Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Hii Shi yɛ Yesu Sɔlemɔ lɛ Naa

Hii Shi yɛ Yesu Sɔlemɔ lɛ Naa

“Ataa, . . . wo obi lɛ hiɛ nyam, koni obi lɛ hu awo ohiɛ nyam.”YOH. 17:1.

1, 2. Mɛni Yesu fee beni ekɛ ebɔfoi lɛ eye afi 33 Ŋ.B. Hehoo lɛ sɛɛ?

YƐ NISAN 14, afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛ mli lɛ, Yesu kɛ enanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ ye Hehoo lɛ. Gbijurɔyeli nɛɛ haa amɛkaiɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ kpɔ̃ amɛblematsɛmɛi lɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli yɛ Mizraim lɛ. Shi abaakpɔ̃ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ yɛ gbɛ ni da kwraa fe nakai nɔ, amɛbaaná “naanɔ kpɔ̃mɔ.” Kɛ́ je tsɛre lɛ, amɛ-Hiɛnyiɛlɔ ni esha ko bɛ ehe lɛ henyɛlɔi baagbe lɛ. Shi henyɛlɔi nɛɛ anifeemɔ nɛɛ baafee jɔɔmɔ moŋ. Yesu lá ni abaafɔse ashwie shi lɛ nɔ abaatsɔ akpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli.—Heb. 9:12-14.

2 Bɔni afee ni wɔhiɛ akakpa nifeemɔ ni tsɔɔ suɔmɔ nɛɛ nɔ lɛ, Yesu to gbi jurɔ ko ni esa akɛ aye daa afi lɛ shishi, ni ekɛ no ye Hehoo lɛ najiaŋ. Ekɔ aboloo ni masha bɛ mli ni ekumɔ mli, ni eŋɔha ebɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Enɛ ji migbɔmɔtso ni aŋɔha yɛ nyɛhewɔ lɛ; nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” Nakai nɔŋŋ eŋɔ kpulu ni wein tsuru yɔɔ mli eha amɛ ni ekɛɛ: “Nɛkɛ kpulu nɛɛ ji kpaŋmɔ hee lɛ yɛ milá ni aŋɔshwie shi aha nyɛ lɛ mli.”—Luka 22:19, 20.

3. (a) Mɛɛ tsakemɔ wulu ko ba yɛ Yesu gbele sɛɛ? (b) Mɛɛ saji esa akɛ wɔbi wɔhe beni wɔsusuɔ Yesu sɔlemɔ ni yɔɔ Yohane yitso 17 lɛ he lɛ?

3 Mla kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Israelbii lɛ fee lɛ baaba naagbee yɛ Yesu gbele sɛɛ. Akɛ kpaŋmɔ hee ni Yehowa kɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ baafee lɛ baaye najiaŋ. Nɛkɛ mumɔŋ maŋ hee nɛɛ hilɛkɛhamɔ kã Yesu tsui nɔ waa. Nakai beaŋ lɛ, mligbalamɔ yɛ heloonaa Israelbii lɛ ajamɔ lɛ mli, ni enɛ wooo Nyɔŋmɔ gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛ nyam. (Yoh. 7:45-49; Bɔf. 23:6-9) Shi Yesu miisumɔ ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ afee ekome kɛtsu nii koni amɛkɛwo Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ hiɛ nyam. Enɛ hewɔ lɛ, mɛni Yesu  fee? Ebi ni e-Tsɛ lɛ aye abua amɛ yɛ sɔlemɔ ko ni fe sɔlemɔi fɛɛ ni adesa ko aaaná hegbɛ akɛ ekane lɛ mli. (Yoh. 17:1-26; kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) Beni wɔsusuɔ sɔlemɔ nɛɛ he lɛ, nyɛhaa wɔbia wɔhe akɛ: “Ani Nyɔŋmɔ eha Yesu sɔlemɔ lɛ hetoo? Ani miihi shi yɛ esɔlemɔ lɛ naa?”

