Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Susuɔ Mɛi Foji Ahe

Yehowa Susuɔ Mɛi Foji Ahe

Yehowa Susuɔ Mɛi Foji Ahe

ANI esa akɛ wɔfee mɛi ni yɔɔ srɔto kwraa loo mɛi ni he esa waa yɛ gbɛ ko nɔ dani Nyɔŋmɔ ayɔse wɔ? Atsɛɔ Abraham Lincoln, ni ji United States nɔyelɔ ni ji 16 lɛ wiemɔi asɛɛ akɛ ekɛɛ akɛ: “Nuŋtsɔ lɛ sumɔɔ mɛi foji. No hewɔ ni ebɔ amɛ babaoo lɛ.” Mɛi pii nuɔ he akɛ amɛji mɛi foji ni bɛ nɔ ko krɛdɛɛ ni amɛkɛbaaha. Mɛi foji ni aaaji lɛ baanyɛ ahiɛ shishinumɔ ni ji “ohiafo, mɔ ni baa shi.” Nakai nɔŋŋ ekolɛ wiemɔ ni ji “foji” lɛ baanyɛ atsɔɔ “hegbɛ loo gbɛhe krɛdɛɛ ko ni abɛ,” “shishitoo tɛi ni baa shi ni anyɛɛɛ ashɛ he,” loo “nɔ ko ni abuɔ akɛ ehe ehiaaa tsɔ” po. Mɛɛ gbɔmɛi nɛkɛ osumɔɔ ni okɛ amɛ ahi he kome? Aŋkroaŋkroi ni ji hetsɔɔlɔi, mɛi ni nyɛɔ mɔ nɔ, henɔwolɔi? Yɛ no najiaŋ lɛ ani osumɔŋ ni okɛ gbɔmɛi ni jieɔ naanyobɔɔ su kpo, amɛbaa amɛhe shi, mɛi ni humiɔ shi ni jieɔ anɔkwa miishɛɛ kpo yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ abɔ?

Akɛni henumɔŋ hegbeyeiwoo kɛ hefɛoyeli ebu yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ hewɔ lɛ, ewa kɛha mɛi komɛi akɛ amɛaahe amɛye akɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ yɛ amɛhe miishɛɛ. Wolo tɛtrɛɛ nɛɛ kanelɔ ko ŋma akɛ: “Mijɛ weku ko ni suɔmɔ fioo ko pɛ amɛjieɔ lɛ kpo lɛ mli. Agbeɔ mihe guɔ, ayeɔ mihe fɛo, ni aŋmɔɔ mi. No hewɔ lɛ, yɛ mishihilɛ shishijee mra be mli lɛ, minu he akɛ sɛɛnamɔ bɛ mihe. Tsutsu henumɔi ni nyɛɔ minɔ kɛ́ mikɛ haomɔ ko kpe lɛ eka mihe lolo.” Kɛlɛ, yiŋtoi yɛ ni wɔɔnyɛ wɔdamɔ nɔ wɔhe wɔye akɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ yɛ mɛi foji ahe miishɛɛ.

Miishɛɛ ni Nyɔŋmɔ Yɔɔ yɛ Mɛi Foji Ahe

Maŋtsɛ David ŋma akɛ: “Yehowa da ni esa yijiemɔ babaoo, ni edalɛ lɛ anyɛɛɛ shishi ana!” (Lala 145:3) Shi kɛlɛ, enɛ etsĩii Yehowa naa akɛ eeesusu wɔhe yɛ suɔmɔ kɛ musuŋtsɔlɛ gbɛ nɔ. (1 Petro 5:7) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, lalatsɛ lɛ wie akɛ: “Yehowa bɛŋkɛɔ mɛi ni tsuii ekumɔ lɛ, ni ehereɔ mɛi ni mumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ lɛ.”—Lala 34:19.

