Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mit tanulhatunk Mária példájából?

Mit tanulhatunk Mária példájából?

 Mit tanulhatunk Mária példájából?

Érezted már, hogy egy nem várt nehézség vagy felelősség meghaladja az erődet? Belefáradtál a megélhetésért folytatott mindennapi küzdelembe? Talán azok közé a milliók közé tartozol, akik kilátástalan helyzetben vannak és félnek, mivel menekültekként el kellett hagyniuk a hazájukat. És melyikünk ne érzett volna már óriási fájdalmat és ürességet amiatt, hogy meghalt valakije, akit szeretett?

TUDTAD, hogy Mária, Jézus anyja mindezekkel a nehézségekkel szembenézett? Mi több mindegyikkel sikeresen meg is küzdött! Mit tanulhatunk a példájából?

Máriáról a világ minden részén hallottak már. És valóban, fontos szerepe volt Isten szándékának a megvalósulásában. Sőt emberek milliói még imádják is Máriát. A katolikus egyházban a hit, a remény és a könyörület példájaként imádják őt. Sokaknak azt tanították, hogy Mária közbenjárásával juthatnak el Istenhez.

Te hogyan tekintesz Jézus anyjára? És ami még ennél is fontosabb: Hogyan tekinti őt Isten?

Egy különleges megbízatás

Mária, Héli lánya izraelita volt, és Júda törzséhez tartozott. A Bibliában először egy rendkívüli esemény kapcsán olvashatunk róla. Egy angyal látogatta meg őt, és ezt mondta: „Légy üdvözölve, te nagy kegyben részesített asszony, Jehova veled van.” Mária először összezavarodott, és „tanakodni kezdett magában, hogy miféle üdvözlés lehet ez”. Az angyal tehát elmondta neki, hogy egy bámulatos, de egyben rendkívül felelősségteljes feladatra lett kiválasztva. Benne fog megfoganni Isten Fia, és neki kell megszülnie, felnevelnie őt (Lukács 1:26–33).

Micsoda felelősség egy ilyen fiatal, egyedülálló nőnek! Hogyan fogadta mindezt? Máriának biztosan akörül forogtak a gondolatai, hogy el fogják-e hinni neki a történteket. Talán elveszíti majd a vőlegényének, Józsefnek a szerelmét, vagy lehet, hogy közszégyennek lesz kitéve? (5Mózes 22:20–24). Mária nem habozott elfogadni ezt a fontos megbízatást.

Máriának erős hite volt, és ez segített neki, hogy alávesse magát Jehova Isten akaratának. Biztos volt benne, hogy Isten törődni fog vele. Így kiáltott fel: „Íme! Jehova rabszolgalánya! Történjék velem a kijelentésed szerint!” Mária készségesen szembenézett az előtte álló nehézségekkel, mivel értékelte, hogy ilyen nagy kiváltságot ajánlottak fel neki (Lukács 1:38).

Amikor Mária elmondta Józsefnek, hogy  várandós, József fel akarta bontani az eljegyzésüket. Minden bizonnyal mindketten nehéz időket éltek át. A Biblia nem beszél róla, hogy mennyi ideig tartott ez a gyötrelmes időszak. Amikor azonban Jehova angyala megjelent Józsefnek, mindketten megkönnyebbülhettek. Az angyal elmagyarázta Mária rendkívüli terhességét, és azt mondta Józsefnek, hogy vigye az otthonába Máriát mint feleségét (Máté 1:19–24).

Nehéz idők

Napjainkban sok kismama hónapokon át készül a baba érkezésére. Mária is így lehetett ezzel. Az első gyermeke születésére készült. De váratlan események jöttek közbe. Augustus császár népszámlálást rendelt el, ami azzal járt, hogy mindenkinek a szülővárosában kellett nyilvántartásba vetetnie magát. Szóval József és Mária, aki a kilencedik hónapban volt, megtette a körülbelül 150 kilométer hosszú utat, valószínűleg szamárháton! Betlehemben hatalmas tömeg volt, és Máriának szüksége volt egy félreeső helyre, ahol megszülheti a fiát. De az egyetlen hely, ahová mehettek, egy istálló volt. Nem lehetett könnyű neki, hogy ott kell szülnie. Valószínűleg zavarban volt, és félt.

