Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ

Mɛni Hewɔ Yesu Na Amanehulu ni Egbo Lɛ?

Mɛni Hewɔ Yesu Na Amanehulu ni Egbo Lɛ?

“Gbɔmɔ kome [Adam] nɔ esha tsɔ kɛba je lɛ mli, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba.”​—Romabii 5:12

Mɛni obaakɛɛ kɛ́ abi bo akɛ, “Ani obaasumɔ ni ohi shi kɛya naanɔ?” Ekolɛ mɛi pii baakɛɛ akɛ amɛbaasumɔ, shi amɛsusuɔ akɛ nilee bɛ mli akɛ abaasusu nakai. Amɛkɛɔ akɛ, mɔ fɛɛ mɔ baagbo, ejaakɛ nakai ji bɔ ni abɔ wɔ.

Shi ŋɔɔ lɛ akɛ, atsɔ sanebimɔ lɛ, ni abi bo akɛ, “Ani obaasumɔ ni ogbo?” Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi babaoo baakɛɛ, dabi. Mɛni enɛ tsɔɔ wɔ? Yɛ tɔlɛ kɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ miisumɔ ni ehi shi ni ekagbo. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ bɔ wɔ kɛ shwelɛ akɛ wɔhi shi kɛya naanɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “eŋɔ naanɔ hu ewo amɛtsui mli.”​—Jajelɔ 3:11.

Shi anɔkwa sane ji akɛ, adesai ehiii shi kɛyaaa naanɔ. No hewɔ lɛ mɛni ba mɔ? Agbɛnɛ hu lɛ, ani Nyɔŋmɔ efee nɔ ko koni ekɛtsu shihilɛ lɛ he nii? Hetoi ni Biblia lɛ kɛhãa lɛ hãa mɔ tsui nyɔɔ emli, ni ehãa wɔnaa nɔ hewɔ ni Yesu na amanehulu ní egbo lɛ.

NƆ NI BA

Klɛŋklɛŋ yitsei etɛ ni yɔɔ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli lɛ hãa wɔleɔ akɛ, Nyɔŋmɔ bɔ klɛŋklɛŋ nuu kɛ yoo lɛ, ni ji Adam kɛ Hawa, kɛ gbɛkpamɔ lɛ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ, ni etsɔɔ amɛ nɔ ni esa akɛ amɛfee koni amɛnyɛ amɛhi shi kɛya naanɔ. Nakai yitsei lɛ tsɔɔ bɔ ni amɛbooo Nyɔŋmɔ toi ni no hã gbɛkpamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ lɛ ŋmɛɛ amɛ. Bɔ ni awie sane lɛ ahã lɛ yɛ mlɛo​—eyɛ mlɛo aahu akɛ mɛi komɛi susuɔ akɛ eji adesã. Shi ana akɛ, saji ni yɔɔ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli lɛ ji yinɔsane ko ni ja jogbaŋŋ, taakɛ eji yɛ Sanekpakpai lɛ agbɛfaŋ lɛ. *

Mɛni ejɛ Adam toigbele lɛ mli kɛba? Biblia lɛ hãa hetoo akɛ: “Gbɔmɔ kome [Adam] nɔ esha tsɔ kɛba je lɛ mli, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no hã gbele tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha.” (Romabii 5:12) Adam fee esha kɛtsɔ Nyɔŋmɔ nɔ toi ni egbo lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, gbɛkpamɔ akɛ ebaahi shi kɛya naanɔ lɛ ŋmɛɛ lɛ, ni yɛ naagbee lɛ, egbo. Akɛni eshwiei ji wɔ hewɔ lɛ, esha ni efee lɛ ebatsɔ wɔgboshinii. Enɛ hewɔ lɛ, hela mɔɔ wɔ, wɔgbɔɔ, ni wɔgboiɔ. Shishinumɔ nɛɛ kɛ nɔ ni wɔle yɛ bɔ ni feɔ ni mɔ ko náa sui komɛi kɛjɛɔ efɔlɔi adɛŋ lɛ he lɛ kpaa gbee. Shi ani Nyɔŋmɔ efee nɔ ko koni ekɛtsu shihilɛ lɛ he nii?