Nibii ni gbalaa mɔ jwɛŋmɔ yɛ je lɛŋ, tamɔ gbɔmɔtsoŋ hefɛo, hiɛnyam, loo heloonaa ninámɔ, jeee nibii ni Nyɔŋmɔ buɔ akɛ amɛhe hiaa. Nyɔŋmɔ Mla ni ekɛha Israelbii lɛ tsɔɔ miishɛɛ ni musuŋtsɔlɛ yɔɔ mli ni eyɔɔ kɛha ohiafoi, awũsai, okulafoi, kɛ gbɔi. Nyɔŋmɔ kɛɛ Israelbii lɛ, ní amɛ diɛŋtsɛ lɛ awa amɛyi yɛ Mizraim lɛ akɛ: “Kaawa gbɔ yi, ni kaahao lɛ hu . . . Nyɛkawaa yoo okulafo ko loo awusã ko yi. Shi kɛji owa amɛ yi, ni amɛfó amɛtsɛ mi lɛ, ja mibo amɛyaafo lɛ toi.” (2 Mose 22:21-24) Kɛfata he lɛ, gbalɔ Yesaia jie hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ ohiafoi ni Nyɔŋmɔ susuɔ amɛhe lɛ mli akɛ: “Otsɔ mɔɔ oha nɔ̃nalɔ, otsɔ mɔɔ oha ohiafo yɛ efimɔ mli, abobaahe yɛ ahum mli, kɛ hɔ̃ɔŋ yɛ latsaa mli, be mli ní yiwalɔi lɛ amumɔ tamɔ ahum kɛ nugbɔnɛmɔ ní yiɔ gbogbo lɛ.”—Yesaia 25:4.

Yɛ Yesu Kristo, ni ji Nyɔŋmɔ ‘su lɛ henɔ’ lɛ sɔɔmɔ nitsumɔ be lɛ mli fɛɛ lɛ, ebatsɔ nɔkwɛmɔnɔ kɛha ekaselɔi lɛ yɛ anɔkwa miishɛɛ kpo ni ajieɔ yɛ mɛi foji ahe lɛ mli. (Hebribii 1:3) Beni Yesu na mɛi babaoo ni “etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ lɛ,” “emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhewɔ.”—Mateo 9:36.

Kadimɔ nɔ gbɔmɛi hu ni Yesu hala akɛ ebɔfoi—hii ni awie amɛhe akɛ ‘amɛjeee woloŋlelɔi kɛ nilelɔi.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 4:13) Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, ekaselɔi lɛ bɔi gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ aninefɔɔ koni amɛbo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ toi. Bɔfo Paulo ŋma akɛ “mɔ ko ni heee yeee aloo eleee mli eko” baanyɛ aba Kristofoi asafo lɛ mli ní ebatsɔ heyelilɔ. (1 Korintobii 14:24, 25) Yɛ nɔ najiaŋ ni Nyɔŋmɔ aaahala mɛi pɛ ni hiɛ sɔɔ amɛ taakɛ je lɛŋ shishitoo tɛi lɛ ji lɛ anaa lɛ, ehala mɛi foji ni shihilɛ yɔɔ mlɛo kɛha esɔɔmɔ lɛ. Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Anyɛmimɛi, nyɛkwɛa akɛ nyɛtsɛmɔ lɛ, jeee heloo gbɛfaŋ nilelɔi pii, jeee hewalɔi pii, jeee abladei pii, shi moŋ je nɛŋ kwashiai anii lɛ Nyɔŋmɔ hala, koni ekɛwo nilelɔi lɛ ahiɛgbele; ni je nɛŋ gbɔjɔmɔ nii lɛ hu Nyɔŋmɔ hala, koni ekɛwo nii ni he wa lɛ ahiɛgbele; ni je nɛŋ nii ni abuuu kɛ nii ni agbe he guɔ lɛ Nyɔŋmɔ hala, kɛ nibii ni jeee nɔ ko nɔ ko lɛ tete, koni eha nibii ni ji nɔ ko lɛ afee yaka; beni afee ni heloo ko heloo ko akashwã yɛ ehiɛ.”—1 Korintobii 1:26-29.

Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ sumɔɔ wɔ yɛ anɔkwayeli mli. Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji akɛ “ehere gbɔmɛi fɛɛ yiwala, koni amɛshɛ anɔkwale lɛ lee mli.” (1 Timoteo 2:4) Kɛji akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ adesai aweku lɛ aahu akɛ etsu e-Bi lɛ kɛba shikpɔŋ nɔ koni ebagbo eha wɔ lɛ, wɔbɛ yiŋtoo ko ni wɔɔdamɔ nɔ wɔnu he akɛ esumɔɔɔ wɔ loo wɔhe bɛ sɛɛnamɔ. (Yohane 3:16) Yesu Kristo tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ bɔ ni ehe hiaa ni akɛ emumɔŋ nyɛmimɛi lɛ ateŋ mɔ bibioo fe fɛɛ lɛ po aye tamɔ nɔ ni akɛ Yesu diɛŋtsɛ miiye. Ekɛɛ akɛ: “Gbii abɔ kɛ̃ ní nyɛfee nyɛha minyɛmimɛi nɛɛ ateŋ bibioo kome lɛ, mi nɔŋŋ nyɛfee nyɛha lɛ.” (Mateo 25:40) Ekɔɔɔ he eko bɔ ni ekolɛ je lɛ baana wɔ eha lɛ, kɛji wɔsumɔɔ anɔkwale lɛ, belɛ wɔji mɛi krɛdɛɛi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.

