy is vissza lehet adni, hogy „jövőbeli életeteket” vagy „valódi életeteket”.

Júdeában: Vagyis Júdea római tartományában.

a hegyekbe: Euszebiosz IV. századi történetíró szerint a Júdeában és Jeruzsálemben élő keresztények a Jordánon keresztül Pellába, a Dekapolisz hegyvidékes területén fekvő városba menekültek. (Lásd a B10-es függ.-et.)

az igazságszolgáltatás napjai: Vagy: „a bosszúállás napjai”, azaz Isten bosszúállásának vagy ítéletének napjai. Korábban a názáreti zsinagógában Jézus idézte Ézsaiás próféciájának egy részletét (Ézs 61:1, 2), és magára alkalmazta, de az evangélium nem mondja, hogy azt a részt is idézte volna, mely Isten bosszújának a napjáról szól (Lk 4:16–21). Most viszont Jézus kihirdette a bosszúállás napjait, megjövendölve, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik majd körül. Isten bosszúja is azok közé a dolgok közé tartozott, amik meg vannak írva a Héber iratokban. Az itt „igazságszolgáltatás”-nak vagy „bosszúállás”-nak fordított görög szó szerepel a Septuagintában az 5Mó 32:35; Jr 46:10 (26:10, LXX); Hó 9:7-ben. Ezekben a bibliaversekben a görög szó héber megfelelői „bosszú”-nak és „felelősségre vonás”-nak vannak visszaadva.

a nemzetek meghatározott ideje: Vagy: „a nem zsidók meghatározott ideje”. A görög kai·roszʹ szó (itt többes számban szerepel, és „meghatározott idő”-nek van fordítva) utalhat egy időpontra, illetve egy konkrét időszakra vagy időtartamra, amelynek valamilyen jellemző vonásai vannak (Mt 13:30; 21:34; Mr 11:13). Ezzel a szóval történik utalás arra a meghatározott időre, amikor Jézus elkezdi a szolgálatát (Mr 1:15), továbbá amikor meg kell halnia (Mt 26:18). A kai·roszʹ szóval Isten által kijelölt jövőbeli időszakokra és időpontokra is utalnak, különösen Krisztus jelenlétével és királyságával kapcsolatban (Cs 1:7; 3:19; 1Te 5:1). Az, ahogyan a Biblia a kai·roszʹ szót használja, egyértelműen azt mutatja, hogy „a nemzetek meghatározott ideje” kifejezés nem egy behatárolhatatlan időszakra utal, hanem egy konkrét időtartamot jelent, melynek van kezdete és vége. A „nemzetek” vagy a „nem zsidók” kifejezés a görög eʹthnosz szó többes számú formájának a fordítása, mely szóval a bibliaírók gyakran konkrétan a nem zsidó nemzetekre utaltak.

lakott földre: A „lakott föld”-nek fordított görög szó (oi·ku·meʹné) úgy utal a földre, mint az emberiség lakhelyére (Lk 4:5; Cs 17:31; Ró 10:18; Jel 12:9; 16:14).

látni: Az a görög ige, melyet a „lát” szóval adnak vissza, szó szerint azt jelenti, hogy ’lát valamit’; ’néz valamire’; ’észrevesz valamit’, de átvitt értelemben az a jelentése, hogy ’az értelem szemével lát’, vagyis felismer, felfog (Ef 1:18).

Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).

az ég felhőin: A felhők gátolnak abban, hogy lássunk valamit, nem pedig elősegítik azt, de a megfigyelők abban az értelemben látnak, hogy megértik az események jelentését (Cs 1:9).

szemléltetésekben: Vagy: „példázatokban”. A görög pa·ra·bo·léʹ szó, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’egymás mellé állítás’, többek közt példázatokat, példabeszédeket vagy szemléltetéseket foglal magában. Jézus gyakran úgy magyarázott el valamit, hogy jelképesen egymás mellé állított két dolgot, vagyis összehasonlította őket (Mr 4:30). A szemléltetései rövid és általában kitalált elbeszélések voltak, melyekből egy erkölcsi tanulságot vagy Istennel kapcsolatos igazságot lehetett leszűrni.

szemléltetést: Vagy: „példázatot”; „tanulságot”. (Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Az ég és a föld elmúlik: Más bibliaversek rámutatnak, hogy az ég és a föld örökké megmarad (1Mó 9:16; Zs 104:5; Pr 1:4). Jézus talán egy túlzást alkalmazott, amely azt jelenti, hogy még ha bekövetkezne is a lehetetlen, vagyis elmúlna az ég és a föld, az ő szavai akkor is beteljesednek. (Vesd össze: Mt 5:18.) De az is könnyen elképzelhető, hogy az ég és a föld itt a jelképes égre és földre utal, melyekre a Jel 21:1 „a korábbi ég és a korábbi föld” kifejezést használja.

az én szavaim semmiképpen nem múlnak el: Az, hogy az igéhez két görög tagadószó is kapcsolódik, egy gondolat határozott elutasítását fejezi ki, ami erősen hangsúlyozza, hogy Jézus szavai biztosan beteljesednek.

