Néhányak szerint nem lehet elégszer dicsérni a gyerekeket. Mások azt mondják, ha folyton dicsérnek egy gyermeket, elkényeztetett lesz, és azt fogja hinni, hogy körülötte forog a világ.

Nemcsak az számít, hányszor dicséred meg a gyermeked, hanem az is, hogy miért. Mivel tudod bátorítani, és mivel árthatsz neki? Hogyan dicsérheted meg úgy, hogy az a leginkább javára váljon?

Figyeld meg, milyen különbség van dicséret és dicséret között.

Árthatsz neki, ha túl sokat dicséred. Sok szülő ha kell, ha nem, dicséri a gyermekét, hogy növelje az önbizalmát. De a fiatalok „elég okosak ahhoz, hogy észrevegyék, mikor túlzol, és emiatt arra juthatnak, hogy nem gondolod komolyan, amit mondasz – figyelmezteti a szülőket dr. David Walsh. – Tudják, hogy nem érdemlik meg [a dicséretet], ezért talán úgy fogják érezni, hogy nem bízhatnak meg benned.” *

Jobb, ha az adottságaiért dicséred meg. Tegyük fel, hogy a kislányodnak jó érzéke van a rajzoláshoz. Érthető, ha szeretnéd megdicsérni, mert így ösztönözni tudod, hogy továbbfejlessze ezt az adottságát. De vigyázz, ha pusztán az adottságáért kap dicséretet, arra a következtetésre juthat, hogy csak azzal érdemes foglalkoznia, ami könnyű neki. A kudarctól való félelem talán még attól is vissza fogja tartani, hogy új feladatokba vágjon bele. Így gondolhatja: „Ha valami nehezen megy, az nem nekem való. Minek erőlködjek?”

Az a legjobb, ha az erőfeszítéseiért kap dicséretet. Ha a gyermekednek nem pusztán a tehetségét értékeled, hanem azért dicséred meg, mert keményen és kitartóan fáradozik  valamiért, akkor egy fontos igazságot tanítasz meg neki, mégpedig azt, hogy egy képesség megszerzése türelmet és kemény munkát igényel. Egy könyv szerint a gyerekek így „a kívánt cél érdekében erőfeszítést fognak tenni. Ha pedig valami nem sikerül nekik, nem kudarcként fogják megélni, hanem olyasminek, amiből tanulhatnak” (Letting Go With Love and Confidence).

Ne csak a tehetségét, hanem az igyekezetét is értékeld. Talán ezt mondod a gyermekednek, miután rajzolt valamit: „Született művész vagy.” De még jobb lenne, ha így dicsérnéd meg: „Látszik, hogy nagyon odafigyeltél a részletekre.” Mindkettő dicséret, de az elsővel akaratlanul is azt az érzést keltheted a gyermekben, hogy csak abban lehet jó, amihez születésénél fogva tehetsége van.

Ha a gyermeket az igyekezetéért dicséred meg, megtanítod neki, hogy gyakorlással javíthat a képességein. Így talán bátrabban vág bele egy új feladatba. (Bibliai alapelv: Példabeszédek 14:23.)

Segíts neki megküzdeni a kudarccal. Még a jó emberek is hibáznak, talán nem is egyszer (Példabeszédek 24:16). De ez nem veti őket vissza, tanulnak belőle, és továbblépnek. Hogyan taníthatod meg a gyermekednek, hogy ő is így gondolkodjon?

Ne feledd, az igyekezet a fontos. Nézzünk egy példát. A lányodat talán többször is így dicsérted meg: „Kész matekzseni vagy!” Aztán rosszul sikerül neki egy matekdolgozat. Emiatt úgy gondolhatja, hogy már nem megy neki a matek, így hát nem érdemes erőlködnie.

Az igyekezet mellett a kitartás is fontos. Segíts a lányodnak, hogy az akadályokat ne katasztrófának élje meg. Így nem fogja feladni, hanem még nagyobb igyekezettel vagy más módszerrel próbálkozik. (Bibliai alapelv: Jakab 3:2.)

Építő módon világíts rá a hibáira. Nem töröd össze a gyermeked lelkét, ha építően világítasz rá a hibájára, sőt, inkább segítesz neki. Ha rendszeresen megfelelő dicséretet kap, valószínűleg a tanácsodat is szívesen veszi majd. Az eredményei így téged is, és őt is elégedettséggel fogják eltölteni. (Bibliai alapelv: Példabeszédek 13:4.)