Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tudtad?

Tudtad?

Tudtad?

Miért fürjekkel táplálta Isten az izraelitákat a pusztában?

Miután az izraeliták kivonultak Egyiptomból, Isten kétszer is nagyon sok fürjet adott nekik, hogy húst ehessenek (2Mózes 16:13; 4Mózes 11:31).

A fürj kistestű madár, általában 18 cm hosszú, és 100 grammot nyom. A költési időszakban Nyugat-Ázsia és Európa nagy részén megtalálható. Vonuló madár lévén a telet Észak-Afrikában és Arábiában tölti. A fürjek óriási csapatokban repülnek át a Földközi-tenger keleti partja és a Sínai-félsziget fölött.

Egy bibliai szótár szerint a fürjek „gyorsan repülnek, és repülés közben kihasználják a szelet. Ám ha a szélirány megváltozik, vagy ha a madarak elfáradnak a hosszú repülésben, akár az egész csapat a földre zuhan. A lehullott madarak kimerülten hevernek a földön” (The New Westminster Dictionary of the Bible). Hogy erőt nyerjenek a repüléshez, egy-két napig a földön pihennek. Ilyenkor könnyű őket megfogni. A XX. század elején Egyiptomból évente mintegy 3 millió fürjet vittek ki más országok piacaira.

Mind a kétszer, amikor Isten fürjeket adott az izraelitáknak, tavasz volt. Bár a fürjek általában ebben az évszakban vonulnak a Sínai-félsziget felett, mégis Jehova idézte elő, hogy a szél Izrael táborához sodorja őket (4Mózes 11:31).

Mi volt a János 10:22-ben említett „felavatás ünnepe”?

Isten parancsára a zsidóknak három, évszakokhoz kapcsolódó ünnepet kellett megtartaniuk: a kovásztalan kenyerek ünnepét kora tavasszal, a pünkösd ünnepét késő tavasszal, a betakarítás ünnepét ősszel. Ám a János 10:22-ben említett ünnep télen volt. Ilyenkor Jehova templomának az újbóli felavatásáról emlékeztek meg, mely i. e. 165-ben történt. Az ünnep kiszlév hónap 25-én, körülbelül a téli napforduló idején kezdődött, és nyolc napig tartott. Mi az eredete?

IV. Antiokhosz Epiphanész, a szíriai szeleukida uralkodó elhatározta, hogy véget vet a zsidók vallásának és szokásainak. Ezért i. e. 168-ban pogány oltárt építtetett Jehova oltárára a jeruzsálemi templomban, és áldozatokat mutatott be rajta a görög istennek, Zeusznak.

Ez az eset robbantotta ki a Makkabeusok felkelését. Makkabeus Júdás, a zsidók vezetője visszafoglalta Jeruzsálemet a szeleukidáktól, leromboltatta a beszennyezett oltárt, és újat építtetett a helyére. Pontosan három évvel azután, hogy IV. Antiokhosz megszentségtelenítette az oltárt, Júdás újra felavatta a megtisztított templomot. A zsidók decemberben mind a mai napig megtartják a felavatás ünnepét (héberül chanuk·káʹ), mely hanukaként ismert.

[Kép a 14. oldalon]

Makkabeus Júdás (Lyon, 1553)

[Kép forrásának jelzése a 14. oldalon]

From the book Wood’s Bible Animals. 1876