Földrengés!
Földrengés!
Az Ébredjetek! tajvani tudósítójától
„Épp feküdtem és olvastam nyolcadik emeleti, tajpeji lakásomban, amikor a fények kezdtek elhalványulni. Majd a szoba erősen rázkódni kezdett. Olyan volt, mintha egy óriás megragadta volna az épületet, és ide-oda rázogatta volna. Bebújtam az asztal alá, mivel hallottam, hogy egy emelettel följebb tárgyak estek csörömpölve a földre, és attól féltem, hogy leszakad a plafon. Úgy tűnt, mintha ez az egész sohasem akarna véget érni” (egy Tajvanon élő újságíró).
FÖLDRENGÉS. Ennek a szónak már az említése is félelmet kelt az emberekben, az utóbbi időben mégis ijesztően sokszor hallhattuk. Az Egyesült Államok Földtani Intézete szerint a szokottnál is több nagyobb földrengés volt 1999-ben, és a halálesetek száma az éves átlag kétszerese volt.
1999 legnagyobb földrengése Tajvanon történt, ahol is a földkéreg két nagyobb kontinentális lemezének az egymás felé tartása (konvergenciája) figyelhető meg. Tajvanon összesen 51 ismert törésvonal húzódik végig. Így hát nem meglepő, hogy mintegy 15 000 földlökést mérnek évente. A legtöbbjük azonban annyira kicsi, hogy az emberek nem is érzik.
De 1999. szeptember 21-én más volt a helyzet. Hajnali 1 óra 47 perckor Tajvant olyan erős földrengés rázta meg, hogy Li Teng-huj elnök szerint „ez volt az utóbbi száz évben a legsúlyosabb rengés, mely a szigetet sújtotta”. Csupán 30 másodpercig tartott, de az erőssége elérte a Richter-skála szerinti 7,6-os értéket. * A földrengés mindössze egy kilométeres mélységben keletkezett, és sekély jellege miatt a hatását teljes mértékben érezni lehetett. „Arra ébredtem, hogy minden ide-oda mozog— mondja Liu Hsziu-hszia, aki a rengés epicentrumának a közelében él. — Bútordarabok dőltek fel, s még a mennyezetlámpa is leszakadt. Nem tudtam menekülni, mert az ajtót leesett tárgyak és törött üvegek torlaszolták el.” Huang Su-hung, akit kivetett az ágyából a rengés, másfajta nehézséggel nézett szembe. „Azonnal áramszünet lett, ezért vaksötét volt — mondja. — Kinn botorkáltam, s az éjszaka további részét az út szélén töltöttem a szomszédokkal. Úgy tűnt, mintha a föld mozgása sohasem akarna véget érni.”
Mentési munkálatok
Hajnalra nyilvánvalóvá vált, milyen pusztítást vitt véghez a földmozgás. Tizenkétezer építmény dőlt romba, földszintes házaktól kezdve sokemeletes lakóépületekig. Ahogy híre ment a katasztrófának, 23 ország mentési szakemberei siettek Tajvanra, hogy segítsenek a helyi önkénteseknek. Sok áldozat még mindig a romok alatt volt.
A katasztrófát követő első 72 óra döntő az áldozatok felkutatásában, de ennél a földrengésnél a mentőalakulatokat néhányszor meglepetés érte. Kimentettek például egy hatéves kisfiút, aki már 87 órája volt a romok alatt. Tajpejben pedig a munkások, miközben a nehézgépekkel igyekeztek eltakarítani egy összedőlt, 12 szintes lakóépület törmelékeit, hirtelen egy fiatal férfira bukkantak. Bátyjával együtt már több mint öt napja voltak a romok alatt, s mindketten túlélték a megpróbáltatást!
Sajnos azonban nem sikerült mindenkinek segíteni, s a mentőalakulatok olykor szívszaggató pillanatokat éltek át. Az egyik csoport vezetője például így panaszkodott: „Egy ideig hallottuk, hogy egy gyermek sír. De nyolc órája semmi életjelet nem ad magáról.” Végül a tajvani halálos áldozatok száma 2300 fölé emelkedett, s több mint 8500-an sérültek meg.
