Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Lá Kɛ Miishɛɛ!

Lá Kɛ Miishɛɛ!

“Ehi akɛ alá ajie wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ yi.”​—LALA 147:1.

LALAI: 10, 2

1. Kɛ́ wɔlá lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ ená wɔnɔ hewalɛ?

LALAFOLƆ ko ni ehe gbɛ́i waa lɛ wie akɛ: “Kɛ́ onu ni mɔ ko miiwie lɛ, enáa ojwɛŋmɔ nɔ hewalɛ, kɛ́ onu ni aatswa lala lɛ, enáa otsui nɔ hewalɛ, shi kɛ́ bo diɛŋtsɛ olá lɛ, enáa otsui kɛ ojwɛŋmɔ fɛɛ nɔ hewalɛ.” Wɔkɛ asafo lɛ lalai lɛ jieɔ Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ yi, ni wɔkɛtsɔɔ lɛ akɛ wɔsumɔɔ lɛ. Enɛ hãa wɔnuɔ he yɛ wɔtsuiŋ akɛ wɔbɛŋkɛ lɛ kpaakpa. Eyɛ faŋŋ akɛ, lala lamɔ fata nibii ni he hiaa waa ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ahe, ekɔɔɔ he eko kɛ́ wɔ kome wɔmiilá, loo wɔkɛ asafo lɛ efee ekome kɛmiifee nakai.

2, 3. (a) Te mɛi komɛi naa lala ni amɛbaalá waa yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ amɛhãa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

2 Shi kɛ́ otee asafoŋ kpeei ashishi lɛ, ani oláa waa? Aloo efeɔ bo hiɛgbele akɛ obaafee nakai? Yɛ hei komɛi lɛ, efeɔ hii hiɛgbele akɛ amɛbaalá yɛ mɛi ateŋ. Enɛ baanyɛ aná asafo muu lɛ fɛɛ nɔ hewalɛ gbonyo, titri lɛ, kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ kɛ amɛhe wooo lala lamɔ lɛ mli jogbaŋŋ loo amɛfeɔ nibii krokomɛi be ni aalá yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ.​—Lala 30:12.

3 Kɛ́ wɔbuɔ lala lamɔ akɛ efata nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ahe lɛɛlɛŋ lɛ, wɔhãŋ lala lɛ aho wɔhe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔjeŋ kpo kɛ́ be shɛ ni abaalá. Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ: ‘Te minaa lala lamɔ yɛ wɔkpeei ashishi mihãa tɛŋŋ? Mɛni baaye abua mi ni manyɛ malá waa yɛ mɛi ateŋ ni efeee mi hiɛgbele? Mɛni baaye abua mi ni manyɛ malá kɛjɛ mitsuiŋ?’

LALA LAMƆ FATA NIBII NI HE HIAA NI WƆFEƆ KƐJÁA YEHOWA LƐ AHE

4, 5. Mɛɛ gbɛjianɔ ato kɛhã lala lamɔ yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ yɛ Israel?

4 Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, Yehowa tsuji anɔkwafoi kɛ lala jieɔ eyi. Nɔ ko ni sa kadimɔ ji akɛ, be ni Israelbii lɛ yeɔ Yehowa anɔkwa lɛ, amɛkɛ lala lamɔ shwɛɛɛ kwraa yɛ amɛjamɔ lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Maŋtsɛ David toɔ nibii ni akɛbaatsu nii yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ mli lɛ ahe gbɛjianɔ lɛ, eto Levibii 4,000 sɔŋŋ hu ahe gbɛjianɔ koni amɛkɛ lala ajie Yehowa yi. Amɛteŋ mɛi 288 ji mɛi ni “ekase Yehowa lalai alamɔ ni amɛ fɛɛ amɛle jogbaŋŋ.”​—1 Kron. 23:5; 25:7.

5 Be ni agbeleɔ sɔlemɔ shĩa lɛ naa lɛ, nibii titrii ni afee lɛ ekomɛi ji, atswa lalai, ni alá hu. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Be ni tɛtɛrɛmantɛrɛkpãlɔi lɛ kɛ lalatsɛmɛi lɛ fee ekome ní anu gbee kome ní akɛmiijie Yehowa yi ní akɛmiida lɛ shi lɛ, be ni amɛwó amɛgbee nɔ kɛ tɛtɛrɛmantɛrɛi kɛ ŋmɛji kɛ saŋkui krokomɛi ní amɛjie Yehowa yi [lɛ], . . . Yehowa anunyam lɛ [bayi] Nyɔŋmɔ shĩa lɛŋ obɔ.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ hã Israelbii lɛ ahemɔkɛyeli lɛ mli wa!​—2 Kron. 5:13, 14; 7:6.

