Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yoga—Ani Eji Kpɔiaŋgbɔlemɔ ko Kɛkɛ loo Etsɔɔ Nibii Babaoo?

Yoga—Ani Eji Kpɔiaŋgbɔlemɔ ko Kɛkɛ loo Etsɔɔ Nibii Babaoo?

Yoga—Ani Eji Kpɔiaŋgbɔlemɔ ko Kɛkɛ loo Etsɔɔ Nibii Babaoo?

SHWILƐ ni abaa lɛ shi kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni aaaná lɛ ji nɔ ni kã gbɔmɛi babaoo atsui nɔ ŋmɛnɛ. Enɛ eha mɛi babaoo kɛ amɛhe ewo kpɔiaŋgbɔlemɔ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kui amli kɛha yelikɛbuamɔ. Enɛ hewɔ lɛ, gbɔmɛi akpei abɔ ni yɔɔ je lɛŋ Anaigbɛ lɛ kɛ amɛhe ewo Bokagbɛ shwɛmɔ ko ni ji yoga lɛ mli.

Gbɔmɛi ni yɔɔ nɔnyɛɛ, haomɔ, kɛ nijiaŋwujee shishi lɛ hu kɛ amɛhe ewo yoga mli kɛha miishɛjemɔ kɛ tsabaa. Titri lɛ, kɛjɛ afi 1960 afii lɛ amli kɛbaa nɛɛ, afii nyɔŋmai abɔ lɛ mli oblahii kɛ oblayei ni ekpoo shihilɛ mli nibii pii kɛ fɔfɔi gbekɛbii, (gbekɛbii ni nyaa suɔmɔ kɛ toiŋjɔlɛ he) lɛ ená miishɛɛ yɛ Bokagbɛ jamɔi kɛ amɛteemɔŋ nifeemɔi ni egbɛ eshwã Anaigbɛ fɛɛ lɛ amli lɛ he. Sini mli gbɔmɛi ni ehe gbɛi waa kɛ rɔk lalɔi eha ale sane nɔjwɛŋmɔ ni yaa shɔŋŋ kɛtekeɔ adesai ajwɛŋmɔ folo, ní kɛ yoga yɔɔ tsakpaa gbagbalii lɛ waa. Yɛ bɔ ni mɛi babaoo náa yoga he miishɛɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi akɛ: Ani yoga ji kpɔiaŋgbɔlemɔ nifeemɔ gbɛ ko kɛkɛ ni baaha mɔ ni kɛ ehe woɔ mli lɛ aná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, eba eshwilɛ shi ni eha lɛ jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ ko? Ani abaanyɛ akɛ he awo yoga mli ni jamɔ mli nifeemɔi komɛi fataaa he? Ani yoga hi kɛha Kristofoi?

He ni Yoga Jɛ

He ni wiemɔ “yoga” lɛ jɛ lɛ kɛ Blɔfo wiemɔ “yoke” (kɔŋtso) yɛ tsakpaa. Ebaanyɛ etsɔɔ akɛ, ní atsa nɔ ko loo akɛ nɔ ko abawo kɔŋtso shishi, kɛha nitsumɔ loo nɔyeli. Kɛha Hindunyo lɛ, yoga ji nifeemɔ loo tsɔsemɔ ni haa akɛ hewalɛ kpeteŋkpele ko ni fe adesai anɔ loo mumɔ feɔ ekome. Awie he akɛ eji “gbɔmɔtso lɛ, jwɛŋmɔ kɛ susumɔ lɛ fɛɛ ni akɛtsaa Nyɔŋmɔ nɔ.”

Nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔtao yoga he yinɔsane mli kɛyashi? Gbɔmɛi ni hiɛ gbɛhei srɔtoi yɛ yoga mli lɛ he mfonirii yɛ naasɔomɔ nii ni ana yɛ Indus Jɔɔ, ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Pakistan lɛ. Mɛi ni tsaa shi ni amɛtaoɔ blema nibii tsɔɔ akɛ Indus Jɔɔ lɛ mli hiŋmɛigbelemɔ lɛ tee nɔ yɛ afii akpei etɛ kɛ enyɔ D.Ŋ.B. lɛ mli, ni ebɛŋkɛ be ni Mesopotamia hiŋmɛigbelemɔ lɛ yɔɔ nɔ lɛ kpaakpa. Nibii ni afee ni jɛ hei enyɔ lɛ kɛ adesa mfoniri damɔɔ shi ehaa nyɔŋmɔ ko, ni akɛ koolooi aklontoi ahe wolo efi lɛ akekere ni kooloi ebɔle lɛ, ni kaiɔ wɔ Nimrod, ni ji “gbɔbilɔ kpanaa” lɛ. (1 Mose 10:8, 9) Hindubii lɛ tsɔɔ akɛ mfonirii ni mamɔ shi ookɛɛ amɛmiifee yoga lɛ ji nyɔŋmɔ Siva, ni ji kooloi kɛ yoga nuŋtsɔ, ní bei pii lɛ, atsɔɔ lingam, ni ji fɔmɔ nii nɔ ajáa lɛ lɛ nɔ̃. No hewɔ lɛ, wolo ni ji Hindu World lɛ tsɛɔ yoga akɛ “hekwalɔi anifeemɔi ahe mla, ní yɔɔ dani Aryanbii abe lɛ shɛ, ní blema susumɔ kɛ kusumii babaoo he kaimɔi yɔɔ mli.”

Shishijee mli lɛ, atsɔ naabu nɔ atsɔɔ bɔ ni yoga ji. Kɛkɛ ni India yoga he nilelɔ Patañjali ŋma ehe saji fitsofitso ni atsɛ lɛ akɛ Yoga Sutra, ní ehi shi akɛ yoga gbɛtsɔɔmɔ he wolo titri lɛ. Taakɛ Patañjali tsɔɔ lɛ, yoga ji “gbɛ ni atsɔɔ nɔ ashɛɔ emuuyeli he fiofio kɛtsɔ adesa bɔɔ sui, gbɔmɔtsoŋ, kɛ jwɛŋmɔŋ nɔ ni ayeɔ lɛ nɔ.” Kɛjɛ yoga shishijee kɛbashi amrɔ nɛɛ lɛ, ebafee Bokagbɛ jamɔi lɛ fã, ni amrɔ nɛɛ eji Hindu jamɔ, Jain jamɔ, kɛ Buddha jamɔ fã. Mɛi komɛi ni kɛ amɛhe woɔ yoga nifeemɔi lɛ amli lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ ebaaha amɛná moksha, loo heyeli kɛtsɔ mumɔi ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ ni akɛ amɛ baafee ekome lɛ nɔ.

No hewɔ lɛ, wɔmiibi ekoŋŋ akɛ: Ani mɔ ko baanyɛ ekɛ ehe awo yoga mli akɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ ko kɛkɛ koni ená gbɔmɔtso ni yɔɔ hewalɛ kɛ jwɛŋmɔ ni mli ejɔ, ni Nyɔŋmɔjamɔ sane ko baaa mli? Yɛ ehe yinɔsane lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ hetoo lɛ afee dabi.

Nɛgbɛ Yoga Baanyɛ Ekɛ Bo Ayashɛ?

Oti ni yɔɔ yoga ni akɛɛ akɛmiigbɔle kpɔiaŋ lɛ mli ji ni ekɛ mɔ ko aya mumɔŋ koni ekɛ mumɔŋ hewalɛ ko ni fe adesai anɔ “atsa” loo afee ekome. Shi, mɛɛ mumɔ no aaanyɛ afee?

Hindu World lɛ mli lɛ, woloŋmalɔ Benjamin Walker wie yɛ yoga he akɛ: “Ebaanyɛ efee mra be mli gbɛ ni atsɔɔ nɔ ayeɔ ŋkunyaa, ni ŋkunyaayeli kɛ ashwaifeemɔ kã he eyɛ yoga mli.” Hindu jeŋ nilelɔi kpɛlɛɔ nɔ akɛ mɔ ko baanyɛ atsɔ yoga nɔ aná hewalɛ ni fe adesa nɔ, eyɛ mli akɛ bei pii lɛ, amɛkɛɔ akɛ enɛ jeee oti titri ni yɔɔ yoga lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ wolo ni ji Indian Philosophy lɛ mli lɛ, India tsutsu maŋ nɔkwɛlɔ, Dr. S. Radhakrishnan, wie yɛ yoga he akɛ “atsɔɔ bɔ ni adamɔ shi loo ata shi lɛ nɔ akudɔɔ gbɔmɔtso lɛ ni anyɛɛɛ anu dɔlɛ loo fɛi ni naa wa lɛ he. . . . Mɔ ni feɔ yoga lɛ nyɛɔ enuɔ nii, ni enaa nii yɛ shɔŋŋ . . . Ebaanyɛ eba akɛ mɔ kome nyɛɔ enaa nɔ ni yɔɔ mɔ kroko lɛ yitsoŋ yɛ be mli ni amɛgbako sane. . . . Mɔ ko ni kɛ ehe woɔ yoga nifeemɔ mli lɛ baanyɛ alaaje.”