Szembenézve a következményekkel
Óriási erőfeszítéseket tettek, hogy menedéket biztosítsanak a több százezer, földrengés miatt hajléktalanná vált embernek. Eleinte néhány áldozat egy kissé ódzkodott attól, hogy újra zárt helyiségbe menjen. Ez érthető, mivel az első rengést követő 10 napon csaknem 10 000 utórengést észleltek! Ezek egyike a Richter-skála szerint 6,8 erősségű volt, s összedöntött néhány meggyengült épületet.
A mentési munkálatok azonban folytatódtak. Számos civil szervezet áldozta idejét és szakértelmét arra, hogy elvégezze a szükséges teendőket. Ezek között voltak külföldi mentőalakulatok, a buddhista Ce Csi nevű csoport és tűzoltók. Jehova Tanúi is részt vettek a mentésben. A Galácia 6:10-ben található bibliai tanács szellemében két céljuk volt. Először is gondoskodni akartak azokról, akik hozzájuk tartoznak a hitben, másodszor pedig jót akartak cselekedni mindenkivel, még azokkal is, akik nem osztják a hitnézeteiket.
Az első nap végére Jehova Tanúi élelmiszert, vizet, sátrat és szabadtéri főzőalkalmatosságokat szállítottak teherautókon a helyszínre. Mivel minden kapcsolat megszakadt a katasztrófa sújtotta területen élők között, az ottani hat gyülekezet vénei összehangolt erőfeszítéseket tettek, hogy megtalálják Tanú-társaikat, azok rokonait, bibliatanulmányozókat és érdeklődőket. A hajléktalanná vált Tanúkat arra buzdították, hogy legyen közös táborhelyük, hogy megfelelően tudjanak róluk gondoskodni, és könnyebb legyen tartani velük a kapcsolatot. Utazófelvigyázók és a Tajvani Fiókbizottság néhány tagja meglátogatott minden csoportot és gyülekezetet, és bátorította őket.
A következő lépés az volt, hogy a megrongálódott lakásokat és Királyság-termeket rendbe hozzák. Minden gyülekezet listát készített azokról, akiknek szükségük volt segítségre. Ezután a területi építőbizottság irányításával önkéntesek csapatai indultak útnak, hogy elvégezzék a szükséges helyreállítási munkálatokat. Még egy hónap sem telt el a földrengés után, s már befejezték a munkát.
Jehova Tanúi segítettek azoknak az embertársaiknak is, akik nincsenek velük egy hiten. A Tanúk például kórházakat és sátortáborokban élő közösségeket látogattak meg, hogy vigaszt nyújtsanak. Fénymásolatokat készítettek az Ébredjetek! 1996. június 22-i számában megjelent „Segíts gyermekednek megbirkózni a természeti katasztrófákkal” című cikkről, majd szétosztották azokat. Sok ember hálás volt ezért a felvilágosításért, és azonnal elkezdte olvasni a cikket. Amikor megnyitották az utakat, Jehova Tanúi több teherautónyi holmit küldtek azokra az elszigetelt hegyi területekre, ahol súlyos károkat okozott a földrengés.
Azok, akik tanulmányozzák a Bibliát, felismerik, hogy ez a könyv már régen megjövendölte, hogy e rendszer utolsó napjait „földrengések” jellemzik majd, melyek „egyik hely után a másikon” következnek be (Máté 24:7). De a Biblia arról is biztosít minket, hogy hamarosan, Isten Királyságának békés uralma alatt, az emberiségnek nem kell félelemben élnie a természeti katasztrófák miatt. Abban az időben a föld majd igazi paradicsom lesz (Ézsaiás 65:17, 21, 23; Lukács 23:43).
[Lábjegyzet]
^ 6. bek. Bár a törökországi tragikus földrengés 1999 augusztusában csupán 7,4-es magnitúdójú volt, mégis legalább hétszer annyi életet követelt, mint a tajvani.
[Képek a 26. oldalon]
Jehova Tanúi akkor is megtartották az összejöveteleiket, amikor táborokban laktak
[Kép a 27. oldalon]
A földrengés sok utat tönkretett
[Forrásjelzés]
San Hong R-C Picture Company
[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]
San Hong R-C Picture Company
[Kép forrásának jelzése a 27. oldalon]
Szeizmogram a 2. és a 25—7. oldalon: Figure courtesy of the Berkeley Seismological Laboratory