Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kooloi lɛ Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Kooloi lɛ Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Kooloi lɛ Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

BƆƆ nii ni ji kooloi lɛ haa anaa bɔ ni Yehowa je agbo ha. Nyɔŋmɔ kwɛɔ kooloi lɛ jogbaŋŋ taakɛ bɔ nɔŋŋ ni eduroɔ adesai amɛhiamɔ nii lɛ. (Lala 145:16) Kwɛ tɔmɔ ni eeeji yɛ mɔ gbɛfaŋ akɛ eeewie adesai kɛ kooloi a-Bɔlɔ lɛ he efɔŋ! Eyɛ mli akɛ Hiob ji jalɔ moŋ, shi eyabu “ehe jalɔ fe Nyɔŋmɔ.” No hewɔ lɛ, atsɔɔ Hiob nibii babaoo!—Hiob 32:2; 33:8-12; 34:5.

Nibii ni Hiob kase yɛ kooloi ahe lɛ ha ena akɛ adesai bɛ hegbɛ akɛ amɛwieɔ amɛshiɔ gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ efeɔ nii lɛ. Kwɛ bɔ ni sane nɛɛ bafeɔ faŋŋ kɛ́ wɔsusu saji ni Yehowa kɛ Hiob susu he lɛ ahe!

Adesai Ayelikɛbuamɔ He Ehiaaa Amɛ

Hiob nyɛɛɛ aha saji ni Nyɔŋmɔ bibii lɛ yɛ kooloi ashihilɛ he lɛ ahetoo. (Hiob 38:39-41) Eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa haa jata kɛ kwaakwaalabite fɛɛ niyenii, ni adesai ayelikɛbuamɔ ko kwraa bɛ mli. Eyɛ mli akɛ kwaakwaalabitei filikiɔ kɛyataoɔ niyenii moŋ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ ji mɔ ni lɛ̀ɔ amɛ.—Luka 12:24.

Saji ni Nyɔŋmɔ bi Hiob yɛ ŋaŋ kooloi ahe lɛ ha enaa kpɛ ehe. (Hiob 39:1-8) Adesa ko bɛ ni baanyɛ abu tɛsaaiaŋ tooi kɛ ofrote yei ahe. Nɔ hewɔ ji akɛ, ewa akɛ aaatsi abɛŋkɛ tɛsaaiaŋ tooi! (Lala 104:18) Nyɔŋmɔ ji mɔ ni kɛ henumɔ ni haa ofrotei yateeɔ amɛhe baanee kɛ́ eshɛ amɛfɔmɔ be lɛ wo amɛmli. Amɛlɛ̀ɔ amɛbii jogbaŋŋ, ni kɛ́ ‘bii lɛ ná hewalɛ’ lɛ, ‘amɛjeɔ kpo ni amɛkuuu amɛsɛɛ kɛbaa dɔŋŋ.’ Amɛyalɛ̀ɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe.

Ŋaŋ tejii foɔ shi, ni amɛteŋ ekomɛi kɛ ŋa kplanaa feɔ amɛshihilɛhe. Hiob nyɛɛɛ ekɛ jatsu atere ŋaŋ teji. Ŋaŋ teji ‘taoɔ nɔ fɛɛ nɔ ní yɔɔ frɔ̃frɔ̃,’ ni enyiɛɔ gɔji anɔ etaoɔ eniyenii. Kooloo nɛɛ sumɔɔ akɛ ehi ŋaŋ he ni eyɔɔ toiŋjɔlɛ yɛ lɛ moŋ fe nɔ ni eeeyahi maŋ he ni etɔŋ lɛ kɛ niyenii námɔ lɛ. “Enuuu kpalalɔ bolɔmɔ,” ejaakɛ kɛ́ enu mɔ ko he yɛ eshihilɛhe lɛ, ejoɔ foi oya nɔŋŋ.

No sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tsĩ wuo tã. (Hiob 39:9-12) Beni Ŋleshinyo Austen Layard ni tsaa shi kɛtaoɔ blema nibii lɛ wieɔ kooloo nɛɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Bɔ ni akɛ tso gbɔɔ wuo ahaa lɛ haa anaa akɛ etamɔ nɔ ni abuɔ lɛ akɛ ehe yɛ gbeyei tamɔ jata nɔŋŋ, ni agbɔbiɔ lɛ kɛheɔ gbɛi. Afɔɔ lɛ naa ní ekɛ jata miinɔ, ni tabilɔi ní tara okpɔŋɔi anɔ kɛ amɛteŋ mɛi ni nyiɛ amɛnaji anɔ fɛɛ nyiɛɔ kooloo nɛɛ sɛɛ.” (Nineveh and Its Remains, 1849, Kpo 2, baafa 326) Kɛlɛ, nilelɔ ko bɛ ni baanyɛ ewo kooloo ni anyɛɛɛ akudɔ lɛ nɛɛ kuɛ kpãa ni egbala shwiili.—Lala 22:22.

Kooloi Filikilɔi Woɔ Yehowa Hiɛ Nyam

Nyɔŋmɔ bi Hiob kooloi filikilɔi ahe sane kɛtsa nɔ. (Hiob 39:13-18) Klitso fijiaŋ ni wa lɛ haa efilikiɔ kɛyaa ŋwɛi shɔŋŋ. (Yeremia 8:7) Eyɛ mli akɛ duguma tswaa efijiaŋ moŋ, shi enyɛɛɛ efiliki. Duguma eŋmɛɛɛ wɔji yɛ looflɔ-tsũ mli yɛ tso nɔ taakɛ klitso feɔ lɛ. (Lala 104:17) Bɔ ni efeɔ ji, etsaa shia mli, ni eŋmɛɔ ewoɔ mli. Shi eshiii ewɔji lɛ yɛ jɛmɛ ni ebaaya. Ekɛ shia hàa wɔji lɛ anɔ bɔni afee ni amɛná dɔlɛ ni sa, ni loofɔlɔ nuu kɛ yoo lɛ fɛɛ buɔ wɔji lɛ ahe kɛyashiɔ amɛfɛlɛɔ.

Etamɔ nɔ ni kɛ́ duguma na oshara ko miiba ni eeejo foi lɛ, ‘ehiɛ kpaa nilee nɔ.’ Shi kɛlɛ, wolo ni ji An Encyclopedia of Bible Animals lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Eji ŋaa gbɛ ni [dugumai] tsɔɔ nɔ amɛgbalaa mɔ jwɛŋmɔ kɛbaa amɛnɔ: kɛ́ amɛna kooloo loo gbɔmɔ ko miibɛŋkɛ he ni amɛwɔji lɛ yɔɔ lɛ, amɛyadamɔɔ he ko ni abaana amɛ faŋŋ, ni amɛtswaa amɛfijiaŋ koni amɛkɛgbala kooloo lɛ aloo gbɔmɔ lɛ jwɛŋmɔ kɛjɛ amɛwɔji lɛ anɔ.”

Te ebaa lɛ tɛŋŋ ni duguma “ŋmɔɔ okpɔŋɔ kɛ enɔtalɔ” lɛ? Wolo ni ji The World Book Encyclopedia lɛ kɛɔ akɛ: “Duguma nyɛɛɛ afiliki, shi ale kooloo nɛɛ akɛ ehe yɛ oya yɛ shikpɔŋ. Enaji kakadaji, ni kɛ ehiɛ foi ni efã enane kome lɛ, eshɛɔ aaafee mitai 4.6, ni ebaanyɛ efo gbɛ jɛkɛmɔ kilomitai 64 yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli.”

Nyɔŋmɔ ni Ha Okpɔŋɔ Hewalɛ

Sane ni Nyɔŋmɔ bi Hiob kɛtsa nɔ lɛ kɔɔ okpɔŋɔi ahe. (Hiob 39:19-25) Yɛ blema beaŋ lɛ, tabilɔi taraa okpɔŋɔi anɔ ni amɛkɛ amɛhe wuɔ, ni ayɛ shwiilii ni okpɔŋɔi gbalaa, ni kudɔlɔ kɛ asraafoi enyɔ loo nɔ̃ taraa mli. Kɛ́ akɛ okpɔŋɔ miiya ta lɛ, ehe tswaa shi, ni no haa ebolɔɔ ni ekɛ enaji tokotai tswiaa shi. Esheee nɔ ko nɔ ko gbeyei, ni ejooo foi yɛ klante naa hu. Kɛ́ okpɔŋɔ ni akɛyaa ta nu tɛtɛrɛmantɛrɛ gbɛɛmɔ lɛ, efeɔ enii tamɔ nɔ ni eekɛɛ akɛ “Huui!” Etsɛ̃ɔ kɛyaa hiɛ, ni ‘ekɛ grimɔ gbɛɔ mlu.’ Shi kɛlɛ, okpɔŋɔ ni akɛyaa ta lɛ boɔ mɔ ni ta enɔ lɛ toi.

