Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bó Nyɔŋmɔ Gbalɛ Wiemɔ lɛ Toi

Bó Nyɔŋmɔ Gbalɛ Wiemɔ lɛ Toi

Bó Nyɔŋmɔ Gbalɛ Wiemɔ lɛ Toi

“Amã gbalɛ wiemɔ lɛ nɔ mi aha wɔ fe tsutsu lɛ, nɔ ni kɛji nyɛŋɔ nyɛhiɛ nyɛto nɔ . . . lɛ, no lɛ nyɛmiifee jogbaŋŋ.”—2 PETRO 1:19.

1, 2. Mɛɛ apasa mesia he nɔkwɛmɔnɔ obaanyɛ ogba?

APASA mesiai kɛ afii ohai babaoo ebɔ mɔdɛŋ ní amɛgba wɔsɛɛ amɛfɔ̃ shi. Yɛ afii ohai enumɔ Ŋ.B. lɛ, nuu ko ni tsɛ́ ehe Mose lɛ tsɔ̃ Yudafoi ni yɔɔ Kreta ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ yiŋ akɛ, lɛ ji mesia lɛ, ni ebaajie amɛ kɛjɛ yiwaa shishi. Beni amɛkpɔmɔ gbi lɛ bashɛ lɛ, amɛnyiɛ esɛɛ kɛtee he ko ni kwɔ waa ní amɛjɛɔ jɛmɛ amɛnaa Mediteranea Ŋshɔ lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ amɛtumɔ amɛgbee ŋshɔ lɛ mli kɛkɛ, ni emli nui lɛ amli baagba enyɔ yɛ amɛhiɛ. Mɛi ni fá babaoo ní tu amɛgbee ŋshɔ lɛ mli lɛ mii nu, ni nakai apasa mesia lɛ jo foi etee ni anaaa lɛ dɔŋŋ.

2 Yɛ afii ohai 12 lɛ mli lɛ, “mesia” ko te shi yɛ Yemen. Kalif, loo nɔyelɔ lɛ kɛɛ ekɛ okadi ko atsɔɔ akɛ mesia ji lɛ. Nɛkɛ “mesia” nɛɛ wo ŋaa akɛ kalif lɛ aha afo eyitso. Egba akɛ eshitee ní baanyiɛ sɛɛ oya nɔŋŋ lɛ ji nɔ ni baafee okadi lɛ. Kalif lɛ kpɛlɛ yiŋtoo lɛ nɔ—ni no bafee nakai “mesia” lɛ naagbee.

3. Namɔ ji anɔkwa Mesia lɛ, ni mɛni he odase esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ye?

3 Apasa mesiai kɛ amɛgbalɛi lɛ kɛ nine ni nyɛɔ shi kwraa eba, shi kɛ́ wɔbo Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ toi lɛ, ehaŋ wɔnijiaŋ aje wui kɔkɔɔkɔ. Yesu Kristo, ni ji anɔkwa Mesia lɛ ji Biblia gbalɛi babaoo lɛ mlibaa ni hiɛ kã. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Sanekpakpa ŋmalɔ Mateo tsɛɔ Yesaia gbalɛ lɛ sɛɛ lɛ, eŋma akɛ: “ ‘Zebulon shikpɔŋ kɛ Naftali shikpɔŋ, ŋshɔnaa gbɛ lɛ, yɛ Yordan sɛɛ lɛ, jeŋmaji a-Galilea lɛ, maŋ ní tara duŋ mli lɛ ena la kpeteŋkpele, ni mɛi ní tara gbele shikpɔŋ kɛ ehɔ̃ɔŋ mli lɛ, la ete shi eha amɛ.’ Kɛjɛ no nɔ lɛ Yesu bɔi shiɛmɔ ni ekɛɛ: Nyɛtsakea nyɛtsuii; shi ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ ebɛŋkɛ!” (Mateo 4:15-17; Yesaia 8:23, 9:1) Yesu ji nakai “la kpeteŋkpele” lɛ, ni esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ma nɔ mi akɛ lɛ ji Gbalɔ ní Mose gba yɛ ehe efɔ̃ shi lɛ. Abaakpata mɛi ni kpoɔ akɛ amɛbaabo Yesu toi lɛ ahiɛ.—5 Mose 18:18, 19; Bɔfoi lɛ Asaji 3:22, 23.

