Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Esa akɛ Mafa Shika?

Ani Esa akɛ Mafa Shika?

“Shikafaa tamɔ yookpeemɔ; ewoo tamɔ yarafeemɔ.”—Swahili abɛ ko.

MƐI ni yɔɔ Afrika Bokagbɛ lɛ le abɛ nɛɛ waa, ni ekã shi faŋŋ akɛ mɛi babaoo hiɛ susumɔ ni tamɔ nɛkɛ yɛ je lɛŋ hei srɔtoi. Ani nakai ji bɔ ni onuɔ he kɛ́ oyaafa shika yɛ onaanyo ko dɛŋ loo yɛ he kroko? Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ naagba bɛ he akɛ abaayafa shika moŋ, shi ani esa? Mɛɛ naagbai kɛ osharai yɔɔ shikafaa he?

Swahili abɛ kroko hu tsɔɔ naagba ni baanyɛ ajɛ shikafaa mli kɛba. Ekɛɔ akɛ: “Shikafaa fiteɔ nanemɛi ateŋ.” Hɛɛ, nyɔmɔ baanyɛ afite naanyobɔɔ kɛ wekukpaa ni yɔɔ mɛi ateŋ lɛ. Kɛ́ ato nibii ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ ni ahiɛ jwɛŋmɔ ni ja po lɛ, jeee be fɛɛ be nibii yaa lɛ bɔ ni akpaa gbɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ be shwie mli ni anyɛko awo nyɔmɔ lɛ, mɔ ni kɛ shika lɛ fa lɛ mli baanyɛ afu. Be ni be shwieɔ mli lɛ, mɔ ni fa shika lɛ tsui baanyɛ aba, ni ebaahã wekukpaa ni yɔɔ lɛ kɛ mɔ ni bafa shika lɛ teŋ lɛ afite—ni enɛ baanyɛ asa wekukpaa ni yɔɔ amɛwekui lɛ ateŋ lɛ po he. Akɛni shikafaa baanyɛ ekɛ bei aba hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔhe feɔ oya kɛyafaa shika, ja nɔ ni ba wa.

Shikafaa baanyɛ afite wekukpaa ni kã mɔ ko kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ hu. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ, mɔ fɔŋ pɛ yafaa nii ni ekpɛɔ eyiŋ akɛ ewooo. (Lala 37:21) Ehãa wɔleɔ hu akɛ, “nifalɔ lɛ, mɔ ni fa lɛ lɛ tsulɔ ji lɛ.” (Abɛi 22:7) Esa akɛ nifalɔ lɛ ayɔse akɛ kɛyashi ebaawo shika lɛ, eji mɔ ni falɛ shika lɛ nyɔŋ. Afrika abɛ kroko hu kɛɔ akɛ: “Kɛ́ oma mɔ ko naji lɛ, he ni ebaatsɔɔ bo lɛ, jɛmɛ obaaya.” Nɔ ni no tsɔɔ ji akɛ, kɛ́ mɔ ko hiɛ nyɔmɔ babaoo lɛ enyɛŋ efee nɔ ni esumɔɔ.

No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔhiɛ nyɔmɔ lɛ esa akɛ wɔkɛfee oti ni ma wɔhiɛ akɛ wɔbaawo. Kɛjeee nakai lɛ, naagbai baanyɛ aba. Kɛ́ wɔtia nyɔmɔ lɛ, nɔ ni baaba ji akɛ wɔbaahao, wɔwɔŋ yɛ wɔsaa nɔ, wɔbaatsu nii fe bɔ ni esa akɛ wɔtsu, béi baaba wɔkɛ wɔhefatalɔi ateŋ, ebaanyɛ efite wɔweku lɛ po, ni abaanyɛ akɛ wɔ aya saneyelihe aloo awo wɔ tsuŋ po. Nilee yɛ wiemɔi ni yɔɔ Romabii 13:8 lɛ mli, jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛkahiɛa mɔ ko mɔ ko nyɔmɔ, akɛ ja suɔmɔ ni nyɛkɛaasumɔ nyɛhe lɛ.”

ANI EHE MIIHIA?

Yɛ nibii ni atsɔɔ nɛɛ hewɔ lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ okɛ hiɛshikamɔ baatsu nii yɛ shikafaa he. Nilee yɛ mli akɛ obaabi ohe akɛ: Ani efi mi bɔ ni esa akɛ miyafa shika? Ani nɔ hewɔ ni mitaoɔ ni miyafa shika lɛ ji, koni manyɛ maná nɔ ko kɛkwɛ miweku lɛ? Aloo mihiɛ ni ekɔ̃ mɔ ko nɔ ko nɔ lɛ hewɔ, ekolɛ miitao makɔ nɔ ko yɛ he ni minine shɛɛɛ? Yɛ shihilɛi babaoo amli lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ mɔ mii baashɛ nii fioo ni eyɔɔ lɛ he moŋ fe ni ebaaloo haomɔ ebua eyiteŋ kɛtsɔ shikafaa nɔ.

Ekã shi faŋŋ akɛ, shihilɛi komɛi baanyɛ aba trukaa ni anáaa tsɔmɔhe ko kwraa akɛ ja ayafa shika. Kɛ́ ebalɛ nakai po ni mɔ lɛ kpɛ mli akɛ ebaayafa shika lɛ, esa akɛ eye anɔkwa. Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ atsɔ atsu enɛ he nii?

