Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yesu Naakpɛɛ Nifeemɔi Lɛ Mɛni Obaanyɛ Okase Kɛjɛ Mli?

Yesu Naakpɛɛ Nifeemɔi Lɛ Mɛni Obaanyɛ Okase Kɛjɛ Mli?

Yesu Naakpɛɛ Nifeemɔi Lɛ Mɛni Obaanyɛ Okase Kɛjɛ Mli?

EKOLƐ ebaafee bo naakpɛɛ akɛ ooole akɛ Yesu wala shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he saji ni aŋmala ashwie shi yɛ Biblia lɛ mli lɛ kɛ shishijee wiemɔ ni tsɔɔ “naakpɛɛ nii” lɛ tsuuu nii. Nɔ ni Hela wiemɔ (dyʹna·mis) ni atsɔɔ shishi bei komɛi akɛ “naakpɛɛ nii” lɛ shishi tsɔɔ diɛŋtsɛ ji “hewalɛ.” (Luka 8:46) Abaanyɛ atsɔɔ shishi hu akɛ ‘nyɛmɔ’ loo ‘hewalɛ nitsumɔi.’ (Mateo 11:20; 25:15) Taakɛ woloŋlelɔ ko tsɔɔ mli lɛ, nɛkɛ Hela wiemɔ nɛɛ “maa nitsumɔ wulu ko ni atsu, kɛ titri lɛ, hewalɛ ni akɛtsu lɛ nɔ mi. Atsɔɔ nifeemɔ lɛ shishi akɛ eji Nyɔŋmɔ hewalɛ nifeemɔ.”

Bei pii lɛ atsɔɔ Hela wiemɔ kroko (teʹras) shishi akɛ “okadii” loo “naakpɛɛ nii.” (Yohane 4:48; Bɔfoi lɛ Asaji 2:19, NW) Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ maa hewalɛ ni nifeemɔi lɛ ná yɛ mɛi ni na lɛ anɔ lɛ nɔ mi. Bei pii lɛ, Yesu hewalɛ nitsumɔi lɛ haa asafo yuu lɛ kɛ kaselɔi lɛ ahiɛ feɔ amɛ yaa ni amɛnaa kpɛɔ amɛhe.—Marko 2:12; 4:41; 6:51; Luka 9:43.

Hela wiemɔ ni ji etɛ (se·meiʹon) ni akɛtsu nii kɛkɔ naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ ahe lɛ shishinumɔ tsɔɔ “okadi.” Nilelɔ Robert Deffinbaugh kɛɛ akɛ: “Emaa shishinumɔ ni mli kwɔ ni kɔɔ naakpɛɛ nifeemɔ lɛ he lɛ nɔ mi.” Ekɛfata he akɛ: “Okadi ji naakpɛɛ nifeemɔ ko ni jieɔ anɔkwale ko ni kɔɔ wɔ Nuŋtsɔ Yesu he lɛ kpo.”

Lakamɔ Nifeemɔ loo Hewalɛ ni Nyɔŋmɔ Kɛha?

Biblia lɛ ewieee naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ ahe akɛ eji shishiumɔ nifeemɔi loo lakamɔ nifeemɔi ni eto he gbɛjianɔ koni ekɛshɛje mɛi amii. Naakpɛɛ nifeemɔi lɛ ji “Nyɔŋmɔ hewalɛ kpeteŋkpele lɛ” kpojiemɔ, taakɛ eji yɛ sane ni kɔɔ gbekɛ nuu ko ni Yesu fã daimonioi kɛjɛ emli lɛ he lɛ. (Luka 9:37-43) Ani Nyɔŋmɔ Ofe—Mɔ ni awie ehe akɛ ‘enyɛmɔ fa ni eyɛ hewalɛ kpele’ lɛ nyɛŋ atsu hewalɛ nitsumɔi ni tamɔ nɛkɛ? (Yesaia 40:26) Ekã shi faŋŋ akɛ ebaanyɛ!

Saji ni aŋmala ashwie shi yɛ Sanekpakpai lɛ amli lɛ wieɔ naakpɛɛ nibii aaafee 35 ni Yesu fee lɛ ahe. Shi atsɔɔɔ naakpɛɛ nibii ni efee lɛ fɛɛ ayibɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Mateo 14:14 lɛ kɛɔ akɛ: “Ni [Yesu] ebana asafo babaoo, ni emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhewɔ, ni etsá amɛteŋ helatsɛmɛi lɛ.” Atsɔɔɔ wɔ helatsɛmɛi ayibɔ ni etsá yɛ nakai nifeemɔ lɛ mli.