NƆ NI KÃ YESU TSUI NƆ FE FƐƐ

4, 5. (a) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ bɔ ni Yesu je esɔlemɔ lɛ shishi eha lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ha nɔ ni Yesu bi kɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ hetoo?

4 Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ Nyɔŋmɔ he nii aahu kɛyashi nyɔɔŋ. Kɛkɛ ni ehole ehiŋmɛii anɔ kɛtee ŋwɛi ni esɔle akɛ: “Ataa, ŋmɛlɛtswaa lɛ eshɛ: wo obi lɛ hiɛ nyam, koni obi lɛ hu awo ohiɛ nyam; taakɛ bɔ ni oha lɛ hegbɛ yɛ heloo fɛɛ nɔ, koni mɛi fɛɛ ni oŋɔha lɛ lɛ, eha amɛ naanɔ wala lɛ. . . . Mi lɛ miwo ohiɛ nyam yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, akɛni nitsumɔ lɛ ní oŋɔha mi tsumɔ lɛ, migbe naa lɛ. Ni agbɛnɛ, Ataa, ŋɔɔ anunyam ni miyɔɔ yɛ oŋɔɔ dani je lɛ yɔɔ lɛ owo mihiɛ nyam.”—Yoh. 17:1-5.

5 Yesu kɛ nibii ni kã etsui nɔ fe fɛɛ lɛ je esɔlemɔ lɛ shishi. Nɔ titri ni kã etsui nɔ ji, eŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ nyam ni aaawo, ni enɛ kɛ klɛŋklɛŋ nibimɔ ni yɔɔ Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli akɛ: “Wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛ́i lɛ afee krɔŋkrɔŋ” lɛ kpãa gbee. (Luka 11:2) Nɔ ni ji enyɔ ni kã Yesu tsui nɔ ji, ekaselɔi lɛ ahiamɔ nii, akɛ “eha amɛ naanɔ wala.” No sɛɛ lɛ, Yesu sɔle kɛbi nɔ ni he hiaa lɛ, ni ekɛɛ: “Ataa, ŋɔɔ anunyam ni miyɔɔ yɛ oŋɔɔ dani je lɛ yɔɔ lɛ owo mihiɛ nyam.” Yehowa bo e-Bi ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ sɔlemɔ lɛ toi ni eha lɛ nɔ ni fe nɔ ni ebi lɛ lɛ po, eha lɛ “gbɛ́i ní fe” ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ anɔ̃. —Heb. 1:4.

‘ANƆKWA NYƆŊMƆ KOME LƐ NI AAALE’

6. Mɛni esa akɛ bɔfoi lɛ afee dani amɛná naanɔ wala, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ amɛfee nakai lɛ?

6 Yesu wie nɔ ni esa akɛ wɔ ni wɔji eshafeelɔi lɛ afee koni akɛ naanɔ wala aduro wɔ lɛ hu he yɛ esɔlemɔ lɛ mli. (Nyɛkanea Yohane 17:3.) Ekɛɛ esa akɛ ‘wɔle’ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee enɛ lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhiŋmɛii kɛ wɔtoii akase Yehowa kɛ e-Bi lɛ he nii babaoo. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ atsu nii koni wɔná miishɛɛ. Yesu bɔfoi lɛ fee nibii enyɔ nɛɛ, no hewɔ ni ewie yɛ esɔlemɔ lɛ mli akɛ: “Wiemɔi lɛ ni oŋɔha mi lɛ, miŋɔha amɛ; ni amɛhé” lɛ. (Yoh. 17:8) Shi kɛ́ amɛbaaná naanɔ wala lɛ, ja amɛtee nɔ amɛjwɛŋ Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ anɔ ni amɛkɛtsu nii yɛ amɛshihilɛ mli daa gbi. Ani bɔfoi anɔkwafoi nɛɛ nyɛ amɛfee nakai kɛyashi amɛgboi? Hɛɛ. Nɔ hewɔ ni wɔkɛɔ nakai lɛ ji akɛ, aŋma amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ gbɛ́i yɛ ŋwɛi Yerusalem Hee lɛ fanesii 12 lɛ ahe kɛmiiya naanɔ.—Kpoj. 21:14.