Klɛŋklɛŋ lɛ, kaaku ohiɛ oshwie nyɔmɔ lɛ nɔ akɛni osusuɔ akɛ mɔ ni oyafa shika lɛ yɛ edɛŋ lɛ yɛ nii lɛ hewɔ. Esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ, kɛ́ wɔnaa mɔ ko akɛ eyɛ nii lɛ, belɛ esa akɛ doo lɛ eye ebua wɔ yɛ shika gbɛfaŋ. Asaŋ esaaa akɛ wɔnuɔ he hu akɛ kɛ́ wɔyeee mɔ lɛ anɔkwa lɛ, efeee nɔ ko. Ohiɛ akakɔ̃ mɛi ni etamɔ nɔ ni amɛyɛ shika lɛ anɔ.Abɛi 28:22.

No sɛɛ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni owo nyɔmɔ lɛ, ni feemɔ nakai oya. Kɛ́ mɔ ni fa bo shika lɛ etooo bo be ni okɛwo nyɔmɔ lɛ, esa akɛ bo otsɔɔ be ni okɛbaawo, ni obɔ mɔdɛŋ oye nakai be lɛ nɔ. Ebaafee nɔ hi akɛ nyɛkɛ bɔ ni nyɛto gbɛjianɔ kɛhã nyɔmɔ lɛ woo lɛ baawo wolo nɔ, koni naataamɔ akaba yɛ sɛɛ mli. (Yeremia 32:9, 10) Kɛ́ ebaahi lɛ, bo diɛŋtsɛ yaa ni okɛ shika lɛ ayahã mɔ lɛ, bɔ ni afee ni onyɛ oda lɛ shi. Kɛ́ afa mɔ ko shika ni eyawo lɛ, ehãa wekukpaa kpakpa hiɔ shi. Yesu wie yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ: “Shi nyɛhãa nyɛwiemɔ afea: Hɛɛ, hɛɛ! dabi, dabi!” (Mateo 5:37) Kɛfata he lɛ, hã Mla Kpakpa lɛ ahi ojwɛŋmɔŋ daa, ekɛɔ akɛ: “No hewɔ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi aŋɔfee nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea amɛ nakai nɔŋŋ.”Mateo 7:12.

BIBLIA MLI GBƐTSƆƆMƆI NI YEƆ EBUAA

Biblia lɛ kɛ ŋaawoo ni baanyɛ aye abua bo ni oye henumɔ ni onaa akɛ oyafa shika lɛ nɔ lɛ hãa. Ekɛɔ akɛ: “Ninámɔ kpeteŋkpele ji Nyɔŋmɔjamɔ, kɛji mɔ ko mii shɛ enii ahe lɛ.” (1 Timoteo 6:6) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, mɔ ko mii ni aaashɛ enii ahe lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni ebaanyɛ etsɔ nɔ eye ehe kɛjɛ naagbai ni jɛɔ nifaa mli kɛbaa lɛ ahe. Shi anɔkwa sane ji akɛ, ebɛ mlɛo akɛ mɔ mii aaashɛ enii ahe yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ jeŋ ni ŋɔɔmɔyeli eyi mli nɛɛ mli. Biɛ ji he ni “Nyɔŋmɔjamɔ” baa sane lɛ mli yɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Susumɔ Kristofoi gbalashihilɛ mli bii komɛi ni yɔɔ Asia lɛ ahe akɛ nɔkwɛmɔnɔ. Be ni amɛbote gbala mli etsɛɛɛ lɛ, no mli amɛná ni kulɛ amɛyɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshĩa. No hewɔ lɛ amɛkpɛ mli akɛ amɛkɛ shika ni amɛbua naa kɛ nɔ ni amɛyafa yɛ shikatoohe kɛ amɛwekumɛi aŋɔɔ lɛ baayahe eko. Shi etsɛɛɛ kɛkɛ ni amɛna akɛ nyɔmɔ ni amɛwoɔ daa nyɔɔŋ nɔ lɛ ji jatsu kɛhã amɛ. Amɛbaloo nitsumɔ babaoo amɛshwie amɛnɔ, ni amɛkɛ gbii pii bɔi nitsumɔ, ni enɛ hã be ni amɛnáa kɛhã amɛbii lɛ nɔ gbɔ kwraa. Wu lɛ kɛɛ akɛ: “Tɔlɛ, piŋmɔ, kɛ wɔ ni minaaa mawɔ lɛ bafee tamɔ tɛ agbo ko ni mitere. Esu mitsui waa.”

“Kɛ́ okɛ mumɔŋ hiŋmɛi kwɛ heloonaa nibii lɛ, onáa hebuu.”

Sɛɛ mli lɛ, amɛkai wiemɔi ni yɔɔ 1 Timoteo 6:6 lɛ, ni amɛkpɛ mli akɛ nɔ pɛ ni baahã amɛhe ajɔ amɛ ji, ni amɛhɔ̃ɔ shĩa lɛ. Ehe amɛ afii enyɔ dani amɛwó jatsu lɛ yɛ amɛnɔ. Mɛni gbalashihilɛ mli bii nɛɛ kase yɛ amɛniiashikpamɔ lɛ mli? Nɔ ni nɔŋŋ ni amɛkɛɛ ji, “Kɛ́ okɛ mumɔŋ hiŋmɛi kwɛ heloonaa nibii lɛ, onáa hebuu.”

Mɛi babaoo le Swahili abɛ ni atsĩ tã yɛ sane nɛɛ shishijee lɛ waa. Kɛ̃lɛ, no hãko mɛi akpa shikafaa. Yɛ Biblia mli shishitoo mlai ni wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ anaa lɛ, nilee yɛ mli akɛ okɛ hiɛdɔɔ baasusu sanebimɔ ni ji, Ani esa akɛ mafa shika? lɛ he.