Nakai hewalɛ nitsumɔi lɛ ji nɔ titri ni maa Yesu wiemɔi akɛ eji Nyɔŋmɔ Bi, Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ nɔ mi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha Yesu lɛ ji nɔ ni ye ebua lɛ ni efee naakpɛɛ nibii lɛ. Bɔfo Petro wie Yesu he akɛ “nuu ni Nyɔŋmɔ kɛ hewalɛ nitsumɔi kɛ naakpɛɛ nii kɛ okadii ni etsɔ̃ enine nɔ efee yɛ nyɛteŋ lɛ ye ehe odase etsɔ̃ɔ nyɛ, tamɔ bɔ ni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛle lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 2:22) Yɛ be kroko mli lɛ, Petro tsɔɔ akɛ “Nyɔŋmɔ ŋɔ Mumɔ krɔŋkrɔŋ kɛ hewalɛ efɔ Yesu . . . mu, ni ekpaa shi efeɔ ejurɔ ni etsáa mɛi fɛɛ ní abonsam haoɔ amɛ lɛ, ejaakɛ Nyɔŋmɔ kɛ lɛ yɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 10:37, 38.

Naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ kɛ eshɛɛ sane lɛ yɛ tsakpaa kpaakpa. Marko 1:21-27 tsɔɔ bɔ ni asafoi lɛ fee amɛnii amɛha yɛ Yesu tsɔɔmɔi lɛ kɛ naakpɛɛ nii ni efee lɛ ateŋ ekome he. Marko 1:22 kɛɔ akɛ, “amɛnaa kpɛ amɛhe yɛ enitsumɔ lɛ hewɔ,” ni kuku 27 lɛ hu tsɔɔ akɛ beni efã daimonio yɛ mɔ ko mli lɛ, gbɔmɛi lɛ ‘ahe jɔ̃ amɛhe.’ Yesu hewalɛ nitsumɔi kɛ eshɛɛ sane lɛ fɛɛ yeɔ he odase akɛ lɛ ji shiwoo Mesia lɛ.

Yesu ekɛɛɛ kɛkɛ akɛ lɛ ji Mesia lɛ; kɛfata ewiemɔi kɛ enifeemɔi krokomɛi lɛ ahe lɛ, hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ ni je kpo faŋŋ yɛ naakpɛɛ nibii ni efee lɛ amli lɛ kɛ odaseyelii haa ni tsɔɔ akɛ lɛ ji Mesia lɛ. Beni abibii Yesu saji yɛ hegbɛ ni eyɔɔ kɛ nitsumɔi ni etsuɔ lɛ he lɛ, ekɛ ekãa ha hetoo akɛ: “Mi lɛ, miyɛ odase ni fe Yohane [Baptisilɔ lɛ] nɔ lɛ; ejaakɛ nitsumɔi lɛ ni tsɛ lɛ eha mi akɛ migbe naa lɛ, nakai nitsumɔi ni mitsuɔ lɛ nɔŋŋ yeɔ mihe odase faŋŋ akɛ tsɛ lɛ tsu mi.”—Yohane 5:36.

Odaseyelii ni Tsɔɔ akɛ Naakpɛɛ Nibii ni Yesu Fee lɛ Ji Anɔkwale

Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ ji anɔkwa saji, nɔ ko ni ba mli diɛŋtsɛ lɛ? Susumɔ odaseyelii komɛi ni tsɔɔ akɛ amɛji anɔkwa saji lɛ ahe okwɛ.

Beni Yesu tsuɔ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ, egbalaaa jwɛŋmɔ kɛbaaa lɛ diɛŋtsɛ enɔ kɔkɔɔkɔ. Ekwɛ koni nibii fɛɛ ni baajɛ naakpɛɛ nii ni efeɔ lɛ mli kɛba lɛ afee nɔ ni kɛ yijiemɔ kɛ anunyam baaha Nyɔŋmɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, dani Yesu aaatsá shwilafo ko lɛ, ema nɔ mi akɛ eetsá nuu lɛ “bɔni afee ni Nyɔŋmɔ nitsumɔi lɛ aná aje kpo yɛ emli.”—Yohane 9:1-3; 11:1-4.

