Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Suɔmɔ Kɛha Nyɔŋmɔ Efee Amɛ Ekome

Suɔmɔ Kɛha Nyɔŋmɔ Efee Amɛ Ekome

Suɔmɔ Kɛha Nyɔŋmɔ Efee Amɛ Ekome

BE NI ato Kristofoi asafo lɛ shishi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli yɛ wɔ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ lɛ, su ko ni akɛkadi emlibii lɛ ji akɛ amɛyɛ ekome, yɛ shihilɛi srɔtoi ni amɛjɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ. Nakai Nyɔŋmɔ jálɔi anɔkwafoi lɛ jɛ maji ni yɔɔ Asia, Europa, kɛ Afrika lɛ amli. Amɛjɛ shihilɛi srɔtoi amli—ákɛ osɔfoi, asraafoi, tsuji, abobalɔi, nihɔɔlɔi kɛ jarayelɔi. Amɛteŋ mɛi komɛi ji Yudafoi, ni mɛi krokomɛi hu ji Jeŋmajiaŋbii. Tsutsu ko lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo ji gbalafitelɔi, hii ni kɛ hii náa bɔlɛ, dãatɔlɔi, julɔi, loo amimyelɔi. Shi kɛlɛ, be ni amɛbatsɔmɔ Kristofoi lɛ, amɛkpá nibii gbohii ni amɛfeɔ lɛ ni amɛfee ekome yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.

Mɛni ye kɛbua Kristojamɔ ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ni enyɛ eha gbɔmɛi nɛɛ fɛɛ fee ekome lɛ? Mɛni hewɔ toiŋjɔlɛ hi amɛteŋ kɛ agbɛnɛ hu amɛkɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ? Mɛni hewɔ amɛkɛ amɛhe wooo atuatsemɔi kɛ bei amli lɛ? Mɛni hewɔ mra be mli Kristojamɔ lɛ yɔɔ srɔto yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jamɔi titri lɛ ahe lɛ?

Mɛni Ha Asafo Mlibii lɛ Fee Ekome?

Suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ ji nɔ klɛŋklɛŋ ni fee nanemɛi heyelilɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ekome. Nakai Kristofoi lɛ yɔse gbɛnaanii titri ni kã amɛnɔ akɛ amɛsumɔ Yehowa, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ amɛtsui, amɛsusuma, kɛ amɛjwɛŋmɔ fɛɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, afã bɔfo Petro, ni eji Yudanyo lɛ koni eya jeŋmajiaŋnyo ko ni kulɛ ekɛlɛ ebɔŋ gbagbalii lɛ shĩa. Suɔmɔ kɛha Yehowa ji nɔ titri ni tsirɛ lɛ ní efee toiboo. Petro kɛ mra be mli Kristofoi krokomɛi lɛ ná amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii lɛ mli ŋɔɔmɔ ni enɛ damɔ E-sui, nibii ni esumɔɔ, kɛ nibii ni esumɔɔɔ lɛ ahe anɔkwa nilee nɔ. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa jálɔi fɛɛ nu shishi akɛ eji esuɔmɔnaa nii kɛha amɛ akɛ ‘amɛ fɛɛ amɛyitsoŋ kɛ amɛjwɛŋmɔ afee ekome.’—1 Korintobii 1:10; Mateo 22:37; Bɔfoi lɛ Asaji 10:1-35.

Hemɔkɛyeli ni amɛná yɛ Yesu Kristo mli lɛ hu ha amɛfee ekome. Amɛsumɔ akɛ amɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa. Efã amɛ akɛ: “Nyɛsumɔ nyɛhe; taakɛ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ . . . Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:34, 35) Esaaa akɛ enɛ feɔ hiɛaŋhiɛaŋ henumɔ, shi esa akɛ efee suɔmɔ ni he-kɛ-afɔleshaa yɔɔ mli. Mɛni baajɛ mli kɛba? Yesu sɔle eha mɛi ni náa emli hemɔkɛyeli lɛ akɛ: ‘Miibi koni amɛ fɛɛ amɛfee ekome, taakɛ bɔ ni bo, Ataa, oyɔɔ mimli ni mi hu miyɔɔ omli lɛ, koni amɛ hu amɛfee ekome yɛ wɔmli.’—Yohane 17:20, 21; 1 Petro 2:21.