NƆ NI NYƆŊMƆ EFEE

Hɛɛ, Nyɔŋmɔ to gbɛjianɔ koni ekpɔ̃, loo ehe nɔ ni ŋmɛɛ Adam shwiei lɛ, ni ji gbɛkpamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ lɛ, ekoŋŋ. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔ efee nakai?

Biblia lɛ kɛɔ yɛ Romabii 6:23 lɛ akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo ji gbele.” Enɛ tsɔɔ akɛ, esha kɛ gbele baa. Adam fee esha, no hewɔ lɛ egbo. Nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔfeɔ esha, no hewɔ lɛ wɔwoɔ esha he nyɔmɔ, ni no ji gbele. Shi afɔ wɔ awo nɛkɛ esha shihilɛ nɛɛ mli, ní jeee wɔ wɔfee. No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ jɛ suɔmɔ mli etsu e-Bi, Yesu, koni ebawo ‘esha lɛ he nyɔmɔ’ lɛ ehã wɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Yesu gbele lɛ gbeleɔ gbɛ kɛhãa adesai koni amɛhi shi yɛ miishɛɛ mli kɛya naanɔ

Akɛni gbɔmɔ kome Adam, ni ji nuu ni eye emuu lɛ toigbele nɔ tsɔ ni wɔná esha kɛ gbele hewɔ lɛ, ehe bahia ni aná nuu ko ni eye emuu ní baafee toiboo kɛya gbele mli tɔ̃ɔ po, koni ebajie wɔ kɛjɛ nakai nyɔŋyeli lɛ shishi. Biblia lɛ tsɔɔ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Bɔ ni gbɔmɔ kome lɛ toigbele lɛ hã mɛi pii tsɔmɔ eshafeelɔi lɛ, nakai nɔŋŋ hu gbɔmɔ kome lɛ toiboo lɛ baahã mɛi pii atsɔmɔ jalɔi.” (Romabii 5:19) Yesu ji nakai “gbɔmɔ kome” lɛ. Eshi ŋwɛi, ebatsɔ adesa ni eye emuu, * ni ebagbo ehã wɔ. Enɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná shidaamɔ kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaahi shi kɛya naanɔ.

NƆ HEWƆ NI YESU NA AMANEHULU NI EGBO LƐ

Shi mɛni hewɔ kwraa ehe bahia ni Yesu agbo yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ? Ani kulɛ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ nyɛŋ efã koni Adam shwiei lɛ ahi shi kɛya naanɔ? Ebaanyɛ efee nakai aahu. Shi kulɛ no baatsɔɔ akɛ eeku mla ni ekɛhã akɛ esha dɛŋ nyɔmɔwoo ji gbele lɛ mli. Nakai mla lɛ jeee mla ko kɛkɛ ni abaanyɛ atswa afɔ̃ loo atsake kɛ́ hefimɔ ba. Etsɔɔ jalɛsaneyeli diɛŋtsɛ.​—Lala 37:28.

Eji Nyɔŋmɔ yeee jalɛ sane yɛ sane nɛɛ mli kulɛ, mɛi komɛi ayiŋ baafee amɛ kɔshikɔshi kɛji ebaaye jalɛ sane yɛ saji krokomɛi hu amli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani ebaaye jalɛ sane kɛ́ eehala Adam shwiei lɛ ateŋ mɛi ni esa akɛ amɛhi shi kɛya naanɔ? Ani abaanyɛ amu afɔ̃ enɔ akɛ ebaaye eshiwoi anɔ? Bɔ ni Nyɔŋmɔ ye jalɛ sane yɛ gbɛjianɔ ni eto koni ekpɔ̃ adesai lɛ mli lɛ maa nɔ mi kɛhãa wɔ akɛ ebaafee nɔ ni ja be fɛɛ be.