6. Be ni Nehemia yeɔ nɔ akɛ amralo yɛ Yerusalem lɛ, mɛɛ gbɛjianɔ eto kɛhã lala lamɔ?

6 Be ni Nehemia nyiɛ Israelbii anɔkwafoi lɛ ahiɛ kɛtswaa Yerusalem gbogboi lɛ ekoŋŋ lɛ, lɛ hu eto Levibii lɛ ahe gbɛjianɔ koni amɛlá ni amɛtswa lalai. Be ni atswa gbogboi lɛ agbe naa ni ajɔɔ nɔ lɛ, lalai ni atswa kɛ lalai ni alá lɛ ji nɔ titri ni hã maŋbii lɛ amii shɛ amɛhe waa lɛ. Nehemia to “lalɔi asafokui enyɔ” ahe gbɛjianɔ yɛ be nɛɛ mli. Kuu kome nyiɛ gbogbo lɛ nɔ kɛtee ninejurɔgbɛ, ni kuu kroko lɛ yi abɛkugbɛ, ni amɛyakpe yɛ gbogbo lɛ fã ni bɛŋkɛ sɔlemɔ shĩa lɛ waa lɛ nɔ. Amɛlala lɛ gbɛɛ waa ni anu he yɛ shɔŋŋ. (Neh. 12:27, 28, 31, 38, 40, 43) Ekã shi faŋŋ akɛ, Yehowa mii shɛ ehe waa akɛ eenu ni mɛi ni jáa lɛ lɛ kɛ miishɛɛ miilá kɛmiijie eyi.

7. Mɛni Yesu fee kɛtsɔɔ akɛ lala he miihia yɛ Kristofoi ajamɔ lɛ mli?

7 Be ni ato Kristofoi asafo lɛ shishi lɛ, atee nɔ akɛ lala tsu nii akɛ nɔ ko ni he hiaa waa yɛ anɔkwa jamɔ mli. Bo lɛ susumɔ nɔ ni ba yɛ gbi ni he hiaa fe fɛɛ yɛ adesai ayinɔsane mli lɛ nɔ lɛ he okwɛ. Be ni Yesu to Nuŋtsɔ Lɛ Gbɛkɛ Niyeli lɛ shishi egbe naa lɛ, ekɛ ekaselɔi lɛ fɛɛ lá lalai kɛjie Yehowa yi.​—Kanemɔ Mateo 26:30.

8. Mɛni Kristofoi ni hi shi dani afi 100 lɛ fee kɛtsɔɔ akɛ lala lamɔ fata wɔjamɔ lɛ he?

8 Kristofoi ni hi shi dani afi 100 Ŋ.B lɛ fee ekome kɛlá kɛjie Nyɔŋmɔ yi. Amɛkpe yɛ mɛi ashĩai amli. Eyɛ mli akɛ shĩai nɛɛ tamɔɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ ni Israelbii lɛ já Yehowa yɛ mli lɛ moŋ, shi no hãaa efee amɛ hiɛgbele akɛ amɛkɛ ekãa baalá kɛjie Yehowa yi. Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hã bɔfo Paulo ŋma eyahã enyɛmimɛi Kristofoi lɛ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛtsɔɔtsɔa nyɛhe nii ní nyɛwowoo nyɛhe hewalɛ kɛ lalai, Nyɔŋmɔ yijiemɔ lalai, mumɔŋ lalai ní akɛ hiɛsɔɔ láa, ni nyɛláa nyɛhãa Yehowa yɛ nyɛtsuii amli.” (Kol. 3:16) Lalai ni yɔɔ wɔlala wolo lɛ mli lɛ ji “mumɔŋ lalai” loo Nyɔŋmɔjamɔ lalai, ni no hewɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔkɛ hiɛsɔɔ alá.’ Anɔkwa, amɛfata niyenii ni “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” kɛhãa wɔ yɛ be ni sa mli lɛ he.​—Mat. 24:45.

MƐNI BAAYE ABUA BO NI ONYƐ OLÁ NI EFEEE BO HIƐGBELE?