Yehowa fɔse emumɔ krɔŋkrɔŋ, loo enitsumɔ hewalɛ lɛ eshwie enɔkwa tsuji lɛ anɔ. Mumɔ nɛɛ wo ekomefeemɔ mli hewalɛ yɛ amɛteŋ. Eha amɛnu Biblia tsɔɔmɔi ní akpɛlɛ nɔ yɛ asafoi fɛɛ amli lɛ shishi. Yehowa jálɔi lɛ shiɛ sanekpakpa kometoo lɛ nɔŋŋ—ni ji Yehowa gbɛi lɛ hetsemɔ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Mesia Maŋtsɛyeli, ni ji ŋwɛi nɔyeli ni baaye adesai fɛɛ anɔ lɛ nɔ. Mra be mli Kristofoi lɛ nu sɔ̃ ni kã amɛnɔ akɛ amɛfee mɛi ni “jɛɛɛ je nɛŋ” lɛ shishi. Enɛ hewɔ lɛ, Kristofoi lɛ kɛ amɛhe wooo maŋ hiɛ atuatsemɔi kɛ tawuu ní teɔ shi lɛ amli. Amɛtiu amɛkɛ mɛi fɛɛ ateŋ toiŋjɔlɛ sɛɛ.—Yohane 14:26; 18:36; Mateo 6:9, 10; Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-4; Romabii 12:17-21.

Heyelilɔi lɛ fɛɛ tsu sɔ̃ ni kã amɛnɔ akɛ amɛha ekomefeemɔ ahi shi lɛ he nii. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ amɛjeŋba ni amɛhã ekɛ Biblia lɛ kpãa gbee lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, bɔfo Paulo ŋma kɛyaha Kristofoi akɛ: ‘Nyɛshɛa nyɛsá jeŋba lɛ naa gbɔmɔ momo lɛ nyɛfɔa’ ni ‘nyɛwoa gbɔmɔ hee lɛ.’—Efesobii 4:22-32.

Ekomefeemɔ lɛ Hi Shi

Yɛ anɔkwale mli lɛ, heyelilɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ yeee emuu, ni shihilɛi ni ka ekomefeemɔ ni amɛyɔɔ lɛ te shi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Bɔfoi lɛ Asaji 6:1-6 tsɔɔ akɛ béi te shi yɛ Yudafoi Kristofoi ni wieɔ Hela wiemɔ lɛ kɛ mɛi ni wieɔ Hebri wiemɔ lɛ ateŋ. Mɛi ni wieɔ Hela wiemɔ lɛ nu he ákɛ akɛ amɛ miiye yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Be ni bɔfoi lɛ nu sane lɛ he lɛ, amɛkɛ oyaiyeli tsu sane lɛ he nii, ni amɛkwɛɛɛ hiɛaŋ. Sɛɛ mli lɛ, sanebimɔ ko ni kɔɔ tsɔɔmɔ he lɛ kɛ naataamɔ ni kɔɔ gbɛnaanii ni sa akɛ afee aha mɛi ni jeee Yudafoi lɛ te shi yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Adamɔ Biblia mli shishitoo mlai anɔ akpɛ yiŋ, ni mɛi ni yɔɔ asafoi lɛ fɛɛ amli lɛ kpɛlɛ yiŋkpɛɛ nɛɛ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 15:1-29.