7. Kɛ́ akɛɛ ‘ale’ Nyɔŋmɔ lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ?

7 Kɛ́ wɔmiitao wɔhi shi kɛya naanɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔle’ Nyɔŋmɔ. Mɛni enɛ tsɔɔ? Abaanyɛ atsɔɔ Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “amɛle” yɛ Yohane 17:3 lɛ shishi hu akɛ “amɛya nɔ amɛle.” No hewɔ lɛ, wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli akɛ ‘ale’ Nyɔŋmɔ lɛ tsɔɔ akɛ, esa akɛ aya nɔ akase ehe nii babaoo. Shi enɛ tsɔɔ babaoo fe esui kɛ eyiŋtoo lɛ ni wɔɔle lɛ kɛkɛ. Esa akɛ wɔsumɔ lɛ jogbaŋŋ, ni naanyobɔɔ ni mli wa ahi wɔ kɛ lɛ teŋ. Ni esa akɛ wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ hu. Biblia lɛ  kɛɔ akɛ: “Mɔ ni sumɔɔɔ mɔ lɛ, eleee Nyɔŋmɔ.” (1 Yoh. 4:8) Agbɛnɛ hu, le ni wɔɔle Nyɔŋmɔ lɛ biɔ ni wɔbo lɛ toi. (Nyɛkanea 1 Yohane 2:3-5.) Eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔfata mɛi ni le Yehowa lɛ ahe! Shi taakɛ hegbɛ kpele nɛɛ ŋmɛɛ Yuda Iskariot lɛ, wɔ hu ebaanyɛ eŋmɛɛ wɔ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔfea bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ ni wɔhiɛ mli ni awa. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Yehowa kɛ naanɔ wala baaduro wɔ.—Mat. 24:13.

“YƐ OGBƐI LƐ AMLI”

8, 9. Mɛni ji nɔ titri ni kã Yesu tsui nɔ beni eba shikpɔŋ nɔ lɛ, ni mɛni eka shi faŋŋ akɛ Yudafoi lɛ feɔ ni ekpoo akɛ ebaafee?

8 Kɛ́ okane Yesu sɔlemɔ ni yɔɔ Yohane yitso 17 lɛ, obaana faŋŋ akɛ jeee bɔfoi lɛ pɛ Yesu sumɔɔ waa, shi esumɔɔ wɔ hu waa. (Yoh. 17:20) Shi esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔŋ hu akɛ, jeee wɔyiwala ni abaahere lɛ ji nɔ titri ni kã Yesu tsui nɔ. Kɛjɛ eshikpɔŋ lɛ nɔ sɔɔmɔ lɛ shishijee kɛyashi naagbee lɛ, nɔ ni kã etsui nɔ fe fɛɛ ji, ni etse e-Tsɛ lɛ gbɛ́i lɛ he, ni ewo gbɛ́i lɛ hiɛ nyam hu. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yesu tsɔɔ nɔ hewɔ ni eba shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ yɛ kpeehe ni yɔɔ Nazaret lɛ, ekane Yesaia wolokpo he ni kɛɔ akɛ: “Nuŋtsɔ lɛ Mumɔ lɛ yɛ minɔ, no hewɔ lɛ efɔ mi mu, koni mijaje sanekpakpa lɛ mitsɔɔ ohiafoi” lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yesu tsɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ faŋŋ beni ekane ŋmalɛ nɛɛ.—Luka 4:16-21. *