Beni shitsalɔ Owula Layard wieɔ nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ kooloo nɛɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Eyɛ mli akɛ okpɔŋɔ he jɔ tamɔ toogwantɛŋ bi, ni ekudɔmɔ waaa, ni kpãa pɛ ehe hiaa ní mɔ kɛwo ekuɛ ni ekɛkudɔ lɛ moŋ, shi kɛ́ okpɔŋɔi komɛi tamɔ Arabbii akpɔŋɔi lɛ nu tawuu oshebɔɔ he, ni amɛna bɔ ni akpɔlɔi ni amɛnɔtaralɔi lɛ hiɛ lɛ hosoɔ ehaa lɛ, no haa amɛhiɛ kpɛlɛɔ tamɔ la, ni amɛgbɛɔ amɛgugɔ kɛ enaa pɛluu lɛ mli hatoo, ni amɛkpãa amɛkuɛ mli, ni amɛkuɛ sɛɛ tsɔi kɛ amɛleii teɔ shi damɔɔ shi.”—Discoveries Among the Ruins of Nineveh and Babylon, 1853, baafa 330.

Susumɔ Laalɔ kɛ Okropɔŋ He Okwɛ

Yehowa gbala Hiob jwɛŋmɔ kɛtee loofɔji pɔtɛɛ komɛi anɔ. (Hiob 39:26-30) Laalɔi ‘filikiɔ kɛyaa ŋwɛi, ni amɛgbɛɔ amɛfijiaŋ yɛ kɔɔyɔɔŋ.’ Beni wolo ni ji The Guinness Book of Records lɛ wieɔ laalɔ he akɛ loofɔlɔ ni he yɔɔ oya fe loofɔji fɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Beni efilikiɔ kɛyaa ŋwɛi shɔŋŋ yɛ hei ni eshwɛɔ yɛ, kɛ be mli ni enyiɛ kooloo filikilɔ ko sɛɛ yɛ kɔɔyɔɔŋ ni eyaamɔ lɛ ji be mli ni anaa bɔ ni ehe yɔɔ oya ha.” Laalɔ nyɛɔ efilikiɔ kilomitai 349 yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli!

Okropɔŋi nyɛɔ amɛfilikiɔ nɔ ni fe kilomitai 130 yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli. Hiob kɛ wala sɛɛ ni etsɛɛɛ lɛ to foi ni okropɔŋ kɛyiɔ kooloo ko nɔ ní emɔɔ lɛ lɛ he. (Hiob 9:25, 26) Taakɛ bɔ ni okropɔŋ filikiɔ ni etɔɔɔ lɛ lɛ, nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ haa wɔ hewalɛ ni wɔnyɛɔ wɔtoɔ wɔtsui shi yɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ amli. (Yesaia 40:31) Kɛ́ okropɔŋ miifiliki lɛ, efilikiɔ kɛtsɔɔ kɔɔyɔɔ komɛi ni mli yɔɔ kulɔkulɔ ni tswaa kɛyaa ŋwɛi lɛ amli. Okropɔŋ foɔ ehe yɛ kɔɔyɔɔ kulɔkulɔ lɛ mli, ni kɔɔyɔɔ lɛ woɔ lɛ kɛyaa ŋwɛi fiofio. Kɛ́ etee ŋwɛi kɛyashɛ he ko lɛ, efilikiɔ kɛyaa kɔɔyɔɔ kulɔkulɔ kroko mli, ni ebaanyɛ efiliki ŋmɛlɛtswai abɔ ni etɔɔɔ lɛ.