4. Yesu wo Yesaia 53:12 lɛ obɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Yesu ha gbalɛ wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 53:12 lɛ hu ba mli, akɛ: “Eŋɔ esusuma ewo gbele mli, ni abu lɛ ashi nɔtɔlɔi anɔ, ni etere mɛi babaoo ahe esha, ni edamɔ mli eha nɔtɔlɔi.” Akɛni Yesu le akɛ etsɛŋ ni ekɛ ewala akɛ adesa lɛ baaha akɛ kpɔmɔ nɔ hewɔ lɛ, ewaje ekaselɔi lɛ ahemɔkɛyeli. (Marko 10:45) Etsɔ tsakemɔ lɛ nɔ efee enɛ yɛ gbɛ ní sa kadimɔ waa nɔ.

Tsakemɔ lɛ Tswaa Hemɔkɛyeli Emaa Shi

5. Te obaatsɔɔ tsakemɔ lɛ mli oha tɛŋŋ yɛ bo diɛŋtsɛ owiemɔ mli lɛ?

5 Tsakemɔ lɛ ji gbalɛ mli nifeemɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ bi lɛ baaba yɛ etsɛ anunyam lɛ mli kɛ ebɔfoi lɛ . . . Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɛi komɛi yɛ mɛi ni damɔ biɛ nɛɛ ateŋ ní amɛsaŋ amɛnaa gbele kɛyashi beyinɔ ní amɛaana gbɔmɔ bi lɛ miiba yɛ emaŋtsɛyeli lɛ mli.” (Mateo 16:27, 28) Ani bɔfoi lɛ ekomɛi na Yesu lɛɛlɛŋ ní eeba yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli? Mateo 17:1-7 kɛɔ akɛ: “Ni no sɛɛ gbii ekpaa lɛ Yesu ŋɔ Petro kɛ Yakobo kɛ enyɛmi Yohane, ni ekɛ amɛ tee gɔŋ ni kwɔ ko nɔ yɛ afã. Ni esu tsake yɛ amɛhiɛ.” Mɛɛ nifeemɔ ni yɔɔ naakpɛɛ nɛ! “Ehiɛ kpɛ́ tamɔ hulu, ni etadei lɛ yɛ́ tamɔ la. Ni naa, Mose kɛ Elia bajie amɛhe kpo tsɔɔ amɛ, ni amɛkɛ lɛ wie.” Agbɛnɛ hu “atatu hãlaŋŋ ko bakete amɛnɔ,” ni amɛnu Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ gbee ni miikɛɛ, akɛ: “Mɔnɛ ji misuɔmɔ bi ní mináa ehe tsui lɛ; nyɛboa lɛ toi! Ni beni kaselɔi lɛ nu lɛ, amɛkɛ amɛhiɛ bumɔ shi, ni amɛshe gbeyei naakpa. Ni Yesu ba ni ebatara amɛhe ekɛɛ: Nyɛtea shi, nyɛkashea gbeyei!”

6. (a) Mɛni hewɔ Yesu tsɛ́ tsakemɔ lɛ akɛ ninaa lɛ? (b) Mɛɛ nibii tsakemɔ lɛ ha atsɔ hiɛ ana?