Nɔkwɛmɔnii nɛɛ tsɔɔ akɛ naataamɔi haaa weku mligbalamɔ loo mligbalamɔ ni damɔ susumɔi srɔtoi ni ahiɛ yɛ tsɔɔmɔi ahe lɛ aba klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi asafo lɛ mli. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ nibii ni kɛ ekomefeemɔ baa—ni ji suɔmɔ kɛha Yehowa, hemɔkɛyeli yɛ Yesu Kristo mli, suɔmɔ ni he-kɛ-afɔleshaa yɔɔ mli ni anáa ahaa he, gbɛtsɔɔmɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛhaa lɛ nɔkpɛlɛmɔ, Biblia tsɔɔmɔi ahe shishinumɔ kome ni ayɔɔ, kɛ klalo ni afee akɛ aaatsake jeŋba—tsu nii waa ni eha ekomefeemɔ kɛ toiŋjɔlɛ hi mra be mli asafo lɛ mli.

Ekome ni Afee yɛ Jamɔ Mli yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ

Ani abaanyɛ afee ekome yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ ŋmɛnɛ? Ani nibii nɛɛ nɔŋŋ baanyɛ aha mɛi ni hiɛ hemɔkɛyeli kome lɛ afee ekome, ni eha toiŋjɔlɛ ahi gbɔmɛi ni jɛ hewolonɔ sui srɔtoi fɛɛ amli yɛ je lɛŋ he fɛɛ he lɛ ateŋ lolo? Hɛɛ, amɛbaanyɛ! Yehowa Odasefoi efee ekome yɛ jeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ ni mli lɛɛɔ kɛyaa shikpɔji, ŋshɔkpɔi kɛ shikpɔŋkukuji ni fa fe 230 anɔ lɛ mli. Ni nibii ni fee Kristofoi ekome yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ nɔŋŋ efee amɛ ekome.

Yehowa Odasefoi lɛ ahe ni amɛtuu amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ ji nɔ titri ni kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ eba. Enɛ tsɔɔ akɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛye lɛ anɔkwa yɛ shihilɛi fɛɛ amli. Yehowa Odasefoi lɛ hu heɔ Yesu Kristo kɛ etsɔɔmɔi lɛ amɛyeɔ. Kristofoi nɛɛ jieɔ suɔmɔ ni he-kɛ-afɔleshaa yɔɔ mli kpo amɛhaa nanemɛi heyelilɔi ni amɛshiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa kometoo lɛ nɔŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ hei fɛɛ ni amɛshiɛɔ yɛ lɛ. Amɛyɛ he miishɛɛ akɛ amɛkɛ gbɔmɛi ni jɛ jamɔi, hewolonɔ sui, maji, kɛ kwasafoŋ shihilɛ kui fɛɛ amli lɛ agba Maŋtsɛyeli nɛɛ he sane. Yehowa Odasefoi lɛ kɛ amɛhe wooo je lɛŋ saji amli, ni enɛ yeɔ ebuaa amɛ ni ehaaa maŋkwramɔ, kusum, kwasafo shihilɛ, kɛ jarayeli mli nɔnyɛɛi ní gbálaa adesai amli lɛ anyɛ agbála amɛmli. Odasefoi lɛ fɛɛ kpɛlɛɔ sɔ̃ ni kã amɛnɔ akɛ amɛha ekomefeemɔ ahi shi lɛ nɔ kɛtsɔ amɛnifeemɔi ni amɛhaa ekɛ tɛi ni Biblia lɛ efɔlɔ eshwie lɛ kpãa gbee lɛ nɔ.

Ekomefeemɔ Gbalaa Mɛi Krokomɛi

Bei pii lɛ, ekomefeemɔ nɛɛ teɔ aŋkroaŋkroi ni amɛjeee Odasefoi lɛ amiishɛɛ shi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, tsutsu ko lɛ Ilse * ji Katolik yoo mɔ-kome shihilɔ yɛ amɛshihilɛhe ko yɛ Germany. Mɛni ha ená Yehowa Odasefoi lɛ ahe miishɛɛ? Ilse wie akɛ: “Amɛji gbɔmɛi ni hi fe fɛɛ ni mikɛ kpe pɛŋ. Amɛyaaa ta; amɛfeee nɔ ko ni amɛkɛbaaye mɔ ko awui. Amɛsumɔɔ ni amɛye amɛbua gbɔmɛi koni amɛhi shi yɛ miishɛɛ mli yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ, yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi.”

