Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ninámɔ ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ

Ninámɔ ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ

Ninámɔ ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ

ANI Nyɔŋmɔ baaha oná nii kɛ́ oyeɔ lɛ anɔkwa? Hɛɛ, shi ekolɛ jeee nii pɔtɛɛ ni okpaa gbɛ lɛ ekɛbaajɔɔ bo. Susumɔ Yesu nyɛ ni ji Maria lɛ he okwɛ. Bɔfo Gabriel jie ehe kpo etsɔɔ lɛ ni ekɛɛ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ ‘eduro’ lɛ ni akɛ ebaafɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ. (Luka 1:28, 30-32) Shi no mli lɛ, Maria jeee niiatsɛ. Beni Maria fɔ Yesu sɛɛ lɛ, ekɛ “kosɛɛ okpoi enyɔ aloo shia okpoi bibii enyɔ” yashã afɔle, ni no ji nɔ ni abiɔ ni ohiafoi kɛshã afɔle amɛha Yehowa.—Luka 2:24; 3 Mose 12:8.

Ani anɔkwale ni eji akɛ Maria ji ohiafo lɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ ejɔko lɛ? Dabi kwraa, ejaakɛ beni etee eyasara ewekunyo Elisabet lɛ, “Mumɔ krɔŋkrɔŋ yi Elisabet mli obɔ̃; ni ebo kɛ gbee walɛ ni ekɛɛ: Ajɔɔ bo [Maria] yɛ yei ateŋ, ni ajɔɔ omusuŋ bi lɛ!” (Luka 1:41, 42) Maria ná hegbɛ kpele akɛ etsɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔ Bi lɛ shikpɔŋ nɔ nyɛ.

No mli lɛ, Yesu diɛŋtsɛ lɛ jeee niiatsɛ ni. Jeee akɛ afɔ lɛ ni alɛ lɛ yɛ ohiafoi ashihilɛ mli kɛkɛ, shi yɛ be ni eye yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, ehi shi akɛ ohiafo. Be ko lɛ, ekɛɛ nuu ko ni miitao etsɔ ekaselɔ lɛ akɛ: “Osɔi yɛ bui, ni ŋwɛi loofɔji hu yɛ tsũi; shi gbɔmɔ bi lɛ bɛ he ni ekɛ eyitso ŋmɛɔ.” (Luka 9:57, 58) Fɛɛ sɛɛ lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ ni Yesu Kristo ba lɛ ha ekaselɔi lɛ ná nii babaoo. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Etsɔ ohiafo yɛ nyɛhewɔ, koni nyɛtsɔ ehia lɛ nɔ nyɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi.” (2 Korintobii 8:9) Mɛɛ nii Yesu ha ekaselɔi lɛ ná? Ni mɛɛ nii ehaa wɔnáa ŋmɛnɛ?

Mɛɛ Nii Ehaa Wɔnáa?

Akɛni niiatsɛ baanyɛ ekɛ ehe afɔ̃ eshika nɔ fe Nyɔŋmɔ nɔ hewɔ lɛ, bei pii lɛ heloonaa ninámɔ feɔ gbɛtsiinii kɛha hemɔkɛyeli mlihiɛmɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nto nyɛna bɔ ni ewa ha niiatsɛmɛi akɛ amɛaabote Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli!” (Marko 10:23) No hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ jeee heloonaa nii Yesu kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afi 100 lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo ji ohiafoi. Beni nuu ko ni ji obubuafo kɛjɛ enyɛ musuŋ lɛ bi Petro shika lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Jwiɛtɛi kɛ shika lɛ mibɛ eko; shi nɔ ni miyɔɔ lɛ, no miŋɔhaao nɛɛ: Yesu Kristo, Nazarenyo lɛ, gbɛi amli lɛ, tee shi ni onyiɛ!”—Bɔfoi lɛ Asaji 3:6.