Életének ebben a kritikus pillanatában minden bizonnyal kiöntötte a szívét Jehovának, bízva abban, hogy vigyázni fog rá és a gyermekére. Később pásztorok érkeztek, akik látni szerették volna az újszülöttet. Beszámoltak róla, hogy az angyalok azt mondták a kisgyermekről, hogy ő a ’Megmentő, aki Krisztus, az Úr’. A beszámoló így folytatódik: „Mária . . . megőrizte mindezeket a beszédeket, és következtetéseket vont le szívében”. Elmélkedett ezeken a szavakon, és erőt merített belőlük (Lukács 2:11, 16–19).

 Mi a helyzet velünk? Valószínűleg mi is átélünk majd nehézségeket. Ezenkívül a Biblia rámutat, hogy „bajokkal teljes idő jön, és előre nem látható események” történhetnek mindannyiunkkal, mindenféle nehézséget görgetve elénk (Prédikátor 9:11). Ha ez történik, megkeseredünk és Istent okoljuk? Nem lenne jobb, ha utánoznánk Máriát, és közelednénk Jehova Istenhez azáltal, hogy a Szavából, a Bibliából tanulunk, és elmélkedünk az olvasottakon? Ez biztosan segít majd kitartanunk a próbákban.

Szegény és menekült

Mária más nehézségekkel is szembekerült: a szegénységgel, és azzal, hogy hirtelen egy másik országba kellett menekülnie. Kerültél már ilyen nehéz helyzetbe? Egy beszámoló szerint „a világ népességének a fele – közel 3 milliárd ember – kevesebb mint 2 dollárból él naponta”, valamint milliók küzdenek a megélhetésért, még az úgynevezett gazdagabb országokban is. Mit mondhatunk rólad? Belefáradtál a mindennapi küzdelembe, hogy élelemről, ruháról és otthonról gondoskodj a családod számára? Időnként úgy érzed, hogy összecsapnak a hullámok a fejed felett?

A Bibliából arra következtethetünk, hogy József és Mária viszonylag szegények voltak. Miért mondhatjuk ezt? Bár Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma keveset beszél erről a házaspárról, azt megtudhatjuk, hogy 40 nappal Jézus születése után Mária és József elmentek a templomba, hogy felajánlják a szükséges áldozatot: „Egy pár gerlét vagy két fiatal galambot” * (Lukács 2:22–24). Ilyen áldozatot csak olyanok mutathattak be, akik túl szegények voltak ahhoz, hogy feláldozzanak egy fiatal kost. Tehát Józsefnek és Máriának valószínűleg nem volt könnyű megélnie. Ennek ellenére sikerült meleg családi légkört kialakítaniuk. Kétségtelenül a szellemi dolgok voltak a legfontosabbak számukra (5Mózes 6:6, 7).

Nem sokkal Jézus születése után Mária élete ismét gyökeresen megváltozott. Egy angyal azt mondta Józsefnek, hogy a családjával együtt meneküljön Egyiptomba (Máté 2:13–15). Ez volt a második alkalom, amikor Máriának el kellett hagynia az otthonát, de ezúttal egy idegen országba kellett mennie. Egyiptomban egy nagyobb zsidó közösség élt, így Mária és József talán a saját népe között lakhatott. Ennek ellenére sok nehézséggel járhatott, hogy egy idegen országban kellett élniük. Azon milliók közé tartozol, akiknek el kellett hagyniuk a hazájukat, talán a gyermekeik jóléte miatt, vagy mert veszély fenyegette őket? Ha igen, akkor biztosan megérted, hogy Mária milyen nehézségeket élhetett át Egyiptomban.

Odaadó feleség és anya

Az evangéliumokban a Jézus születéséről és gyermekkoráról szóló beszámolók keveset beszélnek Máriáról. Azt azonban tudjuk, hogy Máriának és Józsefnek hat másik gyermeke is született. Talán meglepődsz ezen. De figyeld meg, mit mondanak az evangéliumok.