6 Eeenyɛ efee akɛ nifeemɔ ni yɔɔ gbeyei nɛɛ ba yɛ hei ni kwɔlɔ yɛ Hermon Gɔŋ lɛ nɔ lɛ ekome nɔ, he ni Yesu kɛ kaselɔi etɛ lɛ ye jenamɔ lɛ yɛ lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, tsakemɔ lɛ ba yɛ nyɔɔŋteŋ, ni no hã amɛna lɛ faŋŋ lɛ. Yiŋtoo kome hewɔ ni Yesu tsɛ́ lɛ ninaa lɛ ji akɛ Mose kɛ Elia, ní amɛ́gboi jeeŋmɔ lɛ, diɛŋtsɛ baaa jɛmɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ. Kristo pɛ ji mɔ ni yɔɔ jɛmɛ diɛŋtsɛ. (Mateo 17:8, 9) Tsakemɔ yɛ gbɛ ní kpɛlɛɔ kaŋkaŋ tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ hã Petro, Yakobo, kɛ Yohane tsɔ hiɛ amɛna ba ní Yesu eba yɛ anunyam kɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ mli lɛ he mfoniri fɛfɛo. Mose kɛ Elia feɔ Yesu hefatalɔi Maŋtsɛyeli gboshiniyelɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe mfoniri jogbaŋŋ, ni ninaa lɛ saa ewo edaseyeli ni kɔɔ Maŋtsɛyeli kɛ maŋtsɛ ní ebaaye wɔsɛɛ lɛ he lɛ mli hewalɛ waa diɛŋtsɛ.

7. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ, Petro kai tsakemɔ lɛ mli nɔ fɛɛ nɔ?

7 Tsakemɔ lɛ ye ebua kɛwaje bɔfoi etɛ lɛ, ní baatsu hiɛnyiɛmɔ gbɛhei ahe nii yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ahemɔkɛyeli. Kristo hiɛ ní kpɛlɛ kaŋkaŋ, kɛ etadei ní yɛ́ futafuta, kɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ gbee ní kɛɛ akɛ Yesu ji E-suɔmɔ Bi ní esa akɛ amɛbo lɛ toi—nɛɛ fɛɛ tsu yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ he nii kɛmɔ shi jogbaŋŋ. Shi esaaa akɛ bɔfoi lɛ gbaa ninaa lɛ amɛtsɔɔ mɔ ko mɔ ko kɛyashi be mli ni abaatee Yesu shi. Aaafee afii 32 sɛɛ lɛ, no mli lɛ ninaa nɛɛ yɛ Petro jwɛŋmɔ mli jogbaŋŋ lolo. Beni egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa nɔ kɛ bɔ ni ehe hiaa lɛ nɔ lɛ, eŋma akɛ: “Ejaakɛ jeee adesãi ni atã yɛ ŋaa mli asɛɛ wɔnyiɛ wɔjaje wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo hewalɛ kɛ ebaa lɛ he sane wɔtsɔɔ nyɛ, shi moŋ wɔji odasefoi ni na enunyam kpeteŋkpele lɛ kɛ wɔhiŋmɛii. Ejaakɛ ená woo kɛ anunyam kɛjɛ tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ ŋɔɔ, beni nakai gbee lɛ jɛ anunyam kpeteŋkpele lɛ mli ba eŋɔɔ akɛ: ‘Mɔnɛ ji misuɔmɔ bi, ní mináa ehe tsui lɛ.’ Ni nɛkɛ gbee nɛɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔnu akɛ ŋwɛi ejɛ, beni wɔkɛ lɛ yɔɔ gɔŋ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ.”—2 Petro 1:16-18.

8. (a) Nyɔŋmɔ sanejajemɔ ni kɔɔ e-Bi lɛ he lɛ gbala jwɛŋmɔ kɛba mɛni nɔ? (b) Mɛni atatu ni je kpo yɛ tsakemɔ lɛ mli lɛ tsɔɔ?