Günther ni tsutsu ko lɛ eji Germany asraafonyo ni akɛlɛ tee France yɛ jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ mli lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kroko. Gbi ko lɛ Protestant osɔfo ko fee sɔlemɔ eha asraafoi akuu ni Günther yɔɔ mi lɛ. Osɔfo lɛ sɔle kɛbi jɔɔmɔ, hebuu kɛ kunimyeli eha amɛ. Be ni agbe sɔlemɔ lɛ naa lɛ, aha Günther nitsumɔ akɛ bulɔ. Ena kɛtsɔ eshwɛde ni haa anaa shɔŋŋ nii lɛ mli akɛ osɔfo ko miifee sɔlemɔ eeha henyɛlɔi asraafoi akuu ni yɔɔ ta lɛ afã kroko lɛ. Sɛɛ mli lɛ Günther wie akɛ: “Eka shi faŋŋ akɛ nakai osɔfo lɛ hu sɔle kɛbi jɔɔmɔi, hebuu, kɛ kunimyeli. Minuuu nɔ hewɔ ni esa akɛ Kristofoi asɔlemɔi lɛ afi fãi enyɔ ni teɔ shi kɛwoɔ amɛhe lɛ asɛɛ yɛ tawuu kometoo lɛ nɔŋŋ mli lɛ shishi.” Nɛkɛ nifeemɔi nɛɛ ka Günther jwɛŋmɔ mli. Sɛɛ mli be ni Günther kɛ Yehowa Odasefoi ni kɛ amɛhe wooo tawuu mli lɛ kpe lɛ, ebatsɔ amɛjeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ lɛ fã.

Tsutsu ko lɛ Ashok kɛ Feema ji Bokagbɛbii ajamɔ ko mlibii. Amɛyɛ gbatsu kɛha nyɔŋmɔ ko yɛ amɛshia lɛ mli. Be ni hela ko ni naa wa mɔmɔ amɛ weku lɛ mlibii lɛ, amɛsusu amɛjamɔ lɛ he ekoŋŋ. Be ni Ashok kɛ Feema kɛ Yehowa Odasefoi gbaa sane lɛ, amɛná Biblia mli tsɔɔmɔi kɛ suɔmɔ ni yɔɔ Odasefoi lɛ ateŋ lɛ he miishɛɛ. Amrɔ nɛɛ amɛji Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa jajelɔi ni yɔɔ ekãa.

Ilse, Günther, Ashok, kɛ Feema kɛ Yehowa Odasefoi akpekpei abɔ efee ekome yɛ jeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ mli. Amɛheɔ Biblia mli shiwoo akɛ etsɛŋ ni nibii ni feɔ amɛ ekome yɛ jamɔ mli ŋmɛnɛ lɛ baafee adesai toibolɔi fɛɛ ekome lɛ amɛyeɔ. Kɛkɛ lɛ, gbɔmɔgbee, ekomefeemɔ ni bɛ, kɛ mligbalamɔ ni yaa nɔ yɛ jamɔ gbɛi amli lɛ ehiŋ shi dɔŋŋ. Je lɛ fɛɛ baafee ekome kɛja Yehowa, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ.—Kpojiemɔ 21:4, 5.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 16 Atsake gbɛii ni akɛtsu nii yɛ sane nɛɛ mli lɛ ekomɛi.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4, 5]

Eyɛ mli akɛ mra be mli Kristofoi lɛ jɛ shihilɛi srɔtoi amli moŋ, shi ekomefeemɔ yɛ amɛteŋ