József tiszteletben tartotta Máriának azt a kiváltságát, hogy Isten Fiát hordhatja a szíve alatt. Ezért Jézus születése előtt József nem létesített szexuális kapcsolatot Máriával. A Máté 1:25 azt írja, hogy „nem hált vele, míg az fiút nem szült”. A versben szereplő „míg” szó  arra utal, hogy Jézus születése után Józsefnek és Máriának, mint általában minden férjnek és feleségnek, szexuális kapcsolata volt egymással. Az evangéliumok az írják, hogy Máriának és Józsefnek gyermekei születtek, fiai és lányai is. Jakab, József, Simon és Júdás Jézus féltestvérei voltak, és legalább két lány is született a családban (Máté 13:55, 56). Ezek a gyermekek természetes módon fogantak. *

Mária szellemi gondolkodású volt. Bár a Törvény nem követelte meg, hogy a nők jelen legyenek a pászkaünnepen, Mária minden évben Józseffel tartott Jeruzsálembe (Lukács 2:41). Ez azt jelentette, hogy az egyre növekvő családjukkal évente megtették az összesen 300 kilométeres utat! Ám ezek az utazások kétségtelenül az egész család számára örömteli alkalmak voltak.

Sok nő ma is utánozza Mária kiváló példáját. Keményen dolgoznak és önzetlenül ellátják a Szentírási felelősségeiket. Odaadó feleségként gyakran mutatnak türelmet, kitartást és alázatot. Mária példájának követése segít nekik, hogy a szellemi dolgokat továbbra is a saját kényelmük és kívánságaik elé helyezzék. Máriához hasonlóan ők is tudják, hogy ha a férjükkel és a gyermekeikkel együtt imádják Istent, az megerősíti és összetartja a családot.

Egy alkalommal, amikor Mária és József Jeruzsálemből hazafelé tartott az ünnepről – valószínűleg már több gyermekkel – észrevették, hogy a 12 éves Jézus nincs velük. El tudod képzelni, milyen borzasztóan érezhette  magát Mária, az alatt a három nap alatt, amíg keresték a fiukat? Amikor végül megtalálták a templomban, Jézus ezt mondta: „Nem tudtátok, hogy nekem az Atyám házában kell lennem?” A beszámoló szerint Mária ismét „gondosan megőrizte mindezeket a beszédeket a szívében”. Ez szintén azt bizonyítja, hogy Mária mennyire értékelte a szellemi dolgokat. Mindig mélyen elgondolkodott azon, ami Jézussal történt. Évekkel később valószínűleg élénken ecsetelte az evangéliumok íróinak, hogy mi történt akkor és más alkalmakkor Jézus fiatal korában (Lukács 2:41–52).

Kitartott a szenvedés és a veszteség ellenére is

Mi történt Józseffel, Jézus nevelőapjával? Ebben a Jézus fiatalkoráról szóló beszámolóban megemlítik Józsefet, de később már nem írnak róla az evangéliumok. Néhányan úgy gondolják, hogy ez arra utal, hogy József meghalt valamivel azelőtt, hogy Jézus elkezdte a szolgálatát. * Bárhogy történt is, valószínű, hogy Jézus szolgálatának a végén Mária özvegy volt. Jézus közvetlenül a halála előtt János apostolt bízta meg azzal, hogy gondoskodjon az anyjáról (János 19:26, 27). Jézus valószínűleg nem tett volna így, ha József még élt volna.

Mária és József sok mindent éltek át együtt. Angyalok látogatták meg őket, elmenekültek egy zsarnok elől, többször költöztek, és sok gyereket neveltek fel. Biztosan sokszor beszélgettek Jézusról esténként, és töprengtek azon, hogy mi fog vele történni később, és hogy megfelelően nevelik-e, és felkészítik-e az előtte álló eseményekre. Aztán Mária váratlanul magára maradt.

A te házastársadat is elragadta a halál? Még mindig érzed a fájdalmat és az ürességet, amit ez a veszteség okozott, habár már évek teltek el azóta? Mária minden bizonnyal vigaszt merített a hitéből, és annak ismeretéből, hogy lesz feltámadás * (János 5:28, 29). Ezek a megnyugtató gondolatok azonban nem oldották meg  Mária gondjait. Sok mai egyedülálló anyához hasonlóan, neki is szembe kellet néznie azzal a nehéz feladattal, hogy a férje segítsége nélkül gondoskodjon a gyermekeiről.