Mɛi komɛi baanyɛ asusu plɛkooi ni akɛfee saa ni mɔ ko ni kɛ ehe woɔ yoga nifeemɔ mli lɛ kã nɔ loo ŋai la ni enyiɛ nɔ lɛ he akɛ apasa nɔ ko loo ŋmɔlɔ sane kɛha mɛi krokomɛi. Shi, enɛɛmɛi ji nibii ni fɔɔ kaa yɛ India, taakɛ bɔ ni adamɔɔ nane kome nɔ ni akwɛɔ hulu lɛ tɛ̃ɛ ŋmɛlɛtswai babaoo kɛ bu ni atsaa ni akɛ mɔ woɔ mli be kpalaŋŋ ni emuuu lɛ. Yɛ June 1995 mli lɛ, The Times of India lɛ bɔ amaniɛ akɛ aha kar ko ni emli tsiimɔ fe kilogram 760 lɛ tsɔ gbekɛyoo ko ni eye afii etɛ kɛ fã lɛ musu nɔ be mli ni etamɔ nɔ ni nɔ̃ enyɔ enɔ lɛ. Beni ete shi ni epilako kwraa lɛ, gbɔmɛi babaoo lɛ ahe jɔ̃ amɛhe. Amaniɛbɔɔ lɛ kɛfata he akɛ: “Eji yoga hewalɛ diɛŋtsɛ.”

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, adesa diɛŋtsɛ ko bɛ ni baanyɛ afee enɛɛmɛi ateŋ ekoeko. No hewɔ lɛ, esa akɛ Kristofonyo abi ehe akɛ: Mɛni nifeemɔi nɛɛ feɔ he okadi? Ani amɛjɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, “mɔ ni kwɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ ŋɔɔ, loo amɛjɛ jɛɛhe kroko? (Lala 83:19) Biblia lɛ kɛ hetoo ni ja haa. Beni eshwɛ fioo ni Israelbii lɛ aaabote Shiwoo Shikpɔŋ, ni ji nɔ ni Kanaanbii lɛ yɔɔ nɔ lɛ mli lɛ, Yehowa tsɔ Mose nɔ ni ekɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “Kaakase nakai jeŋmaji lɛ anihii nii lɛ feemɔ.” Mɛɛ ‘nihii nii’? Mose bɔ kɔkɔ eshi “mɔ ni kalaa, aloo ashwaifeelɔ aloo okɔmfo aloo ŋkunyaayelɔ.” (5 Mose 18:9, 10) Nibii nɛɛ ji nihii nii kɛha Nyɔŋmɔ ejaakɛ daimonioi kɛ heloo ni egbee shi lɛ anitsumɔi ni.—Galatabii 5:19-21.

Ejeee Nifeemɔ ni Sa Kɛha Kristofoi

Yɛ nɔ ni ekolɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he tsɔɔlɔi baakɛɛ ni ekɛ saji ni yɔɔ yiteŋgbɛ lɛ kpaŋ gbee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yoga jeee gbɔmɔtsoŋ kpɔiaŋgbɔlemɔ nifeemɔ ko kɛkɛ. Wolo ni ji Hindu Manners, Customs and Ceremonies lɛ wieɔ mɛi enyɔ komɛi ni kɛ amɛhe wo yoga mli ní no mli lɛ, jamɔ he tsɔɔlɔ onukpa ko tsɔɔ amɛ nii lɛ aniiashikpamɔi ahe. Atsɔɔ akɛ mɔ kome kɛɛ akɛ: “Mibɔ mɔdɛŋ ni fe fɛɛ ni mikɛtsĩ mimumɔ naa bɔ ni manyɛ, ni mimu yɛ be mli ni miihe matɔ biti lɛ. . . . Gbi ko shwane fintiŋŋ lɛ, misusu akɛ mina nyɔɔŋtsere ko ni miikpɛ, ni etamɔ nɔ ni eetsi ehe kɛmiiya biɛ kɛ biɛ. Yɛ be kroko mli lɛ, misusu akɛ duŋ kabitii ehà mihe yɛ shwane mli. Mitsɔɔlɔ . . . lɛ ná miishɛɛ waa beni mitsĩ ninaai nɛɛ atã mitsɔɔ lɛ lɛ. . . . Ema nɔ mi eha mi akɛ etsɛŋ ni be lɛ baashɛ, be mli ni mana nibii babaoo ni yɔɔ naakpɛɛ kɛjɛ mihetuu-kɛhamɔ lɛ mli lɛ.” Mɔ ni ji enyɔ lɛ gba akɛ: “Ewo mi hewalɛ koni mita gãa kɛkwɛ ŋwɛi gbi fɛɛ gbi ni mitswaaa mihiŋmɛi loo mitsɔɔɔ mihe. . . . Bei komɛi lɛ, misusu akɛ mina la kpɛlɛmɔi yɛ kɔɔyɔŋ; yɛ be krokomɛi amli lɛ, etamɔ nɔ ni minaa ŋulamii ni miitso kɛ ŋulamii krokomɛi ni tsɛ̃ɔ kɛjɛɔ ŋwɛi. Mitsɔɔlɔ lɛ ná miishɛɛ waa yɛ omanye ni miye yɛ mimɔdɛŋbɔi lɛ amli lɛ hewɔ.”