Okropɔŋ “feɔ etsũ yɛ ŋwɛi shɔŋŋ,” yɛ hei ni ewa akɛ aaanyɛ abɛŋkɛ jɛmɛ, ni efeɔ nakai kɛbuɔ ebii lɛ ahe. Yehowa ji mɔ ni kɛ henumɔ ni haa okropɔŋ feɔ nakai lɛ bɔ lɛ. Ni Nyɔŋmɔ duro okropɔŋ hiŋmɛi ni ‘ekɛnaa nii yɛ shɔŋŋ.’ Bɔ ni okropɔŋ nyɛɔ etsɔmɔɔ ehiŋmɛi oyayaayai lɛ yeɔ buaa lɛ ni kɛ́ efã kɛjɛ shɔŋŋ ni eyaamɔ kooloo ko lɛ, kooloo lɛ elaajeee yɛ ehiɛ. Bei komɛi lɛ, okropɔŋ yeɔ kooloi agbohii, ni no hewɔ ni akɛɔ akɛ “he ni mɛi enyɔnyɔi yɛ lɛ, jɛi eyɔɔ” lɛ. Loofɔlɔ nɛɛ mɔmɔɔ kooloi bibii kɛyahaa ebii ni amɛyeɔ.

Yehowa Tsɔse Hiob

Nyɔŋmɔ tsɔse Hiob dani etsa saji ni ebibii lɛ yɛ kooloi ahe lɛ nɔ. Te Hiob fee enii yɛ tsɔsemɔ lɛ he eha tɛŋŋ? Eba ehe shi, ni ejɛ suɔmɔ mli ekpɛlɛ tsɔsemɔi krokomɛi ni akɛha lɛ lɛ anɔ.—Hiob 40:1-14.

Wɔkaseɔ nɔ ko ni he hiaa waa kɛjɛɔ Hiob niiashikpamɔi ni ajɛ mumɔŋ aŋmala ashwie shi lɛ amli nɔ ni wɔsusu he lɛ mli. Ni no ji akɛ: Adesa ko bɛ nɔ ni ebaadamɔ nɔ ena tɔmɔ yɛ Ofe lɛ he. Esa akɛ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔi asa wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ. Kɛfata he lɛ, esa akɛ Yehowa gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ hetsemɔ kɛ jeŋ muu maŋtsɛ ni eji lɛ bembuu akã wɔtsui nɔ.

Nuŋshuɔ Woɔ Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam

Beni Nyɔŋmɔ gbalaa Hiob jwɛŋmɔ kɛyaa kooloi anɔ ekoŋŋ lɛ, ebi Hiob saji yɛ kooloo ni ji Behemot ní ale akɛ nuŋshuɔ lɛ he. (Hiob 40:15-24) Nuŋshuɔ ni eda jogbaŋŋ lɛ kɛlɛ shɛɔ mitai 4 kɛmɔ mitai 5, ni etsiimɔ shɛɔ kilogram 3,600 ni ji aaafee omɔ kotokui nyɔŋmai kpawo kɛ enyɔ tsiimɔ. Nuŋshuɔ ‘nyɛmɔ ni eyɔɔ lɛ yɛ ehɛ mli’—yɛ fãji ni yɔɔ ehɛ mli lɛ mli. Akɛni kɛ́ nuŋshuɔ ni enaji yɔɔ kpitibii lɛ miisere yɛ faa mli lɛ, emlishi shɔɔ tɛi ni jwere faa lɛ shishi lɛ hewɔ lɛ, emusu nɔ hewolo titrii lɛ yeɔ buaa lɛ ni tɛi lɛ yeee lɛ awui ko. Eji anɔkwale akɛ gbɔmɔ hewalɛ shɛɛɛ nuŋshuɔ ní da kɛ enaabu agbo kɛ ejeŋkpii wujiwuji lɛ he yɛ gbɛ ko kwraa nɔ.

Nuŋshuɔ jeɔ kpo yɛ nu mli kɛbaa shikpɔŋ ni ebakpeɔ ‘jwɛifɔ.’ Naakpɛɛ sane ji akɛ, jwɛifɔ ni ebaabi ni nuŋshuɔ aye bɔni afee ni eya nɔ ehi shi lɛ falɛ shɛɔ jwɛifɔ ni hàa gɔŋ ko yiteŋ! Daa gbi lɛ, eyeɔ jwɛi ni falɛ shɛɔ kilogram 90 kɛmɔ kilogram 180 ni ji aaafee omɔ kotokui ejwɛ. Kɛ́ nuŋshuɔ ye nii etɔ lɛ, eyakãa ŋmeitsei aloo faa naa kpãi ashishi ni ewɔɔ. Nuŋshuɔ nyɛɔ ekɛ eyitso tɛoɔ nu hiɛ, ni no hewɔ lɛ, kɛ́ faa mli ni eyɔɔ lɛ je ŋa lɛ, enyɛɔ esereɔ yɛ mli shweshweeshwe. Kɛ́ nuŋshuɔ kɛ enaabu agbo kɛ etsóji kpoŋtikpoŋtii lɛ damɔ Hiob hiɛ lɛ, Hiob naŋ ekãa ni ekɛ kpoŋ aaawo egugɔŋ.