9 Afii babaoo ni tsɔ be ni Yesu kɛba shikpɔŋ nɔ lɛ hiɛ lɛ, Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ha mɛi kpa Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ kɛnitsumɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yesu kpoo akɛ ebaafee nakai. Ekɛɛ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ lɛ lɛ akɛ: “Mi lɛ miba yɛ mitsɛ gbɛ́i anɔ, shi nyɛhereee mi; kɛji mɔ kroko ba yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ́i anɔ lɛ, lɛ lɛ nyɛaahere lɛ.” (Yoh. 5:43) Agbɛnɛ, beni eshwɛ gbii fioo ni abaagbe Yesu lɛ, eha ana nɔ ni kã etsui nɔ lɛ faŋŋ beni esɔle akɛ: “Ataa, wo ogbɛ́i lɛ hiɛ nyam!” lɛ. (Yoh. 12:28) No hewɔ lɛ, esaaa ni efeɔ wɔ naakpɛɛ akɛ  Yesu tsĩ e-Tsɛ lɛ gbɛ́i lɛ hiɛ nyam ni aaawo lɛ tã shii abɔ yɛ sɔlemɔ ni wɔsusuɔ he amrɔ nɛɛ mli.

10, 11. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu jie e-Tsɛ lɛ gbɛ́i lɛ ashi etsɔɔ? (b) Mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yesu kaselɔi lɛ haa mɛi leɔ Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ?

10 Yesu sɔle akɛ: “Mijie ogbɛ́i lɛ ashi mitsɔɔ gbɔmɛi ni oŋɔ amɛ kɛjɛ je lɛŋ oha mi lɛ. Onii ji amɛ, ni oŋɔ amɛ oha mi, ni amɛye owiemɔ lɛ nɔ. Ni mibɛ je lɛ mli dɔŋŋ, shi mɛnɛɛmɛi yɛ je lɛ mli, ni mi lɛ miiba oŋɔɔ. Ataa krɔŋkrɔŋ, mɛi ní oŋɔha mi nɛɛ, too amɛ yɛ ogbɛ́i lɛ amli, beni afee ní amɛfee ekome tamɔ wɔ.”—Yoh. 17:6, 11.

11 Jeee Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ ni Yesu tsɛ lɛ pɛ nɔ etsɔ ejie gbɛ́i lɛ ashi etsɔɔ ekaselɔi lɛ, shi moŋ etsɔɔ amɛ mɔ ni Nyɔŋmɔ ji hu. Etsɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ sui ni nɔ bɛ lɛ, kɛ bɔ ni ekɛ wɔ yeɔ ehaa. (2 Mose 34:5-7) Kɛfata he lɛ, amrɔ nɛɛ ni awo Yesu Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi nɛɛ, eeya nɔ eeye eebua ekaselɔi lɛ koni amɛha mɛi ale Nyɔŋmɔ gbɛ́i, Yehowa lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ. Mɛɛ yiŋtoo hewɔ atsuɔ nitsumɔ nɛɛ? Bɔni afee ni aná kaselɔi babaoo dani nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ aba enaagbee. Kɛkɛ lɛ, Yehowa baahere enɔkwa odasefoi lɛ fɛɛ, ni mɛi fɛɛ baale Yehowa gbɛ́i kpeteŋkpele lɛ!—Ezek. 36:23.

“KONI JE LƐ AHE AYE”