8 Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji Nyɔŋmɔ sanejajemɔ lɛ, akɛ: “Mɔnɛ ji misuɔmɔ bi ní mináa ehe tsui lɛ; nyɛboa lɛ toi!” Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Yesu nɔ ákɛ mɔ ni Nyɔŋmɔ ewo lɛ Maŋtsɛ, mɔ ni esa akɛ adebɔɔ nibii fɛɛ afee toiboo amɛha lɛ. Atatu ní bakete amɛnɔ lɛ tsɔɔ akɛ, ninaa nɛɛ mlibaa baafee nɔ ni anaaa. Mɛi ni yooɔ ba ni Yesu eba yɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ mli, ní anaaa lɛ lɛ he “okadi lɛ” pɛ kɛ shishinumɔ hiŋmɛii baayɔse. (Mateo 24:3) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɔkɔ ní Yesu bɔ amɛ akɛ amɛkagba ninaa lɛ amɛtsɔɔ mɔ ko mɔ ko kɛyashi be mli ni ebaate shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ tsɔɔ akɛ enɔwomɔ kɛ ehiɛnyamwoo lɛ baaba yɛ eshitee lɛ sɛɛ.

9. Mɛni hewɔ esa akɛ tsakemɔ lɛ awo hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ lɛ mli hewalɛ lɛ?

9 Beni Petro etsɛ tsakemɔ lɛ yisɛɛ sɛɛ lɛ, eŋma akɛ: “Ni amã gbalɛ wiemɔ lɛ nɔ mi ahã wɔ fe tsutsu lɛ, nɔ ni kɛji nyɛŋɔ nyɛhiɛ nyɛto nɔ akɛ la ni tsoɔ yɛ he ko ni woɔ duŋ, kɛyashi beyinɔ ni je aaatsɛre ni toloo lɛ aaate shi yɛ nyɛtsuii amli lɛ, no lɛ nyɛmiifee jogbaŋŋ. Ni nyɛle enɛ tsutsu akɛ ŋmalɛ lɛŋ gbalɛ fɛɛ gbalɛ lɛ ejɛɛɛ gbɔmɔ ko shishitsɔɔmɔ mli. Ejaakɛ gbalɛ ko bako yɛ gbɔmɔ suɔmɔ naa pɛŋ, shi moŋ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛɔ Nyɔŋmɔ gbɔmɛi krɔŋkrɔŋi lɛ ni amɛwieɔ.” (2 Petro 1:19-21) Tsakemɔ lɛ maa bɔ ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ nɔ lɛ nɔ mi. Esa akɛ wɔbo nakai wiemɔ lɛ toi, shi jeee “adesãi ni atã yɛ ŋaa mli,” ní bɛ Nyɔŋmɔ sɛɛfimɔ loo nɔkpɛlɛmɔ lɛ asɛɛ. Esa akɛ tsakemɔ lɛ awo hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ gbalɛ wiemɔ lɛ mli lɛ hewalɛ, ejaakɛ nakai ninaa ni kɔɔ Yesu anunyam kɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ ni amɛtsɔ hiɛ amɛna lɛ ebafee nɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ. Hɛɛ, wɔyɛ odaseyeli ni anyɛŋ aje he ŋwane akɛ, Kristo yɛ shihilɛ mli ŋmɛnɛ akɛ ŋwɛi Maŋtsɛ ni yɔɔ hewalɛ.

Bɔ ni Toloo lɛ Baate Shi Aha

10. Namɔ loo mɛni ji “toloo” ni Petro tsĩ tã lɛ, ni mɛni hewɔ ohaa hetoo nakai?

10 Petro ŋma akɛ: “Kɛji nyɛŋɔ nyɛhiɛ nyɛto [gbalɛ wiemɔ lɛ] nɔ akɛ la ni tsoɔ yɛ he ko ni woɔ duŋ, kɛyashi beyinɔ ni je aaatsɛre ni toloo lɛ aaate shi . . . lɛ nyɛmiifee jogbaŋŋ.” Namɔ loo mɛni ji “toloo” lɛ? Kpojiemɔ 22:16 lɛ tsɛɔ Yesu Kristo akɛ “toloo [leebi ŋulami] ní kpɛɔ lɛ.” Yɛ afi lɛ mli bei komɛi amli lɛ, nɛkɛ ŋulamii nɛɛ ji nɔ ni jeɔ naagbee kwraa yɛ bokagbɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ kpeehe lɛ. Amɛteɔ shi beni hulu lɛ ebɔi jee nɔŋŋ pɛ lɛ, ni no hewɔ lɛ, amɛtswaa jetsɛremɔ kɛha gbi hee he adafi. Petro kɛ wiemɔ “toloo” lɛ tsu nii ekɛwie Yesu he, yɛ be mli ni E-nine eshɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ nɔ lɛ sɛɛ. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, Yesu te shi yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ, ni wɔshikpɔŋ lɛ hu fata he! Ákɛ Mesia Toloo lɛ, etswaa gbi, loo yinɔ hee ní jetsɛremɔ kɛbaa kɛha adesai toibolɔi fɛɛ lɛ he adafi.