Yesu kɛ mɔ jwɛŋmɔ nɔ hewalɛnamɔ, lakamɔi, nifeemɔi ni mɛi babuaa shi ni amɛkwɛɔ, ashwaifeemɔ, loo kusum nifeemɔi ni damɔ henumɔi anɔ tsuuu nii kɔkɔɔkɔ taakɛ eji yɛ shishiulɔi, ŋkunyaayelɔi, kɛ hemɔkɛyeli tsalɔi agbɛfaŋ lɛ. Ekɛ apasa hemɔkɛyeli loo okadi nibii ni abuɔ akɛ amɛyɛ krɔŋkrɔŋ lɛ tsuuu nii. Kadimɔ heshibaa mli ni Yesu jɛ etsá shwilafoi enyɔ komɛi lɛ. Sane ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɔ akɛ: “Ni Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhewɔ, ni etara amɛhiŋmɛii lɛ ahe, ni amrɔ lɛ amɛna nii, ni amɛnyiɛ esɛɛ.” (Mateo 20:29-34) Kusum nifeemɔ ko, gbijurɔyeli ko, loo nifeemɔ ko ni mɛi ebabua shi ni amɛmiikwɛ fataaa he. Yesu fee enaakpɛɛ nibii lɛ yɛ faŋŋ mli, bei pii lɛ yɛ odasefoi babaoo ahiɛ. Ekɛ kanei krɛdɛɛi komɛi, wiemɔ kpoku krɛdɛɛ ko, loo sɛii kɛ okpɔlɔi krɛdɛɛi ni akɛsaa wiemɔ kpoku nɔ loo kuu ko ni damɔɔ esɛɛ kɛwoɔ lɛ hewalɛ tsuuu nii. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, bei pii anyɛɛɛ akɛ nibii ni akɛɛ eji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ naakpɛɛ nifeemɔi lɛ ahe odaseyelii ni aŋmala ashwie shi aha.—Marko 5:24-29; Luka 7:11-15.

Bei komɛi lɛ, Yesu wieɔ hemɔkɛyeli ni mɛi ni ná enaakpɛɛ nifeemɔi lɛ ahe sɛɛ lɛ yɔɔ lɛ he. Shi hemɔkɛyeli ni mɔ ko bɛ lɛ etsĩii Yesu naa yɛ naakpɛɛ nii ko ni eeefee lɛ he. Beni eyɔɔ Kapernaum yɛ Galilea lɛ, “amɛkɛ mɛi pii ni daimonioi yɔɔ amɛmli ba eŋɔɔ. Ni ekɛ ewiemɔ fã mumɔi lɛ, ni etsá mɛi ni he yeɔ lɛ fɛɛ.”Mateo 8:16, wɔma efã ko nɔ mi.

Yesu fee enaakpɛɛ nibii lɛ bɔni afee ni ekɛtsu mɛi aheloonaa hiamɔ nii diɛŋtsɛ ahe nii, shi jeee koni ekɛtsu mɔ ko ni miitao ni ele enifeemɔi nɛɛ ahe nii babaoo lɛ suɔmɔnaa nii ahe nii. (Marko 10:46-52; Luka 23:8) Ni Yesu efeee naakpɛɛ nibii bɔni afee ni ená he sɛɛ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ.—Mateo 4:2-4; 10:8.

Ni Saji ni Aŋmala Ashwie Shi yɛ Sanekpakpai lɛ Amli lɛ Hu?

Wɔnine shɛ anɔkwalei ni kɔɔ naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ ahe lɛ nɔ kɛtsɔ Sanekpakpai ejwɛ lɛ anɔ. Ani yiŋtoi komɛi yɛ ni wɔbaanyɛ wɔdamɔ nɔ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ saji ni aŋmala ashwie shi nɛɛ anɔ be mli ni wɔpɛiɔ anɔkwalei ni kɔɔ naakpɛɛ nibii ni akɛɛ Yesu fee lɛ ahe lɛ mli? Hɛɛ, yiŋtoi komɛi yɛ.

Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yesu tsu enaakpɛɛ nibii lɛ yɛ faŋŋ mli, yɛ odasefoi babaoo ahiɛ. Aŋmala mra be mli Sanekpakpai lɛ yɛ be mli ni nakai odasefoi lɛ ateŋ mɛi babaoo kã he amɛyɔɔ shihilɛ mli. Beni wolo ni ji The Miracles and the Resurrection lɛ wieɔ Sanekpakpa ŋmalalɔi lɛ anɔkwayeli lɛ he lɛ, etsɔɔ akɛ: “Ebaafee nɔ ni ejaaa kwraa akɛ aaawie ashi sanekpakpa ŋmalalɔi lɛ akɛ amɛji mɛi komɛi ni kɛ naakpɛɛ nifeemɔi babaoo tsimɔ yinɔsane mli anɔkwalei anɔ yɛ gbɛ ni esaaa nɔ bɔni afee ni amɛkɛha Nyɔŋmɔjamɔ he susumɔi aya hiɛ. . . . Sanekpakpa ŋmalalɔi lɛ ayiŋtoo ji ni amɛfee niŋmalɔi anɔkwafoi.”