12. Mɛɛ nibii etɛ komɛi ahe hiaa wɔ koni wɔnyɛ wɔgbe nitsumɔ ni Yesu je shishi lɛ naa?

12 Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, efee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ kɛye ebua ekaselɔi lɛ koni amɛye amɛgbɔjɔmɔi lɛ anɔ. Enɛ he miihia bɔni afee ni amɛnyɛ amɛgbe nitsumɔ ni Yesu je shishi lɛ naa. Yesu sɔle akɛ: “Taakɛ bɔ ni otsu mi je lɛ mli lɛ, nakai nɔŋŋ mi hu mitsuɔ amɛ je lɛ mli.” Bɔni afee ni amɛnyɛ amɛtsu yiwalaheremɔ nitsumɔ nɛɛ jogbaŋŋ lɛ, Yesu tsĩ nibii etɛ komɛi ni he baahia amɛ lɛ tã yɛ esɔlemɔ lɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, esɔle koni ekaselɔi lɛ akafee Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ fã. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ebi koni atsuu amɛhe loo afee amɛ krɔŋkrɔŋ, kɛtsɔ anɔkwale ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ni amɛkɛaatsu nii lɛ nɔ. Nɔ ni ji etɛ lɛ, Yesu kpa fai shii abɔ akɛ ekaselɔi lɛ afee ekome yɛ suɔmɔ mli, taakɛ eji yɛ lɛ kɛ e-Tsɛ lɛ teŋ lɛ. Enɛ biɔ ni wɔpɛi wɔmli. Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ, ‘Ani miihi shi yɛ Yesu nibimɔi etɛ nɛɛ anaa?’ Yesu heɔ eyeɔ akɛ kɛ́ ekaselɔi lɛ hi shi yɛ nibimɔi etɛ nɛɛ anaa lɛ, ‘je lɛ baahe aye akɛ Yehowa ni tsu lɛ.’—Nyɛkanea Yohane 17:15-21.

Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ ni amɛhi shi yɛ ekomefeemɔ mli (Kwɛmɔ kuku 13)

13. Mɛɛ gbɛ nɔ aha Yesu sɔlemɔ lɛ hetoo yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B.?

13 Kɛ́ okase Bɔfoi lɛ Asaji wolo lɛ ni nyiɛ Sanekpakpai ejwɛ lɛ asɛɛ lɛ, obaana faŋŋ akɛ Yehowa ha Yesu sɔlemɔ lɛ hetoo. Akɛni klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ ateŋ mɛi komɛi ji Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii, niiatsɛmɛi kɛ ohiafoi, nyɔji kɛ nuŋtsɔmɛi hewɔ lɛ, kulɛ ewaaa kwraa akɛ mligbalamɔ aaaba amɛteŋ. Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛfee ekome aahu akɛ akɛ amɛ to gbɔmɔtso ni hiɛ fãi srɔtoi ni Yesu ji eyitso lɛ he. (Efe. 4:15, 16) Enɛ ji nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ waa yɛ Satan jeŋ ni ekomefeemɔ bɛ mli nɛɛ mli! Esa akɛ akɛ yijiemɔ lɛ fɛɛ aha Yehowa, ejaakɛ lɛ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua ni amɛnyɛ amɛfee ekome ni tamɔ nɛkɛ lɛ.—1 Kor. 3:5-7.

Ekomefeemɔ yɛ Yehowa webii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ fɛɛ ateŋ (Kwɛmɔ kuku 14)

14. Mɛɛ gbɛ nɔ aha Yesu sɔlemɔ lɛ hetoo ŋmɛnɛ?

14 Dɔlɛ sane ji akɛ, ekomefeemɔ nɛɛ sɛɛ fo yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ. Taakɛ agba lɛ, hemɔkɛyeli kwamɔ kpele ko bate shi, ni no kɛ Kristendom jamɔ  kui srɔtoi lɛ ba. (Bɔf. 20:29, 30) Shi yɛ afi 1919 lɛ, Yesu kpɔ̃ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛjɛ apasa jamɔ mli, ni ekɛ “emuuyeli kpãa lɛ” fee amɛ ekome. (Kol. 3:14) Mɛni ejɛ shiɛmɔ ni amɛshiɛɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ mli kɛba? Eha “tooi krokomɛi” ni fa fe akpekpei kpawo ni jɛ “jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ maji anɔ wiemɔi amli” ebafata mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe kɛmiijá Nyɔŋmɔ. (Yoh. 10:16; Kpoj. 7:9) Enɛ ji Yesu sɔlemɔ akɛ: “Ni je lɛ ale akɛ bo [Yehowa] otsu mi ni osumɔɔ amɛ tamɔ bɔ ni osumɔɔ mi lɛ” lɛ hetoo yɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ!—Yoh. 17:23.