11. (a) Mɛni hewɔ 2 Petro 1:19 lɛ etsɔɔɔ akɛ “toloo” lɛ teɔ shi yɛ adesai atsuii amli diɛŋtsɛ lɛ? (b) Te oootsɔɔ 2 Petro 1:19 lɛ mli oha tɛŋŋ?

11 Biblia shishitsɔɔmɔi pii woɔ susumɔ ní ayɔɔ akɛ bɔfo Petro wiemɔi ni aŋmala afɔ̃ shi yɛ 2 Petro 1:19 lɛ kɔɔ adesa tsui lɛ diɛŋtsɛ lɛ he lɛ mli hewalɛ. Mɔ ni eshɛ onukpa tsui tsiimɔ shɛɔ gram 250 kɛyashi 300 pɛ. Te aaafee tɛŋŋ ní Yesu Kristo—ní amrɔ nɛɛ eji mumɔŋ bɔɔ nɔ ní gbooo ní hiɛ yɔɔ nyam ni yɔɔ ŋwɛi lɛ—ate shi yɛ adesai agbɔmɔtso henii bibii nɛɛ amli? (1 Timoteo 6:16) Shi, wɔ mfonirifeemɔ tsuii ahe baa sane nɛɛ mli ejaakɛ wɔkɛ amɛ boɔ Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ toi. Shi kwɛmɔ 2 Petro 1:19 lɛ jogbaŋŋ, ni obaana akɛ New World Translation lɛ kɛ alɔgɔi, ni ji kɔmai ba koni eha wiemɔ kuku ni ji “kɛyashi beyinɔ ni je aaatsɛre ni toloo lɛ aaate shi” lɛ ahiɛ ehe kɛjɛ wiemɔi ni tsɔ hiɛ yɛ kuku lɛ mli lɛ kɛ wiemɔ ni ji “yɛ nyɛtsuii amli” lɛ ahe. Abaanyɛ awie kuku nɛɛ he yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, akɛ: ‘Ama gbalɛ wiemɔ lɛ nɔ mi aha wɔ fe tsutsu lɛ; ni kɛji nyɛŋɔ nyɛhiɛ nyɛto nɔ akɛ la ni kpɛɔ yɛ he ko ni ewo duŋ, kɛyashi beni je aaatsɛre ni leebi ŋulami lɛ aaate shi, ni ji, yɛ nyɛtsuii amli lɛ, no lɛ nyɛmiifee jogbaŋŋ.’

12. Te adesai fɛɛ atsuii lɛ yɔɔ tɛŋŋ, shi mɛni ji anɔkwale yɛ anɔkwa Kristofoi ahe?

12 Te adesai eshafeelɔi fɛɛ lɛ mfonirifeemɔ tsuii lɛ yɔɔ tɛŋŋ? Amɛtsuii lɛ yɛ mumɔŋ duŋ mli! Shi kɛlɛ, kɛ anɔkwa Kristofoi ji wɔ lɛ, etamɔ nɔ ni wɔyɛ kane ni miitso yɛ wɔtsuii, ni kulɛ ebaawo duŋ lɛ mli. Taakɛ Petro wiemɔi lɛ tsɔɔ lɛ, kɛji anɔkwa Kristofoi bo Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ ni kpɛ́ɔ lɛ toi lɛ, amɛhiɛ baahi amɛhe nɔ, ni gbi hee lɛ baakpɛ aha amɛ. Amɛbaaná amɛle yɛ anɔkwale mli akɛ, Toloo lɛ ete shi, jeee yɛ adesai ahelooŋ tsuii lɛ amli, shi kɛha bɔɔ nii fɛɛ.

13. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Toloo lɛ ete shi momo lɛ? (b) Mɛni hewɔ Kristofoi baanyɛ aŋmɛ amɛtsui shi yɛ shihilɛi ni mli wawai ni Yesu gba efɔ̃ shi yɛ wɔgbii nɛɛ ahe lɛ?

13 Toloo lɛ ete shi momo! Kɛji wɔfee toiboo wɔha Yesu ba ni eba lɛ he okadi kpele lɛ, wɔbaanyɛ wɔna no he nɔmimaa. Ŋmɛnɛ, wɔmiina emlibaa yɛ nifeemɔi tamɔ tai, hɔji, shikpɔŋhosomɔi, kɛ jeŋ muu fɛɛ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ bɔ ni eko bako nakai pɛŋ lɛ amli. (Mateo 24:3-14) Eyɛ mli akɛ jaramɔ shihilɛi ní Yesu gba efɔ̃ shi lɛ saa wɔ akɛ Kristofoi hu he moŋ, shi wɔnyɛɔ wɔŋmɛɔ wɔtsui shi yɛ mli yɛ toiŋjɔlɛ kɛ tsui mli miishɛɛ mli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔboɔ Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ toi, ni wɔyɛ wɔsɛɛ be mli nibii ni baaba lɛ he shiwoi ni ekɛhaa lɛ amli hemɔkɛyeli. Wɔle akɛ wɔyɛ bei ní hi fe fɛɛ lɛ naabu tuuntu ejaakɛ wɔbote “naagbee be lɛ” mli vii diɛŋtsɛ! (Daniel 12:4) Je lɛ yɛ jaramɔ shihilɛ ní mli wa ní agba afɔ̃ shi yɛ Yesaia 60:2 lɛ mli, akɛ: “Naa, duŋ hà shikpɔŋ lɛ nɔ, ni duŋ kpii hà majimaji lɛ anɔ.” Te mɔ ko aaafee tɛŋŋ ena enaji anaa yɛ duŋ nɛɛ mli? Esa akɛ mɔ lɛ kɛ heshibaa abo Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ toi bianɛ dani eba akɛ ekpe sɛɛ tsɔ̃. Ehe miihia ni mɛi ni yɔɔ jalɛ tsuii lɛ akpale kɛba Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ji wala kɛ la Jɛɛhe lɛ ŋɔɔ. (Lala 36:10; Bɔfoi lɛ Asaji 17:28) Nɛkɛ gbɛ nɔ pɛ mɔ ko baatsɔ ená anɔkwa sɛɛyoomɔ, ni ená wɔsɛɛ be ni yɔɔ naakpɛɛ ni Nyɔŋmɔ eto eyiŋ akɛ ekɛbaaha adesai toibolɔi lɛ amli ŋɔɔmɔ.—Kpojiemɔ 21:1-5.

“La lɛ Eba Je lɛ Mli”

14. Mɛni esa akɛ wɔfee ni wɔná Biblia mli gbalɛi ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ amlibaa lɛ mli gbɛfaŋnɔ?