Nakai ji bɔ ni Francisco, * ni ji Brazil awusã ko lɛ nu he eha beni ená ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ sɛɛ. Etsɔɔ mli akɛ: “Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ ni mibale lɛ ye ebua mi koni makpee shweshweeshwe ni abɛ kɛ gbeyeishemɔ henumɔi ni miyɔɔ lɛ anaa. Mikase akɛ Yehowa diɛŋtsɛ yɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ he miishɛɛ.” Yehowa batsɔ Tsɛ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha Francisco.

Esusuɔ Oblahii kɛ Oblayei Ahe

Yehowa náa oblahii kɛ oblayei ahe anɔkwa miishɛɛ, jeee ákɛ kuu pɛ shi moŋ akɛ aŋkroaŋkroi hu. Eji anɔkwale akɛ, ákɛ oblahii kɛ oblayei loo onukpai lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔbu wɔhe akɛ wɔnɔ kwɔlɔ kwraa fe bɔ ni wɔji diɛŋtsɛ. Kɛlɛ, ekolɛ wɔyɛ hesaai kɛ sui komɛi ni Nyɔŋmɔ baanyɛ ekɛtsu nii yɛ wɔsɛɛ be mli. Yehowa le nɔ̃ tsakemɔ kɛ tsɔsemɔ ni he hiaa wɔ koni wɔkɛ wɔnyɛmɔi ni wɔyɔɔ lɛ atsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kadimɔ amaniɛbɔɔ ni yɔɔ 1 Samuel yitso 16 lɛ. Akɛni etamɔ nɔ ni mɛi ni baanyɛ abatsɔmɔ mɛi ni sa kɛha Israel maŋtsɛyeli lɛ sa babaoo kɛha gbalɔ Samuel hewɔ lɛ, Yehowa tsɔɔ yiŋtoi ahewɔ ni Ehala David, ni ji Ishai bi bibioo kwraa lɛ, akɛ Israel wɔsɛɛ maŋtsɛ lɛ mli akɛ: “Kaakwɛ ehiɛŋtso loo ekwɔlɛ nyenyereŋŋ lɛ; shi misumɔɔɔ lɛ [David nyɛmi nuu nukpa]. Ejaakɛ Yehowa kwɛɛɛ nii tamɔ gbɔmɔ; ejaakɛ gbɔmɔ lɛ ekwɛɔ kponɔgbɛ nii, shi Yehowa lɛ tsui ekwɛɔ!”—1 Samuel 16:7.

Ani oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ aná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa jieɔ anɔkwa miishɛɛ kpo yɛ amɛhe? Susumɔ Ana, ni ji Brazil oblayoo lɛ he okwɛ. Taakɛ eji yɛ oblahii kɛ oblayei krokomɛi pii agbɛfaŋ lɛ, juu kɛ fɔ̃ kɛ jalɛ sane ni ayeee ni enaa lɛ gbaa enaa. Kɛkɛ ni etsɛ kɛ lɛ, kɛ enyɛmi yoo lɛ bɔi Kristofoi akpeei yaa. Yɛ be ni sa mli lɛ, ebɔi nɔ ni ekaseɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ he miishɛɛnamɔ. Ana bɔi Biblia lɛ kɛ Kristofoi awoji kanemɔ, ni esɔleɔ ehaa Yehowa Nyɔŋmɔ. Fiofio lɛ, ená ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii. Etsɔɔ mli akɛ: “Mináa baisikel ní mitaa kɛyaa gɔŋ ni bɛŋkɛ mishia lɛ, he ni minyɛɔ minaa hulushinyɔɔ yɛ lɛ he miishɛɛ. Misɔleɔ mihaa Yehowa ni midaa lɛ shi kɛha emlihilɛ kɛ ejurɔfeemɔ lɛ, ni mibɔɔ mɔdɛŋ koni matsɔɔ bɔ ni misumɔɔ lɛ babaoo mihaa. Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ eyiŋtoi lɛ ni mibale lɛ eha mi jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ henumɔ ko.” Ani bo hu obɔɔ mɔdɛŋ ní otao be koni okɛjwɛŋ suɔmɔ kwɛmɔ ni Yehowa kɛhaa bo lɛ he?

