Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Egy Bíró, aki mindig azt teszi, ami helyes

Egy Bíró, aki mindig azt teszi, ami helyes

Közeledj Istenhez!

Egy Bíró, aki mindig azt teszi, ami helyes

1Mózes 18:22–32

IGAZSÁGOSSÁG. Becsületesség. Pártatlanság. Ugye téged is vonzanak ezek a nemes tulajdonságok? Velünk született szükségletünk, hogy tisztességesen bánjanak velünk. Sajnos a mai világban burjánzik az igazságtalanság. Azonban van egy Bíró, aki méltó a bizalmunkra: Jehova Isten. Ő mindig azt teszi, ami helyes. Ez nyilvánvalóvá vált abból a beszélgetésből, mely Jehova és Ábrahám között zajlott, és amelyről az 1Mózes 18:22–32 számol be. *

Amikor Jehova tudatta Ábrahámmal azt a döntését, hogy megvizsgálja a Szodomában és Gomorrában uralkodó állapotokat, Ábrahám aggódni kezdett minden ott élő igazságos ember – köztük az unokaöccse, Lót – biztonságáért. Ábrahám így könyörgött Jehovához: „Vajon elsöpörnéd az igazságost a gonosszal együtt? Hátha van ötven igazságos abban a városban. Vajon . . . nem bocsátasz meg annak a helynek azért az ötven igazságosért, akik abban vannak?” (23., 24. vers). Isten azt mondta, hogy megkegyelmez a városoknak, ha talál ott mindössze 50 igazságos embert. Ábrahám még ötször kérlelte Jehovát, fokozatosan csökkentve a számot, egészen tízig. Isten minden alkalommal kijelentette, hogy nem pusztítja el a városokat, ha van ott annyi igazságos ember.

Vajon Ábrahám vitatkozott Istennel? Szó sincs róla! Ez az önteltség netovábbja lett volna! Ábrahám kellő tisztelettel és alázattal beszélt. Úgy utalt magára, mint aki csak „por és hamu”. Kétszer használta a tiszteletteljes „kérlek” szót (27., 30–32. vers). Emellett Ábrahám szavai rámutatnak, hogy bízott Jehova becsületességében. Kétszer is mondta, hogy „elképzelhetetlen”, hogy Isten elpusztítsa az igazságost a gonosszal együtt. A hűséges patriarcha hangot adott annak a meggyőződésének, hogy „az egész föld Bírája” azt teszi, „ami helyes” (25. vers).

Vajon megállta a helyét az, amit Ábrahám mondott? Igen is, meg nem is. Tévedett, amikor azt gondolta, hogy van legalább tíz igazságos ember Szodomában és Gomorrában. De természetesen igaza volt abban, hogy Isten sohasem ’söpörné el az igazságost a gonosszal együtt’. Amikor Isten később elpusztította azokat a gonosz városokat, az igazságos Lót és két lánya angyali segítséggel megmenekült (2Péter 2:7–9).

Mit tanulhatunk ebből a beszámolóból Jehováról? Azáltal, hogy Jehova tájékoztatta Ábrahámot arról a szándékáról, hogy szemügyre veszi a városokat, valójában megkérte, hogy mondja el az érzéseit. Majd pedig türelmesen hallgatott, miközben a barátja, Ábrahám elmondta, mi nyomja a szívét (Ézsaiás 41:8). Milyen szép példája ez annak, hogy Jehova alázatos Isten, aki tisztelettel és méltósággal bánik földi szolgáival. Nyilvánvaló, hogy minden okunk megvan arra, hogy teljesen bízzunk Jehovában, a Bíróban, aki mindig azt teszi, ami helyes.

[Lábjegyzet]

^ 1. bek. Ez alkalommal Jehovát egy angyal képviselte, aki Isten nevében beszélt. Hasonló esetet ír le az 1Mózes 16:7–11, 13.

[Kép a 24. oldalon]

Ábrahám könyörgött Jehovához Szodomával és Gomorrával kapcsolatban