Olvasóink kérdezik

Miért kínálja fel Isten az örök élet ajándékát az embereknek?

▪ A Biblia elmondja, hogy Isten elénk tárja az ’örök élet’ lehetőségét (János 6:40). De mi indítja arra, hogy ezt tegye? Vajon ebben egyszerűen csak az igazságosság játszik szerepet?

Az igazságosság azt a gondolatot hordozza, hogy valaki részrehajlás nélkül és az igazságnak megfelelően bánik másokkal. Vajon akkor mi megérdemeljük az életet? Nem. A Biblia kijelenti: „nincs a földön igazságos ember, aki csak jót tesz, és nem vétkezik” (Prédikátor 7:20). A bűn büntetést von maga után. Isten figyelmeztette az első embert, Ádámot, hogy amelyik napon vétkezik, azon a napon bizony meg fog halni (1Mózes 2:17). Később Pál apostol ihletés alatt ezt írta: „a bűn zsoldja a halál” (Róma 6:23). Tehát jog szerint Ádám minden leszármazottja halált érdemel. De akkor Isten miért kínálja fel az örök élet lehetőségét?

Az örök élet „ajándék”. Bizonyítja, hogy Isten szeretete és ki nem érdemelt kedvessége milyen hatalmas, és mi mindenre kiterjed. A Biblia ezt mondja: „mindnyájan vétkeztek, és elmaradnak az Isten dicsőségétől, és ajándék az, hogy igazságossá nyilváníttatnak az ő ki nem érdemelt kedvességéből, a Krisztus Jézus kifizette váltság általi szabadítás révén” (Róma 3:23, 24).

Bár mindannyian halált érdemlünk, Isten úgy döntött, hogy örök életet ad azoknak, akik szeretik őt. Vajon ez igazságtalan? A Biblia kifejti: „Akkor hát mit mondjunk? Igazságtalanság van az Istennél? Soha ne legyen úgy! Mert Mózesnek ezt mondja: »Irgalmazni fogok annak, akinek irgalmazok, és könyörülni fogok azon, akin könyörülök.« . . . hát ki vagy te tulajdonképpen, hogy visszabeszélsz az Istennek?” (Róma 9:14–20).

A föld egyes részein egy magas rangú tisztviselő vagy egy bíró kegyelmet adhat egy bűnözőnek, aki súlyos büntetését tölti. Ha a bűnöző készségesen eleget tesz annak, amit a bírói határozat megkíván, és változtat a gondolkodásmódján és a viselkedésén, a bíró vagy az elnök dönthet úgy, hogy kegyelmet ad: enyhítheti a büntetést, vagy akár teljesen el is törölheti. Ezzel a tettével igazán ki nem érdemelt kedvességet tanúsítana.

Ehhez hasonlóan Jehova is dönthet úgy, hogy nem minden bűnösnek kell elszenvednie a megérdemelt büntetést. Szeretettől indíttatva örök életet ad azoknak, akik szeretik őt, és összhangban cselekednek az irányadó mértékeivel. A Bibliában ezt olvassuk: „nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35).

Jehova irántunk érzett szeretetének az volt a legnagyobb megnyilvánulása, hogy elküldte a Fiát, hogy szenvedjen és meghaljon értünk. Jézus ezt mondta az Atyjáról: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16).

Jehova előtt mindenki egyformán elfogadható, aki szeretetet fejleszt ki iránta, és teszi az akaratát, függetlenül attól, hogy milyen a háttere. Tehát az örök élet reménysége elsődlegesen Isten ki nem érdemelt kedvességének és felülmúlhatatlan szeretetének a bizonyítéka.

[Oldalidézet a 29. oldalon]

Az örök élet reménysége elsődlegesen Isten ki nem érdemelt kedvességének és felülmúlhatatlan szeretetének a bizonyítéka