Az ég és a föld elmúlik: Lásd a Mt 24:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

az én szavaim semmiképpen nem múlnak el: Lásd a Mt 24:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

megállnotok: A Bibliában ez a szó időnként arra utal, hogy egy személy vagy csoport kedvére van egy hatalommal bíró személynek (Zs 5:5; Pl 22:29; Lk 1:19). A Jel 7:9, 15-ben például a nagy sokaság tagjai úgy vannak bemutatva, mint akik „a trón előtt és a bárány előtt” állnak. Ez azt jelzi, hogy Isten és Jézus elfogadja őket.

az Olajfák hegyén tartózkodott: Földi életének utolsó négy napján Jézus napközben Jeruzsálemben tevékenykedett. Éjszakánként viszont a tanítványaival elhagyta a várost, és az Olajfák hegyének keleti lejtőjén fekvő Betániában szállt meg, kétségkívül Márta, Mária és Lázár otthonában (Mt 21:17; Mr 11:11).

Multimédia

Perselyek és az özvegyasszony
Perselyek és az özvegyasszony

Rabbinikus források szerint a Heródes által épített templomban 13 persely volt, melyeket sófár perselyeknek is hívtak. A héber só·fárʹ szó jelentése ’kosszarv’, és arra utal, hogy a perselynek legalább egy része szarv vagy kürt formájú lehetett. Azoknak, akik hallották Jézust, hogy elítéli azokat az embereket, akik szétkürtölik, hogy irgalmas adományokat adnak, talán a pénzérmék hangja jutott eszükbe, melyeket ezekbe a kürt alakú perselyekbe dobtak (Mt 6:2). Az özvegyasszony két pénzérméje valószínűleg nem adott ki nagy hangot, amikor bedobta őket a perselybe, de Jézus rámutatott, hogy Jehova nagyra értékeli az asszonyt és az adományát.

A Templomhegy kövei
A Templomhegy kövei

Ezeket a köveket a Nyugati fal déli részén találták, és úgy tartják, hogy az I. századi Templomhegy maradványai. Annak a szomorú eseménynek az emlékéül hagyták meg, hogy a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet és a templomát.

Judea Capta feliratú érme
Judea Capta feliratú érme

Egy nagy jelentőségű próféciában, mely arról szólt, hogy mi fog történni Jeruzsálemmel és a templomával, Jézus megjövendölte, hogy Júdea lakóit „foglyokként viszik [majd] az összes nemzet közé” (Lk 21:21, 24). Az itt látható érme ékesen bizonyítja Jézus szavainak beteljesedését. Azokat az érméket, melyek emléket állítanak Júdea elfoglalásának, először i. sz. 71-ben verték. Az érme egyik felén Vespasianus császár fiának, Titusznak a képe látható. Ő fejezte be Júdea elfoglalását, melyet Vespasianus kezdett el. Az érme másik felén pedig egy pálmafa látható, melynek egyik oldalán egy hátrakötözött kezű júdeai rabszolga van, a másik oldalán pedig egy síró zsidó nő ül. Az érmén a következő felirat olvasható: „IVDAEA CAPTA”, melynek jelentése „a legyőzött Júdea”.

Római kard
Római kard

Jézus megjövendölte, hogy Jeruzsálem és Júdea lakóit „kardélre hányják” (Lk 21:24). A fényképen látható 2000 éves kard valószínűleg egy olyan katonáé volt, aki a római gyalogságban szolgált, mely i. sz. 66-ban Jeruzsálemben állomásozott, amikor kitört a rómaiak elleni lázadás. A kard kb. 60 cm hosszú, és a bőrből készült tokjának, vagyis hüvelyének a maradványai mind a mai napig rajta maradtak a kardon. Ezt a kardot nemrég találták meg (a beszámoló 2011-ből való), amikor a régészek feltártak egy csatornát Dávid városa, illetve a jeruzsálemi Nyugati fal közelében levő régészeti kert között. A csatorna kétségkívül búvóhelyként szolgált Jeruzsálem lakosainak a város i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulása előtti viharos időszakban.