Ésszerű arra következtetni, hogy József halála után Jézus volt a fő kenyérkereső a családban. Ahogy a testvérei idősebbek lettek, talán ők is osztoztak a családi felelősségek ellátásában. Amikor Jézus „mintegy harmincéves volt”, elment otthonról, és elkezdte a szolgálatát (Lukács 3:23). A legtöbb szülő vegyes érzésekkel fogadja, amikor a felnőtt gyermeke elmegy otthonról. Mivel a gyermekek felnevelése sok időt, energiát és törődést követel, amikor elköltöznek, óriási űrt hagynak maguk után. A te gyermeked is elhagyta a szülői házat, hogy megvalósítsa a céljait? Büszke vagy rájuk, időnként mégis arra gondolsz, hogy milyen jó lenne, ha közelebb lennének? Ha igen, akkor el tudod képzelni, hogyan érezhetett Mária, amikor Jézus elhagyta az otthonukat.

Váratlan próbák

Máriát egy újabb próba érte, melyre egyáltalán nem számított. Jézust a prédikálásának eredményeként sokan követték, de a saját testvérei nem. „A testvérei ugyanis nem gyakoroltak benne hitet” – írja a Szentírás (János 7:5). Mária biztosan elmondta nekik, hogy az angyal „Isten Fiának” nevezte Jézust (Lukács 1:35). Ám Jakab, József, Simon és Júdás számára Jézus csupán a bátyjuk volt. Máriának most már egy vallási szempontból megosztott családban kellett élnie.

Vajon Mária elkeseredett, és lemondott a gyermekeiről? Egyáltalán nem. Egyszer, amikor Jézus Galileában prédikált, betért egy házba enni, és közben tömeg gyűlt össze, hogy hallgassa őt. Kik keresték odakint? Mária és Jézus testvérei. Ebből arra következtethetünk, hogy amikor Jézus a család otthonához közel prédikált, Mária követte őt, és biztosan magával vitte a gyermekeit is, talán abban reménykedve, hogy megváltozik a véleményük Jézusról (Máté 12:46, 47).

Lehet, hogy te is abban a nehéz helyzetben vagy, hogy igyekszel követni Jézust, miközben a családtagjaid nem akarnak így tenni. Ne keseredj el, és ne add fel! Sokan, akárcsak Mária, évekig türelmesen buzdítják a családtagjaikat, anélkül hogy valódi változást tapasztalnának. Az ilyen kitartás értékes Isten szemében, akár reagálnak rá az emberek, akár nem (1Péter 3:1, 2).

 A legnagyobb próba

Mária utolsó próbája volt a leginkább szívet tépő, ahogy azt a Szentírás leírja. Látta, amint a szeretett fia gyötrelmek között meghal, miután a népe elvetette. Egy gyermek halálát, akár fiatal, akár felnőtt, „a legnagyobb veszteségnek”, „a legtragikusabb halálesetnek” tartják. Ahogyan évtizedekkel korábban megjövendölték, Mária úgy érezte, mintha egy kard járta volna át a lelkét (Lukács 2:34, 35).

Vajon Mária engedte, hogy ez az utolsó próba összetörje érzelmileg, és meggyengítse a Jehovába vetett hitét? Nem. Amikor legközelebb Máriáról olvashatunk a Bibliában, Jézus tanítványai között van, és velük együtt ’rendületlen az imában’. És nemcsak ő, hanem néhány fia is ott volt, akik addigra hitet gyakoroltak az idősebb testvérükben. Mennyire megvigasztalhatta ez Máriát! * (Cselekedetek 1:14).

Mária élete teljes volt, és megelégedést talált benne mint hűséges nő, feleség és anya. Sok örömteli élményben volt része Isten szolgálatában. Leküzdött számos nehézséget és próbát. Amikor váratlan nehézségeink merülnek fel, vagy családi gondok nyugtalanítanak, sokat tanulhatunk Mária példájából a hűségről és a kitartásról (Héberek 10:36).

De mit mondhatunk arról a különleges vallásos hódolatról, amelyben Máriát részesítik? Vajon az egyedülálló szerepéről szóló bibliai beszámolók alapján jogosan imádják őt?

[Lábjegyzetek]

^ 17. bek. Az egyik madár bűnért való felajánlás volt (3Mózes 12:6, 8). Azzal, hogy Mária bemutatta ezt az áldozatot, elismerte, hogy ő is, mint minden ember, örökölte az első ember, Ádám bűnének következményeit (Róma 5:12).