14 Ŋmalɛi lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ Yesu Kristo miiye nɔ amrɔ nɛɛ akɛ Maŋtsɛ. Akɛni enine shɛ maŋtsɛyeli nɔ yɛ afi 1914 hewɔ lɛ, gbalɛi ni yɔɔ naakpɛɛ baaba mli. Bɔni afee ni wɔna amɛmlibaa lɛ, esa akɛ wɔjie wɔhe kpo akɛ heshibalɔi ní jieɔ Yesu Kristo mli hemɔkɛyeli kpo, ni wɔshwa wɔhe kɛjɛ wɔ eshafeemɔ nitsumɔi kɛ tɔmɔi ní wɔtɔ̃ɔ ní wɔleee lɛ amli. Eji anɔkwale akɛ, mɛi ni sumɔɔ duŋ lɛ anine shɛŋ naanɔ wala nɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Shi kojomɔ lɛ nɛ, ákɛ la lɛ eba je lɛ mli, ni gbɔmɛi sumɔɔ duŋ lɛ moŋ fe la lɛ, ejaakɛ amɛnitsumɔi lɛ efɔji ni. Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ ni tsuɔ nifɔjianii lɛ nyɛ̃ɔ la lɛ, ni ebaaa la lɛ he, koni akakã enitsumɔi lɛ. Shi mɔ ni feɔ anɔkwale nii lɛ baa la lɛ he, koni enitsumɔi lɛ aje kpo, ejaakɛ Nyɔŋmɔ mli atsu amɛ yɛ.”—Yohane 3:19-21.

15. Kɛ wɔkpoo yiwalaheremɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha kɛtsɔ e-Bi lɛ nɔ lɛ, mɛni baaba?

15 Mumɔŋ la etsɔ Yesu nɔ kɛba je lɛ mli, ni lɛ toi ni aaabo lɛ he miihia. Paulo wie akɛ: “Sá lɛ bei srɔtoi amli kɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ Nyɔŋmɔ tsɔ ekɛ tsɛmɛi lɛ wie yɛ gbalɔi lɛ anaa, shi nɛkɛ gbii nɛɛ anaagbee mli lɛ, ebi lɛ naa ekɛ wɔ wie yɛ, mɔ ni eŋɔ lɛ eto nibii fɛɛ yelɔ lɛ.” (Hebribii 1:1, 2) Kɛ́ wɔkpoo yiwalaheremɔ ní Nyɔŋmɔ kɛha kɛtsɔ e-Bi lɛ nɔ lɛ, mɛni baaba? Paulo tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ wiemɔ ní awie yɛ ŋwɛibɔfoi anaa lɛ ma shi shiŋŋ, ni awo nɔtɔmɔ fɛɛ nɔtɔmɔ kɛ toigbele fɛɛ toigbele he nyɔmɔ bɔ ni ja lɛ: te wɔ lɛ wɔbaafee tɛŋŋ wɔjo naa foiŋ, kɛji wɔbuuu nɛkɛ yiwalaheremɔ kpeteŋkpele nɛɛ lɛ? Nɔ ni tsutsu lɛ Nuntsɔ lɛ ji mɔ ni wie he, ni mɛi ni nu lɛ hu ma nɔ mi amɛha wɔ, ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ hu kɛ okadii kɛ naakpɛɛ nii kɛ hewalɛ nii srɔtoi kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ hamɔ lɛ miiye odase miishi nɔ, yɛ lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ naa lɛ.” (Hebribii 2:2-4) Hɛɛ, Yesu ji mɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ gbalɛ wiemɔ lɛ jajemɔ mli.—Kpojiemɔ 19:10.

16. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná hemɔkɛyeli kwraa yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ gbalɛi fɛɛ mli?

16 Taakɛ akadi lɛ, Petro kɛɛ: “Gbalɛ fɛɛ gbalɛ lɛ ejɛɛɛ gbɔmɔ ko shishitsɔɔmɔ mli.” Adesai pɛ nyɛŋ amɛjɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ nyɛmɔ mli amɛkɛ anɔkwa gbalɛ ko aha kɔkɔɔkɔ, shi wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ Nyɔŋmɔ gbalɛi fɛɛ mli. Amɛjɛɔ Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ŋɔɔ. Kɛtsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ, ehaa etsuji nuɔ bɔ ni Biblia mli gbalɛi baa mli lɛ shishi. Eji anɔkwale akɛ, wɔdaa Yehowa shi akɛ eha wɔna nakai gbalɛi babaoo lɛ amlibaa kɛjɛ afi 1914 kɛbaa nɛɛ fɛɛ. Ni wɔyɛ nɔmimaa waa diɛŋtsɛ akɛ egbalɛi ní eshwɛ, ní kɔɔ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ he lɛ hu fɛɛ baaba mli. Ehe miihia ní wɔya nɔ wɔbo gbalɛi ni ajɛ ŋwɛi akɛha lɛ atoi, beni wɔhaa wɔla lɛ yaa nɔ ekpɛɔ lɛ. (Mateo 5:16) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi babaoo akɛ Yehowa miiha ‘la miikpɛ kɛmiiha wɔ yɛ duŋ kpii’ ní ehà shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ ŋmɛnɛ lɛ mli!—Yesaia 58:10.

