Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole?

Ani Ole?

Mɛɛ naagbai Herode kɛkpe be ni esaa emaa Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ?

Shishijee mli lɛ, Solomon ma Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ ema gɔŋ ko nɔ, ni ehã atswa gbogboi yɛ gɔŋ lɛ bokã kɛ anaigbɛ bɔ ni afee ni enyɛ efee atrakpoi kɛbɔle sɔlemɔtsu krɔŋkrɔŋ lɛ. Shi Herode miisumɔ ni ema sɔlemɔtsu ni yɔɔ fɛo ni da kwraa fe nɔ ni Solomon ma lɛ, no hewɔ lɛ esaa ebɔi nɔ ni yɔɔ momo lɛ saamɔ ni elɛɛ mli.

Herode tsumalɔi lɛ lɛɛ sɔlemɔtsu lɛ kooyigbɛ ni kã shi shwaŋŋ lɛ mli bɔ ni afee ni amɛkɛlɛɛ atrakpoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli. Amɛlɛɛ kpoku ni yɔɔ wuoyigbɛ lɛ mli aaafee mitai 32. Bɔ ni afee ni amɛnyɛ amɛtsu enɛ he nii lɛ, amɛkɛ tɛi tswa kpokui kɛ gbogbo agbo ko. Gbogbo nɛɛ kwɔlɛ yashɛ mitai 50.

Herode bɔ mɔdɛŋ akɛ efeŋ nɔ ko ni baawo Yudafoi lɛ amlila, loo ni efite nitsumɔ ni yaa nɔ yɛ sɔlemɔtsu lɛ mli kɛ afɔlei ni ashãa yɛ jɛmɛ lɛ. Yudanyo yinɔsaneŋmalɔ Josephus wie akɛ, Herode tsɔse osɔfoi komɛi ni ji Yudafoi lɛ akɛ tɛtswalɔi kɛ kapintafoi bɔ ni afee ni mɛi ni bɛ hegbɛ akɛ amɛyaa sɔlemɔwe lɛ hei ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akaya jɛmɛ.

Herode gbo dani agbe tsumaa nitsumɔ lɛ naa. Be ni shɛɔ afi 30 Ŋ.B. lɛ, no mli akɛ afii 46 etsu nii lɛ. (Yohane 2:20) Herode nanakaŋsowa Agrippa II gbe nitsumɔ lɛ naa yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. afii lɛ teŋgbɛ.

Mɛni hewɔ mɛi ni yɔɔ Malta lɛ susu akɛ bɔfo Paulo ji gbɔmɔgbelɔ lɛ?

Jalɛsaneyeli nyɔŋmɔyoo (abɛku) miiyi jalɛ sane ni ayeee nyɔŋmɔyoo

Eeenyɛ efee akɛ Hela jamɔ lɛ ná mɛi ni yɔɔ Malta lɛ ateŋ mɛi komɛi anɔ hewalɛ. Susumɔ nɔ ni ba be ni Paulo kɛ meele yasha shi yɛ Malta lɛ he, taakɛ abɔ he amaniɛ yɛ Bɔfoi awolo lɛ mli lɛ. Be ni bɔfo Paulo kɛ lai ni ebua naa lɛ shwie la ni ashɛre koni ehã mɛi ni ekɛfãa gbɛ lɛ he adɔ la lɛ mli lɛ, shikpãa ko yakpɛtɛ enine he. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Ekã shi faŋŋ akɛ nuu nɛɛ gbɔmɔgbelɔ ji lɛ, ni eyɛ mli akɛ ejɛ ŋshɔ lɛ mli ebashɛ shi shweshweeshwe moŋ, shi Jalɛ Sane eŋmɛɛɛ lɛ gbɛ ni eya nɔ ehi wala mli.”Bɔfoi 28:4.

Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “Jalɛ Sane” yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ ji “di’ke.” Wiemɔ nɛɛ baanyɛ adamɔ shi kɛhã jalɛ sane, oookɛɛ mɔ ko ni. Shi Helabii lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ, Dike ji jalɛ sane nyɔŋmɔyoo ko gbɛ́i. Asusu akɛ lɛ ekwɛɔ nibii ni adesai feɔ lɛ anɔ, ni eyabɔɔ jalɛ sane ni ayeee lɛ fɛɛ etsɔɔ Zeus, ko ni agbala mɛi ni feɔ nakai lɛ atoi. No hewɔ lɛ, amaniɛbɔɔ ko tsɔɔ mli akɛ, no mli lɛ ekolɛ mɛi ni yɔɔ Malta lɛ miisusu akɛ: “Eyɛ mli akɛ Paulo ejɛ ŋshɔ lɛ mli ebashɛ shi shweshweeshwe moŋ, shi akadi lɛ ato ni nyɔŋmɔyoo Dike lɛ nine eshɛ enɔ . . . kɛtsɔ shikpãa lɛ nɔ.” Shi be ni mɛi lɛ na akɛ nɔ ko efeee Paulo lɛ, amɛtsake amɛjwɛŋmɔ.