Leviatan Haa Ajieɔ Nyɔŋmɔ Yi

No sɛɛ lɛ, akɛ Hiob susu kooloo ni ji Leviatan lɛ he. (Hiob 40:25–41:26) Hebri wiemɔ ni akɛtsu nii lɛ tsɔɔ “kooloo ko ni hewolonɔ efimɔ kpɔbii titrii”—ekã shi faŋŋ akɛ baa he awieɔ lɛ. Ani Hiob baanyɛ eha Leviatan atsɔ tamɔ shia kooloo koni gbekɛbii kɛ lɛ ashwɛ? Enyɛŋ kɔkɔɔkɔ! Mɛi srɔtoi ni kooloo nɛɛ ehao amɛ pɛŋ lɛ tsɔɔ akɛ ehe yɛ gbeyei. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ adesa ko ka akɛ eeekudɔ Leviatan yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, nɔ ni ebaafee lɛ lɛ haŋ eka nɔ ni ji shii enyɔ nɔ!

Kɛ́ je tsɛre ni Leviatan wo eyitso nɔ kɛjɛ faa mli lɛ, ‘ehiŋmɛii kpɛ́lɛɔ tamɔ hulu haai.’ Gbɛ bɛ loototoi ni yɔɔ leviatan he lɛ ateŋ, ni wu fɛtɛfɛtɛ ko yɛ ehewolo shishi, ni tuŋtɛ po nyɛɛɛ mli atsɔ, enyiɛ nɔŋŋ ni klante kɛ akplɔ. Kɛ́ baa tsɔ ŋmɔtɔ ni yɔɔ faa toi mli lɛ, loototoi ni naa ba ni yɔɔ emlishi lɛ ŋmalaa ŋmɔtɔ lɛ mli tamɔ “gbɛ́kói ní naa ba.” Ni kɛ́ efee gidigidi yɛ faa mli lɛ, ehaa faa lɛ hiɛ tswaa afui komɛi. Yɛ edalɛ, ehewalɛ, kɛ nibii ni yɔɔ ehe ni ekɛfãa ehe—enaabu ni woɔ mɔ he gbeyei kɛ elei hu ni yɔɔ hewalɛ waa—lɛ hewɔ lɛ, Leviatan sheee nɔ ko nɔ ko gbeyei.

Hiob Gbala Ewiemɔ Sɛɛ

Hiob kpɛlɛ nɔ akɛ ‘ejaje nii ni feɔ lɛ naakpɛɛ ni enaaa naa.’ (Hiob 42:1-3) Ekpɛlɛ tsɔsemɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ nɔ, ni egbala ewiemɔ sɛɛ, ni etsake etsui. Akã enanemɛi lɛ ahiɛ, shi lɛ lɛ, ajɔɔ lɛ babaoo.—Hiob 42:4-17.

Kwɛ bɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔha Hiob niiashikpamɔ lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli! Wɔnyɛŋ wɔha sanebimɔi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ bi lɛ lɛ ahetoo. Shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔjie hiɛsɔɔ kpo yɛ adebɔɔ nibii srɔtoi babaoo ni woɔ Yehowa hiɛ nyam lɛ ahe, ni esa akɛ wɔfee nakai.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Tɛsaaiaŋ too

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Kwaakwaalabite

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Jata yoo

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Ŋaŋ teji

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Eyɛ mli akɛ duguma buuu ewɔji anɔ moŋ, shi ebuɔ he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Duguma wɔji

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14, 15]

Laalɔ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Laalɔ: © Joe McDonald/Visuals Unlimited

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Arabbii akpɔŋɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Okropɔŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Ale Behemot akɛ nuŋshuɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Akɛɔ akɛ Leviatan ji baa ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