Eji anɔkwale akɛ ekolɛ shihilɛi amli ni wɔjɛ lɛ baaha efee nɔ ni wa kɛha wɔ akɛ wɔɔná wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii. Ŋɔɔ Lidia akɛ nɔkwɛmɔnɔ. Beni ekɛ sane ko ni biɔ ni asusu he jogbaŋŋ fɔ etsɛ hiɛ lɛ, etsí ehiɛ kɛ wiemɔ kɛkɛ akɛ: “Kwashiai asane.” Eyɛ mli akɛ Lidia nu shishi akɛ etsɛ miitao koni ejie ejwɛŋmɔ kɛjɛ naagba lɛ nɔ moŋ, shi Lidia kɛɛ akɛ: “Biblia lɛ ni mikase lɛ ha mi nɔ fɛɛ nɔ ni mitaoɔ kɛteke nɔ. Yehowa su ni haa anáa ehe miishɛɛ lɛ ha ebatsɔ minaanyo ni misumɔɔ esane waa. Amrɔ nɛɛ miyɛ Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ ni nuɔ nii ashishi, mɔ ni manyɛ mawie mihenumɔi kɛ nibii ni misheɔ he gbeyei fe fɛɛ lɛ matsɔɔ. Manyɛ mikɛ Mɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ awie ŋmɛlɛtswai abɔ, kɛ nɔmimaa akɛ ebaabo mi toi.” Biblia mli ŋmalɛi tamɔ Filipibii 4:6, 7 lɛ ye ebua lɛ ni enu Yehowa suɔmɔ hesusumɔ lɛ he. Nakai sane lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsĩa nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ; ni Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaato nyɛtsuii kɛ nyɛjwɛŋmɔi lɛ yɛ Kristo Yesu mli!”

Yelikɛbuamɔ ni Okɛaatsu Ohiamɔ Nii Ahe Nii

Yehowa jieɔ etsuji ahe ni esusuɔ akɛ aŋkroaŋkroi kɛ ejeŋ muu fɛɛ asafo lɛ kpo. Wɔbaanyɛ wɔjie suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔŋwɛi Tsɛ lɛ kpo kɛtsɔ be ni wɔɔŋɔ koni wɔkɛ lɛ awie lɛ nɔ. Esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. David hiɛ yɛ ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he daa nɛɛ. Ekɛɛ akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ̀i lɛ, ha male otempɔŋi lɛ! Ha manyiɛ onɔkwale lɛ mli, ni otsɔɔ mi nii; ejaakɛ bo ji miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ, bo gbɛ mikwɛɔ daa nɛɛ.”—Lala 25:4, 5.

Ekolɛ susumɔ ni tsɔɔ Nyɔŋmɔ ni akɛ lɛ teŋ wekukpaa baafee nɔ ni yɔɔ gbagbalii lɛ baafee nɔ hee kɛha bo. Ekɔɔɔ he eko naagba fɛɛ naagba ni ekolɛ oyɔɔ lɛ, obaanyɛ oná hekɛnɔfɔɔ be fɛɛ be akɛ Ŋwɛi Flooflonyo lɛ baanyɛ aye abua bo, yɛ esuɔmɔnaa nifeemɔ kɛ gbeekpamɔ naa. (1 Yohane 5:14, 15) No hewɔ lɛ, kasemɔ bɔ ni ooofee ni oha osɔlemɔi akɔ nɔ ko pɔtɛɛ he, yɛ be mli ni osusuɔ oshihilɛ kɛ hiamɔ nibii ahe.

Sɔlemɔ ni Maŋtsɛ Salomo sɔle beni ajɔɔ sɔlemɔwe lɛ nɔ lɛ ma bɔ ni yɔsemɔ ni wɔɔyɔse wɔhiamɔ nii lɛ ahe hiaa ha lɛ nɔ mi akɛ: “Kɛji hɔmɔ ba shikpɔŋ lɛ nɔ jio, gbele hela ni ba jio, latsa, niŋãlamɔ, baalabii, otukpɛi ni ba jio, kɛji amɛhenyɛlɔi hu basá amɛyi wo amɛmajiaŋ yɛ amɛshikpɔŋ lɛ nɔ jio, nɔ̃ haomɔ fɛɛ haomɔ kɛ nɔ̃ hela fɛɛ hela ní ji lɛ: no lɛ sɔlemɔ fɛɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ fɛɛ faikpamɔ ní mɔ ko loo omaŋ Israel fɛɛ aaakpa lɛ, kɛ́ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ le lɛ diɛŋtsɛ ehaomɔ kɛ emanehulu [lɛ], . . . no lɛ bó toi yɛ ŋwɛi . . . ní oŋɔfa, ní owo mɔ fɛɛ mɔ nyɔmɔ yɛ enifeemɔ nii lɛ fɛɛ naa.” (2 Kronika 6:28-30) Yɛ anɔkwale mli lɛ, bo diɛŋtsɛ ole ‘ohaomɔ kɛ omanehulu.’ Belɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ ooojaje ohiamɔ nii kɛ nibii ni osumɔɔ diɛŋtsɛ lɛ otsɔɔ. Kɛji ofee nakai lɛ, ‘Yehowa aaahao nii ni otsui taoɔ lɛ.’—Lala 37:4.