Kaselɔ Yakobo wiemɔi lɛ hu tsɔɔ akɛ Kristofoi asafo lɛ mlibii lɛ fã kpotoo ji ohiafoi. Eŋma akɛ: “Minyɛmimɛi ni misumɔɔ, nyɛboa toi! Ani jeee je nɛŋ ohiafoi ni ji niiatsɛmɛi yɛ hemɔkɛyeli gbɛfaŋ lɛ Nyɔŋmɔ ehala, koni amɛtsɔmɔ maŋtsɛyeli ni ewo shi eha mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ yelɔi?” (Yakobo 2:5) Kɛfata he lɛ, bɔfo Paulo hu kɛɛ akɛ, jeee “heloo gbɛfaŋ nilelɔi,” loo “hewalɔi,” loo “abladei” pii atsɛ koni amɛbatsɔmɔ Kristofoi asafo lɛ mlibii.—1 Korintobii 1:26.

Kɛ́ jeee heloonaa ninámɔ Yesu haa esɛɛnyiɛlɔi lɛ náa lɛ, belɛ mɛɛ nii ehaa amɛnáa? Yesu kɛɛ yɛ wolo ni ekɛmaje asafo ni yɔɔ Smirna lɛ mli akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ kɛ omanehulu lɛ kɛ ohia lɛ (shi kɛlɛ niiatsɛ jio).” (Kpojiemɔ 2:8, 9) Eyɛ mli akɛ Kristofoi ni hi shi yɛ Smirna lɛ ji ohiafoi moŋ, shi amɛyɛ nii ni jara wawai kwraa fe jwiɛtɛi loo shika tsuru. Amɛhemɔkɛyeli lɛ kɛ anɔkwa ni amɛyeɔ Nyɔŋmɔ lɛ hewɔ lɛ, amɛji niiatsɛmɛi. Hemɔkɛyeli jara wa, ejaakɛ “jeee mɛi fɛɛ yɔɔ” eko. (2 Tesalonikabii 3:2) Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ ji ohiafoi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.—Kpojiemɔ 3:17, 18.

Ninámɔ ni Jɛɔ Hemɔkɛyeli mli Kɛbaa

Shi mɛɛ gbɛ̀i anɔ hemɔkɛyeli jara wa yɛ? Mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli lɛ náa “emlihilɛ kɛ eyishiŋmɛɛ kɛ etsuishitoo” lɛ he sɛɛ “babaoo.” (Romabii 2:4) Agbɛnɛ hu, ‘aŋɔɔ amɛnɔtɔmɔi lɛ afaa amɛ,’ ejaakɛ amɛyɛ Yesu kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ mli hemɔkɛyeli. (Efesobii 1:7) Kɛfata he lɛ, “Kristo wiemɔ lɛ” haa mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ náa nilee. (Kolosebii 3:16) Kɛ́ amɛtee nɔ amɛsɔle amɛha Nyɔŋmɔ yɛ hemɔkɛyeli mli lɛ, “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ” buɔ amɛtsuii kɛ amɛjwɛŋmɔi ahe, ni ehaa amɛtsuii nyɔɔ amɛmli ni amɛnáa miishɛɛ.—Filipibii 4:7.

Kɛfata sɛɛnamɔi nɛɛ fɛɛ ahe lɛ, mɛi ni náa hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli kɛtsɔ e-Bi Yesu Kristo nɔ lɛ yɛ gbɛkpamɔ ni nɔ bɛ hu akɛ amɛbaaná naanɔ wala. Mɛi babaoo le Yesu Kristo wiemɔi nɛɛ jogbaŋŋ akɛ: ‘Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.’ (Yohane 3:16) Kɛ́ mɔ ko ná Tsɛ lɛ kɛ Bi he anɔkwa nilee lɛ no wajeɔ gbɛkpamɔ ni nɔ bɛ nɛɛ, ejaakɛ Yesu kɛɛ hu akɛ: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, ákɛ amɛle bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ.”—Yohane 17:3.

Eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔi lɛ ji mumɔŋ nɔ̃ titri moŋ, shi kɛlɛ wɔnáa he sɛɛ hu yɛ henumɔŋ kɛ heloonaa fɛɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Dalídio ni jɛ Brazil lɛ he okwɛ. Dani ebaaná Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ he anɔkwa nilee lɛ, no mli lɛ etɔɔ dãa waa. Enɛ ná eweku shihilɛ nɔ hewalɛ gbonyo waa. Kɛfata he lɛ, enyɛɛɛ ekɛ shika ato. Kɛkɛ ni Yehowa Odasefoi kɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ ni efee tsakemɔi wuji.

Nilee hee ni Dalídio ná lɛ ha ekwa ejeŋba gbohii lɛ. Etee hiɛ yɛ Biblia mli nilee kɛ nitsumɔ mli aahu akɛ ekɛɛ akɛ, “no mli lɛ, mijɛɔ dãa tso kome shishi kɛyaa ekroko shishi; shi amrɔ nɛɛ miyaa shĩa kɛ shĩa.” Ebatsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he sɔɔlɔ ni kɛ ebe fɛɛ shiɛɔ. Jeee akɛ tsakemɔi nɛɛ ha ená gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa kɛkɛ, shi moŋ eha enyɛɔ ekɛ shika toɔ hu. Dalídio kɛɛ akɛ, “Amrɔ nɛɛ mikɛ shika ni tsutsu lɛ mikɛheɔ dãa lɛ yeɔ ebuaa mɛi krokomɛi ni ehia amɛ loo mikɛheɔ mihiamɔ nii.” Agbɛnɛ hu, akɛni ekɛ mɛi ni ekɛ amɛ hiɛ hemɔkɛyeli kome bɔɔ hewɔ lɛ, ená nanemɛi kpakpai babaoo. Amrɔ nɛɛ, Dalídio ená toiŋjɔlɛ ni etsui enyɔ emli babaoo fe gbɛkpamɔi fɛɛ ni eyɔɔ dani ebale Nyɔŋmɔ lɛ.

Naa nɔkwɛmɔnɔ kroko hu ni tsɔɔ akɛ kɛ́ mɔ ko ná Yehowa Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli lɛ, etsui nyɔɔ emli yɛ eshihilɛ mli. Ekɔɔ nuu ko ni atsɛɔ lɛ Renato he. Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ ona bɔ ni nuu nɛɛ hiɛ yɔɔ miishɛɛ kɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ lɛ, ebaawa akɛ ooohe lɛ oye kɛji ekɛɛ bo akɛ akɛ lɛ yeko jogbaŋŋ yɛ eshihilɛ mli. Beni afɔ lɛ lɛ, enyɛ Awo yashɛ lɛ efɔ̃. Akɛ lɛ wo baagi mli ni ayashi lɛ yɛ maŋoo sɛi ko shishi, ni no mli lɛ ehe ekpɔlɔ waa ni epila ni afoko elaŋmɔ tete. Yei enyɔ komɛi batsɔ jɛi ni amɛna baagi lɛ ni miihoso yɛ sɛi lɛ shishi. Klɛŋklɛŋ lɛ, amɛsusu akɛ mɔ ko ebashi alɔnte bi ko yɛ jɛmɛ. Shi beni amɛna akɛ abifao ŋmɔŋ ni lɛ, oya nɔŋŋ ni amɛkɛ lɛ tee helatsamɔhe ko ni bɛŋkɛ koni akwɛ lɛ.

Yei lɛ ateŋ mɔ kome ji Yehowa Odasefonyo, ni etsi abifao nɛɛ sane lɛ tã etsɔɔ yoo Odasefonyo kroko ni atsɛɔ lɛ Rita. No mli lɛ, Rita bii srɔtoi egboi yɛ emusuŋ dani efɔɔ amɛ, ni eyɛ biyoo kome pɛ. No mli lɛ, eetao binuu waa, no hewɔ lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaŋɔ Renato akɛ ebi yɛ mla naa.