^ 21. bek. Lásd a „ Voltak Jézusnak testvérei?” című részt.

^ 26. bek. Azért is szembetűnő, hogy József hiányzik a Jézus szolgálatáról szóló beszámolóból, mivel Jézus más családtagjai – az anyja és a testvérei – meg vannak említve. A kánai menyegzőn például Mária tevékenyen részt vett, de Józsefről nem esik szó (János 2:1–11). Egy másik helyen arról olvashatunk, hogy abban a városban, ahol Krisztus felnőtt, az emberek nem úgy utalnak rá, mint József fiára, hanem mint ’Mária fiára’ (Márk 6:3).

^ 28. bek. A Bibliának a feltámadással kapcsolatos ígéretéről bővebben olvashatsz a Mit tanít valójában a Biblia? című könyv 7. fejezetében. Jehova Tanúi kiadványa.

^ 36. bek. Lásd a „ Volt bátorsága változtatni” című részt a 7. oldalon.

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

 Voltak Jézusnak testvérei?

Igen, voltak. Néhány teológus vitatja ezt, annak ellenére, hogy az evangéliumok többször is világosan beszélnek erről a tényről (Máté 12:46, 47; 13:54–56; Márk 6:3). A bibliatudósok két dologra figyeltek fel azokkal az elméletekkel kapcsolatban, melyek szerint Máriának nem született több gyermeke. Az egyik az, hogy az ilyen elképzelések mögött az az indíték húzódik meg, hogy egy sokkal később keletkezett tantételt akarnak alátámasztani; az egyháznak azt a tanítását, hogy Mária élete végéig szűz maradt. A másik az, hogy ha jobban megvizsgáljuk ezeket az elméleteket, nem állják meg a helyüket.

Például az egyik elmélet szerint a szóban forgó ’testvérek’ Jézus mostohatestvérei voltak, Józsefnek egy korábbi házasságából. Ennek az elképzelésnek azonban nincs értelme, mivel ha ez igaz lenne, akkor nem Jézust illette volna az elsőszülöttségi jog, és így nem örökölhette volna Dávid királyságát (2Sámuel 7:12, 13).

Egy másik elmélet azt mondja, hogy ezek a testvérek valójában Jézus unokatestvérei voltak, annak ellenére, hogy a Görög Iratok különböző szavakat használ a „testvér”, az „unokatestvér” és a „rokon” kifejezésekre. Emiatt Frank E. Gaebelein tudós ezeket a teológiai elméleteket valószerűtlennek nevezi. Ezt a következtetést vonja le: „A legkézenfekvőbben úgy lehet értelmezni a »testvér« szót . . . , hogy ez a kifejezés Mária és József gyermekeire utal, azaz Jézus testvéreire anyai ágon.”

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

 Volt bátorsága változtatni

Mária zsidó családban született, és a zsidó vallás követője volt. Rendszeresen elment a helyi zsinagógába, a zsidók imádati helyére, és a jeruzsálemi templomba is. Ahogy Mária egyre többet megtudott Isten szándékáról, felismerte, hogy az ősei hagyományai már nem tetszenek Istennek. A zsidó vallási vezetők megölték a fiát, a Messiást. Jézus nem sokkal a halála előtt ezt mondta nekik: „Íme! Elhagyatottá lesz nektek a házatok” (Máté 23:38). Isten megvonta az áldását attól a vallási rendszertől, amelyben Mária felnőtt (Galácia 2:15, 16).

A keresztény gyülekezet megalakulásakor Mária körülbelül 50 éves lehetett. Mit tett? Vajon azzal érvelt, hogy ő a zsidó vallási rendszerbe született, és szeretne lojális maradni az ősatyái hagyományaihoz? Vagy talán arra hivatkozott, hogy túl idős ahhoz, hogy változtasson? Természetesen nem. Mária megértette, hogy Isten áldása most már a keresztény gyülekezeten nyugszik, ezért volt hite és bátorsága változtatni.

[Kép az 5. oldalon]

Menekülés Egyiptomba

[Kép a 8. oldalon]

A legrosszabb, ami egy anyával történhet