Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Sok múlik a kezdeteken

Sok múlik a kezdeteken

Sok múlik a kezdeteken

AZ ÉBREDJETEK! KANADAI ÍRÓJÁTÓL

▪ A The New York Times egyik beszámolója szerint a televízió „nagyszerű oktatási eszköz lehet”. Ám „ha a gyermekek órákon át tétlenül ülnek a képernyő előtt, az nagy károkat okozhat a fizikai és mentális egészségükben”, megfoszthatja őket azoktól a lehetőségektől, melyek fejlesztik az alkotóképességüket, elősegítik a tanulást és a társas érintkezést.

A Washington állambeli Seattle-ben működő gyermekkórház kutatói megvizsgálták 2500 gyermek tévénézési szokásait. „Azt tapasztalták, hogy minél többet néznek tévét az egy és három év közötti kisgyermekek, annál nagyobb a kockázata annak, hogy hétéves korukra figyelemzavar alakul ki náluk” – írja az újság. Ezek a gyermekek erőszakosabbak és türelmetlenebbek voltak, valamint rövidebb ideig tudtak koncentrálni, mint a társaik. Dr. Jane M. Healy nevelés-lélektani pszichológus szerint „sok szülő, akinek a gyermeke figyelemzavarral küzd, azt tapasztalta, hogy a helyzet szemmel láthatóan javult, ha nem engedte, hogy a gyermeke korlátlan mennyiségű időt töltsön a tévé előtt”.

Mit tehetnek a szülők azért, hogy a gyermekeik kevesebbet tévézzenek? A beszámoló a következőket javasolta: Határozd meg, hogy a gyermeked mikor és mennyi ideig nézheti a televíziót. Ne a tévé legyen a bébiszitter, inkább vond be a gyermeket a házimunkába, amikor csak lehet. Válaszd ki azokat a műsorokat, melyeket megnézhet, majd amikor véget érnek, kapcsold ki a televíziót. Amikor csak lehetséges, nézd meg a műsort a gyermekeddel, és beszélgessetek a látottakról. Végül pedig szabj határt annak is, hogy te magad mennyi idő töltesz a tévé előtt.

A szülők részéről időt, elszántságot és önfegyelmet követel, hogy segítsenek a gyermekeiknek az alkotóképességük fejlesztésében és a társas kapcsolatokhoz szükséges tulajdonságok elsajátításában. A siker minden erőfeszítést megér. Ezt bizonyítja egy ősi példabeszéd is: „Neveld fel a fiút a neki való út szerint; még amikor megöregszik, akkor sem tér el attól” (Példabeszédek 22:6). A nevelésnek szerves része, hogy a szülők erkölcsi értékeket csepegtetnek a gyermekeikbe.

Jehova Tanúi jó hasznát veszik a Tanulj a nagy Tanítótól! című könyvüknek abban, hogy megfelelő viselkedésre tanítsák a gyermekeiket. Kétségkívül nagy jutalma lesz, ha már a kezdeti években jól működik a kommunikáció a szülők és a gyermekek között, és ha a szülők szeretettel figyelnek a gyermekeikre. Nincs is annál nagyobb öröm, mint amikor a szülők azt tapasztalják, hogy a gyermekeikből tiszteletreméltó és felelősségteljes felnőttek válnak.