Beni Renato ji gbekɛ lɛ, Rita ha ele akɛ jeee enyɛ Awo diɛŋtsɛ ji lɛ. Shi ejɛ suɔmɔ mli ekwɛ Renato ni edɔ ehe waa, ni ebɔ mɔdɛŋ edu Nyɔŋmɔjamɔ sui ewo emli. Beni Renato daa lɛ, ebɔi Biblia lɛ he miishɛɛ námɔ. Agbɛnɛ hu, ehiɛ sɔɔ waa akɛ atsɔ gbɛ ni haa mɔ naa kpɛɔ ehe waa nɔ abaa eyi. Ehiŋmɛiiaŋ tɔɔ nu be fɛɛ be ni ebaakane lalatsɛ David wiemɔi nɛɛ akɛ: “Kɛji mitsɛ kɛ minyɛ kwa mi tete lɛ, bo Yehowa ooobaa miyi.”—Lala 27:10, Ga Biblia Hee.

Renato ha abaptisi lɛ yɛ afi 2002, ni no sɛɛ afi kome lɛ etsɔ Kristofonyo sɔɔlɔ ni kɛ ebe fɛɛ shiɛɔ ni ekɛtsɔɔ akɛ ehiɛ esɔ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa efee eha lɛ lɛ. Eleee mɛi ni ji etsɛ kɛ enyɛ diɛŋtsɛ ni fɔ lɛ lɛ lolo, ni ekolɛ eleŋ kɔkɔɔkɔ. Shi Renato nuɔ he akɛ Yehowa ni ebale lɛ lɛ kɛ emli hemɔkɛyeli ni ená akɛ e-Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ ni susuɔ mɔ he lɛ ji nikeenii ni fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome ni ená.

Ekolɛ bo hu oosumɔ ni okɛ Nyɔŋmɔ aná wekukpãa ni bɛŋkɛ ni suɔmɔ yɔɔ mli koni no aha otsui anyɔ omli waa yɛ shihilɛ mli. Mɔ fɛɛ mɔ—niiatsɛ kɛ ohiafo fɛɛ—baanyɛ ekɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi Yesu Kristo aná wekukpãa ni tamɔ nɛkɛ. Ekolɛ enɛ haŋ otsɔ niiatsɛ yɛ heloo gbɛfaŋ, shi ebaaha oná toiŋjɔlɛ ni otsui baanyɔ omli naakpa, ni enɛɛmɛi ji nibii ni anyɛŋ akɛ shika fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ahe. Wiemɔi ni yɔɔ Abɛi 10:22 lɛ ji anɔkwale lɛɛlɛŋ akɛ: “Yehowa jɔɔmɔ lɛ, no feɔ mɔ niiatsɛ; shi deŋmegbomɔ nyɛŋ ekɛ nɔ ko afata he.” *

Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ mɛi ni baa eŋɔɔ lɛ ahe miishɛɛ waa, ejaakɛ ekɛɛ akɛ: “Eji obo mikitai lɛ atoi kulɛ, ohejɔlɛ aaatamɔ faa, ni ojalɛ hu aaatamɔ ŋshɔkei.” (Yesaia 48:18) Ni ewo shi akɛ ebaajɔɔ mɛi ni baa eŋɔɔ kɛ jwɛŋmɔ kpakpa kɛ su kpakpa lɛ kɛ nii babaoo: “Heshibaa kɛ Yehowa gbeyeishemɔ nyɔmɔwoo ji nii kɛ hiɛnyam kɛ wala.”—Abɛi 22:4.—w09 09/01-E.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 19 Ŋmalɛ nɛɛ shishitsɔɔmɔ ni ja ji, “Yehowa jɔɔmɔ lɛ, no feɔ mɔ niiatsɛ, ni ekɛ piŋmɔ ko kwraa fataaa he.”

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 14]

Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli haa mɔ náa toiŋjɔlɛ, mɔ tsui nyɔɔ emli, ni ehaa mɔ náa miishɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Eyɛ mli akɛ Yesu shikpɔŋ lɛ nɔ weku lɛ ji ohiafoi yɛ heloo gbɛfaŋ moŋ, shi Nyɔŋmɔ jɔɔ amɛ kɛ nii babaoo