Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Humorral a betegség ellen

Humorral a betegség ellen

Humorral a betegség ellen

AZ ÉBREDJETEK! SPANYOLORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

CONCHI vidám, középkorú nő, aki már hét éve küzd a rák ellen. Azóta, hogy legelőször mellrákot állapítottak meg nála, hét műtéten esett át, hogy megfékezzék a rosszindulatú daganat terjedését. Ő hogyan éli ezt meg?

„Ha az orvosoktól rossz hírt hallok, és úgy érzem, hogy sírnom kell, akkor annyit sírok, amennyit csak bírok, hogy enyhüljön a bánatom — mondja. — Azután törekszem rá, hogy az életem visszazökkenjen a normális kerékvágásba. Igyekszem olyan dolgokat csinálni, amiket szeretek, például kínaiul tanulok, keresztény kongresszusokon veszek részt, szabadságra megyek a családommal és a barátaimmal. Mindig elmémben tartom Jézus szavait: »Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egyetlen könyöknyit az élettartamához?« (Máté 6:27).

Mindig próbálom megőrizni a humorérzékemet is. Viccelődök az orvosokkal, olyan filmeket nézek, amelyek megkacagtatnak, és ami a legfontosabb, próbálom tartani a kapcsolatot a barátaimmal és a rokonaimmal. Nagyszerűen felfrissíti az embert, ha olyan barátai vannak, akik megnevettetik. Egyszer, épp egy műtét előtt, néhány barátom és rokonom elmondott egy mulatságos esetet, mely előző este történt. Annyira nevettem, hogy teljesen oldott hangulatban mentem a műtőszobába.”

Nem Conchi az egyetlen, aki rájött, hogy a humorérzék és a derűlátás segíthet felvenni a harcot a betegségekkel. Nem olyan rég az orvosok is felismerték, hogy milyen hasznos a humor a fájdalom és a betegség elleni küzdelemben.

Jó a testnek is, és a léleknek is

Ebben a gondolatban azonban nincs semmi új. Háromezer évvel ezelőtt Salamon király ezt írta: „Az örömteli szív jó orvosság” (Példabeszédek 17:22). Egy XVII. századi spanyol író, Lope de Vega hasonló gondolatot vetett papírra: „Hiszem, hogy a derűtől életerősebbek leszünk.” Ám a jelek szerint napjaink stresszel teli világában a humor háttérbe szorul, és ritkán kap teret. A technikai vívmányok korában a humornak nemigen terem babér. Egy könyv szavaival élve úgy tűnik, hogy modern társadalmunkban „a Homo sapiensek helyét átvették a Homo digitalisok” (El arte de la risa). Olykor a számítógépek kisajátítják a nevetés, a mozdulatok és a mosoly helyét.

A humorérzék segít a betegeknek, hogy építőbb gondolataik legyenek, ne érezzék szomorúnak magukat, és hogy ez viselkedésükben is megnyilvánuljon. Dr. Jaime Sanz-Ortiz, a rákos megbetegedések és a fájdalomcsillapítás specialistája, nemrégiben az egyik cikkében kijelentette, hogy a humor „előmozdítja a gondolatcserét, erősíti az immunrendszert, enyhíti a fájdalmat, oldja a szorongást, az érzelmi feszültséget és az izomfeszülést, kreativitásra ösztönöz és reményt ad”.

A humorérzék felbecsülhetetlen értéke

Miért hatásos gyógymód a humorérzék? Mert segít, hogy derűlátón viszonyuljunk helyzetekhez, még ha a körülmények kedvezőtlenek is. „Ha mindennapjaink része a humor és a nevetés, akkor nem fogy majd el az energiánk, enyhítjük a kimerültséget, és elűzzük az önsajnálatot” — jegyzi meg dr. Sanz-Ortiz.

Természetesen egyénenként és kultúránként más és más mosolyogtat vagy nevettet meg minket. „Mint ahogy a szépség is egyéni megítélés kérdése, ugyanúgy az is, hogy mi vicces” — magyarázza dr. Sanz-Ortiz. De a hátterünktől, műveltségünktől függetlenül a humor sok esetben hatásosan elősegíti a kommunikációt, és hasznos eszköz a felgyülemlett érzések — aggodalmak, feszültség vagy a bizonytalanság — levezetésére. Ha ilyen jótékony hatású a humorérzék, mit tehetünk, hogyan fejlesszük a magunkét?

Az első lépés, hogy ne engedjük, hogy a nehézségeink vagy a betegségünk teljesen lekösse a figyelmünket. Próbáljuk meg ezentúl minden átélt pillanat pozitív oldalát nézni. Ezenkívül igyekezzünk ésszerűen gondolkodni, ne adjunk helyet torz, értelmetlen gondolatoknak, melyek csak felnagyítják a problémánkat. Azáltal is humorérzéket fejleszthetünk ki, ha megtanuljuk más szemszögből nézni a dolgokat. Nem kell mindig nevetnünk vagy mosolyognunk, de ha meglátjuk egy helyzet vicces oldalát, az segít, hogy boldoguljunk. Dr. Sanz-Ortiz azt állítja, hogy „a humor egy időre eltereli a figyelmünket az aggodalmainkról, és segít más oldalról látni a nehézségünket . . . Megláttatja, hogy milyen további eszközökhöz folyamodhatunk a küzdelmünkben.”

A humorérzék persze nem ellenszer minden nehéz helyzetre, mellyel életünk során szembetaláljuk magunkat. Ám számtalanszor segít, hogy bizakodóbban, kiegyensúlyozottabban küzdjünk meg a problémákkal. Conchi megjegyzi: „Semmi vicces nincs abban, hogy beteg vagyok, de meg kell próbálnom megőrizni a humorérzékemet. Úgy gondolok az életemre, mint egy veteményeskertre, melyben sokféle zöldség terem, és ezek egyike sajnos a betegségem. De igyekszem háttérbe szorítani, nehogy elvegye a teret minden mástól. Persze nem jelenthetem ki, hogy legyőztem a rákot, mégis élvezem az életet, és ez az, ami igazán számít.”

[Kép a 27. oldalon]

Conchi sok bátorítást kap a férjétől, Felixtől és a húgától, Pilitől