EKƐ WIEMƆI NI TSƆƆ SUƆMƆ MU NAA

15. Mɛɛ nɔ krɛdɛɛ ko Yesu bi eha esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ?

15 Yɛ Nisan 14 lɛ gbɛkɛ mli nɔŋŋ lɛ, Yesu wo ekaselɔi lɛ ahiɛ nyam kɛtsɔ kpaŋmɔ ni ekɛ amɛ fee akɛ amɛkɛ lɛ baaye nɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ nɔ. (Luka 22:28-30; Yoh. 17:22) No hewɔ lɛ, Yesu sɔle eha mɛi fɛɛ ni baatsɔmɔ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Ataa, mɛi ni oŋɔha mi lɛ, miisumɔ akɛ he ni miyɔɔ lɛ amɛ hu amɛhi jɛi, koni amɛna minunyam ni oŋɔha mi lɛ, ejaakɛ oosumɔ mi dani ato je lɛ shishi.” (Yoh. 17:24) Yesu tooi krokomɛi lɛ yeee enɛ he awuŋa, moŋ lɛ, ehaa amɛnáa miishɛɛ, ni enɛ ji odaseyeli hu ni tsɔɔ akɛ ekomefeemɔ yɛ anɔkwa Kristofoi ateŋ ŋmɛnɛ.

16, 17. (a) Mɛni Yesu wie yɛ esɔlemɔ lɛ naagbee gbɛ akɛ ebaaya nɔ efee? (b) Mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee?

16 Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi elaka mɛi babaoo, ni no hewɔ lɛ amɛkpɛlɛɛɛ nɔ akɛ Yehowa yɛ webii ni efee ekome, ni le lɛ jogbaŋŋ. Nakai nɔŋŋ eba lɛ yɛ Yesu beaŋ. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛ wiemɔi ni tsɔɔ suɔmɔ nɛɛ mu esɔlemɔ lɛ naa akɛ: “Ataa jalɔ, je lɛ leeeo, shi mi lɛ mileo, ni mɛnɛɛmɛi le akɛ bo otsu mi; ni mijie ogbɛ́i lɛ kpo mitsɔɔ amɛ, ni masaa majie lɛ kpo matsɔɔ, koni suɔmɔ ni okɛsumɔ mi lɛ ahi amɛmli, ni mi hu mahi amɛmli.”—Yoh. 17:25, 26.

17 Yesu eha mɛi ele etsɛ lɛ gbɛ́i taakɛ esɔle lɛ pɛpɛɛpɛ. Akɛ asafo lɛ Yitso lɛ, eyaa nɔ eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔha mɛi ale e-Tsɛ lɛ gbɛ́i kɛ eyiŋtoo. Nyɛhaa wɔbaa wɔhe shi wɔhaa eyitsoyeli lɛ, kɛtsɔ ekãa ni wɔkɛaashiɛ ni wɔfee mɛi ekaselɔi lɛ nɔ. (Mat. 28:19, 20; Bɔf. 10:42) Nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ hu akɛ wɔbaabaa ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔteŋ lɛ yi. Kɛ́ wɔfee nibii nɛɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔmiihi shi yɛ Yesu sɔlemɔ lɛ naa, ni enɛ baawo Yehowa gbɛ́i lɛ hiɛ nyam, ni ebaaha wɔná miishɛɛ kɛya naanɔ.

^ kk. 8 Yesu tsɛ wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 61:1, he ni akɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i, Yehowa lɛ tsu nii yɛ lɛ yisɛɛ yɛ Luka 4:18.