Nyɔŋmɔ tsɔ Yesu afɔleshaa gbele lɛ nɔ egbele gbɛ ehã adesai koni amɛhi shi yɛ Paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ. Kadimɔ nɔ ni Yesu wie yɛ Yohane 3:16 lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ jogbaŋŋ aahu akɛ eŋɔ e-Bi koome lɛ ehã, koni mɔ fɛɛ mɔ ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo yɛ emli lɛ hiɛ akakpãtã shi moŋ ená naanɔ wala.” No hewɔ lɛ, Yesu gbele lɛ tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ yeɔ jalɛ sane, kɛ nɔ ni fe fɛɛ lɛ, etsɔɔ suɔmɔ kpele ni eyɔɔ kɛhã adesai.

Shi mɛni hewɔ esa akɛ Yesu ana amanehulu ni egbo piŋmɔ gbele, taakɛ atsɔɔ yɛ Sanekpakpai lɛ amli lɛ? Akɛni Yesu tee nɔ eye anɔkwa yɛ kaa ni naa wa fe fɛɛ ni etsɔ mli lɛ mli hewɔ lɛ, ehã ana faŋŋ akɛ, nɔ ni Abonsam wie akɛ kɛ́ adesai kɛ kaa kpe lɛ amɛyeŋ Nyɔŋmɔ anɔkwa lɛ ji amale. (Hiob 2:4, 5) Be ni Satan hã Adam, ní no mli lɛ eye emuu lɛ fee esha lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni Satan wiemɔ lɛ ji anɔkwale. Shi Yesu​—mɔ ni eye emuu tamɔ Adam lɛ​—tee nɔ eye anɔkwa yɛ piŋmɔ ni naa wa ni ekɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ. (1 Korintobii 15:45) No hewɔ lɛ, ehã ana akɛ eji Adam hu miisumɔ ni eye Nyɔŋmɔ anɔkwa kulɛ, ebaanyɛ efee nakai. Anɔkwa ni Yesu tee nɔ eye yɛ kaa mli lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. (1 Petro 2:21) Nyɔŋmɔ juro e-Bi Yesu yɛ toi ni ebo lɛ lɛ hewɔ, ni ehã lɛ wala ni fiteee yɛ ŋwɛi.

BƆ NI OOOFEE ONÁ HE SƐƐ

Yesu gbo lɛɛlɛŋ. No egbele gbɛ koni adesai ahi shi kɛya naanɔ lɛ. Ani oosumɔ ni ohi shi kɛya naanɔ? Yesu tsɔɔ nɔ ni esa akɛ wɔfee; ewie akɛ: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛbaale bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ lɛ.”​—Yohane 17:3.

Wɔmiiwo bo hewalɛ ní okase Yehowa, ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ Yesu Kristo, ni ji e-Bi lɛ he nii babaoo. Yehowa Odasefoi ni yɔɔ he ni oyɔɔ lɛ baasumɔ ni amɛye amɛbua bo. Agbɛnɛ hu kɛ́ otee wɔ-wɛb saiti, ni ji www.jw.org/gaa lɛ, obaaná saji babaoo ni baaye abua bo.

^ kk. 8 Kwɛmɔ sane ni ji, “The Historical Character of Genesis,” ni yɔɔ Insight on the Scriptures, Kpo 1, ni Yehowa Odasefoi fee lɛ baafa 922 lɛ.

^ kk. 13 Nyɔŋmɔ jie e-Bi lɛ wala kɛjɛ ŋwɛi kɛbawo Maria fɔmɔ kotoku lɛ mli, ni enɛ hã ená musu, ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ bu Yesu he koni ekaná esha ko kɛjɛ Maria dɛŋ.​—Luka 1:31, 35.