9. (a) Mɛni hewɔ mɛi komɛi láaa waa yɛ asafoŋ kpeei kɛ kpeei krokomɛi ashishi lɛ? (b) Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔnyɛ wɔlá jogbaŋŋ kɛjie Yehowa yi? Namɛi esa akɛ amɛnyiɛ hiɛ yɛ enɛ feemɔ mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

9 Mɛni hewɔ efeɔ mɛi komɛi hiɛgbele akɛ amɛbaalá? Ekolɛ, he ni amɛyɔɔ lɛ loo amɛweku lɛ mli lɛ, mɛi efɔɔɔ lamɔ. Aloo ekolɛ amɛkɛ amɛgbee toɔ lalɔi ni he esa ni láa yɛ redio kɛ TV nɔ lɛ ahe, ni no hãa amɛnuɔ he akɛ amɛgbee ehiii kwraa. Ekolɛ bo hu onuɔ he nakai. Kɛ̃lɛ, esaaa akɛ ohãa enɛ tsĩɔ onaa, ejaakɛ eji osɔ̃ akɛ olá kɛjie Yehowa yi. No hewɔ lɛ, wó olala wolo lɛ nɔ, ni owó oyitso nɔ, ni olá kɛjɛ otsui mli! (Ezra 3:11; kanemɔ Lala 147:1.) Ŋmɛnɛ lɛ, Maŋtsɛyeli Asai babaoo yɛ ni ajieɔ lalai lɛ yɛ TV agboiagboi anɔ, ni enɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔnyɛ wɔlá waa. Nɔ kome hu ni sa kadimɔ ji akɛ, bianɛ lɛ, akɛ Maŋtsɛyeli lalai alamɔ efata Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul ni ato he gbɛjianɔ ahã asafoŋ onukpai lɛ he. Enɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ atee asafoŋ kpeei lɛ, esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ anyiɛ hiɛ yɛ lalai lɛ alamɔ mli.

10. Kɛji wɔmiishe gbeyei akɛ wɔbaalá waa lɛ, mɛni esa akɛ wɔkai?

10 Nɔ kome ni hãaa mɛi babaoo agbɛ amɛdaaŋ amɛlá waa ji gbeyeishemɔ. Ekolɛ amɛsheɔ gbeyei akɛ abaanu amɛgbee waa tsɔ loo ekolɛ amɛnuɔ he akɛ amɛgbee eŋɔɔɔ. Shi esa akɛ wɔkai akɛ, kɛ́ wɔmiiwie po lɛ, “wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ babaoo.” (Yak. 3:2) Shi enɛ hãaa wɔkpa wiemɔ, aloo jeee nakai? No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔhã wɔgbee ni eŋɔɔɔ lɛ atsĩ wɔnaa koni wɔkalá kɛjie Yehowa yi?

11, 12. Mɛni ji nibii komɛi ni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔhe asa kɛ lamɔ?

11 Ekolɛ wɔsheɔ gbeyei akɛ wɔbaalá, ejaakɛ wɔleee bɔ ni aláa jogbaŋŋ. Shi nibii komɛi yɛ ni waaa kwraa ni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔhe asa kɛ lamɔ. *

12 Obaanyɛ olá waa kɛ hewalɛ kɛ́ omu jogbaŋŋ. Bɔ ni sarawa hewalɛ hãa kane suɔ lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔmu jogbaŋŋ lɛ, ebaanyɛ ehã wɔwie waa loo wɔlá waa. Esa akɛ wɔkɛ gbeewalɛ ni wɔkɛwieɔ ni anuɔ lɛ nɔŋŋ alá loo wɔlá kɛ gbee ni wa fe nakai po. (Kwɛmɔ ŋaawoi ni yɔɔ Ná Teokrase Sɔɔmɔ Skul Tsɔsemɔ lɛ He Sɛɛ wolo lɛ, baafa 181 kɛyashi 184 lɛ, yɛ saneyitso bibioo ni ji “Muu Jogbaŋŋ” lɛ shishi.) Anɔkwa, bei komɛi lɛ, Ŋmalɛ lɛ woɔ Yehowa tsuji hewalɛ ni amɛlá “waa.”​—Lala 33:1-3.

13. Tsɔɔmɔ bɔ ni wɔbaafee wɔlá waa.

13 Obaanyɛ oka nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ okwɛ okome too loo okɛ oweku lɛ afee be ni nyɛfeɔ weku jamɔ lɛ: Halamɔ lala ko ni ŋɔɔ onaa waa yɛ wɔlala wolo lɛ mli. Okɛ gbee ni wa akane emli wiemɔi lɛ. No sɛɛ lɛ, gbalamɔ kɔɔyɔɔ owo omli shi kome, ni okɛkane wiemɔi ni yɔɔ liamɔ kome mli lɛ. No sɛɛ lɛ, okɛ nakai gbeewalɛ lɛ nɔŋŋ alá nakai liamɔ lɛ. (Yes. 24:14) Gbee ni okɛláa lɛ naa baawa, ni esaaa akɛ enɛ woɔ ohe gbeyei loo efeɔ bo hiɛgbele. Eji nɔ ko kpakpa!