Yudafoi ni teɔ shi amɛshiɔ Kristojamɔ lɛ ejeee naakpɛɛ nitsumɔi ni awie he yɛ Sanekpakpai lɛ amli lɛ ahe ŋwane ko kwraa. Nɔ pɛ ni amɛje he ŋwane ji hewalɛ ni ekɛtsu nitsumɔi nɛɛ. (Marko 3:22-26) Ni mɛi ni wieɔ shiɔ nii nyanyaanya ni ba yɛ sɛɛ mli lɛ hu nyɛɛɛ amɛwie amɛshi Yesu naakpɛɛ nifeemɔi lɛ yɛ omanyeyeli mli. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ayɛ woji yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 kɛ afii 200 Ŋ.B. ni wieɔ naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ ahe. Eka shi faŋŋ akɛ, wɔyɛ yiŋtoi babaoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔbu saji ni aŋmala ashwie shi yɛ Sanekpakpai lɛ amli ni kɔɔ naakpɛɛ nibii ni efee lɛ ahe lɛ akɛ amɛji anɔkwale.

Mɔ ni Hɔ Naakpɛɛ Nifeemɔi lɛ Asɛɛ

Anyɛŋ adamɔ saji anaataamɔ ni nilee yɔɔ mli pɛ nɔ apɛi anɔkwale ni naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ ji lɛ mli. Beni Sanekpakpai lɛ wieɔ Yesu hewalɛ nitsumɔi lɛ ahe lɛ, ewie nuu ko ni nuɔ ni ahe waa ehaa mɔ, ni jieɔ musuŋtsɔlɛ ni eko kɛ lɛ yeee egbɔ kpo, ni yɔɔ nanemɛi adesai ahilɛ-kɛhamɔ he miishɛɛ waa lɛ he.

Susumɔ sane ni kɔɔ kpitiyelɔ ko ni tsi ebɛŋkɛ Yesu kɛ faikpamɔ babaoo akɛ: “Kɛji oosumɔ lɛ, ooonyɛ oha mihe atse” lɛ he okwɛ. Yesu “musuŋ tsɔ̃ lɛ” ni ekpã enine mli ni eta kpitiyelɔ lɛ he ni ekɛɛ akɛ: “Miisumɔ, ohe atse!” Etsá nuu lɛ amrɔ nɔŋŋ. (Marko 1:40-42) Yesu tsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ ejie musuŋtsɔlɛ ni kanya lɛ ni ekɛ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ atsu nii ni ekɛfee naakpɛɛ nibii lɛ kpo etsɔɔ.

Mɛni ba beni Yesu na yarafeelɔi komɛi ni miije kpo kɛmiijɛ Nain maŋtiase lɛ mli lɛ? Gbekɛ nuu fioo ni egbo lɛ ji yoo okulafo ko binuu kome pɛ ni eyɔɔ. Akɛni Yesu ‘musuŋ tsɔ lɛ’ yɛ yoo lɛ he hewɔ lɛ, etsi ebɛŋkɛ lɛ ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Kaafó!” Kɛkɛ ni etee ebi lɛ shi kɛba wala mli ekoŋŋ.—Luka 7:11-15.

Nikasemɔ ni shɛjeɔ mɔ mii ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ naakpɛɛ nibii ni Yesu fee lɛ amli ji akɛ, “emusuŋ tsɔ̃ lɛ” ni efee nibii kɛye ebua mɛi. Shi nakai naakpɛɛ nibii ni efee lɛ jeee yinɔsane mli nifeemɔi komɛi kɛkɛ. Hebribii 13:8 lɛ kɛɔ akɛ: “Yesu Kristo lɛ, bɔ ni eyɔɔ nyɛ kɛ ŋmɛnɛ lɛ, nakai nɔŋŋ eyɔɔ kɛyaa naanɔ.” Amrɔ nɛɛ eeye Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi, efee klalo ni eyɛ nyɛmɔ akɛ ekɛ naakpɛɛ nifeemɔi ahe hewalɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ aaatsu nii yɛ gbɛ ni da waa nɔ fe bɔ ni ekɛtsu nii beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ akɛ gbɔmɔ lɛ. Etsɛŋ ni Yesu kɛ ehewalɛ lɛ baatsu nii ni ekɛtsá adesai ni feɔ toiboo lɛ. Yehowa Odasefoi baaná he miishɛɛ akɛ amɛaaye amɛbua bo ni okase nɛkɛ wɔsɛɛ be he gbɛkpamɔ ni sa jogbaŋŋ nɛɛ he nii babaoo.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4, 5]

Yesu naakpɛɛ nifeemɔi lɛ ji “Nyɔŋmɔ hewalɛ kpeteŋkpele lɛ” kpojiemɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Yesu ji mɔ ko ni nuɔ nii ahe waa ehaa mɔ