Eka shi faŋŋ akɛ, nibii ni yɔɔ naakpɛɛ ni amɛna lɛ ji nɔ ni ha jamɔ he tsɔɔlɔi lɛ susu akɛ eji nɔ̃ kpakpa ni baaha ashɛ yoga kpɔiaŋgbɔlemɔ mli oti diɛŋtsɛ lɛ he. Hɛɛ, oti titri ni yɔɔ yoga mli ji moksha, ni atsɔɔ mli akɛ eji mumɔ kpeteŋkpele ko ni akɛ lɛ feɔ ekome. Awie he akɛ eji “jwɛŋmɔ lɛ ni (aje gbɛ) aha ekpa nitsumɔ trukaa.” Eyɛ faŋŋ akɛ enɛ teɔ shi ewoɔ oti ni akɛma Kristofoi ahiɛ lɛ, mɛi ni awo amɛ ŋaa akɛ: “Nyɛŋɔ[a] nyɛgbɔmɔtsei lɛ nyɛdamɔ[a] shi akɛ afɔle ni hiɛ kã ni he tse ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ ní nyɛjamɔ lɛ afee mumɔŋ jamɔ. Ni nyɛjeŋba akatamɔ jeŋbii ajeŋba, shi moŋ nyɛkɛ nyɛjwɛŋmɔ ni etsɔ ehee lɛ atsakea nyɛhe, koni nyɛyoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ni sa ehiɛ jogbaŋŋ ni hi kɛwula shi lɛ.”—Romabii 12:1, 2.

Nɔ̃ kpɔiaŋgbɔlemɔ ni mɔ ko aaahala lɛ ji mɔ aŋkro lɛ sane. Shi kɛlɛ, Kristofoi eŋmɛŋ gbɛ ni nɔ ko nɔ ko—kɛji eji gbɔmɔtsoŋ kpɔiaŋgbɔlemɔ, niyeli, ninumɔ, atadewoo, hiɛtserɛjiemɔ, loo nɔ kroko—afite wekukpaa ni kã amɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. (1 Korintobii 10:31) Yɛ mɛi ni amɛgbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ hewɔ amɛgbɔleɔ amɛkpɔiaŋ lɛ agbɛfaŋ lɛ, gbɛ̀i babaoo yɛ ni haŋ amɛkɛ amɛhe awo mumɔi atsɛmɔ kɛ ashwaifeemɔ he osharai amli. Kɛ́ wɔtsi wɔhe kɛjɛ nifeemɔi kɛ hemɔkɛyelii ni shishifai jɛ apasa jamɔ mli lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔkwɛ Nyɔŋmɔ jɔɔmɔi yɛ jalɛ nibii agbɛjianɔtoo hee ni mɔ ko baanyɛ aná gbɔmɔtsoŋ kɛ jwɛŋmɔŋ hewalɛnamɔ kpakpa mli ŋɔɔmɔ kɛya naanɔ lɛ gbɛ.—2 Petro 3:13; Kpojiemɔ 21:3, 4.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 22]

Mɛi babaoo náa kpɔiaŋgbɔlemɔ mli nifeemɔi ni haaa amɛkɛ amɛhe awo mumɔi atsɛmɔ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