14. (a) Kɛ́ wɔgbɛ wɔdaaŋ waa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ eye ebua wɔ kɛ́ wɔmiilá? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “ Nibii Ni Obaanyɛ Ofee Koni Onyɛ Olá Jogbaŋŋ.”) (b) Mɛɛ ŋaawoo oka okwɛ ni eye ebua bo kɛtsu gbee he naagba ko ni oyɔɔ lɛ he nii?

14 Ja ogbɛ odaaŋ waa dani ogbee baanyɛ aje kpo ni anu. No hewɔ lɛ, kɛ́ oolá lɛ, gbɛɛ odaaŋ waa fe bɔ ni ogbɛɔ odaaŋ kɛ́ oowie lɛ. Ni kɛ́ ogbee waaa loo ogbee naa wa tsɔ hu? Ŋaawoi komɛi ni sa ni baanyɛ aye abua bo kɛtsu naagbai nɛɛ ahe nii lɛ yɛ Ná Teokrase Sɔɔmɔ Skul Tsɔsemɔ lɛ He Sɛɛ wolo lɛ, baafa 184 lɛ, yɛ akrabatsa ni yitso ji “Naagbai Pɔtɛɛ Komɛi Anɔ Kunim Ní Aaaye” lɛ mli.

JƐƐ OTSUIŊ OLÁ YIJIEMƆ LALAI

15. (a) Mɛɛ adafi atswa yɛ afi 2016 afi kpee lɛ shishi? (b) Mɛɛ yiŋtoi komɛi ahewɔ afee lalawolo hee lɛ?

15 Yɛ afi 2016 afi kpee ni Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania lɛ fee lɛ shishi lɛ, Nyɛminuu Stephen Lett, ni eji Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli nyo lɛ, tswa adafi krɛdɛɛ ko. Ewie akɛ, etsɛŋ akɛ lalawolo hee ni yitso ji, Lá Kɛ Miishɛɛ’ Ohã Yehowa lɛ baabɔi nitsumɔ yɛ wɔkpeei ashishi, ni enɛ hã mɔ fɛɛ mɔ ná miishɛɛ waa. Nyɛminuu Lett tsɔɔ mli akɛ, yiŋtoo kome hewɔ ni afee tsakemɔ nɛɛ ji koni wɔlalawolo lɛ mli wiemɔi lɛ kɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ Lɛ​—Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ ni afee lɛ ehee lɛ mli wiemɔi lɛ akpã gbee. Ajie lalai lɛ amli wiemɔi ni bɛ Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ ni afee yɛ afi 2013 lɛ mli lɛ kɛje lalawolo lɛ mli, loo asaa he. Kɛfata he lɛ, akɛ lalai hei ni kɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he, kɛ lalai ni tsɔɔ bɔ ni wɔhiɛ sɔɔ kpɔmɔnɔ lɛ wɔhãa lɛ efata he. Agbɛnɛ hu, akɛni lala he hiaa waa yɛ wɔjamɔ lɛ mli hewɔ lɛ, Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ kpɛ yiŋ akɛ afee lalawolo hee lɛ sɛɛ tamɔ bɔ ni afee Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ lɛ pɛpɛɛpɛ.

16, 17. Mɛɛ tsakemɔi komɛi afee yɛ lalawolo hee lɛ mli?

16 Bɔ ni afee ni wɔnyɛ wɔkɛ ‘Lá Kɛ Miishɛɛ’ Ohã Yehowa lalawolo lɛ atsu nii yɛ gbɛ ni waaa nɔ lɛ, ato emli lalai lɛ yɛ saji ahe ni lalai lɛ wieɔ lɛ anaa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lalai 12 lɛ wieɔ Yehowa he, lalai 8 ni nyiɛ sɛɛ lɛ wieɔ Yesu kɛ kpɔmɔnɔ lɛ he, ni etsara nɔ nakai. Ato lalai lɛ ayitsei lɛ hu anaa yɛ Ga alfabɛta lɛ naa koni eye ebua mɛi ni amɛna lala ko oya kɛ́ amɛmiitao, titri lɛ, mɛi ni hãa maŋshiɛmɔ lɛ.