Wajemɔ Okɛ Yehowa Teŋ Wekukpaa Lɛ

Yehowa yɛ he miishɛɛ akɛ eeeha mɛi foji aná amɛkɛ lɛ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii. E-Wiemɔ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Matsɔ nyɛtsɛ, ni nyɛ hu nyɛaatsɔmɔ mibihii kɛ mibiyei, bɔ ni Yehowa, Ofe lɛ, kɛɛ nɛ.” (2 Korintobii 6:18) Eji anɔkwale akɛ, Yehowa kɛ e-Bi lɛ miitao ni wɔye omanye ni wɔná naanɔ wala. Kwɛ bɔ ni eji hewalɛwoo nɔ akɛ wɔɔle akɛ Yehowa baaye abua wɔ kɛtsu wɔgbɛnaa nii ahe nii yɛ weku lɛ mli, yɛ nitsumɔhe, kɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli!

Shi kɛlɛ, wɔ fɛɛ wɔkɛ jaramɔ bei kpeɔ. Gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni abɛ, weku mli naagbai, nyɔmɔwoo ni faaa, loo ekolɛ nɔ kroko baaha wɔpiŋ. Ekolɛ wɔleee bɔ ni wɔɔfee wɔtsu kaa ko he nii wɔha. Mɔ fɔŋ ni ji Satan Abonsam, ní folɔɔ mɔ naa, ní miiwuu mumɔŋ ta tɛ̃ɛ loo yɛ gbɛ ni bɛ tɛ̃ɛ nɔ kɛmiishi Nyɔŋmɔ webii lɛ, ji mɔ ni kɛ nɔnyɛɛ ni fa babaoo lɛ baa. Shi kɛlɛ, mɔ ko yɛ ni nuɔ wɔ shishi ni eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔhiɛ wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa lɛ mli. Nɛkɛ mɔ nɛɛ ji Yesu Kristo ni yɔɔ egbɛhe ni nɔ kwɔ mli yɛ ŋwɛi lɛ. Wɔkaneɔ akɛ: “Wɔsɔfonukpa ni wɔyɔɔ lɛ ejeee mɔ ni nyɛɛɛ anu wɔgbedemɔi lɛ ahe aha wɔ, shi eji mɔ ko ni aka lɛ yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ tamɔ wɔ ni kɛlɛ esha ko esha ko bɛ ehe. Hewɔ lɛ nyɛhaa wɔkɛ ekãa atsia abɛŋkɛa duromɔ sɛi lɛ, koni wɔnine ashɛ mɔbɔnalɛ nɔ ni wɔná duromɔ ni aaaye abua wɔ yɛ be ni sa mli.”—Hebribii 4:15, 16.

Kwɛ bɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli ehaa akɛ wɔɔle akɛ ehe ehiaaa ni wɔhé gbɛi loo wɔná heloonaa nii dani wɔnyɛ wɔná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ! Kɛji oyaje shihilɛi ni mli wawai amli po lɛ, feemɔ tamɔ lalatsɛ lɛ, mɔ ni sɔle akɛ: “Tsɛ mi lɛ, minii yɛ mɔbɔ ni efi mi moŋ, shi kɛlɛ Nuŋtsɔ lɛ jwɛŋɔ minɔ. Bo ji mibualɔ kɛ mijielɔ; mi-Nyɔŋmɔ, kaatsɛ kwraa!” (Lala 31:10-15; 40:18) Ná nɔmimaa akɛ Yehowa sumɔɔ mɛi foji, heshibalɔi. Eji anɔkwale akɛ, ‘wɔbaanyɛ wɔŋɔ wɔhaomɔ fɛɛ wɔfɔ enɔ, ejaakɛ ejwɛŋɔ wɔnɔ.’—1 Petro 5:7.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 10 Atsake gbɛii lɛ ekomɛi.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 29]

Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo ji mɛi foji kɛ mɛi ni leee woloŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 30]

Kristofoi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛná hemɔkɛyeli ni mli wa

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 31]

Ehe ehiaaa ni ale wɔ waa dani wɔná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