17. Mɛni hewɔ mumɔŋ la ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ he hiaa wɔ lɛ?

17 La ni kpɛɔ ni wɔnaa lɛ haa wɔnaa nii. Ehaa wɔ nidumɔ nii ni haa wɔ niyenii srɔtoi babaoo lɛ kwɛ̃ɔ. Wɔnyɛŋ wɔhi shi kɛji la ni kpɛɔ ni wɔnaa lɛ bɛ. Ni mumɔŋ la hu? Ekudɔɔ wɔ ni etsɔɔ wɔ wɔsɛɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ egba efɔ̃ shi lɛ. (Lala 119:105) Yehowa Nyɔŋmɔ jɛɔ suɔmɔ mli ehaa ‘ela kɛ enɔkwale lɛ baa.’ (Lala 43:3) Eji anɔkwale akɛ, esa akɛ wɔjie hiɛsɔɔ ni mli kwɔ kpo wɔha nɛkɛ nikeenii nɛɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ fɛɛ ní wɔɔnyɛ ní wɔha la ni ji “Nyɔŋmɔ anunyam he nilee lɛ” abote wɔmli, koni ekpɛ yɛ wɔ mfonirifeemɔ tsui lɛ mli.—2 Korintobii 4:6; Efesobii 1:18.

18. Mɛni Yehowa Toloo lɛ efee klalo akɛ ebaafee amrɔ nɛɛ?

18 Kwɛ bɔ ni ajɔɔ wɔ waa aha akɛ, wɔɔle akɛ, yɛ afi 1914 mli lɛ, Yesu Kristo, ni ji Toloo lɛ te shi yɛ jeŋ muu fɛɛ ni eha tsakemɔ lɛ he ninaa ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ eba mli! Yehowa Toloo lɛ yɛ shihilɛ mli amrɔ nɛɛ, ni efee klalo akɛ ebaatsu Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ ebaaha tsakemɔ lɛ aba mli lɛ he nii—“Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta lɛ.” (Kpojiemɔ 16:14, 16) Beni abɛɛ gbɛjianɔtoo momo nɛɛ kɛtee sɛɛ lɛ, Yehowa baaha eshiwoo ni kɔɔ “ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee” lɛ he lɛ aba mli, hé ni wɔbaanyɛ wɔjie eyi kɛya naanɔ akɛ jeŋ muu fɛɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ kɛ anɔkwa gbalɛ Nyɔŋmɔ lɛ. (2 Petro 3:13) Kɛyashi nakai gbi wulu lɛ aaashɛ lɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔnyiɛa yɛ ŋwɛi la lɛ mli kɛtsɔ Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ toi ni wɔɔbo lɛ nɔ.

Te Obaaha Hetoo Tɛŋŋ?

• Te obaatsɔɔ Yesu tsakemɔ lɛ mli oha tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ tsakemɔ lɛ tswaa hemɔkɛyeli emaa shi yɛ?

• Namɔ loo mɛni ji Yehowa Toloo lɛ, ni mɛɛ be mli ete shi?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo Nyɔŋmɔ gbalɛ wiemɔ lɛ toi lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Ani obaanyɛ ogbala nɔ ni tsakemɔ lɛ tsɔɔ lɛ mli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Toloo lɛ ete shi momo. Ani ole bɔ ni fee kɛ be ni ekɛfee nakai?