17 Atsake lalai lɛ ekomɛi amli wiemɔi loo asaa he koni eshishinumɔ afee faŋŋ ni mɔ fɛɛ mɔ anyɛ alá kɛjɛ etsui mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛ wiemɔ ni ji “blodo” lɛ eye wiemɔ “aboloo” lɛ najiaŋ, ejaakɛ wiemɔ ni Biblia lɛ kɛtsu nii lɛ kɔɔ blodo he fe aboloo. Atsake lalai lɛ ekomɛi hu asaneyitsei. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, atsake saneyitso ni ji “Heshibalɔ Sɔlemɔ” lɛ ni afee lɛ “Sɔlemɔ Kɛhã Yelikɛbuamɔ” koni ekɛ lala lɛ mli wiemɔi lɛ akpã gbee. Kɛfata he lɛ, atsake saneyitso ni ji “Ohiɛ Akã Otsui He” lɛ ni afee lɛ “Wɔbuɔ Wɔtsuii Ahe.” Mɛni hewɔ? Tsutsu saneyitso lɛ hã efee tamɔ nɔ ni mɔ ni láa lɛ miikɛɛ mɛi krokomɛi nɔ ni esa akɛ amɛfee, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, mɛi hei, mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ, gbekɛbii, kɛ nyɛmimɛi yei ni baa wɔsafoŋ kpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji ashishi lɛ sumɔŋ ni efee tamɔ nɔ ni amɛmiifamɔ mɛi. No hewɔ lɛ, atsake saneyitso lɛ, ni atsake lala lɛ mli wiemɔi lɛ ekomɛi.

Nyɛkasea lalai lɛ yɛ nyɛweku jamɔ lɛ shishi (Kwɛmɔ kuku 18)

18. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase lalai ni yɔɔ wɔlalawolo hee lɛ mli lɛ alamɔ lɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

18 ‘Lá Kɛ Miishɛɛ’ Ohã Yehowa lalawolo lɛ mli lalai lɛ pii yɛ ni amɛmli wiemɔi lɛ tamɔ sɔlemɔ. Lalai nɛɛ baanyɛ aye abua bo ni okɛɛ Yehowa bɔ ni onuɔ he ohãa. Lalai krokomɛi hu yɛ ni baanyɛ awo wɔ hewalɛ ‘koni wɔjie suɔmɔ kpo ní wɔtsu nitsumɔi kpakpai.’ (Heb. 10:24) Ekã shi faŋŋ akɛ, wɔmiisumɔ ni wɔle bɔ ni aláa lalai lɛ ahãa jogbaŋŋ ni wɔkase amɛmli wiemɔi lɛ. Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee nakai ji, ni wɔbaabo lalai ni akɛ gbee lá ni arikɔdi ni akɛwo jw.org lɛ nɔ lɛ toi. Kɛ́ okase lalai lɛ alamɔ yɛ shĩa lɛ, no baahã onyɛ ojɛ otsuiŋ olá waa. *

19. Mɛni ji gbɛ kome ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ tsɔɔ nɔ amɛjáa Yehowa?

19 Kaimɔ akɛ, lala lamɔ fata nibii ni he hiaa waa ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ahe. Eji gbɛ kome ni sa kadimɔ waa ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔhã Yehowa ana akɛ, wɔsumɔɔ lɛ ni wɔhiɛ sɔɔ lɛ. (Kanemɔ Yesaia 12:5.) Kɛ́ olá kɛ miishɛɛ lɛ, no baawo mɛi krokomɛi hewalɛ ni amɛ hu amɛfee nakai. Mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ atsɔ gbɛ nɛɛ nɔ amɛjá Yehowa, gbekɛbii jio, onukpai jio, mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ jio. No hewɔ lɛ, kaahã efee bo hiɛgbele akɛ obaalá kɛjɛ otsuiŋ. Lalatsɛ lɛ kɛɛ ‘wɔlá wɔhã Yehowa.’ Nyɛhãa wɔboa lɛ toi ni wɔláa waa kɛ miishɛɛ!​—Lala 96:1.

^ kk. 11 Kɛ́ ootao ole nibii krokomɛi ni obaanyɛ ofee koni ohe asa kɛ lamɔ lɛ, kwɛmɔ December 2014 Blɔfo JW Broadcasting daa nyɔɔŋ nifeemɔ lɛ (klikimɔ he ni vidioi lɛ yɔɔ lɛ, ni oya, EJƐ WƆSTUDIO LƐ).

^ kk. 18 Yɛ wɔkpeei bibii kɛ kpeei wuji ashishi lɛ, kɛ́ eshwɛ minitii nyɔŋma ni abaaje leebi kɛ shwane nifeemɔi lɛ ashishi lɛ, atswaa lalai koni akɛsaa wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ kɛhã kpee lɛ shishi nifeemɔi lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ be shɛ ni abaatswa lalai lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔta shi ni wɔbo lalai nɛɛ atoi jogbaŋŋ.