Skip to content

Skip to table of contents

 TAHAN HASORU LARAN-TRISTE BAINHIRA EMA MATE

Mate hamosu laran-triste

Mate hamosu laran-triste

“Sophia * no haʼu kaben ona ba tinan 39 liu, bainhira nia mate tanba moras todan. Haʼu hetan apoiu husi kolega sira no haʼu halo haʼu-nia an okupadu. Maibé durante tinan neʼe nia laran, haʼu sente laran-triste tebetebes. Haʼu-nia sentimentu sempre troka no susar atu kontrola ida-neʼe. Maski nia mate tinan tolu liu ona, maibé dala ruma derrepente deʼit haʼu sente triste tebetebes.”—Kostas.

Ita mós iha esperiénsia kona-ba ema neʼebé Ita hadomi mate ka lae? Se nuneʼe, karik Ita-nia sentimentu hanesan ho Kostas. Kompara ho susar sira seluk, buat neʼebé susar liu mak bainhira ema neʼebé ita hadomi mate, hanesan ita-nia pár, família ka belun diʼak. Matenek-naʼin sira konkorda katak mate hamosu laran-triste. Livru ida (The American Journal of Psychiatry) esplika katak bainhira ema ida mate, ema barak sente katak sira lakon ona ema neʼe ba nafatin, tan neʼe sira sente triste tebetebes. Ema barak karik hanoin: ‘Bainhira mak sentimentu neʼe sei lakon? Haʼu bele sai kontente fali ka lae? Oinsá mak haʼu bele sente kmaan fali?’

Livru neʼe sei hatán pergunta sira-neʼe. Pájina tuirmai koʼalia kona-ba situasaun neʼebé bele mosu kuandu ema neʼebé Ita hadomi mate. Informasaun sira tuirmai mós sei esplika oinsá Ita bele tahan hasoru laran-triste.

Ami hein katak informasaun iha livru neʼe bele ajuda no fó kmaan ba ema neʼebé sente triste daudaun.

^ par. 3 Naran balu iha informasaun neʼe laʼós naran neʼebé loos.